Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-19 / 42. szám

1958 f*t*r-;iái' 19., tyximbsi UiUatsaíak l/tépi . Cservásen megalakult a mezőgazdasági szakkör A gépállomás szakemberei, a község tanácS vezetői és több, ... .. , élenjáró dolgozó paraszt be-j reJött községben evekkel vonásával’ megalakult UJ élet szllleíik Fehérhálon Bélmegyeren, az egykori ura- ; van, vagyis ott, ahol az sági földön csak nemrégen lét- és elbeszélgetett velük. öve a me­zőgazdasági szakkör 26 taggal. A szakkör résztvevői tervet ké­szítettek és meghatározták, hogy hol és mikor végeznek talajvizs­gálatot és műtrágyával kísérletet. A vizsgálathoz szükséges felsze­relést már megkapták, s igy mun­kájukat eredményessé tudják tenni. A szakkör egy-egy ülésen előre meghatározott témájú előadást tart, melyre szakelőadókat hív meg. Legutóbb Ma tűsek Tivadar, megyei növényvédő szakfelügye­lő tartott értékes előadást. Most »A gyümölcsfák gondozása, per­metezése« címmel készül elő­adás. Meghívják a termelési bi­zottságot és az állandó bizottsá­got is. A szakkör vezetője Bur- sán Sándor, a gépállomás agro- nómusa tevékenyen résztvesz a munkában. Csizmadia Bálintnéy agronómus. — ELEKTROMOS házifagyialt- gépet, birkanyíró ollót és még vagy 30 új cikket hoznak for-. galomba az idén a vasas kisipari! felkereste mindazokat, akiknek előtt követőkre talált a társas, nagyüzemi gazdálkodás. Annyi­ra, hogy a község határának zömét már 1952-ben a közös föld tette ki. A múlt évben az összterület mintegy nyolcvan százalékán munkálkodtak a szövetkezetek — a három ter­melőszövetkezet és a három egyes típusú tszcs — tagjai. Mégpedig nem is akárhogyan. A kívülállók közül egyre többen figyeltek fel a szövetkezetiekre A sokakat foglalkoztató gon­dolat a 10 holdon gazdálkodó Szabados Gáboron is győzedel­meskedett az őszön. — Más az 3 életük, mint a miénk — ismerte be önmagá­nak, s elhatározta, hogy szö­vetkezetbe lép. Egy újonnan alakult szövetkezetnek lesz a tagja. A hosszú téli estéken azután alkalma nyílt arra, hogy elgon­dolását keresztülvigye. Sorra szövetkezetek. földje a fehérháti határban — Alakítsunk csoportot — hajtogatta egyre Illyés Sándor, Jakus Gábor, B. Szabó Sándor, meg a többiek előtt, s nem hiá­ba. A fehérhátiak egyre-másra csatlakoztak hozzá, úgyhogy január közepére csaknem het­ven holdon, több mint húsz taggal alakították meg az I-es típusú tszcs-t. Ekkor még mindenről maguk gondoskodtak. Ha valaki nem akart közéjük állni, azzal egyességet kötöttek a földcse­rére. Szerencsi Imre tíz hold földet hagyott ott nekik, ami­ért másutt — az alakuló szö­vetkezet területén kívül — ugyanannyit kapott cselbe. A gazdag élettapasztalattal ren­delkező és a gazdálkodáshoz jól értő Kiss Gábort választották meg elnöknek Szövetkezetüknek a Dózsa ne- | meg. Rövidesen megkapják a vet adták. j Büngösd-csatorna mellett elte­Mikor többnyire már minden rülő húsz hold földet, ami nem meg volt, csak akkor mentek valami jó minőségű ugyan, de a tanácshoz, hogy közös elha­tározásukat bejelentsék, és a szövetkezet működéséhez enge­délyt kérjenek. Szabados Gáborék persze nem nélkülözhetik a tanács támoga­tását sem. Földre van szüksé­gük, mert ami van, az bizony, kevés annyi tagnak. Kérésüket a Községi Tanács nem tagadta | mer. arra, amire nekik kell — rizs- termelésre ss kiválóan alkal­mas. Fehér háton így rövidesen új élet kezdődik; szebb és ered­ményesebb az eddiginél — olyan, amilyet a bélmegyeri parasztok többsége már jól is­(Baráth) Miért nem válaszolnak? Szerkesztőségünkbe naponként a Szeghalmi Járási PVB-lioz Ipari versenymozgalmunk néhány hete A felszabadulási versenyben a januári tervet néhány üzem nem teljesítette. Ebben persze nem lehet megnyugodni, különö­sen a rosszul teljesítő üzemeknél nem. Még a legjobban dolgozó üzemekben is van tennivaló elegendő. Hiszen a dolgozók élet­színvonalának emelése csak úgy lehetséges, ha a termelésben általános emelkedést értünk el, ha az egész iparban csökkentjük az iparcikkek előállításának költségét. Ha ezek megvalósításáért a munka verseny ben újabb sikereket érünk el. Mint ismeretes, ehhez a munkaverseny nyilvánossága okvet­lenül szükséges. Az elmúlt hetekben nagyobb üzemeinkben a verseny nyilvánosság jobb lett. Vannak igazgatók, akik — ha vala­mely megyei szakszervezeti vezető a Telkét kibeszéli is — nem csináltatnak versenytáblákat. A legjobb esetben az ilyen elv­társak megelégszenek egy fekete táblával, melyre néha-napján krétával valamit felírnak! Az észrevehető javulás mellett szüksé­ges, hogy minden üzemben tudják meg a dolgozók; kik a pél­damutató kommunisták. Kik a termelésben kiváló műszakiak, mű­vezetők. Az szintén ismeretes, hogy az üzemvezetésnek feladata a mű­szakiak, művezetők bevonása a felajánlások szervezésébe, a tel­jesítések segítésébe. A Gyulai Harisnyagyárban januártól kezd­ve jobban segítenek 'a műszakiak, s ez nagyon észrevehető a ‘rnieléshen. Számos helyen nem így van. A Békéscsabai Pa­mutszövőben a műszakiak nem tettek verseny váüalást, így nem is adhatnak megfelelő támogatást a munkásoknak. Az üzemi ve­zetőknek meg kell találniok a helyes módot, hogy ezen változ­tassanak. A politikai, felvilágosító, nevelő, meggyőző munkában — mellyel egyénenkénti foglalkozással kell a dolgozókra hatni — szintén szükség van a műszakiakra. Az általuk elkészített mű­szaki intézkedési tervekben megjelölt tennivalókat, azoknak je­lentőségét kell a népnevelőknek megvilágítaniok. Érthető, hogy erre legjobban maguk, a műszakiak képesek. Szükséges, hogy ebben részt is vegyenek. A legeredményesebben buzdíthatják a hozzájuk beosztott munkásokat arra, hogy a »sztahanovista«, a »kiváló dolgozó«, a »szakma kiváló dolgozója« cím elérésére vállalásokat tegyenek. Ezt üzemeinkben nem nagyon teszik meg, ezért ez különösen fontos. Igazán lelkesen a munkaversenymoz- galom csak ott él, ahol a dolgozóknak ilyen célkitűzéseik is vannak. Természetes, hogy a nagyobb lendületű versenyben ki-ki jobban keresi az új, az egyre jobb eredményt hozó módszereket. A műszakiaknak csak javasolniuk kell, hogy beosztottjuk ve­gyen részt valamely termelési mozgalomban, s hajlanak rá az emberek. Mindezek indokolják a legjobban, hogy minél jobb le­gyen az összhang a műszakiak és a mozgalmi szervek között. Az első hónapban, az első hat hétben születtek részeredmé­nyek, amelyek az üzemek vezetőinek, a tömegszervezeteknek, s egyben a pártszervezeteknek is eredményei. Mégis sok helyen nem elég mély a vezetők felelősségérzete a tervek teljesítése iránt. Gyakran arról magyarázkodnak, hogy üzemük miért nem teljesítette a tervet, amikor legfőképpen annak bizonyítására lenne szükség, hogy miképpen teljesíthető. A Gyulai Harisnya­gyár versenybizottsága — melynek tagjai a pártszervezet, az üzem, a tömegszervezetek vezetői — hetenként a legfontosabb tennivalókat megbeszélik. Ez eredményes. Követésre méltó pél­da. Tennivaló van bőven, ez is a tennivalók egyike. Napjainkban vitatják meg a termelési értekezleteken az ön- költségcsökkentési terveket. Mindenütt szükséges, de ennél kü­lönösen fontos a munkások közreműködése, támogatása, amely csak úgy váltható ki belőlük, ha a terv ismertetése többolda­lú és túlmegy az összesített adatokon, lejut a munkapadokig, gé­pekig. Ilyen esetben is van mit cselekednie a vezetőnek, a mű­szakinak, népnevelőnek, dolgozónak. Általában felelősségteljes az első negyedévi terv teljesítése, mert ettől nagyban függ az egész évünk minden eredménye. érkeznek megyénk dolgozóitól le­velek. Ezen levelek egy része ki­vizsgálásra szorul. A panaszoki kivizsgálása sok esetben nagyobb szakmai felkészültséget követel. Ezért egy-egy ilyen levél elin­tézésére felkérjük az illetékes szervek segítségét is. így közös munkával megfelelő választ tu­dunk adni levélíróinknak nem mindenüft foglalkoznak megfelelően a dolgozók levelei­vel. 1934 november 8-án, a Békés­csabai Városi Lakáshivatallioz 1954 december 13-án, a mező- berényi Előre TSZ-hez 1954 de­cember 20-án, a Megyei Tanács panaszügyi csoportjához 1954 de­cember 24-én és 31-é.n, a KlSZÖV-höz Fiilöp Józsefnek 1954 december 24-cn, a Megyei Vj Tanács VKG osztályához pedig 1954 december 23-án és 31-én küldtük el a dolgozók leveleit ki­vizsgálásra. de még a mai napig nem kaptunk rá választ. Vajon A Megyei Tanács pénzügyi meddig várjanak levélíróink a osztályára 1954 november 4-én,' válaszra¥ '* HÍREK — Várható időjárás iua estig: túl­nyomórészt felhős idő, többfelé eső, eset­leg északnyugaton havazás, az ország déli felében zivatar. Mérsékelt, helyenktnt élénkebb szél. A hőmérséklet kissé csök­ken. Várható legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel nyugaton plusz 1—mínusz 2, keleten 5—8, legmagasabb nappali hőmérséklet: nyugaton 0—plusz 3, más­hol 7—10 fok között. — KONTÁRT lepleztek le Orosházán. Nagy Pál oros­házi reszelővágó-kontár Ceglé­den, Gyulán, Békéscsabán, Orosházán iparosnak mondva magát, reszelővágásokat vál­lalt kisiparosoktól. Pénzelőleget vett fel, a munkát nem készí­tette el. Az Orosházi Városi Tanács ipari csoportja Nagy Pál ügyét átadta az ügyész­ségnek. — »HÁZTARTÁSI TANÁCSADÓ, adott ki az MNDSZ a gazdasozouvköröi, vezetői részére. A 128 oldalas füzet az ételrecepteken kivid a betegek élelmezésé­ről, a lakás és a ruhanemüek gondozá­sáról, tisztántartásáról szóló hasznos út­mutatásokat is tartalmaz« — WILLIAM Word Prince chicagói húsárúgyáros, aki nemrég tért vissza a Szovjetunióban tett utazásáról, kijelen­tette» hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti normális kereskedelmi kapcsolatok megteremtésének hív«. — A BÉKÉS MtGYEi TANÁCS szakszervezeti bizottsága február 19-én 7 órakor vidám müsorrsi egybekötött jelmezbált rendez az irodaház kultúrtermében. — SZEMLÉT tartatlak a jövőben min­den gépállomáson az időszaki nagy mun­kák előli, hogy meggyőződjenek a kHlö felkészülésről. A szemlére minden erőgé­pet, munkagépet és kombájnt élő kell fíészíteUi és a gépek tíz százalékát mun­ka közben is ki kell próbálni. A szent­iével egyidoben megvizsgálják a végre­hajtási terveket és a terinelőszövetfaeze»- tekkel kötött szerződéseket is. — A BELMEGY ERI József Attila TSZ be 1955 januárban 17 új", tag lépett be. A könyvgYÜjtés mérlege Egy hónappal ezelőtt a Me­gyei Könyvtár kéréssel for­dult a megye üzemeihez, tár­sadalmi szervezeteihez, hogy vegyenek részt a tanyavilág könyvtárakkal való ellátásá- j va. közel ötezer kötet ki>nyv ban. gyűlt össze. A kéthetesnek tervezett ak- , mek jártak élen és nem a te- ció január 16-án indult. Ered- i’ületiek, holott a könyv,- .n ményei komolyak. A meghosz- bányát nyílván a kisvarosoK- , I ban es falvakban levő üzemek szabbitas idejet is beleszámít- j jobban érzlk] Jobban tapasztal­ják. Nem a legszerencsésebb volt Milyen segítséget jelent ez a könyvmennyiség ? az időpont kiválasztása sem. „ . , , . . , , . „ . ... , Hiszen a tanyavilág dolgozói Szerény számítások szerint rak szama. Samos, a könyvek!.... ... , , , , _ . ..... ... .... .... j .... . .. , , .... , főleg télén érnék ra olvasni. így a megye területen körülbelül j mellett kozadakozasbol csak , 250—300 vándorkönyvtárra igen kevés vándorláda érkezett lnkabb csak a jövő télen ve­van szüksége a tanyavilágnak.1 és most ez jelenti a legfőbb' az*k majd^ hasznát e könyvtá- Ehhez mintegy 15—20.000 kö- • akadályokat az újabb könyv­iét könyv szükséges. Ennek í tárak létesítésénél, tehát körülbelül az egyharma- 0, gzé eredménye. dat sikerült társadalmi utón ; ke| Jhozotl ez a mozga­megszerezni. A közeljövőben j lom> hogy a Népművelési Mi- mintegy 70-80 könyvtárat le- nisztérium most országos mé- het így felállítani. Hogy ez még j retűvé teszi Tény hogy e nem oldja meg a tanyavilág! , . , , , könyvellátását teljes mérték- SZamok SZepek- Qe megsem tuk’ ben, az bizonyos, de, hogy nagy rözik megyénk erejét, segítséget jelent, az is biz- Lehet’ hogy az előkészítés is j-os j hibás abban, hogy sokan nem raknak. Hiszen mire a köny­vek kikerülnek a tanyákra, már a tavaszi munka is meg­kezdődik. Jó lett volna né­hány hónappal előbb munká­hoz látni, hogy már ezen a té­len is hasznosak lehettek vol­na az összegyűjtött könyvek. E mozgalomnak hibája még az is, hogy a munka ge­rincét nem a vidéki könyvtá­! | rosokra bízták, hanem a nép­A Megyei Könyvtárnak a be- ! tekintették szívügyüknek ezt1 műveiés dolgozóira. így aztán gyűjtött könyvanyag feldolgo- ; az akciót. Ezt mutatja az üze- : sok helyen érvényesült az a zásával nagy munkája volt és i mek egy részének nehézkes, pa- J jó régi közmondás, hogy „sok van. Nem rajtuk múlik, hogy jelen pillanatban még csak tíz a már most létesített könyvtá­ragrafusokat kereső megmoz- j bába közt elvész a gyerek“. A dulása is. Különös az is, hogy gyűjtésben a békéscsabai üze­Ma a kultúrházban: Megemlékezés Ktalích Gyuláról A Békéscsabai Rózsa Ferenc Fiúgimnázium jubileumi előadás­sorozatában ma, szombaton este 3 órakor Kulich Gyuláról tart megemlékezést a Luther utcai kultúrházban. Békéscsaba szülöt­tének életéről, munkásságáról, a munkás- és parasztfiatalok kö­zött végzett felvilágosító munká­járól, a fasizmus elleni hősi har­cáról és helytállásáról — melyért életével fizetett — ünnepi meg­emlékezést tart Botyánszlii Pél, a Békési Nyomda igazgatója. A Bé­késcsabai Zeneiskola ének- és ze­nekarának műsorszámai, valamint szavalatok szerepelnek még az est műsorán. járásokban sok helyen nem volt gazdája a könyvgyüjtés- nek, mert a megbízottak egy­másra vártak. Ezért kellett töb­bek között két héttel a határ­időt is meghosszabbítani. összegezve, ha nem is tölti be teljesen azt az űrt e moz­galom, melyet a tanyákon a könyvhiány mutat, de segít annak megszüntetésében. . Köszönet illeti érte mind­azokat, akik hozzájárultak a könyvgyűitési akció sikeréhez,

Next

/
Thumbnails
Contents