Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-02 / 27. szám

<b 2 l/tUa^saiak hlfte 1955 február 2., «urda Elevenebb pártéletet a Vésztői Állami Gazdaságban! A Vésztői Állami Gazdaság központja a kótpusztai állomás­tól csak sötét gomolyagnak tűnik n nagy ködben. Az állomástól az irodáig nem hosszú az út, de minden lépéssel változik a kép. Egyre jobban kezdenek kibon­takozni a készülő új épületek vö­rös téglái az iroda körül. A kő­mévé ek le ették a malíeroskana- la . Cs ik a táro'abbi kalapácsütés zaja téri fel néha a csendet. A szürke, nem éppen barátsá­gos irodákban már langyosabb a levegő. A szobák üresek, nem régen mehettek el az iroda dol­gozói, mert a cigarettafüst még vastag csíkokban húzódik meg az üres helyiségben. A telefonszo­bában, ahol egyetlen készülék köti össze a gazdaságot a külvi­lággal, egy elvtárs unalmasan la­pozgat egy könyvet. Végre va­laki, aki útbaigazítást tud adni. Elmondottam jövetelem célját, a párttitkár elv társat kerestem. — Várjon egy kicsit, én is őt várom. Már küldtek is érte, jön mindjárt. A pártmunka «tán ér­deklődik ? — Azt szeretném megtudni, hogyan élnek, dolgoznak itt a párttagok, a kommunisták — Én is a,ért jöttem. A Járási Pártbizottság megbízott, hogy se­gítsek itt a pártmunka javításá­ban. — Talán rosszul dolgoznak? — kér 'ezrem. — Éppen megjött a párttitkár ílvtárs majd ő megmondja. A párt titkár egy csendesbeszé- dű, pirosarcú, szemüveges. 33 év körüli ember. Állattenyésztő bri­gádvezető a gazdaságban. Előbb nehezen ment a beszél-1 geiés, de azután megeredt a szó, mint az ár. — Nálunk bizony sok hiba van a pártmunkában — vallja he. A hiba már ott kezdődik, hogy a pártvezetőség munkája nem kollektív. Nemhogy vezető­ségi ülésekre, de még taggyűlé­sekre se járnak el. özv. Horváth Károlyné vezetőségi tag már na­gyon régen volt taggyűlésen. Koslyán elvtárs egyszer a sárra, máskor az esőre hivatkozik, mi­kor a taggyűlésre kell jönni. Kiss elvtárs a legtöbbször nieg- igjéri hiogy el jön cite ez mindig! csak igéiét marad. Ilyen vezetőséggel nem is lehet jó munkát végezni. A tagság hogyan kéri számon a vezetőség munkáját? — A tagság is olyan passzív, mint a vezetőség. Azok azért nem szólnak, mert ők sem csi­nálnak semmit. Úgy vannak, hogy én se szólók, te se szólj. Hát ilyen a pártélet nálunk. — Bizony, nagyon szomorú ké­pet mutat, ha ígv néz ki. De ki hiszi el, hogy 21 párttag kö­zül ne volna olyan, aki szót emelne ? — Vannak a gazdaságban jól j dolgozó párttagok? — Vannak. Gyulai elvtárs, a növendékmarha gondozó kiváló eredményt ért el. A borjúk át­lagos napi súlygyarapodása meg­haladja az egy kilót. Elhullás egyáltalán nines. Vagy itt van Balogh István fogatos, aki már most szervezi a brigádot a ta- ! vaszi munkák végzésére, java- j 6olla, hogy adjunk megbatáro­zott területet a kocsisoknak, te­gyük felelőssé a munkát. — Ezek bizony jó dolgok, 3e hogyan végzik ezek az cfvtársak a párt munkát ? Megállják a helyüket, de foglalkozni kell velük Bizony, itt a hiba, hogy nem foglalkoznak kellően a pártta­gokkal. A két példa is igazolja, hogy a kommunisták az elsők a munkában. Van kezdeményező képességük, csak fel kell hasz­nálni. Pedig volna tennivalója jócs­kán a pártvezetőségnek, a párt­tagságnak a Vésztői Állami Gaz­daságban, a mezőgazdaság fej­lesztéséért, a termésátlag emelé­séért. Szégyen az, hogy a gazda­ságnak az idén is minden vető­magot más gazdaságból kell hozni. A terméshozamuk is jóval gyengébb a megyei átlagnál. Az adottságok itt is megvannak, ép­pen úgy, mint másutt, csak job­ban ki kellene használni. A párt­vezetőségnek ismertetni kell a kongresszus határozatait. Eddig nem beszéltek róla a taggyűlé­sen, a pártoktatás pedig mégcsak most indult be. Nem újkeletű ebben a gazda­ságban a pártmunka elhanyago­lása. A községi és a Járási Párt- bizottság eddig mégsem vette észté, ha észre is vette, nem in­tézkedett a hibák kijavítása vé­gett. Igaz, a Járási Pártbizottság most megbízott egy elv társat, hogy patronálja. Ez már egy ki- fcsit későn van, de jobb későn, mint soha és mostmár ne váljon kampányszerűvé, legyen állandó- jellegű a segítés. Csepkó Etelka. DÍSZ-ÉLET Az ifjúsági egység jegyében A mezőberényi Petőfi Kultúrotthonban Gsokonai-estlel egybe­kötött ifjúsági nagygyűlés volt, amelyen résztvettek a község fia­taljai és a község vezetői. Bacsó Irma tanítónő Csokonairól tar­tott emlébbeszéde után hasúba Jánosné, a DISZ járási bizott­ság tagja tájékoztatta a megjelent fiatalokat Mezőberény ifjú­ságának 10 éves fejlődéséről. Hangoztatta, hogy mennyire fontos az ifjúság egységes összefogása. Továbbá sok új javaslatot, le­hetőséget vetett fel. A tájékoztató irtán parázs vita alakult ki, fiogy a következő időkben hol jöjjenek össze a fiatalok. A vitára megnyugtató vá­laszt adott a Községi Tanács elnöke; rendbehozzák a volt EPOSZ szék-házát és az lesz a mezőberényi Ifjúság Ház«. Addig a fiatalság érezze jól magát a nagy kultúrotthonban. Számos fia­tal e'mondta, hogy a község fiataljai összefognak a DISZ-ben és minden megmozdulásban aktívan részt vesznek. A jelelőbizoltság javaslatára megválasztották az egységes DISZ-vezetőséget. A tagság becsületbeli kötelessége lesz, hogy a vezetőséget minden, az ifjúság érdekében tett lépésében támogassa. Ezen a gyűlésen választottak két küldöttet is a DISZ járási küldöllvá- lasztó értekezletre. Nagy lelkesedés közepette választották meg Virágos Mihály elv társat a part járási bizottságának első titká­rát, aki hozzászólásában igen értékes tanácsokat adott a fiatalok­nak és biztosította őket, hogy a párt minden segítséget megad a DISZ-nek to\ ábbi munkájához. A mezőberényi ifjúság kéréseit, panaszait Pattié Pál DISZ- titkár tolmácsolja a járási küldöítválasztó értekezleten. A jelen­lévő if júság aláírta a békeíveket is és lő fiatal leérte felvételét a DÍSZ-be. Az ifjúsági nagygyűlés vidám szórakozással, tánccal és felejthetetlen emlékekkel fejeződött be. Futaki László. Új élet a bucaai DISZ-azervezetben 1952 óta Buesán DlSZ-szerve- zet nem működött. Az elmúlt hé­ten a megyei DISZ kiküldöttel, s a község vezetőivel karöltve újjászerveztük a DISZ-t Az el­múlt év elején ugyan megválasz­tottuk a vezetőséget, de az nem dolgozott. A tartács és a párt- szervezet erre többször felhívta a figyelmet, de nem tettünk sem­mit. Most az újjászervezésnél ta­nultunk az elmúlt év hibáiból. Már meg is tettük az első lé-j péseket a tagság összefogására. A vezetőségi ülésen elhatároztuk, hogy székhazunkat a legrövidebb j időn belül rendbehozzuk. A rá­diót már meg is csináltattuk. A pingpong-asztalt — ami eddig csak hányódott — rendbehoztuk. Az a tervünk, hogy még több já­tékot, könyvet és íolyói atot s. ér­zünk be, hogy a fiatalok szór;, kozzanak, tanuljanak. örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több és több a tagságunk. Naponta lépnek he fiatalok a DISZ-be. Arra kérjük a megyei és járási DISZ-bizottságot, hogy gyakrabban látogasson meg ben­nünket, segítsék fiatal szerveze­tünket. Majorosi Józsr-f, DlSZ-titkár, Bucsa. Félév előtt Mikor a csengő érces hangja osztályba parancsolja a szarvasi gimnázium diákjait, nép- telen lesz az udvar, ötven perc­re elcsendesedik az iskola. Csend üli meg a termeket is, a gye­rekek néma figyelemmel hall­gatnak. Minden osztályban csak két személy beszél: a tanár, aki kérdez, s egy tanuló, aki felel, ha tud. Mostanában ritkán for­dul el, hogy akit a tanár fel­szólít, ne tudjon. Jelenleg — a félévi bizonyítványosztás közvet­len közelségében — teljes erővel tanul minden gyerek, most még van a javításra lehetőség. Ahogy múlnak a percek úgy pirosodnak az arcok, úgy nő az izgalom. Mert akárki akár­mennyire is tudja az anyagot, a feleléstől mégis »drukkol«. A tantárgyakból összefoglaló ismétlések vannak, s a felelés nagy anyagrészekből történik. Ennek részletei között könnyű el­tévedni. De törekednek, igyekez­nek, akarnak a gyerekek — a kislányok talán valamivel job­ban, mint a fiúk. Még nem tör­tént meg teljes egészében az ed­dig végzett munka értékének felmérése, de már most lehet látni világosan, hogy a bukások száma nem éri el a negyedévit, s az iskola tovább is megőrzi jó hírnevét, melyet diákjai szerez­tek eredményes tanulmányi mun­kájukkal. Ez természetesen nem a félév előtti nagy hajrának lesz köszönhető, hanem elsősorban an­nak, hogy a hosszú szünetben is dolgoztak. A tanári szobát is a lázas munka légköre tölti be. Nagy gondot ad a nevelőknek a ta­nítványok félévi munkájának ér­tékelése. Előfordul, hogy a gye­rek négyesre és ötösre felelgetett féléven keresztül, s nem lehet tudni, hogy a kettő közül melyik osztályzatot érdemelné meg job­ban. Persze nem adna ej gondot, ha csak egyszer-két- szev fordulna elő csupán. Any- mira gyakori eset azonban, hogy a tanár csak nehezen boldogul a rendelkezésre álló idővel. Ilyenkor túlságosan rövidnek bi­zonyul az ötvenperces óra. Eny- nyi idő alatt öt-hat gyereket kel­lene feleltetni, de ahhoz, hogy a tanítvány meggyőzze tanárát ismereteinek alaposságáról, szi­lárdságáról, vagy éppen ennek az ellenkezőjéről, legalább ne­gyedórára lenne szüksége. Külö­nösen a fiatal tanárok vannak nagy gondban: Lovász György, Szatur Béla, Kurucz István, ök még most gyűjtögetik a tapasz­talatokat, még most tanulják, hogy miként lehet a perceket gazdaságosan kihasználni, s ho­gyan kell osztályozni. Nehéz és felelősségteljes az a munka, amit most félév előtt végeznek. Igazságosnak, tár­gyilagosnak kell lenniök. Komoly körültekintésre van szükség, ha ítélkezésük helyessége hajszálnyit is kétségbe vonható, baj van. A tanuló mihelyt igazságtalanságot érez magával szemben, elkedvet­lenedik, második félévi munkáját elhanyagolja. A félévi bizonyít­vány munkára ösztönzi a tanu­lót, ha az hű tükörképe vég­zett munkája értékének, de ártal-^ más, ha az osztályzatok nem a r valóságot rögzítik. A szarvasi gimnázium tanárai arra töreked­nek, hogy tanítványaiknak olyan félévi bizonyítványt adjanak, amilyet megérdemelnek, (ö. T. L.) A begyűjtési miniszter rendelete a beadási kötelezettség elengedésének szabályozásáról A Fosvény A begyűjtési miniszter az EI­nöki Tanács 1953. évi 27. sz. elmaradt Vitájáról törvényerejű rendeletében fog- A néhány héttel ezelőtti jól- lalt felhatalmazás alapján az sikerült Liliomfi-vita jogosan és indokoltan keltette életre azt a reményt, hogy a Fösvény vi­táján még többen vesznek részt. Nem így történt. A Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat hiába küldött szét öt­vennél több meghívót, a szín­ház közönsége nem képvisel­tette magát egyáltalán. A szom­bat estére meghirdetett Fös­vény-vita a legteljesebb rész­vétlenség miatt elmaradt. alábbiak szerint szabályozta öregség, munkaképtelenség es első tényleges katonai szolgá­lat esetén a beadási kötele­zettség elengedését: Termény- és húsbeadási ked­vezményre jogosultak a 65. életévüket betöltött férfiak, il­letőleg 60. életévüket betöltött nők, továbbá a munkaképtelen, vagy az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő, beadásra kötelezett termelők abban az esetben, ha nincs munkaképes, illetve önálló keresettel rendel­Ez a részvétlenség és közöm­bösség kissé érthetetlen és , kező eltartásra köteiezhető csa- megdobbento. A szmhazlatoga- ládtagja E feltételek esetén is tó közönségnek ez a szombat esti „megnyilatkozása“ arra en­ged következtetni, hogy nem túlságosan érdeklődnek a szín­ház iránt. Megnézik az elő­adást, de segítő szándékú bí­rálatra, véleménynyilvánításra nem telik az erőből. Pedig a vitának komoly je­lentősége van. Az előadásokon több szem többet lát; több jót„ több rosszat. Ha ezeket el­mondják a nézők, hozzájárul­nak a következő előadások mű­vészi színvonalának emelésé­hez, s a színészeknek is segí­tenek, hibáikról és alakításuk ó oldaláról beszélve, segítik művészi fejlődésüket. A Fösvény vitáját egy újabb időpontban rövidesen megtart­ják. Minél többen vegyenek részt rajta! figyelemmel kell lenni a ter­melő családi és szociális hely- j zetére. Nem lehet kedvezmény- ben részesíteni többek között \ azt a termelőt, aki maga, vagy akinek munkaképes családtag-) ja munkaviszonyban áll, vagy | aki rendszeres pénzbeni, vagy természetbeni juttatásra jogo- | sült (kivéve a nyugdíjat, kegy­díjat, rokkantsági és baleseti járulékot), aki földjét részben haszonbérbe adja, vagy maga vesz bérbe földet, továbbá, ha ipari, vagy kereskedelmi tevé­kenységet folytat. Három katasztrális holdon ! aluli szántó- és rétterület után j a teljes termény- és húsbeadási1 kötelezettséget, három kataszt­rális holdat meghaladó szántó- és rétterúlet esetén a termény- es húsbeadási kötelezettség há­rom katasztrális holdra eső 1 mennyiségét kell elengedni. Az | állami tartalékföldekből ha- ! szonbérelt terület után megát* ! lapított kedvezményes ter- : mény- és húsbeadási kötele ; zettséget nem lehet törölni. Munkaképtelennek azt a be- adásra kötelezett termelőt kell | tekinteni, aki egészségi állapo- i ta miatt rendszeresen (előre­láthatólag egy éven át) nem | tud mezőgazdasági munkát vé- I gezni. j A kérelmet a megfelelő ig£- I zolásokkal együtt, minden r*. ! ben, február 10-ig kell a be- j gyűjtési megbízotthoz benyúj­tani. Az elengedés ügyében az illetékes járási, vagy városi be­gyűjtési hivatal nyolc napon belül, fellebbezés estén, végső fokon a megyei begyűjtési hi­vatal dönt. A kedvezményekhez szüksé­ges korhatárt személyi igazol­vánnyal, vagy anyakönyvi ki­vonattal, a katonai szolgálatot áz illetékes katonai parancs­nokság igazolványával, a mun­kaképtelenséget pedig orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha a kedvezményre jogosult beadási kötelezettségét már ko­rábban teljesítette, a túltelje­sítést — a termelő kívánsága szerint — vagy szabadfelvásár­lási áron kell kifizetni, vagy a következő . évi kötelezettségé­nek javára kell leszámítani. Ezek a rendelkezések csak azokra a termelőkre vonatkoznak, akik a többéves begyűjtési rendszer életbelépésekor január elsején) beadásra kötelezett ter­melők voltak» kivéve azokat, akik az idő­pont után öröklés jogcímén tulajdonukba került ingatlanuk alapján váltak be­adásra kötelezettekké.

Next

/
Thumbnails
Contents