Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-18 / 41. szám

✓ \SLUa.ií&a\sik Vléfii 1955 Wvrtiár 18., peirclek Tanácsok pártirányítása a szarvasi járásban Most, amikor a helyi tana- tokból eredő feladatok megsza- j nősen a községi pártbizottsá- j «sainknak, azok vezetőinek és básában, valamint azok végre- gok részéről. dolgozóinak ügyeimet az uj sza- hajtásának ellenőrzésében dóm- kasz politikájának megvalósítá- borodolt ki. sára keil összpontosítani, nélkű- Ami a vezetők közötti kap- lözhetetlen a tanácsok pártirá- c,sojatot íUeti, különösen sokat nyitásának további javítása. javult a párt júniusi határcza- E munka végrehajtásában ta óta. Rendszeresen megta- nagy jelentőséggel bírnak a hi- nácskozzuk a járást érintő leg- vatali pártszervezetek. Felada- j fontossabb problémákat, ese­tük, hogy a cél elérése érdeké- lenként megvitattunk egy-egy ben állandóan erősítsék az ap- elvi kérdést és különösen azo- parátus munkáját, mozgósítsa- kát, amelyekkel vagy az egyik, nak a párt- és kormányhatáro- vagy a másik nem ért egyet, zatok megvalósítására. A járá- j Rendszeresen eljárunk a Sa­si tanács hivatali pártszerveze- ! nács VB üléseire, te tett már ilyenirányú lépése- 1 De sokkal rendszeresebbé kell tenni a párt- és kor­mányhatározatok végrehaj- j tásának ellenőrzését. Ez le- | hét az egyedüli biztosítéka, hogy a határozatok megvaló­suljanak. két, titkára, Kozák elvtárs résztvesz egyes osztályok érte­kezletein, tanulmányozza azok munkáját, foglalkozik az osz­tályok és csoportok személyi problémáival is. tanácsülésekre A pártszervezet titkára, hogy és hozzászólásaikkal, javaslata- | A párt irányitó és ellenőrző munkájának javítását a taná­csokban jelentősen segítik az MDP-csoportok. Az MDP-cso­.......................... portok létesítésének nagy poli­A Járási Párt-Végi ehajtó- , ^kai jeientősége van a tanácsok bizottság tagjai és titkárai ! egész jövendő munkájában. résztvesznek a községi tanú- ' Ali§ egy hónapja, hogy létre­. . ----------------------------------- hoztuk, hatásuk maris megmu­c sok VB-ülésein, eljárnak a tatkozik. A tanácsülések szín­vonalasabbak. Január 28-án a szarvasi községi tanácsülésen megismerje a hivatal legfonto- ikkal igyekeznek érvényt sze- j ff J*“CS sabb tennivalóit, rendszeresen rezni pártunk politikájának. és montf Ua * véleményét a résztvesz a hivatalvezetők ér-í A Járási Párt VB gyakran ! végrehajtó bizottság munkaja­tekezletein (VB-üléseken, stb.) napirendre tűzi a tanácsok rész- j"0 ' oz‘ 1V ®re alfy az ,ls> és a hozott határozatok alap- Jakéinak végrehajtását, a je- ho^ a tanácstagok hozzaszola­ján mozgósítja a párttagokat lentések alapján ezzel kollektív | ®ai nem men fse “ ,“,a a , ° ' , elvégzésére. „gi.ség.t ££ S l A pártszervezet__helyesen tanacs egy-egy osztályának £i- , fejlő(jést tovább fokozni, s fej­I gye et egy-egy e a ara. Jeszteni az alulról jövő bírála­alkalmazza azt a módszert, Azonban még sok a tennivaló. hogy egy-egy taggyűlésen a Az előterjesztés vázlatát a párt­hivatal vezetője számoljon ™ ta&ai’ bár megbeszélik de--------------------------------—— j sokszor nem helyesen. Gyakran be a legfontosabb felada- j hiányzik a politikai tartalom. tokról I A tanácskozás előtt nem v+zs­t, ,, , . gáljuk meg a területet, nem Ilyen volt a tanacsvalasztas f, J ’ . ;' . . .. . . t , „ . • ! készül kiegészítő jelentes es így előtti parttaggyules, ahol a hí- , . M kielésítő külö­vatalvezető beszámolója alap- j .. 8 ‘ ® ^ ’ .. nősen a kevesbe ismert teru- ian megvitattak a tanacsvalasz- , letek munkájánál. (Egeszseg­tások legfontosabb feladatait. Eredménye az lett, hogy vala­mennyi párttag aktívan vette ki részét e nagy munkából. Ez azonban még nem eléggé rend­szeres jelenség. A pártszervezet munkája nyomán örvendetes fejlődés van a bírálat-önbírálat alkalmazásában is. Kezd való- | ra válni az a helyes elv, hogy ügy, közoktatás, népművelés, Stb.) Kevésbé kerülnek megvitat tot. Az MDP-csoportok jó mun­kájának eredménye, hogy vannak már olyan állandó bizottságok, mint a szarvasi pénzügyi állandó bizottság, amelynek 50—60 főt kitevő aktívahálózata van. Az MDP-csoportok munkája még kezdetleges, fiatal szerve­zetek, amelyek különösen most szorulnak nagy segítségre. E segítség szükséges ahhoz, hogy i . , ..., , , előmozdítsák a tanácsok, mint-— ............. ..:------------------] hatalmi szervek es tomegszer­v ezetek fejlődését, növeljék a tásra a tanácsok erősítése szempontjából jelentős dol­tömegkapcsolata. s Jé Je“ való‘tekintet' nélkül A ~párt-VB 1954-ben 14 alka-! tanácsokban dolgozó kommu- mondják el a hibákat és meg- lommal tárgyalt a tanács mun- j mstak aktivitását és felel5sse- mutatják a kijavítás módját is. káíáról> ebbő1 azonban csupán get serkentsek az allando bi- . .. , egy esetben tárgyalta meg a zottsagok munkáját, erősítsek a par szel veze , ígjeemie ^an^csok tömegkapcsolatát, a ! tanácsokban a bírálatot-önbí­rálatot. Tanácsainknak sokoldalú, bo­nyolult munkát kell végezni. E feladatok megoldására, bizto­síték a tanácsi dolgozók oda­adó, lelkiismeretes munkája. Tanácsaink rövid fennállásuk méltó eredményei ellenére, tan^csok tömegek között vég- megsem tudja betölteni-fontos ^ munkáját AhhoZj hogy a szerepe . eg o ogya e os tanácsok tömegkapcsolata erő­saga: a munka alacsony szín- I többször napirendre vona a. nne o-a pedig a ked tűzni megvitatás céljából, partiranyitas _ kettossegeben Küzdeni keU a bürokrácia el_ VB' "irányítia“ a Járásf Párt ílen’ amely a Járási Tanács .... t7n’ ’’ .. ^ , , pénzügyi osztályán megtalálha- °ta is mar olyan eredményeket ™ 6 ,a~! 0t,y tó, de vannak maradványai a értek el, amit a régi bürokra­„a sok baba kozott elvesz a községi tanácsoknál is, ami fő- ! tikus közigazgatás nem ismert, gyerek1, sem az egyik, sem a 1(Jg a do]gozók jogtalan zakla- Eredményeik azonban megsok­masik nem ad megfelelő segít- tasában jut kifejezésre. j szorozódnak, ha tovább javít­Vannak kezdeményezések a juk a tanácsok pártirányítását, járási, községi párt-VB-nél az la a Par^ segítő keze az ed- olyan fontos határozatok vég­rehajtásának ellenőrzésére, mint a párt és a kormány de­séget. A Járási Pártbizottság behív­ta ugyan a párttitkárt titká­ri értekezletre — de speciá­lis feladatot nem adott neki. Jókai Mór 1954-ben pedig mindössze egy­szer tűzte napirendre a VB- emberi határozata, azonban ez ülésen a tanács hivatali párt- me§ elé*«é kezdetleges. Külö- szervezetének munkáját. Emel­lett iiírÓHÚgi hírek nagy hiba, hogy a pártszer­diginél is jobban érezhető lesz a tanácsok munkájának minden területén. O zúz harminc évvel ezelőtt született... A magyar széppróza első népszerű nagymestere volt. A régi irodalomtörténet helytelenül értékelte élete müvét s a felszabadulás után is évek tellek el, amíg méltó helyet foglal­hatott el irodalmunkban a múlt haladó örökségei közölt. Pályáját a fantasztikumba is átcsapó francul romantika köve- lésével kezdte (»A Nepian sziget«j, de már ekkor a roman­tika jegyeit magukon viselő müvei melleit egy újszerű, népies próza művelésére is törekedett (iSonkolyi Gergelye). A nHét- köznapok'i-basi 'megkísérelte a romantikát és a népies realizmust közös nevezőre hozni, de elegendő mi óságélmény és életia- /Kisztaiat híjján próbálkozása nem volt eredményes. Annyi azon­ban bizonyos, hogy romantikus és a népies jeUegíí realizmussal áthatott müveiben egyauínt céltudatosan újat szándékozott adni a magyar prózairodalomnak. Petőfi pályakezdését is az újszerű­ségre való törekvés jellemezte, s ez a körülmény magyarázza azt, hogy a költő hosszú időre irodalmi barátját, jegyvertársút ta­lálta meg az újszerű művészi eszközökkel dolgozó íróban. P elő fi révén eleven kapcsolat ba került a szabadságharcot meg- előző politikai mozgalmukkal, s ezek hatására a valósággal szembeforduló idealizmusa — melyből romantikus műveinek ir­realitása táplálkozott — átváltozott. Március 15-ét Petőfi olda­lán lelkesen harcolta végig. Igaz, hogy lelkesedésé nem volt hosszúéletű — a forradalomban csak addig tudott eljutni, a- meddig osztálya, a középnemesség —, de azok az élmények, me­lyeket 184S-ban szerzett és a szabadságba col követő esztendők ne­hézségei so:án, művészetéi gazdagítják, a la’óság ábrázolása felé kalauzolják. Világos után az osztály hely zetének és egész egyéniségének leginkább megfelelő •liberális állásfoglalás at azonosult. Radiká­lis — amilyen a márciusig na polc forróságában volt — nem tu­dott lenni többé, de a liberális álláspontot következetesen meg­őrizte. A forradalom elbukása útin az elsők között vette kezébe a tollat. Első írásaival a nagy harc, a dicsőséges nemzeti megmozdulás emlékét élesztgette; vígasztalt, buzdított, erőt, re­ményt, bizakodást öntött a csüggedőkbe (^Csataképek«). A ke­gyetlen elnyomás idején Arany János melleit a nemzeti ön­tudat legjelentősebb ébrentartója volt. A Bach-korszak viszonyai lehetetlenné tették számára a vulóság kritikai realista ábrázold, sát, az olvasók szívéhez azonban mégis megtalálta az utat: az. ö va’óságábrázolása an kdótai jellegű, realizmusa anekdotában ölt testet. Ez az anekdötuiság müveiben sajátságos romantikával együtt jelentkezik: bizonyos történeti elemek segítségével egy. színnel és költőiséggel telített — a Bach-korszak sivárságával ellen­tétes — képzelt világot teremt azért, hogy üdülést nyujlson olva­sóinak, u rabsorsot sínyiő százezreknek (:Erdély aranykora«, dTörőkvilág Magyarországon«, »Janicsárok végnapjai«). A z 50-es, 60-as években a közelmúlt, a reformkor eseményei -A*- feié fordult, azokat élesztgette regényeiben (»Egy magyar nabob«, xKárpálhg Z titán«), hogy az önkényat alom társadalmá­nak bizakodását, kitartását g igáit nagy és ösztÖBífí.■példáival ébren tartsa. A múltat mindig nagynak, példaként ábrázolta, s a nagy máit mégmtittatása ’Wétlétt nagy jövőt képzelt el — a je­lent pedig legtöbbször illúziókkal töltötte ki, azt jelképezve ez­zel, hogy a fényes jövő mellett a jelen hibái mit sem számí­tanak. Pályája kezdetéi az jellemezte, hogy müveiben a romantika és a népies realizmus egymástól függetlenül élt, szabadságharc utáni alkotó korszakában ez a két vonal teljesen egybeolvadt mű­vészetében. Ez a különös fajta realizmus ritka esetb n lépi túl az anekdotái jelleget, csak helyenként válik kritikaivá. (»Rab lláby«, »Rekele gyémántok« egyes részei). Müvei sohasem nélkülö­zik a romantikus jegyeket, a lépten-nyomon fellelhető illúziók ezt lehetetlenné teszik. Az illúziók világa nála nem menekülési, nem a nagy társadalmi kérdések megválaszolása elöl való kité­rést jelentik. Jókai az illúziók segítségével akarta buzdítom az 1849 utáni Magyarországot (»Egy magyar tiálmb«, iKárpáthy Zol- tán«), így akarta szítani a nemzeti ellenállást (»Politikai Úti a­tok«), ilyen formában adott ösztönzést a nemzeti kapitalizmus kia okítására irányuló törekvéseknek (»fekete gyémántok«,» -Irány- ember«), így kívánt lelkesítem a 48-as vívmányokat továbbvivö harcra (»Kőszívű ember fiai«). pályájának utolsó korszaka a hanyatlás bélyegét viseli ma- gán. Ekkorára véglegesen kiábrándult a kapitalizmus fej­lődéséből, de távlatot, megoldási lehetőséget forradalomtól ve ló félelme miatt nem látott. Életműve nem ellentmondások nélkül való, de olyan érték, amelyre a világ előtt mindig büszkük lehettünk és lehetünk -z- ulán is. (örsi Tóth Lásztó) A verseny eredménye, hogy növekedik keresetük Marik Mihály JB első titkár, Szarvas. vezethez tartozó, különböző vezető beosztásban lévő párttagok sem segítik meg­felelően a pártszervezet munkáját. Horváth Ferenc orosházi lakos a Ezért akadnak meg jócskán hl- lerwH(mWlUából CSÍlk látszatra vette ki A szarvasi járásbíróság Ilan/.ely Pál vádlottat 10 ii&iapi börtönbüntetésre ítél­te. Hanzely a Szarvasi Tanítóképző hi­vatalsegédje» beosztását felhasználva, folytatólagosa« több, mint 80 zsebken­dőt, 4 atlétatrikót, f pár gumitalpú cipőt, négy női nyaksálat, a szarvasi Uj Élet TSZ-bőI pedig csirkét lopott. bák, melyek akadályozzák tanácsapparátus munkáját. A párt irányító szerepe, a részét. Valóságos foglalkozása betörő volt. | 1052-től az ország különböző földmü- a veSgzővetkezcfeiből betörések útján mint- , . . , ... egy 136.000 forint értékű» különböző párt-es a tanacsvezetok közötti Snit Iopot,_ Al irukat rfelbcn nlaga, kapcsolatban, a párthatároza- ! részben orgazdák útján értékesítette. \ megyei bíróság Horváth Ferencet 14 évi börtönre» feleségéi 4 és fél évi börtönre, az értékesítésben résztvevő Horváth Pál- nét, Horváth Ferenc édesanyját egy és fél év, Horváth Annát 2 és fél év, Ru­dolf Józsefet pedig egyévi börtönre ítélte. A baffonya! járásbíróság Szekercés Mária kui'ágotai lakost 1 év és 2 hó­napi börtönre ítélte munkakerülés mi­att. Szekercés többszörösen büntetett elő­életű, foglaikozésuélküii nő, aki rendes mviukát nem vállalt, hanem utcai ismer­kedésekkel szerzett pénzből tartotta fenn magát. A felszabadulási verseny len­dülete nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a Szarvasi Vasipari Szövetkezet dolgozói a január havi tervüket 105 százalékra teljesítsék. A terv túlteljesíté­se azt is jelenti, hogy a lakos­ság részére több közszükség­leti cikket gyártottak. Bár a szövetkezetben ezen a téren még van javítanivaló, hiszen a lakosság részére az összes ter­melés 30 százalékát adják át közvetlenül. Jelenleg megol­dás alatt áll a kukoricadaráló­gép, amit az öntéstől kezdve, a befejezésig teljesen a szövet­kezetben állítanak elő. Az elmúlt évben nagyobb beruházási költséggel üzemhe­j lyiséget építettek és így közel | tíz tonna öntvényt állítanak i elő naponta. Ezeknek az önt- i vényeknek nagyobb részét a I szövetkezetben dolgozzák fel I és kisebb részével a többi kis- j ipari szövetkezet termelését se- ! gítik. Nagy mennyiség en i é- : szítenek üstház-rostélyokat és | üstháztetőket. Az elmúlt hó- ! napbar^ három mázsa füstcsö­vet és egy mázsa horganyzott ' edényt gyártottak a lakosság ! szükségleteinek kielégítésére. A dolgozók egymásközti vetélke­dése a felszabadulási verseny- i ben lehetővé tett azt is, hogy ! keresetük is emelkedjék. Át­lagkeresetük januárban 1230 forint volt.

Next

/
Thumbnails
Contents