Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-12 / 36. szám

ViUaiscuúli Hifit 1955 február 12., wombat Nagy Csilla maradna... ^É^ A BJ ZONY1TVANY KIOSZTÁS­KOR izgatottan ülnek a gyerme­kek a pádban, nehezen várják, hogy nevüket olvassa a tanító és rohanhassanak azért a kis köny­vecskéért. Emlékezetes percek, »mikor kezű klje veszik, lapoz­gatják. Elolvassák százszor azt a- néhány sort. Néhány sor csu­pán — s mennyi minden van benne! Hosszú hónapokról be­szél : munkáról, akarásról, vagy könnyelműségről, hanyagságról. Olvasása közben ezernyi érzés - kél életre, s ezek az érzések az arcokra örömet, mosolyt, vagy szomorúságot, a szemekbe ra­gyogást, vagy hűvös könnycsep­peket csalnak. A tanító számára is emiéKe- zetes élmény a bizonyítványok kiosztása: együtt örül, együtt szotnorkodik tanítványaival. Mert a gyermekek öröme, szomorúsága a tanító öröme, szomorúsága is — ezek színezik életét, munkája szépségét. Nagy Csilla a megmondható­ja, hogy mit jelentenek az ilyen kis élmények. Hihetetlennek tű­nik taián: az ő jelenlegi életé­nek mindén szépségét ezek ad­ják. Sokat tudna például arról beszélni, hogy mit érzett, amikor bizonyítványkiosztás után meg­kérdezte legkiválóbb eisőosztá- lyos tanítványától: — Orüisz a kitűnő bizonyítványodnak? S sze­retsz is tanulni, igaz?« — és a csöpp kislány gondolkodás nél­kül ezt felélte: »Nein. Nem sze­retek. Miért szeretnék?« Ez a néhány keresetien, őszinte szó még a legkeményebb szívet is összeszorítaná, a gyermeki őszin­teség megnyilatkozása ez. Az ilyesmi megfogja az embert és hatalmába keríti, mint Nagy Csillát. 0 már nem tudna többé megválni hivatásá­tól,, gyermeksereg nélkül - üres lenne az élete. Onnan, aftöi'mjcfet van, mégis el akar menni. Miért? A K0DM0NÖS1 áitalános is­kolában tanít. A ködmönösi ta- nyavi ág Ecsegilaíva határában te­rül el, a községtől 5—6 kilomé­ternyire. Kövezett útja nincs, megközelíteni az őszi és téli hó­napokban a sár miatt csak kö­rülményesen lehetséges. A tanyák egymás mellett való elhelyezke­dése faluszerű településhez ha­sonlít. Az apró házakat huszon­két parasztcsalád népesíti be. Bitkán mozdulnak ki tanyájuk­ból, csak akkor látogatnak be a közeli Ecsegfdívára, ha »mu­száj«, ha égetően szükséges. Vá­sárolni csak Ecsegíalván, vagy Dévaványán tudnak. A hosszú téli estéket beszélgetéssel töltik el: minden este ugyanazokat mondják el egymásnak. Kult úr­életről nem igen lehet beszélni, mozi nincs, s előadást is csak szökőesztendőnként rendeznek. Egyetlen kulturális intézmény létezik Ködmönösön: az általános iskola. Egy' tanterme és két ta­nítója van. Az osztályterem si­vár. A nevelő-oktató munkához legszükségesebb segédeszközök­nek se híre, se hamva. Még a tábla is olyan, hogy a ki sebt) gyermekek ismeretszerzési törek­véseit gátolja; (Egyik oldala sem vonalazott). A GYERMEK ÍGY 11 IDEGNEK iérzi a tantermi é.etet és nem éb­red benne az isko.a iránt vá­gyakozás, szívesebben megy szü­leivel a mezőre dolgozni. A szá­raz ismeretek nem vonzzák a gyermeki lelket., f eltétlenül töb­bet ked adnia az iskolának, hogy megszűnjön tanulóinak közöm­bössége, vagy ellenszenve a tanul­mányi munka iránt. Ha a megye területén sok helyen segíteni tud­tak az ilyen mostoha körülmé­nyeken, Ködmönösön is tudná­nak. A fejlődés útjára Ködintö- nös most öntevékenyen próbál rálépni. Le akarnak bontani egy régóta nem használt öreg épü­letet, s üzletet és kultúrházat szándékoznak anyagából építeni. Sokkal helyesebb lenne, ha kul- túrházépítés helyett az iskolát bővítenék. A kibővített iskola a ködmönösi tanyavilág kultúrköz- pontja lehetne. S így a tanítók feladatköre is szélesedne és mun­kájuk is komolyabb tartalmat nyerne. Az illetékesek adjanak segítséget ehhez a munkához. A két tanítónő helyzete a ta­nulókéhoz hasonló. Egy nagy, Pártszervezet a felszabadulási munka verseny sikeréért A Békéscsabai Buba gyárban mindig nagy versenymozgalom alakult a dolgozók között, ami­kor egy-egy nagy nap jelentősé­gét mé.tóan akarták ünnepelni. Így volt az a pártkongresszusra való készülődéskor is. A verseny élén a ko mmun isták haladtak; példaadásuk és lelkesedésük ma­gával ragadta az üzem többi dol­gozóját, akik jó munkájukkal bi­zonyították be a párt iránti sze- retetüket. A pártbizottság útmu­tatásával az alapszervezetek meg­javították a nevelőmunkájukat, helyesen irányították a DISZ-t, a szakszervezetet. Naponta ér­tékelték a verseny eredményeit, a népnevelők, a pártbizalmiak arra használták fel az eredmé­nyeket, hogy főkozzák a dolgo­zók lelkesedését. Most újabb nagy nap megün­neplésére készülnek. Felszabadu­lási munka verseny van minden üzemrészben. Amióta elfogadták az Hívt Művek felhívását, szin­te naponta gyorsabb a varrógé­pek fordulatszáma, gyorsabban dolgoznak a szabászok, terve­zők, de kivétel nélkül minden dolgozó. A művezetők naponta adnak számot a munkáról Az elmúlt héten a kommunis­ták kezdeményezésére jubileumi műszakot tartottak, amikor na­ponta újabb és újabb eredmé­nyeket értek el. Az üzem fennál­lásának ötödik évfordulóját ün­nepelte. Az eredményeket nem lehet a véletlen gyümölcsének nevezni. Itt sem — mint általában más Kísdombegyházán minden fiatal tagja a OISZ-neK Az alig ezer lakosú Kisdomb- egyházán eddig igen unalmas hideg szobában laknak, s napjaik j voit a fiatalság élete,, most a eseménytelenül múlnak. Az egyik pedagógusok segítségével meg­írSSS. ÄSLfÄSl' elvenedett, meg,síneseden a helyi DISZ-szervezet. Csütörtökön este járási kül­döttválasztó taggyűlést tartot­tak, amelyen megjelent a kis falu egész fiatalsága, ott volt sa; a kisvárba! tanítónőképző el- a, községben tanító összes f iatal végzése után a kisnyékpusztai ta- J pedagógus és számos, még uyai iskolában tanított, onnan j a DISZ-szervezeten Egy ebédért 10 forintot fizetnek. Még kenyeret is csak Ecsegfal- váról tudnak beszerezni. EGY ÉV ÖTA TANÍTANAK mindketten Ködmönösön. Nagy Csillának ez a második ál lom á­került Ködmönösre. Fiatal még, sok vár rá az. életben. Jelenlegi viszonyai azonban annyira meg­kötik, hogy segítség nélkül ér­demlegesen nem munkálkodhat. Nincsenek lehetőségei: köny­kivülálló egyéni dolgozó parasztfiatal. A taggyűlésen két küldöttet jelöltek s új vezetőséget válasz­tottak. A vezetőségbe két pe­dagógust is jelöltek; a szerve­sek, folyóiratok, újságok nem áll- zet titkárául, a jelenlévők meg­nak rendelkezésére. Ha heestele­dik, köt, vagy horgol. Beérheti ennyivel egy fiatal lányi? Nem! Nagy’ Csilla is többre vágyik: beadta elhelyezési kérelmét, olyan helyre szeretne menni, ahol ered­ményesebb munkát lehet végez­ni, ahol jobban megbecsülik igy e­kezetét. Nagy Csilla szereti a gyere­keket, szereti a hivatását, sze­reti a tanyai életet, s maradna, nem menne el Ködmönősről, ha segítenének munkájában. Miért nem lehet a ködmönösi iskolának is olyan támogatást adni, mint a legtöbb tanyai iskolának? Miért nem lehet a ködmönösi iskolát is a tanyasi gyerekek és nevelők otthonává változtatni? Ha meg­szűnnének a mostoha viszonyok a ködmönösi iskolában, a gye­rekek jobban szeretnének tanul­ni, s Nagy Csilla sem vágyakoz­na — máshová. (ö. T.L.) elégedé&ére, Lengyel Antal 22 éves gyakorló tanárt választot­ták meg. A lelkes fiatalok elhatároz­ták, hogy felélénkítik községük kulturális és sportéletét. Meg­alakítják kultúrcsoportjukat is. Megkérték a nevelőket, hogy a jövőben rendszeresen tartsanak ismeretterjesztő előadásokat ré­szükre a DISZ-szervezetben. A nevelők nagy örömmel vállal­ták ezt. • Ezután az egyik fiatal peda­gógus langóharmónikát vett kezébe s a víg dallamokra tarier aperdültek a fiatalok. Igen jól érezték magukat a DISZ- szervezeten még kívülálló pa- rasztifjak is. Még aznap este valamennyien beléptek a DISZ-be, mintegy ötvenen ad­ták be felvételi kérelmüket. A nyugati lapok a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakáról Koppenhága. (TASZSZ) A la­pok röviden közlik a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának fel­hívását. A Lang Og Folk — amely részletesen ismerteti V. M. Molotov beszámolóját — hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió békét akar, de nem fog ölhe­tett kezekkel várni, ha megtá­madják. A lap leszögezi, hogy a Szovjetunió továbbra is har­colni fog a békéért és a népek megértéséért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért. London. (TASZSZ) A Star szerkesztőségi cikkben kom- I mentálja a Szovjetunió Legfel- | ső Tanácsának felhívását A Szovjetunió Legfelső Taná­csa — írja a Star — azt java­solja, hogy Oroszország, Ang­lia, az Egyesült Államok és más országok parlamenti kép­viselői tartsanak beszédet más l országok parlamentjeiben. Né­zetünk szerint ez nagyszerű elgondolás. New York. (TASZSZ) Feb- l ruár 9-én valamennyi ameri­kai reggeli lap vezető helyen hozta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakáról szóló közleményeket és V. M. Molo- tovnak a nemzetközi helyzet­ről és a szovjet kormány kül­politikájáról tartott beszámoló­ját. Mint az Associated Press tu­dósítója közli, V. M. Molotov beszámolója „komoly érdeklő­dést“ keltett az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumában. üzemeknél — nem magúktól ke­letkeznek. Minden egyes száza­lék emelkedése szívós felvilágo­sító munka eredménye. Budai László alap.szervi tit­kár, a pártvezetőség tagjaival kol­lektiven, munkatervet készített. A ni unkaterv nemcsak arról be­szélt, hogy milyen százalékot akarnak elérni, hanem arról is, hogy hogyan emelik a termelés mennyiségét. Minden szalagon a legjobb dolgozók a párttagok, a népnevelők, ilyen például Nyem- csok Pálné, aki 159,5 százalékra teljesíti dekádtervét, vagy Tö­visháti Lajosné, aki 147,8 száza­lékot, Kertes Rozália 150,8 száza­lékot ért el. Ezek az elvtársnők nemcsak a saját eredményeikkel mutatnak példát, de a műszak kezdése előtt is, után is a mun­kateremben egy-egy varrógép fö­lé hajolva lehet őket látni. Se­gítenek a gyengébben teljesítők­nek. Megszervezte a pártszervezet a patronáló csoportot. Az irodai dolgozók köziii Orbázi István, Szabó Istvánná jó munkát végez­nek. Ok szakmailag, kevés se­gítséget tudnak nyújtani, de a szalagjukat naponta meglátogat­ják, értékelik a napi eredménye­ket. Szabó elvtársnő leginkább a párosversennyel és annak érté­kelésével foglalkozik. Mindenkihez van egy pár meleg szava A legjobban teljesítő dolgozók­nak jutalom-nótát küldenek. Van­nak olyan esetek is, hogy ezek az elvtársak a dolgozó szemé­lyes problémáit is elintézik, hogy a munkáját zavartalanul tudja folytatni. A patronálok tevékeny munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az 1. varrodában, Budai elvtárs műszakjában az elmúlt hónapban egyetlen hiányzó sem volt. Nagy örömmel és lelkese­déssel fogadták azt a kezdemé­nyezést is, hogy minden deltád értékelésénél a legjobb ered­ményt elérő szalagon a dolgo­zóknak uzsonnát adnak, amelyet harátian fogyasztanak el az üzem, a párt vezetőivel. Ezek a kis, apró jutalmak még nagyobb lelkesedést, ambíciót adnak a dol­gozóknak a munkához. A pártszervezet külön foglal­kozik, a 111. számú varrodával, ahol legtöbb gyermekes anya dolgozik és a munkafegyelemmel a legtöbb baj volt. Most az utóbbi időben itt is javulás van. A ruhagyári eredmények azt bi­zonyítják, hogy a pártszerveze­tek sokat tehetnek — és kell is, hogy tegyenek a felszabadulá- I si munkaverseny szeréért. Ncan elegendő a célt kitűzni, meg kell találni a lehetőséget is, hogy! elérjék azt. —Cseplcó— Megjelent a „Propagandista“ legújabb száma A »Propagandista« februári száma különösen »Az államigaz- galás és a tanácsok feladatai« című téma első részének feldolgo­zásához nyújt segítséget a propagandistáknak. A lap első helyen hozza JENÉI JENŐ: »A propagandamunka megjavítása — a pártmunka fellendítésének fontos feltétele« cí­mű cikkét. »Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához« közli a folyóirat LUCA FERENC cikkét: »A termelőszövetkezetek további erősítésével a szövetkezeti mozgalom fellendítéséért« címmel. A cikk részletesen elemzi azokat a feladatokat, amelyek a terme­lőszövetkezetek megerősítése terén 1955-ben előttünk állanak. TÖTH JÓZSEF: »A szocialista munkaverseny — a terv tel­jesítésének fontos eszköze« című cikkében azokat a hiányosságo­kat vizsgálja, amelyek az elmúlt időszakban fékezték a munka- verseny lendületét, s rámutat arra, hogy a jövőben milyen fő kérdésekre irányuljon a versenyagi áció és propaganda. MARKÓJA IMRE: »Államunk demokra izmusáról« című cik­kében a proletárállam magasabbrendűségét, s az államrendünk demokraiizmusának továbbfejlesztése érdekében megoldandó fel­adatokat elemzi. BEÉR JÁNOS cikke: »Tanácsaink államhatalmi és állam­igazgatási feladatai« a tanácstörvény alapján tömören összefog­lalja a tanácsok ezirányú feladatait. CZÉII FERENC: »A tanácsok szerepe a helyiipar irányításá­ban« című cikke foglalkozik a helyiiparnak a népgazdaság egé­szében elfoglalt helyével, s a tanácsoknak a helyiipart irányító és ellenőrző szerepével. »Válasz a propagandista kérdéseire« című rovatban közli a folyóirat KÁLMÁN ENDRE írását: »Az illegális és legális móriszerek alkalmazása pártunk tevékenységében a két világháború között« címmel. A cikk különösen a magyar párttörténet önálló tanulói­nak nyújt nagy segítséget. Megismerteti az olvasót, hogyan dol­goztak a kommunisták az illegalitás sötét éveiben, s a pártmunka milyen különböző formái léteztek. A »Nemzetközi kérdések« rovatban »Az olaszországi helyzet­ről« címmel Róbert László ismerteti az olasz belpolitika alaku­lását az 1953. júniusi választások ói napjainkig. »A propagandamunka tapasztalataiból« c. rovatban elenik meg ILLÉS LAJOS cikke: »Harcoljunk a frázisok ellen a párt­oktatásban«. Részletesen foglalkozik a frázis különböző megnyil­vánulási formáival, s az ellene való harc fontosságával. E rovatban közli még a folyóirat BARATH GYORGYNÉ: »Helyesen mutassuk meg a párt szerepét a foglalkozásokon« és TÓTH LÁSZLÓ: »A DISZ Petőfi-iskolák — a marxizmus-leniniz- mus iskolái« című cikkét. »Mit olvasson a propagandista?« című rovatban HEGEDŰS GÉZA: »Olvassuk a világirodalom klasszikusait« című írásában ad rövid tájékoztatót a »Világirodalom klasszi­kusai« sorozatban eddig megjelent művekről.

Next

/
Thumbnails
Contents