Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

I/Üiai&aiíiU Hifit 1955 március 4., péntek fjegfontosabb a taiaizi bli%a vetése! Néhány szó a Balassi Kultúrotthonről (Folytatás az I. oldalról.) vegyszeres gyomirtást a me- gyében. A talajerő fokozásával kapcso­sánál a helyi ipar a mező- 1 titkár arról beszélt, hogy az asz-! A Balassi Kultúrotthon Bé- - Igaz, hogy nagy forgalma fit ős elmondták a foeadóórá- gazdaság fejlesztéséhez 1955- Monyok sokat segíthetnek a l>a-: kescsaba egyik büszkesége. Ki- van a kultúrotthonnak, így ne­gates elmondta 8C g g -1 “ “ j ' romfiáilománv szaporításai an és vülről igen szép, impozáns épü- hezebb a tisztántartása, mintha kon szerzett tapasztalataikat, ben 20 ezer holdon végeznek i11*.“..-5“ 1 . . , , . , . — „Qrvl I.. , , , a tisztasági hónap alatt az udva-1 let. Be ugyanezt nem mond- üres volna, de gondos, szorgos rokon elfekvő szemét, trágya ki- hatjuk el a kultúrotthon belső j kezek e munkát minden nehéz­takarításával a talajerő növelé­sében. Felszólította a megyei ta­nácstag asszonyokat, hogy a leg­teljesebb mértékben kapcsolód­janak be a Megyei Tanács által hozott határozatok végrehajtá­sába. Klaukó Mátyás, a Megyei Párt- bizottság másodtitkára hozzászó- , lásában hangsúlyozta, hogy aleg­szi mezőgazdasági munkákra . bemutatókat es tartsanak eloada- fontosabb most a tavas7j mun_ Majd a tanácsülés határozati javaslatot fogadott el, ami sze­rint minden tanácstag havonta tart fogadóórát a választókerü- i latosan a tanácsülés úgy határő­rében és májusban megtartja a mezőgazdasági szak­. „ , , . . , , ww, emberek mar a kora táv asz tál első tanácstagi beszámolóját. kezdve adjia,nak scgítséget a tsz. Békés megye hároméves me- j ekn,ek és egyénileg gazdálkodók- zőgazdaságfejlesztési tervének ! ina;k a talaj helyes művelésére, az eddigi eredményeiről, az 1955- j istállótrágya helyes kezelésére, ős évi feladatokról és a tava- j szervezzenek tapasztalatcseréket, való felkészülésről Szentiványi ! sokat. Minden járásban két Sándor, a végrehajtóbizottság | nyerslőszlátos erjesztéssel kezelt elnökhelyettese tartott beszá-1 trágyázott^ parcellát létesi­_,, _r , „ , lenek. A tarlohantast tsz-eknel mólót. Beszédének első részé- a learatott terötet 70 százalékán, ben a talaj termőerejének nő- egyénieknél 30 százalékban kell veléséről szólt. — 1954-ben 20 elvégezni ebben az évben, ezer kát. holddal több szántó- 1 TAKARMANYTERMESZTES- földet trágyáztunk meg istálló- I3EN ‘a kukoricatermelés növe- trágyával, mint 1953-ban — lése a főcél. Ennek érdekében mondotta. — Különösen nagy többek között a tsz-ek kukorioa- a haladás a tsz-ekben, ami f5- vetésterületének 40 százalékát ként a helyes trágyakezelés négyzetesen vetik. Mint ahogyan prorlmpiiv» Sz. Molnár József mondta Oros­zé, a ! házáról — ott minden tsz négy­A TÖBB KENYÉRGABOu zetesen veti kukoricáját. A takar- termelést elsősorban a termés- mányterü’etek növelését a kiöre- hozam fokozásával kell elér- í gedett rizsföldek felhasználásá- nünk. 1954 tavaszán fejtrágyá-; val is lehet növelni. Fra ik Melánia zással és növényápolással igye-1 (Szarvas) hozzászólásában a ta- keztünk a terméshozamunkat karmánv terű letek megfelelő gon- növelni. Figy^emr^tó ered- f menyeink voltak. A búza leg-, ^ a hesz;xmo]ó% llogy nem jobb elővetemenyenek biz ősi- c0g{ajIcozott az állategészségügyi tásában is mutatkoztak ered- helyzettel. mények. Árpa-, zab-, kukorica- sok SZÓ ESETT A FASTI AS- termeiésnél, különösen tsz- itöL és a szövőlepke irtásáról, ekben voltak kimagasló ered-1 Egybehangzóan az volt a vé- rnények Zöldtakarmányból az lemény, hogy a fásítás érdekében —i -----i. Zvir.u a legszélesebbkörű felvilágosító e lőirányzott szintet nem értük a el. Állattenyésztésben a fő cél­kitűzés a hozamok növelése, ennék feltétele a takarmány­bázis megteremtése. Elenged­hetetlenül szükséges továbbá munkát kell kifejteni. Boros Jánosáé, MNDSZ megyei kákra való felkészülés. A járá­si és községi tanácsok is vitassák meg a mezőgazdasági munkákat és hozzanak konkrét határozato­kat, de ne késve, hanem idejé­ben. Beszélt a fejlett módszerek alkalmazásáról és a gépi munka megszerettetéséről, kihasználásá­ról. felvilágosító munkával kell küzdeni a gépek lebecsülése el­len. Az állatállomány növelésé­nél a legfontosabb feladatként jelölte meg a takarmány bázis nö­velését. Here- és luceriiatermelés- nél egyhelyben topogunk, pedig ezt az egyik legértékesebb takar­mányunkat a megyében magunk­nak kell megtermelnünk és erre meg is van minden előfeltétel. Sok hozzászólás hangzott még | deklődés el a legkülönbözőbb problémák­kal foglalkozva. Szentiványi Sán­tisztaságáról. Az alsó folyosó- ! ség ellenére el tudnák végez- kon, a ping-pong és biliárd rii, csak akarat kell hozzá. Mint játszóterületen, a lépcsőházban ahogy akarat keU ahhoz . h es a felső kistermekben sajnos a bejárati folyosón égjen a mindenütt a gazdátlanság jelei villany, ne kelljen sötét estén- mutatkoznak. Nem becsüljük j ként botorkálni, meg e nagyértékű kultúrott- j hont; sem városunk, sem a kul- Valamennyiünk szeretett, túrotthon igazgatóság, úgy lát- megbecsült helye e nagyszerű szik, nem fordít kellő gondot létesítmény. Elvárjuk hát, hogy az állandó tisztántartásra. Nem bennünket is megbecsüljenek szabad megtűrni azt, hogy ha- azzal, hogy a kúltúrottho- n in­lomra gyűljön a szemét egyik, dig otthonosan, tisztán >d- vagy másik sarokban. j jón. Második szerelem (Színházi ősbemulaió Békéscsabán) Második szerelem“ peregnek utódjára üres nézőtér előtt a Jókai Színházban, hol­nap este már közönségnek mu­tatják be — Magyarországon elő­ször! Nagy esemény lesz ez, nem helyi jelentőségű, hanem orszá­gos. Holnaptól kezdve az ér- reflektorfénve ezer Arbuzov műve, a »Második sze- nélkül távozik, dór válaszában azt aláhúzta, hogy | relem«, nagy sikereket kipróbált dráma, a szovjet színházaknak esztendők óta állandó műsorda­rabja. A hosszúéletű siker ter­mészetesen nem véletlen — a darab tartalmi és formai tőké­látni sem akar senkit és még azt sem óhajtja, hogy gyermeke szü­lessen, mondván: férje szeretet n nem kíván senkivel osztozni. _A férfi azonban igazi férfi. Nein ilyen asszony az ideálja. Kiáb­rándul belőle és Samamovát sze­reti meg, Samanovát, az értelem, bölcseség és erő női megtestesítő­jét. S amikor Tanya megtudja, hogy férje nem őt szereti szó i.' ___M_ az itt hozott határozatok csak akkor lesznek eredményesen vég­rehajtva, ha a megyei tanácsta­gok példamutatásukkal, felvilágo­sító szavukkal, harcos lendüle­tükkel, felelősségérzettel ott lesz­nek a tömegek között, azok kö­zött, akiknek bizalmából a me­gye életének vezetésében részt- vesznek. Az orosházi járási Petőfi Kultúrháx hírei ■ l Af.-s \V . r* -■ísi'j.n - ’-í i Vasárnap délután tartották a az állattenyésztők és állatgon- kultúrház zeneiskolájának nö- dozók szakmai tudásának no- vendéivel félévi hangversenyüket. velése. A fiatal kis zenészek igen ko­A megyei tanácsülés legfon' molyán felkészültek a hermit a- tóra. Különösen jól játszottak: tosabb, legsürgősebb feladat­ként határozta meg a tavaszi . . . c. , , , , , Krajcsovics Gizi, feix Klara, ha­ouza vetesetíkb. 10 ezer hol- , dón), az őszi gabonavetés fej- lasz Gwe“a, «’ngoraszakosok trágyázását (mintegy 20 ezer l°r<la M. Sándor es Mady Rezső holdon). A szükséges műtrá- begedűszakosok. Nagyi sikere gvamennyiséget biztosítja a volt a kis zenekarnak is, amely Mezőgazdasági Igazgatóság. : magyar népdalokat adott elő. Vincze elvtárs hozzászólásá-1 A növendékek jó teljesítménye ban tájékoztatta a tanácsülést, tanáraik odaadó lelkes fáradozá- hogy Békés megyében is gyár- sát jutalmazta. A Kultúrház Zenebarátainak Köre február 24-én este zenei előadást tartott a kultúrház Ko- dály-termében »Csajkovszkij és művészete« címmel. Az előadá­son a hanglemezbemutatókon kí­vül közreműködött dr. Koszto- leczky Ede színvonalas hegedű- jálekával, zongorán kisérte Géczy- né, Iszlay Gabriella. A knllúrház tánersoportja új számokkal bővíti műsorát. Ezek közül kiemelkedik az »Oroshá­zi csárdás« és az »Orosházi ci­gánytánc«, melyeket az együttes vezetője, Hering József gyűjtött. A darab eszmei mondani­valóját a, való élet igazolja: az ember kiszakadva a társa­dalomból, nem találhatja meg boldogságát. A mű főhősének lel­ki megrázkódtató sokkal és küz­delmekkel tarkított útja a cselek­mény során azt példázza, hogy egy ember életének értelme tar­talmatlan, ha élete célját indi­vidualista módon próbálja meg­valósítani: az igazi boldogság csak csalóka délibábként jelenik meg sóvárgó szeme előtt... Tánya a férje iránt érzett szen­vedélyes szerelmétől megrésze- gülten elhatározza, hogy a szere­lemben nyert mámorító boldog­sággal tölti ki egész életét. Eér­je miatt nem fejezi be orvosi tanulmányait, elszakad barátaitól, Magánosait él, amikor megszab Jetik gyermekük, a kis Jurik — férje soha nem tudja meg —, és bizonyos ideig úgy érzi, hogy -fián kívül nincs is senkire szük- letességéből, az élet reális és mily [ az életben.^ Be a gyermek ábrázolásából következik. Ha mü- ,1^'nabau n,(’S‘ e|egszik; elmu- vészeink hű tolmácsolói lesznek asz Ja*i azt a pillanatot, amikor az író elgondolásának, a drá- !aeg lu®8 lehetne menteni és a ma elnyeri a magyar közönség as , nieghal. lánya teljesen tetszését és kivívja elismerését is. tg' e 11 maiad­Két év mulVa Síibéhiá­ban látjuk újra 'TOnyát; ’BWé- jezve tanulmányait, orvosként dolgozik, s ekkor találkozik elő­ször az emberi közösséggel, a társadalommal és a végzett mun­ka szépségével, s lassan tudattá j^ezd érlelődni benne, hogy »csak a munka adhatja meg az em­bernek az igazi boldogságot.« De ekkor még nem teljes ember. Vannak megtorpanásai és elke­seredett percei. Hermann t sem tudja egészen elfeledni, a múlt' még elég elevenen él benne. Tel­jesen új életet csak később tud kezdeni. tanak műtrágyát, ezzel is hoz- j AZ ELSŐ PRÓBA A szájatokból szót mindünk nehéz fúvása szaggat: Kenyeret! Földet! Proletár-forradalmat! (28/ irta: Db« ENDRE 2. kábán, s meglepetten hallgattam Vadméhck döngicséltek a fé- az ismeretlen költeményt: ligérett szőlőszemek között, a dió­A diktatúra emléke megragyog inocsoktalan. Hét év gyötrelme jajául. Az árulók pofája holtrasápad. famenti lös ugasban; egyhangú ze­néjük a szobába is beszűrődött a nyitott ablakon át, s engem jóleső délutáni álomba ringatott. Arra riadtam fel, hogy a mé- Iieknek vetélytársa akadt, snem akármilyen. Egy idegen, sohse Kik ott álltok a vérbírák előtt, Keményen, hajthatatlanul, jó társaink, derék katonái a pártnál:, milliók vágya, dühe, akarata épít alátok roppant dobogót! Szobormereven, dermedt csend­látott fiatalember olvasott va- '>en ügyeltek apámék a hangra, larni verset, zümmögőn, halkan, A különös zsongású szavak végig­ül cgis forró indulattal, a lugas gördültek a kert gviepén, s odébb előtt. Édesapám, Pali bácsi. Ka- a rét virágain. A délutáni álma- kemény vonás futott, úgy figyel­zár Lackó, Jani, s két szóm- ha süppedt rét felütötte fejét a ítélt a fiatalembert. Valamennyiük vül. Jani és Kazár Lackó szeme ráparázslott mereven a felolva­sóra, Pali bácsi, s a két szom­széd leszegte fejét a földre, de az ő szemük is úgy égett, mint tarlóláng a nyári estében. Lábujjhegyen lopakodtam a lugashoz. A fiatalember tovább .. „ , , „, lapozott, száját is szóra nyitotta, Most megemelkedett a hullá- de hirteka megnyikordult a moshajú fiatalember hangja, s kertajtó. En híUtal áutam a kis. a húsúnkba csapott élesen. kapunak, nem láthattam, ki jön. Köröletek fenyegető árzás. Ez a többieket se nagyon érde­A gyárakban a kalapács öles szikrákat kelte, Lupsán bácsin kívül sen- csattant. ki nem nézett arra. 0 felemelte S veszett haraggal láztól foltozott arcát — s ekne­a grófok földjét a zsellér úgy-kaszálja ^ a ]átvánvtó!. Megragadta az mint hogyha úri feleket nyisszantana! . ,, , , Vr « „ , » , ,? ... .. .. , ,, ismeretlen legeny kezét, s fullad­A hallgatok szaja szögletére tan- Levelii Mielőtt dermesztő rémiiletem­széd: Kertaliai bácsi és a be Up- f«5ra- Kicsi pillék, mint álmuk- ajka körül megláthattam ezt a b„( ocsúdva a kis.,jtó {e]é for padtszemű, zörgőmedű uradalmi hói riasztott virágszirmok, a ké- barázdát — mintha éles késsel a 1Sav) ,,.e , °.r. bognár, Lupsán, karéjban ült kö- ken lebegő végtelenbe szálltak, hasították volna oda. Sohsem ér- j hangja, nagy szürke szeme fur­csán remegett mozgékony, sűrű szemöldöke alatt. Kíváncsian hallgatóztam. Az álomtól kicsit A gúnyánk rongy, Gyomrunkból éhség bődül, Földesúr, gyáros, pap, jegy ző sanyargat. Csendőr, bíró zargat. De nö a tábor, mint a hógulya! hogy csodálatos ereje van a kői- rasen m<*n<Jta: tői szónak!... Édesapám a tor- “ lszkolj v0’e’ ocsém’ dl,8d el jól! kát köszörülte halkan, mint min­dig, valahányszor nagyon felhe­(froitjlatiuk) Lgy beteg gyermekhez hívják. Harminc kilométert kell megten­nie sítalpon, hogy megmenthes­sen egy fiatal életet, s hóviharra is számítani lehet. Eleinte inga­dozik, végül mégis leküzdi félel­mét és életét kockáztatva elmegy a hideghez. A próbát becsülettel kiállja; megmenti a kisfiút — Hermann és Samanova kisfiát. Hermannal való találkozása kü­lönös kimenetelű. Ekkor szaba­dul meg véglegesen a férfi iránt érzett szerelem nehezékétől, ek­kor válik teljessé átalakulása, itt kezdődik el valójában új, igűzi élete. Dráma a javából a »Máso­dik szerelem«! Nekünk is sokat mond, bennünket is tanít. Bizo­nyosak vagyunk sikerében. — A Megyei Tanács népmű­velési osztálya, mint felügyeleti szerv, felkérte a képzőművésze­ket és szakembereket, hogy alakítsanak bizottságokat a me­gyében fellelhető (üzemekben, tár­sadalmi szerveknél) képzőművé­szeti alkotások elbírálására. A bizottság feladata, hogy harcot indítsanak a képzőművészetben megtalálható giccs ellen. A me­gye három nagy városában a bizottságok a közeljövőben meg­kezdik munkájuk»*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents