Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-24 / 46. szám

2 1/ikaitaiaU Hifit 1955 február 24,. csütörtök B közös erőfeszítés meghozza gyümölcsét — erősednek, gazdagodnak szövetkezeteink, fejlődik, terebélyesedik szövetkezeti mozgalmunk Lapunk tsgmrpi »KHnúbaii kö­zöltük ft termelőszövetkezetek megyei tanácskozásán elhangzott beszámolót, melyhez számosán hozzászóltak. Elmondták saját szövetkezeteik helyzetét, hibáit, • hogyan akarják tovább erősíteni « közös- gazdaságéi. Továbbá? fee­A felszólalások tükrözték azt a fe'e’ősségérzetet, amely a szövet­keze'i parasztságra hárul a me­zőgazdaság hozamának növelésé­ért, a falu szocialista átalakításá­ért. Kommunisták és pártonkí- vüíiek azonos szemedélyességge 1 ostorozták a hibákat és örömmel beszéltek egy-egy új eredmény­ről. G t űre Pál elvtárs, a mező- hegyei Törekvő elnöke örömmel számolt be. hogy szövetkezetük amely a legrosszabbak közé tar­tó ott, legjobbak közé sorakozott fel és versenyben tan az ország egyik legjobb szövetkezetével, a végegyházi Szabadság-gai. Mint mondotta, ezt a kommunisták­nak köszönhetik, akik elsősorban megértették, hogy a közös gazda­Barkóczi elvtárs, a füzesgyar- mati Vörös Gsiüag elnöke az egyéni parasztok és a szövetke­zeti parasztok kapcsolatáról be­szélt. Úgy vélték ők is koráb­ban, bogy egy fejjel magasab­bak az egyénieknél és egyik-má­sik szövetkezeti tag nem is kö­szönt a kívülállóknak. Nem gon­doltak arra, hogy aki ma még egyéni paraszt, az holnap jó szö­vetkezeti tag lehet, nem gondol­tak arra, nem elég néhány jó szövetkezet egy-egy községben, az egész mezőgazdaságot a szövet­kezeti útra kell vinni, mert csak így boldogulhat minden dolgozó paraszt. Saját példájukkal iga­zolta ennek helyességét, amikor elmondta, hogy ma olyan igazgatósági tagjuk van, aki hárem esztendővel ezelőtt még egyénileg gazdálkodott és nem éppen dicsérő megjegy zé­seket tett a szövetkezetre. A szövetkezeti és egyénileg dol­gozó parasztok közötti barátságot úgy is erősítik, hogy a szövetke-' gjrau akarják mélyíteni barátsá­gukat az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal, különösen a középpa- raaziokkal, hogy tovább növeked­jen a szövetkezeti mozgalom, mind többen kérjék felvételüket a már meglévő szövetkezetekbe és •új szövetkezetek alakítását segít­sék- elő. ságot erőssé tenni a szövetkezet tagjainak saját érdeke és az or­szág érdeke is. A kommunisták odaadó munkája, meggyőző szava nyomán szilárdult meg a munka­fegyelem, ez járult hozzá, hogy a szövetkezet valamennyi tagja az alapszabályt saját törvényé­nek tekinti. Elmondotta: versen­gés a szövetkezetben azért folyik, hogy nagyobb terméseredménye­ket érjenek el. így érték el — a gépállomás segítségével —, hogy az ősszel november 9-re felszán­tottak minden talpalatnyi földet, j s a 70 hold kukorica alá készített í földből 33-at megtrágyáztak, a I többit pedig négyzetesen vetik és fészektrágyázással. zet gépi felszereléssel segíti az egyénieket (fűrészgéppel, daráló­val stb ), vetőmagot is cserél­nek, sőt, kölcsön is adnak. En­nek eredménye, hogy a zárszámadás óta 46 új tag lé­pett be a szövetkezetbe. A munkás-paraszt szövetséget pedig azzal erősítik, hogy azt a segítséget, amit a Kőbányai Szer­számgyár, mint patronázsuk nyújt nekik — viszonozzák. A Szerszámgyártól például most kaptak hegesztőfelszerelést, öt­ezer csavart a szövetkezet kis­vasújához. Ok pedig december­ben a szabad hízókból szállítot­tak nekik. Ez a kapcsolat — mon­dotta — hálás dolog, ajánlja a többi szövetkezetnek is. Beszélt továbbá a háztáji gazdaságokról. Hangsúlyozta: ahol nem tartják be az alap­szabályt, ott rosszul jár az egész szövetkezet, az államot is becsapják, lényegében min­den egyes tag megrövidül. Végül arról szólt, hogy min­den eredmény, amit eddig el­értek, azért van, mert a párt­szervezet és a szövetkezet vezetői egy akarattal munkálkodnak, vé­gezve mindegyik a maga sajá­tos feladatát. A kamuti Lenin TSZ pártszer- j vezetőnek titkára Tatár Gábor elvtárs arról szólt, hogy hathatós intézkedéseket kell ten­ni azok ellen, akik a szövetke­zetnek kárt okoznak azzal, hogy jószágaikra nem ügyelnek, vagy pedig nemtörődömségből kocsi­val, vagy egyéb módón teszik tönkre a tsz vetésének egy részét. Majd a következőket mondotta: a szövetkezetek hibáinak megál­lapításánál a jövőben szükséges megállapítani azt is, hogy a fel­sőbb szervek mennyiben járul­tak ehhez hozzá, ne háríthassa el magától senki a felelősséget. A továbbiakban a gépjavítást tette szóvá. Javasolta — és a tanácskozás ezzel teljesen egyetértett — a jövőben a gépek javítását ne naptár szerint rögzítsék, ha­nem vegyék figyelembe a he­lyi sajátosságokat. Ne fordul­jon többet elő, hogy az idő jó, szántauivalo is van — és a gé­peket bevonják javítani, mert sürget a naptári nap. Többszázezer forint bevétel jószágból A végegyházi Szabadság elnö­ke, Kerekes elvtárs a termelési terv szerinti gazdálkodás jelen- | tőségét tette szóvá. Ez ad lehe- ! tőséget ab hoz, hogy előre lás­sunk éS ez ösztönöz, hogy még többet termeljünk — mondotta. Ok tavaly 1,100.000 forint bevé­telt irányoztak elő és 1,200000 forint bevételük lett. Külön hang­súlyozta a jóSzágtartás fontossá­gát. Jószágból többszázezer fo­rint bevétett nyertek 1954-ben. Az eredményekhez, mint mondotta, a munkafegyelem járult hozzá, ennek jellemzésére elmondott egy esetet. Tavaly — az egyéb mun­kák miatt — a cukorrépát 3—4 nap alatt kellett megkapálni, eh­hez 46 munkaerőre volt szükség. S amikor ellenőrizték, hogy a beosztottak valamennyien dolgoz­nak-e, kiderült, hogy kil&ncveh- hatan vannak. Ez azért volt így, mert a beosztottak valamennyi hozzátartozója is kint volt, még az öreg mainak is. E példamuta­tó munka láttán a közelmúltban 12 család lépett be a szövetkezetükbe. A békési Petőfi TSZ elnöke a szö­vetkezeti gazdálkodás iránti ér­deklődésről szólott. Mint mon­dotta, a 14 kilépő közül 9 már visszajött a tsz-be és 3 új tag is belépett. Majd a munkaegy­ség nagyobb megbecsülésére hív­ta fel a figyelmet, hogy ponto­san jegyezzék be és a bejegy­zéseket ellenőrizzék, ez nagyon hozzájárul a munküfegyelem meg­szilárdításához. Végül arról szólt, hogy aki náluk szándékosan kárt csi­nál, azt kártérítésre kötelezik, ezzel is a közös vagy on meg­becsülésére nevelői a tsz tag­jait. Az agronómusok szerepe Sándi Ottó elvtárs, a KV mező- gazdasági osztály helyettes veze­tője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövet­kezeti mozgalom fejlesztése el­sősorban a tsz-elnökök, a tsz- pártszervezetek, tsz-tagok felada­ta. Ezt úgy tudják elősegíteni, ha baráti, meggyőző szó'val hir­detik a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét. A szövetk zetek tu ég- szilárdításának egyik, fontos té­nyezőjeként az agronómusokat említette. Az agronőmus az, aki a termelési ágak helyes ará­nyának kialakítását elősegíti, a helyes termelési módszereket el­terjeszti. Az agronótousok fel­adata, hogy a termelésben előz­zék meg a hibákat. De hogy munkájukat jól végezhessék, el­sősorban a pártszervezetek segít­sége szükséges, hogy nap mint nap lássák: munkájuk szerves része a falu szocialista építésé­nek. Majd aláhúzta a fejlett ál­lattenyésztés fontosságát; mint mondotta: a mezőgazdaság fej­lesztése, a hozam növelése ettől függ. A továbbiakban a pártszer­vezetek szerepével foglalkozott. Kimutatott arra, hogy egyes szö­vetkezetekben azért nem sikerül egy-egy feladatot jól megolda­ni, mert a pártszervezet nem ké­szíti fel arra a kommunistákat. A pártszervezet feladata, hegy minden szövetkezet előtt álló feladatot a párttagokkal meg­ismertessen. Ahol így van — és így kell lennie minden szö­vetkezetben —, ott a feladatok végrehajt ásóért tettel és szóval küzdenek a kommunisták. Püski Gergely az I-es típusú eleid Rákóczi elnöke arról szólt, hogy ők már túlhaladták az I-es típusú alapszabályt és már brigá­Az 1954—55-ös páríok­tatási évben a megy ei, a járási pártbizottságok, a párt-alapszer- vezetek komoly erőfeszítéseket tesznek az oktatás szervezeti és tartalmi színvonalának megjaví­tására. Elmek eredményei ta­pasztalhatók valamennyi járás­ban, de különösen az orosházi, szeghalmi, szarvasi járásban. Sajnos, gátjai vannak az okta­tás megjavításának. Propagandis­táink kis száma még mindig nem tette magáévá a 111. pártkong­resszus határozatait. Ezeken a helyeken a kongresszusi tanfo­lyamok alacsony színvonalon folynak, a kongresszusi határo­zatok tanítása messze elmarad a hallgatók igényeitől. Ennek fő oka, hogy a funkcionáriusok tűr­hetetlen módon elhanyagolják el­méleti képzésüket, a rendszeres példamutató részvételt a párt- oktatásban úgy, mint a propa­gandisták, vagy a hallgatók. A pártbizottságoknak szigorúan kell fellépni azokkal szemben, akik a propagandista konferen­ciákon, szemináriumokon el­foglaltságukra való hi­vatkozással másokkal képviselte­tik magukat, semmibeveszik a propagandista megbízatásukat. A Békési Járási Pártbi­zottság Vass Józsefet, a be­dobál alakítottak, továbbá hatá­rozatban megszabták, hogy a tsz minden tagja öt hold után évente egy holdat köteles meg­trágyázni. Továbbá minden öt hold után egy számos állatot kö­teles tartani, 6 hogy szalmát csak trágyáért lehel a tagoknak érté­kesíteni. Ma már ott tartanak, hogy a jövőben a beszolgáltatást nem egyénenként, hanem közö­sen teljesítik. Elmondotta, hogy a tagok kulturális életév el is tö­rődnek. Van rádiójuk, ping-pong felszerelésük, biliárdasztaluk és az ifjúságból egy fúvószenekart) is alakítottak, amelyik május el­sején Jép először a nyilvánosság elé. A hozzászólások után Bíró Jó­zsef elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság első titkára válaszolt az egyes kérdésekre, majd hangsú­lyozta: a pártszervezeteknek, a párt- bizottságoknak, tanácsoknak szívvel-lélekkel kell küzdeniük a szövetkezetekért; tanulmányozzák életüket és hat­hatósan segítsék tevékenységü­ket. A közös erőfeszítés meghozza gyümölcsét — erősödnek, gazda­godnak szövetkezeteink, fejlődik, terebélyesedik majd szövetkezeti mozgalmunk. Bíró elvtárs zárszava után a szövet kezeli tanácskozás végétért. kési tangazdaság igazgatóját és Fazekas Ferencet, a mezőmegyeri tanács VB titkárát propagandista munkáj ának elh anyagól ás óéit, több esetbeni hiányzásért felelős­ségre vonta és dorgálás párt­büntetésben részesítette. A Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztálya figyelmezte­tésben részesíti a következő elv­társakat a megyei propagandista konferenciáról való elmaradásuk­ért: Berhenc Balázs, Orosháza; Lipcsei István, Orosháza; Mikó István, Orosháza; Szekeres János, Orosháza; Ungi Imre, Orosháza; Göncsi István, Orosháza; Paulik Mihály, Orosháza; Hegedűs Lajos. Mezőkóvácshá- za; Peleesek Antal, Mezőkovács- háza; Pálhidai János, Mezőkovács- háza; Hanyecz Sándor, Békés; Poór Bálint, Békéscsaba; Rattai György, Békéscsaba; Bálint István, Szeghalom; Pesti István, Szeghalom. A propagandisták érezzék a fe­lelősséget, valljon vérükké az a tudat, hogy a propagandista fe­lelős a reábízott hallgatók marx­ista-leninista neveléséért. Tiltakozunk A gyulai járás DISZ-fiataljai február 20-án tartották kül­döttválasztó értekezletüket, amelyen résztvették a járás DISZ- alapszervezeteiaek küldöttei és megválasztották a járási választ­mány tagjafe. Erről az értekezletről a küldött fiatalok a kö­vetkező tiltakozó táviratot küldték az Országos Békeíanácsnak és a Viharsarok Népe see*’ őségének: Távirat Mi, a gyulai járás DISZ-fiataljai tiltakozunk Nyugat-Né- meíorezág felfegy verzése ellen. Ugy anakkor minden erőnkkel tá­mogatjuk a Szovjetunió azon javaslatát, amely az atomerő bé­kés építésre való felhasználását, tűzte célul. A gyulai járási DISZ küláöttéríek” let részvevői. A kommunisták odaadó munkája, meggyőző szava szilárdította meg a na uu ka fegyelmet A tervszerű gazdálkodás eredménye A magyarbáíiii egyesi Dózsa küldötte a termelési terv szigorú betartásáról beszélt, mint mon­dotta, ők sokszor kézbeveszik, s ez a magyarázata, hogy tavaly7 is megvalósították a tervbevett feladatokat. A tervszerű gazdál­kodás eredménye, hogy amíg 1954-ben 16 anyakocájuk volt, ebiven az esztendőben 39 lesz, s hogy januárban 1,2 literrel nö­velték a teheneknél az istállóát­lagot; ezért tudnak havonta 50(1 li er tejet szabadon értékesíteni. A tervszerű munka créraménye: már csak az időt várják, hogy hozzál'agjanak a tavaszi mun­kához, a vetőmagot kitisztítot­ták. a kukorica vetőmagot ki­válogatták, s a gazdasági fel­szerelések is készen állnak. 1% alakították ki munkaszerve­zetüket, hogy egy-egy munka­csapatban hat férfi és négy nő legyen, valamint legyen minden munkacsapatban egy párttag is, s így elősegítik az egyének közt a nemes versengést. Len hard eivtárs, a sarkadi Le­nni küldötte a talajerő növelésé­ről szólt. Az 1953-as esztendőt ntege'őző i lőbeu erre kevés gon­dot fordítottak, s ezért 5—6 má­zsás búzatermést értek el. 1953­I ban hozzáláttak a trágyázáshoz I és 1954-ben átlag 8.88 mázsás j termésük volt, s ha leszámolják ftzt a területet, amelyből a gabo­nát kiölte a víz, úgy 9 mázsás átlagot lehet számítani. Most már minden évben 100 holdat trágyáznak meg. Horváth Mihály, az orosházi Dózsa elnöke kifogásolta, hogy7 a felsőbb szervek 1954-ben ma­gokra hagyták a szövetkezeteket, s igy fordulhatott elő, hogy az 1955. évre készített tervüket mó­dosítani kellett, mert nem segí­tették őket. Szóvá tette, hogy nem kielégítő az állatok egész- ségügyi ellátása. Ennek egyik oka, véleménye szerint, hogy egyes állatorvosok nem úgy7 lát­ják el feladatukat, ahogyan azt kellene. Több figyelmet kell erre is a jövőben fordítani. Hangoz­tatta: a szövetkezeti mozgalom tov ábbfejlesztésének alapja a Jó munka, mert csak a jó eredmé­nyeket felmutató tsz vonzza az egyéni parasztokat. A további­akban arról szólt, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság munka­társai is látogassanak el szövetke­zetükbe és közvetlen támogatást adjanak esetenként a feladatok megoldásához. A szövetkezeti parasztok és az egyéniek barátsága I*ártoktatás hírei

Next

/
Thumbnails
Contents