Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-16 / 39. szám
2 1955 fehrnár 16., *atérd* \/ikat&awU Héjú A poIitik»! oktat»« és nevelés st t*yislai Állami €*azcla«itg:baii A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat nagy feladatot jelölt meg az állami gazdaságok pártszervezeteinek. E határo- | zat végrehajtása többek között j megköveteli a dolgozók régi gondolkodásának megváltoztatását, amit csak az ideológiai nevelőmunkával tudunk el- j érni. A Politikai Bizottság 1951. év május 17-i határozata kimondja, hogy y,a kommunisták neveléséért, ideológiai fejlődésé-; ért elsősorban a párt alapszervezetei felelősek. Az alapszervezetek vezetőségé- nek kell a párt tagjait szilárdságra, elvhűségre és fegyelemre nevelni“. Ezt a határozatot mi szem előtt I tártjait. A Gyulai Állami Gazdaságban 1949 — vagyis a megalakulás — óta minden évben 2— 3, az idén pedig 4 oktatási formán képezték, illetve képezik magukat politikailag a gazdaság dolgozói. Az 1953-as oktatási év befejezéséig nagyobb baj nem volt, a gazdaság dolgozói és vezetői résztvettek a pártoktatásban, képezték magukat. iVíaskepp történt tavaly. Egyes vezetőink és dolgozóink körében megelégedés, nemtörődömség és lazaság ütötte fel a fejét és nagy erőfeszítésre volt szükség, hogy sikeresen be tudjuk fejezni az oktatási évet. Az 1954—55-ös oktatási év beindulása előtt a pártvezetőség okult az elmúlt év hibáiból. Az oktatásra az idén az önkéntesség figyelembevételével bevontunk minden vezetőt, köztük az agronómusoV nagyobb részét is. Az idei első oktatási napon szép számmal jelentek meg az iskolák hallgatói. Azonban nem így történt ez a második és ; harmadik foglalkozáson. Több dolgozó és felelős vezető elma- radt az oktatásról. A pártveze- I tőség látva a hiányosságokat, napirendre tűzte az oktatást és alapos vita után a következő ! határozatot hozta: J, A pártvezetőség a propagandistákkal és a gazdaság igazgatójával együtt újra beszélget minden olyan hallgatóval, aki nem jelenik meg rend- | szeresen az oktatáson. A meggyőzés továbbra is az önkéntesség s a meggyőzés elve j alapján történik, de felelősség- ' teljesebben — másképpen a fizikai dolgozókkal és máskép- ! pen a vezető funkcióban lévők- j kel. 2. A párt- és gazdaságveze- tők személyes példával, jól fel- készülten vegyenek részt az oktatásban. 3. Különböző munkaterületen oktatás-felelősöket állítunk be (ide bevontuk a pártvezetőség mellett a gazdaság igazgatóját, főgépészét, agronómusát, brigádvezetőit és több pártbizalmit). Ezek a felelősök rendszeresen foglalkozzanak az emberekkel és értessék meg napról- napra a tanulás fontosságát. A határozat végrehajtásának eredménye, hogy ma már szinte minden hallgató rendszeresen résztvesz az oktatásban. A pártvezetőség és a felelős aktívák további feladata volt az oktatás színvonalának emelése. Az oktatás tartalmának javulásáért dicséretet érdemelnek a propagandisták. Enyedi Gábor, Győrfi Lajos, Dobi Lajos és Bontovics Gáspár elvtársak rendszeresen megjelennek a propagandista konferencián és jól felkészülnek az előadásokra, illetve a szemináriumokra. A kongresszusi anyag eddigi feldolgozása nagy segítséget adott a dolgozóknak a mindennapi munkájukhoz. Vezetőink, traktorosaink, tehenészeink, a gazdaság dolgozói ma már más szemszögből nézik a fegyelmet, a termelékenység fokozását és az önköltségcsökkentést. Kiss Sándor, Lukács Ferenc és a többi tehenészek tisztában vannak azzal, hogy az április érére tett vállalásuk hogyan növeli a termelékenységet és hogyan csökkenti a tej ön- j költségét. Cirle Sándor, Szilágyi Imre és Seres Ferenc brigádvezetők tudják, mit jelent a munkafegyelem, a takarékosság, valamint a gazdaság vagyonának a megvédése. Gépműhelyünkben ilyen fegyelmezetten és szorgalmasan még nem dolgoztak a szerelők és a traktorosok, mint most. Hajdú Ferenc főgépész, Kneifel András, Szeredi István, Strifler József szerelők irányításával igen szorgalmasan végzik a téli gépjavítást. Traktorosaink, Túri István, Jámbor Péter, Hoffmann Ferenc és a többiek az őszi szántást olyan minőségben végezték el, amilyen még nem volt a gazdaságban. Bérszántást végző traktorosaink munkáját teljes megelégedéssel fogadták ‘ä dolgozó parasztok'. Pártszervezetünk, gazdasági vezetőink és minden becsületes dolgozó feladata, hogy gazdaságunk valóban betöltse a nagyüzemi gazdálkodás szere-, pét. Pártszervezetünk a továbbiakban is harcol a politikai munka megjavításáért, az oktatás további szilárdításáért. Szilágyi János, a Gyulai ÁG párttitkára. Szívből fakadt fogadalmak Erdei Imre bácsi ezen a reggelen is korán ébredt. Még feküdt néhány percig, aztán gyorsan, fiatalosan lépett le az ágyról. Mozgolódására a felesége is felébredt. — Aludj még, ráérsz, ma vasárnap van. — Ej, dehogy érek rá, ma van a járási béketalálkozó, odamegyek. Mire Imre bácsi megetetett, ellátta a jószágot, a reggeli is elkészült. Az asszony ünneplő ruháját is kikészítette. — Azután jól figyelj oda, hogy nekem is el tudjad mondani, mi volt a gyűlésen — búcsúzott tőle az asszony. Soká nézett férje után, aki sietve lépkedett a fagyos utcán. A járási kuiíúrház nagytermében már többen vannak. Ezen a reggelen mások is korán ébredtek. «. Az asszonyok az első sorokban foglalnak helyet, a kályhát ülik körül. Az emberek hátrébb ülnek, pipáznak, cigarettáznak és csendesen beszélgetnek. Arról folyik a szó, hogy vajon a béke védelmének érdekében megtettek-e mindent, elegendő-e, ha csak a békeíven nyílvánítják ki békeakaratukat, tiltakozásukat a háborús fenyegetések ellen. Egy idősebb ember, aki eddig csendesen eregette pipájából a füstöt, megszólalt: — Én azt mondom, minden józan gondolkodású ember békét akar. Azok, akik háborút akarnak, elveszítették az eszüket. Gondoljanak csak arra, hogy az, aki a háborút követeli, kimegy-e a harctérre elvérezni. Dehogy megy, őcsak a nyereség pénzt számolgatja. — Hallod-e Sándor, mondasz valamit. Csakugyan igy van — helyeselnek az emberek. — Hiszen Sarkadnak, községünknek is nagy veszteséget okozott a háború. Mennyi emberélet esett áldozatul. Válaszoljunk meg hát a háborús gyúj- togatóknak emberül. Munkahelyeinken dolgozzunk jobban, tegyünk meg mindent azért, hogy. az idén több termést takarítsunk be a tavalyinál. A kályha körül az asszonyok is erről beszélgetnek, özvegy Demcsok Jánosné elmondta, hogy a férje 12 évvel ezelőtt pusztult el a háborúban. Kislányát azóta is egyedül neveli. „Azt akarjuk, hogy gyermekeink arcáról sohase tűnjön el a mosoly, ne ismerjék meg soha a háború borzalmait, békében neveljük tél őket.« Egy újszaíontai anya mondja ezt, de mindannyiuk nevében. Az előadás uián — amelyet Győri Sándor, a TTIT megyei titkára tartott — számos hozzászólás hangzott el. Az MNDSZ-asszonyok is megtették fogadalmukat. Megfogadták, pontosan fizetik az adót, időbe n teljesítik a beadást és több baromfit, anyakocát tartanak. A béketalálkozó résztvevőit a sarkadi gimnázium kultúr- csoportja vidám műsorral köszöntötte. Ezt követően közös ebéden vettek részt a békeharcosok. Szeretettel ünnepelték Csók Istvánt 90. születésnapján A népművészetről TÍZ ÉV NEM NAGY 1D0 egy nemzet életében. És mégis az elmúlt tíz esztendő népünk életében oly nagy változásokat hozott, melyekhez foghatót évszázadok sem alkottak hazánk fejlődésében. E tíz esztendő a népművészetben is nagy változásokat hozott. Az alig ismert és az uralkodó osztály által semmibe se nézett népművészetből nemzetünk közkincse lett. A művészeti ágak egyik legmegbecsültebb gyöngyszeméve lépett elő. Kormányunk népművészeink közül sokakat magas kitüntetésben részesített. Nem egy közülük elnyerte a »Népművészet mestere« büszke címet. Vizsgáljuk még, hogy megyénkben a népművészet területén megtettünk-e mindent? ÜÉVAVAMÁN VAN EGY KIÁLLÍTÁS. Helyi népművészeti anyagból nagyszerű dolgokat gyűjtött össze Bereczki Imre muzeológus. A Néprajzi Intézet és a Dokumentum filmgyár is felfigyelt már erre a kiállításra. A Néprajzi intézet anyagi támogatást, adott, a Dokumentum Filmgyár híradót készített, de a helyi tanács még nem látogatta meg a kiállítást, és ezt mondhatjuk a járási tanácsról is, amely szintén megfeledkezett arról, hogy több mint egy hónapja nyitva van e kiállítás. Ezt a képet_ általánosítani lehetne. Sajnos, megyénkben egyes pártós állami funkcionáriusok nem nagy gondot fordítottak eddig a népművészetre. NÉMELY VEZETŐ NEM SOKBA BEGSÜL1 saját értékeinket, ezért van az is, hogy megyénkben egyetlen állandó jellegű népi együttes van. A többi csak alkalmianként alakul újjá, egy-egy műsor összeállítása, előadása után újra abbamarad a munka. Nem sokat tudunk arról sem, hogy a népművészet milyen ágait ápolja megyénk. Kultúrottho- nainkban több helyen találunk népi mintás abroszokat, faliszőnyegeket, függönyöket, de ezek, sajnos, nem a helyi motívumokat őrzik, mert a Népművészeti Bolt más tájakról idehozott anyagai. Egyik-másik kultúrotthon- igazgatónk nem is tudja, hogy megyénkben is sokan művelik a hímzést, hogy nálunk is találhatnának alkalmas anyagot a kultúrotthon díszítésére. Gsak ősz- sze kellene fogni ezeket a hímző asszonyokat és újra erőre kapna megyénkben a népművészet ezen ága. MEGYÉNK SOK TÁJEGYSÉGI) és ezen felül nemzetiségű megye is. Tehát a népművészet minden ágában sok hagyományt őríz. Éppen ezért szakembereim! haladéktalanul lássanak munkához és kutassák fel az eddig fel nem fedezett kincseket. Nagysárrét, Dél-Bihar, Marosszeg és a nemzetiségi területek egyaránt várják a gyűjtőket. Népi együtteseink is igyekezzenek hát a helyi anyagot feldolgozni. Helyes az, ha a Balassi táncegyüttes bemutat egy-egy dunántúli, vagy tisza-dunaközi tájegységről váró táncot, de a dicsérendő az volna, ! ha kiszélesítené gyűjtését a me- j gyében, fe'gyüjtené a dévaványiai, í sarkadi, dobozi és más községbeli ] táncokat és kiegészítené műsorát újabb nemzetiségi táncokkal | is. A feladat az, hogy megyénk | népének kultúráját, művészetét; emeljük magasra, töltsük meg azt szocialista tartalommal és újra tegyük közkincsévé dolgozó népünknek. Kutassuk hát fel a népi hímzőket, zenészeket különös hangszereikkel, a mesélő- ket, a népdalosokat, a népi ritmusok mestereit, a régen elfelejtett kedves népi játékokat, hogy valamennyi hadd virágozzék újra megyénkben. A Magyar Képzőművészek: és Iparművészek Szövetsége hétfőn este, a Művészeti i Szövetségek Székházában rendezett díszvacsorán ünnepelte Csók István kétszeres Kossuth- díjas, kiváló művészt 80. születésnapja alkalmából. Az ün- [ népségén megjelent Dobi István, a Magyar Népköztársaság j Elnöki Tanácsának elnöke, Dar- j vas József népművelési miniszter, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes és a magyar szellemi élet seámos kiválósága. A kilencvenéves Csók Istvánt Dobi István köszöntötte. Beszéde végén az Elnöki Tanács nevében átadta Csók Istvánnak a „Népköztársaság Érdemrendje“ kitüntetést. (Szabój Tanulnak (Szín Béla tudósító írja): A mezőgazdasági munkák szakszerű elvégzéséhez, a gyakorlati tapasztalatok mellett szükség van az alapos elméleti tudásra is. Szarvason február 1-én, a Táncsics TSZ- ben is megkezdődött az oktatás. Két helyen tartanak előadást. Az előadások megszervezéséért dicséret illeti Vincze Ferencet, a Mezőgazdasági Technikum igazgatóját. A tanfolyam szakmai anyagát a tagság és a dolgozó parasztok kérésének megfelelően állították össze. Lelkes, gondos munkával segítik elő a technikum tanárai a tanfolyam sikerét. Az első előadást Fehér Mihály szaktanár tartotta: „Kapásnövények agrotechnikája“ címmel. Előadás lesz a rizstermesztésről, a higiénikus fejésről, a téli takarmányozásról. Dömén Imre vezető állatorvos pedig az állati megbetegedésekről tart maid előadást. I A díszvacsora alatt Darvas József népművelési miniszter a kormány és a Népművelési Minisztérium nevében köszöntötte a mestert. Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége nevében köszöntötte Csók Istvánt, a szövetség díszelnökét. A Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak küldöttsége virágcsokrokat nyújtóit át a nagy mesternek, majd Ber- náth Aurél Kossuth-díjas, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke adta át a szövetség ajándékát. T-'zulán Bortnyik Sándor, a jTL Képzőművészeti Főiskola főigazgatója üdvözölte a mestert, majd Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész olvasta fel az ország minden részéből érkezett üdvözlő táviratokat. Végezetül az ünnepelt válaszolt az üdvözlő szavakra. Nagy taps közepette, hangsúlyozta: — Ha egy valami van, amiért érdemes e magas korban is tovább élnem, az az, hogy láthassam győzedelmeskedni a világ jó embereinek, mindannyiunknak nagy ügyét, a béke ügyét. Ennek az ügynek a sikerére emelem poharamat.