Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

2 19-15 március 27-, vasárnap fl Magyar Dolgozók Pártia járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása ________________________________________ ViLaisai&U Plépe A Magyar Dolgozók Pártja já­rási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozásán Ács La­jos, az MÜP Politikai .Bizott­ságának ‘tagja, a Központi Veze­tőség titkára mondott referátu­mot. A referátumot hozzászólá­sok követték. Sipo» károlyi a gyulai járási pártbizottság el­legalább is nyíltan — a kezdet­ben hangoskodó ellenséges ele­mek kiállása. A pártaktíva-há- lózat széleskörű kiépítésével ja­vítják tovább az agitációs mun­kát és arra törekszenek, hogy a legjobb termelőszövetkezeti dol­gozókat is bevonják ebbe a munkába. Lipcsei István, ső titkára bevezetőben hangsú- az orosházi pártbizottság titkára lyozta, mennyire fontos, hogyi a a gépállomás munkájával foglal­járási pártbizottságok és appará­tusok tagjai a helyszínen segít­sék, illetve ellenőrizzék a határo­zatok végrehajtását. Az agitációs munka néhány kérdéséről szól­va elmondotta, hogy járásukban nagy gondot fordítanak a rend­szeres felvilágosító munkára. Ln­nék egyik formája a kisgyűlés. Kisgyűlésekeu vitatták meg pél­dául a begyűjtést is. Az első kis- gyíüéseken sok ellenséges elem is részt vett. Hangoskodtak, de a kisgy ülések végére fokozatosan felszínre került az egészségesen gondolkodó dolgozó parasztok hangja. Elmondotta, hogy az egyik kisgyűlés végefelé például egy idős parasztasszony a követ­kezőképpen szólt: »En már hat­vannyolcéves vagyok, férjemmel együtt gazdálkodom. Még soha sem maradtam el az állammal szemben és maguknak az a kö­telességük, hogy biztosítsák: min­denki teljesítse az állam iránti kötelezettségét.« Az ilyen állásfog­lalás után alapvetően megfordult a hangulat és az utóbbi időkben már egyre kevésbé jelentkezik — kozott. Beszélt a gépállomási pártszervezetek javuló munkájá­nak eredményeiről, majd így foly­tatta : Komoly feladat a gépállo­mások pártszervezetei előtt az állandó törzsgárda kialakítása. Ehhez a mi járásunkban is hoz­záfogtunk. Az a feladat, hogy a gépállomások pártszervezetei olyan traktoros gárdát kovácsolja­nak ki, amely a traktoros fog­lalkozást élethivatásnak tekinti és ezért odaadóao, becsülettel dol­gozik és nem csupán a normál- holdak teljesítését, vagy hajszo­lását tartja szem előtt, hanem elsősorban, ami a legfontosabb: a termelőszövetkezeteik termelési tervének a teljesítését is. A továbbiakban arról beszélt, hogy sok a tennivaló még a gép­állomásokon is az önköltségcsök­kentés és a munkafegyelem te­rületén. Tovább kelt javítani a gépállomások vezetését,, s nö­velni keli az igazgatók jogkörét, illetve önállóságát. Végül a gépállomások és a ter­melőszövetkezetek kapcsolatával foglalkozott. fi Minisztertanács határozata a tavaszi búza 1955. évi kőtelező vetésének megszüntetéséről A Minisztertanács módosítot­ta a tavaszi búza vetésével kap­csolatban korábban hozott hatá­rozatát. -ni, A tapasztalatok szerint tavaszi búzából biztos termésre akkor lehet számítani, ha annak vetését a legkedvezőbb időben elvégzik. Az idei rendellenes időjárás, a kitavaszodás elhúzódása meg­akadályozta, hogy a tavaszi búza az egész országban idejében el­vetésre kerüljön. A Miniszterta­nács határozata szerint a tavaszi Búza vetése a továbbiakban a , kedvezőtlen időjárás miatt nem kötelező, és az e tárgyban kiadott 1016/1956. 11. 6-i számú minisz­tertanácsi határozat hatályát veszti. A határozat szerint ez­után tavaszi búzát csak olyan területen vessenek, ahol az eddi­gi tapasztalatok szerint a tavaszi búza még biztos termést ad. Azok a termelők, akik tavaszi búza ve­tési kötelezettségüknek eleget len­ni nem tudtak, ehelyett elsősor­ban kukoricát és ipari növényt vessenek. Az ország bőséges kenyér- és liszteiiátása érdekében az állami gazdaságok, a termelőszövetkeze­tek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok a leggondosabban végez­zék el az őszi kenyérgabonaveté­sek tavaszi ápolási munkáit: a fejtrágyázást, a hengerezést, a fogasolást, a gyomirtást. Azt mondjuk — mondotta —, hogy a gépállomások felelősek a termelőszövetkezeteik munkájáért, termeléséért. Én azonban azt lá­tom, hogy ezidáig a gépállomá­sok többségénél ez a felelősségér­zés nem mutatkozott meg. Véle­ményem szerbit azért nem ér­zik ezt a felelősséget, mert a gépállomások munkájának érté­kelése a termelőszövetkezetek ter­melésétől függetlenül történik. A gépállomásnak tehát nem fontos a termelőszövetkezet tervének tel­jesítése, csupán a normál­hold számít. Véleményem szerint értékelni kellene azt is, hogy a gépi munka nyomán milyen értékben emel­kedik a termelőszövetkezet terme­lése és ennek alapján kellene meghatároznunk azt, hogy a gépállomás hány százalékra tel­jesítette tervét. Igen fontos fel­tétele a termelőszövetkezetek és a gépállomások kapcsolata el­mélyítésének az, hogy termelő- szövetkezeteink kellően tudják ér­tékelni és megbecsülni a géppel végzett munkát. A gépi munka mindig előnyösebb volt a kézi munkánál. S tudvalevő, hogy csak a gépek alkalmazásával tudunk olyan növények eredményes nagy­üzemi termelésére áttérni — ame­lyekre a gépi munka alkalma­zása nélkül gondolni sem lehet­ne —, mint a cukorrépa, cirok, vagy egyéb más ipari növény. A gépi munka ezenkívül nagymér­tékben elősegíti az önköltségcsök­kentést is. Mi egy pár termelő- szövetkezetben számításokat vé­geztünk, főleg azoknál, amelyek a gépi munka eilen voltak, és be tudtuk nekik bizonyítani azt, hogy ha géppel végzik el a ka­pálást, 30 forinttal kerül keve­sebbe katasztráüs holdanként, mint hogyha lófogattal, nézzél kapálták volna meg. De a gépi munka nemcsak kevesebbe ke­rül, hanem, ha azt jó időben alkalmazzuk, a termésátlag — főleg kapásoknál — nagymérték­ben növekszik. Tudvalevő, hogy 2, sőt 5 mázsával több kukorica terem ott, ahol kétszer-három: zor kultivátoroztak. Mi tervbe vettük, hogy járásunk területén minden gépállomáson, minden termelő- szövetkezetben konkrét példával bizonyítjuk, érdemesebb a ter­melőszövetkezetnek a gépállomás­sal dolgoztatni, semmint iögatos erővel, kézierővel dolgozni. Távirat MEGYEI TANÁCS GÉPÁLLOMÁSI OSZTÁLY, BÉKÉSCSABA Csatlakozunk a megyei felhíváshoz, annak feltételeit ak­ti vaértekezleten megvitatjuk és pontról-pontra megvalósítjuk. Kovács Lajos igazgató, Szabadkígyósi Gépállomás. A Füzesgyarmati Gépállomás dolgozói csatlakoznak a megyei igazgatóság által kezdeményezett felszabadulási hét mozgalomhoz, a tavaszi búzát március 31-ig, a többi korata­vaszi növényt április 4-ig elvetjük. Seres Gyula, igazgatód A megyei igazgatóság által kezdeményezett mozgalomhoz gépállomásunk minden dolgozója csatlakozott. A felszabadu­lási hét sikerével ünnepeljük hazánk felszabadulásának 10. év­fordulóját. Fuchs György igazgató, Vésztői Gépállomás. VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE Békéscsaba. Jelentjük, hogy az ősziek fejtrágyázása és fogasolása a mai napig hatvan százalékig ké sz, a tavaszi kalászosok vetését száz százalékig befejeztük. Szabadkígyósi Tangazdaság igazgatója és üzemi pártszerve Jelentjük, hogy Kétegyháza község az 1955. évi első ne­gyedévi adóbevételi tervét március 25-ig 101 százalékra, a ta­vaszi búzavetést 100 százalékra, minden tsz a tavaszi árpave­tést 100 százalékra teljesítette. Végrehajtó bizottság. ♦ a ♦ A nagybánhegyesi Zalka M áté TSZ az április 4-re tett fel­ajánlását már teljesítette, az 5000 liter tejbeadási felajánlását 200 literrel túlteljesítette, 10 kh. tavaszi árpát, 1,5 kh. ta­vaszi takarmánykeveréket, 5 k h. zabot elvetett, Í6 kh. lucer­nát fejtrágyázott, valamint 20 kh. búzát fejtrágyázott, a cu­korrépavetést is megkezdte. Gyebnár Mátyás tsz-szervező. Mi, a békési járás termelőszövetkezeteinek elnökei, a bé­kési járási tanácsnál tartott tsz elnöki értekezleten elhatároz­tuk, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkal­mából a tavaszi munka időbeni elvégzése érdekében felszaba­dulási hetet szervezünk. Vállaljuk, hogy a tavaszi búzát március 28-ig 100 száza­lékig, a tavaszi árpát, zabot, borsót, cukorrépát, cukorrépa- dugványt, tavaszi takarmánykeverékeket április 1-ig elvetjük,. Április 1-ig az ősziek fejtrágyázását is befejezzük. Várjuk a megye valamennyi termelőszövetkezeteinek csatlakozását. Békési járás tsz-elnökeinek értekezlete■, AZ ELSŐ PRÓBA = EGY HÉT LEVELEI = A múlt héten szerkesztősé- \ özv. Szántó Istvánná. Arról írt, günkbe 140 levél érkezett. A hogy a szövetkezet tagjai a levelek többsége a mezőgazda- \ KV márciusi határozatának Ságban és az iparban elért megvalósításáért hogyan kezd- eredményekről adott számot, ték meg a tavaszi munkát. Idős De kulturális életünkről is jó- Tarr Lajos, csorvási egyéni dol- néhány levélből olvashattunk. Qozó paraszt boldogan írja le­igen értékes levelet küldött veiében, hogy április 4-e tisz- a békéslarhosi Petőfi TSZ-ből teleiére tett vállalását már tel­jesítette, rendezte adóját és be­adási kötelezettségét. Endrőd- ről Dávid Vincéné arról adott számot, hogy az asszonyok meg­termettről, fanatikus fényű sze- Iád számára az ebéd, mellé egy méből a legszigorúbb aszkéta tér- darab kenyér, semmi más... Misa mészet rítt ki. Utálattal fordult el bácsi módfelett utálta a karalá- j emlékeztek az endrődi csend- mindentől, ami megcsontosodott bét, s ebben az egyben híven | őrsortűzről. <4« irta: DER ENDRE Már nem volt mai legény Bá_ minél több hasznot hajtva lint, nagyon szeretett volna meg- Csepkö-vállalatnak. A megemlékezéskor az asszo­nyok vállalást tettek, hogy adó- és beadási kötelezettségüket határidő előtt teljesítik. Tassy Lajos Magyarbánhegyes község adófizetéséről írt, többek között arról, hogy a kulákok mennyi­felfogásával ellenkezett. követte az egész ház, kivéve en­Misa bácsival ilyen tekintetben gém. En ilyenkor repetálhattam a nem volt baja, a mester sajnált is, nyakig vedelhettem magain dorbézolásra fordítani egy tó- a karalábés lébőL Elég fura íze nősülni, családot alapítani, de Ebből is kezdtem látni, meny- lért is, csali nagynéha történt volt pedig, mert Zsofka néni csupa olyan nővei akadt össze, nyíre érzéketlen a mások baja, meg, hogy kirúgott a hámból, minden mérgét belefőzhette, de­akik csak jámborságát, hiszé- nyomorúsága iránt... Igaz, akkor aztán alaposan, hát bántam is én, csak étel le­kenységét használták ki, s pénzét Gsepkéné nemcsak azért fogta Olyankor esett ez meg vele,ami- gyen! Egyre bírhatatlanabb éhség csalták el. A rendesebbje félt pártját Tóth néninek, mert saj- kor pálinkát ihatott potyán, ku- uralkodott el akkoriban rajtam,; re hátráltatják a közsék adófi- hozzá menni, egyrészt részegeske- nálta kicsit az öregasszonyt, pec komái, vagy a gazdák kon- mert bár egyre szaporodott a zetési tervének teljesítését. Su­déséről tudva, másrészt a bizony- hanem azért is, mert útáit min- tójára. Akkor két-három féldeci- munkám, tagadhatatlanul silány | tyinszki Katalin úttörő, az is­inkül elhelyezkedés, és minden denfajta pazarlást. Olykor hilie- tői is megkótyult már, keresztbe- volt a koszt, ügy látszik, az első í y0[a életéről küldött hasznos kvekvés ellenére nevetségesen ^tten mértékben s teljesen in- néző szemekkel nyúlt belső zse- napok tűrhetőbb ételeit, csalét- \ levelet. Tudósítóink is rendsze­sovány kereset miatt. Így aztán dokolatlanul sporolt a család ha- hebe, öblös tárcájáért s nagy dt- kül szánták... reMR adtak híranyagot, mező­harmincegyedik életévében is Pa- sán Annyira fogához verte a g* nom-danomot kanyaritott cimlio- A, mulUlk a hetek, testi gazdaságból iparból és kultu- n\ó Fannikkal vígasztala ma- fst’ oyan fukar vö t önmagával novai. Amikor utóbb ezek haza- éhsé^nlel párhuzamosan lelki ráüx életünkből Táviratok is gát Bálint, meg kadarkával. és csaladjával.szemben is, hogy támogattak Misa bácsit, parázs éll^em is n£ni kezdrtt. UémaJ_ laits eletunkb°l. táviratok is már attól majdnem kiugrott a haddeihadd kerekedett Zsofka . i-----------------——»------— A szaktársak sót, maga ( sep- jjgr£böl és egészen kivetkőzött néni rikácsolva esett szeretett . .. . 1,’ í«i-"kív> i* ♦»■miit versei--i *)en a felszabadulásra tett fel­cme is azon igyekeztek, hogy^ mi- magából, ha mást látott paza- párjának, fújt, fogait mutogat- .J,® történelem eseménveiből ! aíánlÁsok teljesítéséről adtak ri kevesebbet »vigasztal hassa« rfUn; I r I rpn f vacfv víUamclvilí ta mini ftfv tiíií - -j-í 11 k y n' íí cnvánu ’ ó érkeztek több helyről, amelyek­ként nél kevesebbet »vigasztalhassa« rojnij idegent, vagy valamelyik ta, mint egy meredtszemű, sovány ’ , * ' számot. magát, s hogy Tóth néni minél szomszédját. Csak a lányainak macska, beiemarkolt csontos uj- az ed'usott regenyejtóol. Olykor j Ezenkívül megyénk MNDSZ- biztosabban és idejében juthas- bocsátott meg olyankor, ha vá- jaival Misa bácsi gyér bajába, s va*arnapi pihenő időben meg- . . son a pénzhez. Misa bácsit telje- ratlanul drága ruhaanyagot vet- úgy ráneigálta az öreget, akii- próbáltam felmondani magam­sen hidegen hagyta, mit csinál tek. A ruhán kívül minden egyéb egy kócbábút. Azt hittem, azon- han egy rége oben tanú t lat i n ver­Bálint a keresetével, s hogyan vásárlást ablakon kihajított pénz- mód megöli... f6* i«5 vagy töri éneim i évszámo _ süllyed a züllésbe, miképp rontja nek minősített. Hogyne bántotta Néhány kék folton kívül mégse *tat> s kefcéglxesve kellett tapasz- amelyben a dolgozok segítséget az egészségét. Őneki csak az volt volna a pénznek ez a Bálint- lett semmi baja Misa bácsinak, Laln<)m’ hoSö felejtek rendidet- kértek a szerkesztőségtől egyé­a fontos, hogy hétköznap bo- féle levegőbe-szórása. hacsak annyi nem, hogy másnap lenül... j nj; vagy dolgozótársaik pana­londra dolgozza magát a legény, Tisztántartott ruháiról, szikár karalábéleves volt az egész csa- (Folytatjuk, szninnk elintézéséhez. sok levélben munkájukró 1. érkezett olyan,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents