Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

ÍM3 Mácriue Su esät*rtük Láttuk ^ hullottuk A Sarkudí Földmünes&závetke- *et vas boltjának kirakata, hosz- szabb Ulti óla üres. Az •»évirláná- imiiiak'i ez a formája nem helyes. A Mezők ouács házi Földműves- szőnél kezet, éttermében a kőtele, sä menühöz savasig óságot nem szoktál nah ki olyan esetben sem, •mikor azt a menü összetétele megkívánja. Az orosházi Utasellátó söntésé- ben az itaimérést pomtatíamil, szűkén végzik. Meddig tűri az ilyen !a:a ágat az Utasellátó Köz­ponti A Békéscsabai Kisker. Válla- lat 106. sz k nyél boltjában hi.elc- sitetleii, kiütött súllyal mérnek. A mérlegek pontatlanak, a. vá­sárlókat megkárosítják. Nem sokat törődnek a vendé­gek egészségével a Csaba Szálló­ban, Békéscsabán. Előfordul, tot állandóan: rendben tartják. Helyes lenne, ha a 4. (iálc-bolt dolgozóinak is átadnák tapaszta­latukat és vét hasonló rendet és tisztaságot találnának a vásárlók. Gyakran megtörténik, hogy a Csaba* is a »Csaba gyöngyei* cukrászdában, a feketekávé minő­sége nem megfelelő. Nem csoda, hisz nem adják beit a szüksé­ges kávémennyiséget. Emiatt több fogyasztó bosszankodva távozik a helyiségből. A Körösladányban megtartott vásár alkalmával Búzás Jizsefaé játék- is bazár ár u-k eres ke d ő a nyeles csörgőt 4,69 Ft helyett 9,50 forintért, a gumilabdát 6,50 forint helyen 9 forintért, és még vagy nyolc cikket a hivatalos árnál magasabb áron értékesített. Árdrágítást követett el — meg­kapja méltó büntetését. Az elmúlt héten szerdán éjjel­re a Csaba Szálló be járata mér hoyy egyes szobákban a fülést | lett egy 309 Hitres hordó bor vár- este fél 10 órakor kezdik meg. A ' ia sorsa jcbbrafordalását. Ko- 22. számú szobában példáid a j vács Fái fűneemesler már déL fűtés során olyan a fást, hogy a J ben átvette a bort, de annyi időt vendégek kénytelenek az ajtót,! nem szánt erre, hogy azt lefejtse, l/Uuusaiok Hep*. ALOM Éjjíl nagyon messze úton jártam, átléptem a valóság határát: legszebb álmom csszefonta szépen képzeletem végleien sok Szálát. feled jár Lám tengernyi mezőkön, szívtuk a friss virágok illatot, ránkmosolygotf, nevetett a vén nap, szire mélyéről szórva sugarát. Mint szerető testvér nézett felénk minden utunkba kerüld idegen, — és megcsendült a barátság húrja, a béke dalát játszva szivemen. Mindig így lenne jó: ba trónolna itt a földön szeletet, nyugalom, s nem dörögne háború villáma, vért pusztítva termő ugaron. Te ott ültéi mellettem a tűben, árasztván felém szived melegét. Velem érezhet léi, hiszen félve simogattad alvó kicsink tejét, »Aludjál szépen édes. kis. fiam! Apád és én megvédjüb álmodat. Elűzzük a hazugság tüzében született, háborgó villámokat 1« így szóltál. Az ébredés hajnalán csendes volt a világ. Ugy-e szép volt? Fák levelét sem rezgette szellő S kék színével hallgatott az égbolt. Tóth Lajos Orosháza ab'akot kinyitni. A Vésztőt Földmiívesszővetke~ zet ki sáv a házának dolgozói a bol­Pontos adófizetéssel viszonozzák... Nénire gén megbeszélésre jöt­tek össze Békéscsabán a városi tanács pénzügyi állandó bizott­ságának: tagjai és a tanács péaa­Nsgyvenezer naposcsibét ad a keltetési idényből a Me­zőhegyes! Állami Gazdaság a baromfitenyésztőknek. Az őszi mezőgazdasági kiál­lításon a Mezőhegyest Állami Gazdaság fehér-magyar ba­romfitörzse első díjat nyert. Nemrégen megkezdték a gazda­ságban a keltetést. Eddig már tízezer naposcsibe keit ki, s eb­ből kétezer darabot a túrkevei Vörös Csillag és nyolcszáz da- «lüket teljesítették Adott jává- rabot a Táncsics TSZ-nek ad­[ tak el. A közeli hetekben Me­zőtúrra és más városokba is árható helyre tegye, A társadal­mi tulaj donnák ilyen hanyag ke­zelése a vendéglátóiparban sem engedhető meg, —héjé­hoz híven Cser vénák Jinesoé (Bartók Béla út 59.), Marik Já- (X, 2080),. Sav. Gyeim ár ügyi osztályának dolgozói. Azok-^ György né (T. 2120) es Pálin- ról a hiányosságokról1 és meg- kás János (Bartók Béla út 51.) S/irnt'eíésükn'H beszéltek, amely- is még április 4 előtt rendezi Ivek hosszú idő« keresztül gát-! a június 30-ig szóló adókivetését. lói voltait az adózásnak. A gya­kori aióaJapválíozáaofc, amelyeket esak tetézett a bürokratikus nyil­ván. .artás — nem. egy esetben, sár- ló'ást váltót ak ki a pénzügyi ap­parátus dolgozói és az adózóid között. A tanácskozás eredményességét bizonyítja, hogy azóta pontos es áttekinthető kimutatást készítet­tek az adózókról a pénzügyi osz­tály ([«'go -úű;. a ez máris hozzája- yylt az ezelőtti roöéít viszon»y ]«*- vu-látiálitiz. Az a<‘l®»£iz€tolc többs^- ge nagy «fob kedvvel es időben tesz e lieget kötelességének. Az ál­landó bimltság tagjainak felvilá­gosító 8/«\ ára számosán még fel­ajánlást is tettek íefszabaHwlá- »unJv nagy ünnepének tiszteletére. Szombati János (Nagyváradi u. 12.)r Almást Gyula (T. 2085) vállalták, hogy * félévi adójukat! még februárban befizetik- Ige­A MÁV közli, hogy hófúvás miatt Körmend— Pinkamindszeut, Rédics—Lenti, Balatons«nkgyörgv—Tűrje, Kör­mén. I — Baján senye. Jászapáti— Jászdózsa, a dombóvár-lepsé­nyi vonalon Fürgéd és 1 ornád közölt. valamint a Cegléd—Ve- zseny közti keskenynyonaközú. vo­nalon a forgalom szünetel. A hóelraltarítási munkák min­denütt fb ívnak. * Sajnos, az adózók egy része a ügyelmeztetéa után sem sokat tő megkezdik a naposcsibék szál­lítását. A gazdaságba naponta ér­keznek levelek — például Keszthelyről, Vecsésről, Rá­kospalotáról és az ország kü­rődik állampolgári kötelese tt#é- lötiböző részeiből naposcsi- gével. Ideje, begy ezek k meg- tránt érdeklődnek a te­értsék: masok rovására nem er kölesös dolog élvezni szoeiabz- mizt építő liazánk gyümölcseit. A nap-nap után egyre, jobb, ny észt ők. Az idén jól felkészültek az igények kielégítésére, s a kel­tetési idény során hetenként 2 iszonyt István müveinek kiállítása a Munkácsy Mihály múzeumban Mindig megértője és csodái ója voltam Szőnyi István müvé- 1,1 szatének, azért bizonyos elfogultsággal közeledem műveihez. »De az alkotó étet, a művek tiszta egyénisége, mély humanizmu­sa is arra kötelez bennünket, hogy nagy tisztelettel közeledjünk a kiállítás anyaga elé«. Beáin hárult az a feladat, hogy dolgozóink érdeklődő részét közelebb vezessem e nagy művész műveinek megértéséhez, és én örömmel vállalom ezt a feladatot, mert igaz munka, amellyel népünk kultúráját, egészséges szemléletét gyarapítjuk. Ünnepi eseményt jelent számunkra Szőnyi István művésze­tében gyönyörködni. Nagyi művészt, őszinte embert látunk betel­jesedni az elénk táruló művekben, amelyek Szőnyi munkásságá­nak három évtizedéből tevődnek össze. Művészete a burzsoá társadalom halódó korszakában fejlő­dött ki, amikor a forma lett úrrá a tartalom felett. De Szőnyi nem jutott el a torzító formalizmusig, bár polgári művész volt és kora nyelvén gondolkodott. Megmentette ettől mély emberi hu­manizmusa. Ismert nagy kompoziciós vázlatai mellett láthatunk egyszerű rajzokat, intim szoba-részleteket, szekeret, vagy egy pa dot, de minden egyes munkáján érződik a művész felelőssége. Szőnyi Istvánban hiába keresnének politikust, munkái még­is állásfoglalást jelentenek az egyszerű emberek meltett. Ahogyan ábrázolja alakjait, a munkából hazatérőket, vagy a keresztek lá­bánál fekvő aratókat, mind világosan mutatják a művész együtt­érzését a dolgozó emberekkel. Az elnyomó Horthy-korszakban született meg a Zebegénvi temetés címen olajfestménye, amely nemcsak a fehér és fékét: izgató ellentéte, nemcsak az ember és a természet egységének mesteri kifejezése és nem is egy ember temetése. Szimbólum jaz a kép, egy nép sorsa felett megkondult vészharang. A Legel, lovak tétlen parasztjai is az akkori idők kilátástalanságának jel­képei. Ebből a korból származó több képén a hideg színek az uralkodó tónusok, de ez a pesszimizmus megszűnik akikor, lu napfényben fürdeti alakjait j) gő, vakító, szinte perzselő a napfény Zsuzsa olvas, Kert pad című képein. Szőnyi művészetét már értékelték a hivatásos műkritilaisok a mi feladatunk az, hogy közelebb vigyük dolgozóinkat ehhez a tiszta emberi humanizmust tükröző művészethez. A felszabadulás utáni években Szőnyi István a régi szemlé­lete szerint dolgozott és alkalmazta formavilágát. De kormányz-t- tunk nagy feladatokkal hízta m|eg a művészt, ilyenek e kiállítá­son látható, a moszkvai mezőgazdasági kiállításra készített pan Hóinak vázlatai és a földalatti számára készített freskó-tervei. Ezek a művek új művészetünk büszkeségei. Közérthető formá­ban tárja elénk felszabadult népünk életét. Ozőnyi István mindig a tény és a színek világának szen '- ® mese volt és nem egy olyan értékkel gazdagította piktú- ránkat, ami gyönyörűséget jelent a szemlélőnek, s tanulságot fiatalnak, öregnek egyaránt. Haj ki József, szobrászművész. Békéscsabán less a XI. orsságms sakkbajnokság elődöntőre egyre gondtalanabb életet visao-; _3 ^ darabot, összesen több nozzák a pontos adófizetéssel! mint 40.000 naposcsibét adnak Kertes György fariáestag. át a tsz-eknek, a helybeli és Békéscsaba. | vidéki magántenyésztőknek. ♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦»♦■♦.♦«4P AZ ELSŐ PRÓBA Március 3—ld-a között Békéscsabán rendezi meg az OTSB a XL országos egyéni sakkbajnokság ('elődöntőjét, Szfálját ót lé. sz. alatt. A verseny résztvevői: A öcsin Mihály, Bacsnr Imre, Gyöngyösi Lázár (Békés megye), Cseh Gyula, Cseh József (Bor­sod Karai János (Heve# megyek Balkó Nándor, Székely Sándor (Szolnok megye), Bérezi Róbert, Kettner Endre, Papp Béla mesterjelölt (Budapest), Bán­falvi Sándor (Hajdw-Bihar megye). A versenyről játszmákat, hadálláso­kat és eredményeket folyamatosan köz­lőnk. A továbbiakban pedig tanulságos végjátékokat és játszmákat mutatunk be. (Ifj. Koppányi István.)- Több fele rögtöró é« vetési boronát hoztak forgalomba a földművesszöv elkezdi holtok. A fogatoe gépek 390 forinttól 720 forintig kaphatók. — DL SAN TU, a híres olasz rendező bejelentette, hogy még ebben az évben megrendezi Cer­vantes regénye alapján a »Don Quijote« színes filmváltozatát. (27) lzt>: DER ENDRE — Igaz-e, őrmester úr? — far- sától kísérve, amíg mégiscsak be­dult Anti bácsi helyeslésért Kar írta a varrógépet, s apám iizeíé- mondi felé, egy csillaggal is meg- sének felét, arra az esetre, ha me- toklva annak, rangját gint keresethez jut. Így kell majd.- Ühüm - dünnyögte Káinon- í?dni a llePának » **& *d*s* di, de nem hatódott meg túlsá- ' sePPj*- — gasan az előléptetéstől. Bufli ké- A fadepó ural 1200 pengőt kó­pé éppoly vörösen, s kifejezéste- vetettek rajtunk. Édesapám gye­ién ul dagadt ki a csáikóazíjkfól, rekkori cimborája ugyanis, Kruj- mint előzőleg, Unatmában bibai- cső Máté, vagy 2 esztendeje ki- lagott ia ház elé, s nyársat-nyelt váltotta az ipart, s harmadma- tartással kezdett járkálni a vi- gával megpróbált önállóan doL rágoságy mellett fel, s alá. ügy gozni. A vállalkozásaihoz szüksé- lépkedett, hogy fénylő csizmá- ges épületanyagot csak úgy tudta ja a sürűnövésü estikébe is be- üttg&aerezni, hogy néhány régi letiport, heltyel-köazel Az ágy barátjával egyebek közt apám- legközepén trombitavirág nyílt, mai — váltót íratott alá. Apáin vízgyöngyös, tej le hér keheM'}«el, becsületes és iparkodó embernek kedvesen. ’ Kamondi puskája tu- ismerte Krajcsót, s anyai örök- sáv»! szórakozottan, »játékoskod- ségének, egy negyedrész-haznak va« verte te a virágkelyhet a kő- birtokában állt jót barátjáért, véren burjánzó szárról. A vi- Persze, a nagyobb vállalkozó csu- rágszár hirtelen összezsogoro- kák féléven belül felfalták Kraj- dott, hallani véltem halálsiko- csőt. O vállalkozása roncsait há- lyátó. romnapi dorbézolásban elmulat­Odabcut Makkay addig tipegett ta, ma jd felakasztotta magát. Ba- behúzott fejjel, Anti bácsi dűl- rátái tehetetlenül álltak szemben ledt szentének »szigorú« pillantó- a fadepósok könyörtelen követe­léseivel. Apám kis házrészét elár­verezték, jobban szólva elkótya­vetyélték, s az általa aláírt ösz- szegből 1200 pengő hibázott még. Teljesen kilátástalan volt, hogy valaha is ki tudjuk fizetni. Apám jól tudta ezt. — Agyonverni a gyerekeimet, aztán felakasztani magamat, ez lenne a legtisztább — hallottam fojtott, mégis fűtött hangját, a- mint utánuk osontam a kertije. — Lz lenne a legkönnyebb, s a legc&únyább — korholta PaM bácsi. — Ne azokra üssön az ember, akiket a legjobban szeret, hanem azokra, akiket a legjobban gyűlöl! Arra gondolj, mit csinál­tak odaát, túl a Kárpátokon az oroszok... Ok már nagy erősség minékünk is, elcsüggedni nem szabóid! Ha van bűnünk, hát ez a legnagyobb, János! A rsüggedés... a megalkuvás! Anyám is Pali bácsi vélemé­nyén. lehetett, mert olyan vidá­man szólított minket ebédhez, mintha semmi nem történt vol­na. Csak ebéd után simította lel a hajam homlokomból, a fü­lembe súgva; — Talán ki kell maradni az. is­kolából, ősszel, kisfiam! S tiszta szemének sarkában könnycsepp remegett. Elszorult a torkom, mert igen ritkán láttam, sírni édesanyámat Csak a legnagyobb bajok idején Erősen gondolkoztam akkor, miért keseredett el annyira? Bi­zonyosan az bánthatta, hogy hiá­ba harcol áldozatosan, s konokul, nem sikerül megvennie nékem a megnyugtatóbb jövőt, szíve-vére árán sem. Engem az első percben nem vert le különösebben az iskolá­ból való kimaradás veszélye. Sze­rettem a munkát, szerettem Pali báesiékat, nem éreztem sorscsa­pásnak, hogy szarufát kell közöt­tük emelgetnem, s tetőt bordáz­nom, egy életen át. Csak másnap, harmadnap sajdult a mellembe; milyen siralmas is lenne, ha nem szedhetnék tovább a tudás bur­jánzó mezején, s nem gazdagod­hatnék értelemben, nem telne meg buzgó indulattal a szívem, s nem olvashatnék mohó kedvem sze­rint... Az iskolában jópár szemét meltett sok szép könyvhöz is hozzájutottam — Mark Twaintól Jókaiig, Mikszáthig —, s a. köny­vekben lelhető ismeretien világ tarkasága úgy vonzotta gyermek- kékem, mint vadméhet a. rétek száz virága..,. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents