Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

[/ik&isaiak, Hifit 1955 február 6., vasárnap JANUAHBAN néhány párttag­gyűlésen résztvettem. Ä tapasz­talatok és több elvtárs észrevé­telei alapján szükségesnek !á- j tóm, hogy néhány dologról a j véleménye mé nyilvánítsam. Több: taggyűlés arra enged követkéz- j tetni, hogy’ pártunk tagságának többsége büszkén viseli a párt- j tag kitüntető címét és párttag­hoz méltóan veszi ki részét min­dennapi munkájával abból a harcból, amely pártunk politi­kájának megvalósításáért folyik. A felszabadulási versenyben kez­deményezők a párttagok, szavu­kat tettek igazolják; csökken a selejt, nő a termelékenység, fa­lun a dolgozó parasztok úgy­szólván készen várják a tavaszi mezőgazdasági munka megkezdé­sét. Ez betudható az alapszerve­zetek jó munkájának. Vájjon, el mondhatjuk-e min­den a apszervezetröl; jól dolgo­zott, megfe.eit a követelmények­nek '! Nem, nem mondhatjuk«!, hiszen nagy számban vannak a.apszerNézeteinkben még olyan párttagok, akik rendelkeznek ugyan tagsági könyvvel, szere­pe.nek a tagnyilvántartásban — legtöbbje tagdíjat is fizet —, de a terme ésben nem mutat példát, pártáidét nem éi, és nem képe­zi magát. Mi ennek az oka? Véleményem szerint a nevelés hiánya. A párt­tagok nem önnxaguktól, nem vé­letlen folytán válnak példamu­tató, aktív harcosokká, hanem hosszú, szívós, tervszerű nevelő­munka eredményeként. Az sem kétséges, minél több a példamu­tató párttag, annál nagyobbak a pártszervezet eredményei. A nevelés különböző formáját so­rolhatnám, de a sok közűi én csak hármat ragadok ki; a tag­gyűlést, a pártcsoport munkáját, és a párloklatást. Mivel azon­ban a taggyűléstől elválasztha­tatlan a partcsoport, a pártcso- port-bizalmi munkája és a párt­oktatás, vizsgáljuk meg így ösz- szefitggésében a három legfon­tosabb tényezőt a pártéletben. 1I0SSZÜ EVEK ÓTA az volt a gyakorlat,-hogy a tagság több­sége résztvett a taggyűléseken, a politikai iskolákon, a pártélet különböző megnyilvánulásain, ép­pen a jó politikai nevelés ered­ményeként. Emlékezzünk, hogy úgyszólván kivétel nélkül a párt minden tagjának, tagje’.öltjémek volt pártmegbízatása, annak vég­rehajtása és annak beszámolta­tása a vezetőség részéről, ne­velte, megedzette a tagságot, A legutóbbi taggyűlések megmutat­ták azonban, hogy a tagság — ha igényli is a pártmunkát, nagyot­hallókra, értetlenségre talál a vezetőség, de egyes párttagok ré­széről is. A januári taggyűlések tapasztalatai Miben áll ez az értetlenség? Mindenekelőtt abban, hogy a ve­zetőség — ha éppen meg is bíz egy-egy párttagot munkával — legtöbbször hosszú lejáratúak ezek a megbízatások, bár a rö­vid időre szóló megbízatás is hasznos, de végrehajtását nem ellenőrzik. Pedig a határo­zat végrehajtását, a pártmegbí­zatást nem ellenőrizni annyi, mint közhírré tenni; megszűnt a fegye.em, uralkodjék a lazaság, a nemtörődömség. Éppen a párt­megbízatás teljesítésének nem ér- téke.éséből származik azután az a passzivitás a tagság részéről, amit én értetlenségnek neveztem. Néhány taggyűlésen úgy beszél­tek erről, hogy még a békeköl- csönjegyzés-idejéről sem tudják, ki végezte jól, ki rosszm' a fel­adatát. De mondhatok közelebbit is, hogy a tanácsválasztási mun­kában kitűnt párttagok egyrésze sem tudja, jól dolgozott-e, vagy sem. így azután nem is vetél­kednek a pártmunkáért. Megdöb­bentő volt számomra, hogy Szarvason az 1. kerületi párt- szervezetnél több mint 200 tag­ból mindössze 30 jelent meg. Mit jelent ez? Mindenesetre azt; 1. Nem volt határozatké­pes a taggyűlés, ami eleve ki­zárta, hogy érdemben tárgyal­ják meg a kerület lakosságának problémáit. 2. A tagság zöme nem vett részt jogai gyakorlásában, amit a szervezeti szabályzat biz­tosít számára. Ezek a jogok lehetőséget ny uj- tanak a párttagságnak a párt po­litikai és szervezeti kérdésének megvitatására, biztosítsák rész­vételét a határozatok meghozata­lában, pártszerű bírálat gyakor­lására jogosítják fel. E jogok gyakorlásának legfontosabb he­lye: a párttaggyűiés. Az ilyen si­kertelen taggyűlés — állítom — a tagság jogait tépázza meg! KI A FELELŐS EZÉRT? Kü­lönösen súlyossá teszi azoknak a pártvezetőségeknek a hibáját, amelyek elmulasztják a taggyű­lések megfelelő előkészítését és így nem adnak módot a tagság­nak jogai gyakorláshoz. Milyen előkészítésről lehet ott beszél­ni, mint a szarvasi 1. kerület­ben, a békéscsabai VI. kerü­letben, a békésszentandrási ke­rület alapszervezetében és ott, ahol a tagságnak 50—60 száza­léka jelenik meg. A szarvasi 1. kerületben mindössze egy bizal­mi látogatta meg a pártcsoport tagjait, de ő is »spontán«, hi­szen a vezetőség nem hívta még a bizalmiakat sem össze, nem ismertette a taggyűlés napirendi pontjait. Amikor a tagság jogo­san bírálta a vezetőséget ezért, a vezetőség gyorsan sérveit«; »Mindenki tudja — mondják —, hogy a hó utolsó szombatján van taggyűlés«. Az ilyen felké­szítésből többet nem is tud meg a tagság, noha szeretne. Lehet, hogy ezek az elvtársak úgy gon­dolkodnak; »Aki kíváncsi a na­pirendi pontra, jöjjön el a tag­gyűlésre«. (Engedje meg, ked­ves olvasó, hogy' külön tolmá­csoljam sok-sok párttag óhaját: igényeljük, hogy a pártbizalmiak látogassanak meg, hívjanak párt- csoport-értekezletre, és közöljék a taggyűlés időpontját és a napi­rendi pontokat.). Üdvözölendő a szarvasi 1. kerület egyik tagjá­nak, Aradi elvtársnak önkéntes vállalása — aki egyébként nem bizalmi —, hogy 20 olyan párt­taggal beszélget és hívja el a kö­vetkező taggyűlésre, akik hosz- szú idő óta távol vannak. A PÁRTSZERVEZET VEZETŐ­SÉGÉNEK H1BAJA azonban nem kisebbítik a pártbizalmiak fele­lősségét. Megmondom őszintén, hogy a Megyei Pártbizottság ko- moiy munkával készítette el a »Prátbizalmi zsebkönyv«-et, de egyetlen olyan bizalmival sem beszéltem, aki használja is. La­pozgassunk csak benne, a 14. ol­dalon ez áll: »A pártbizalmi fel­adata, hogy segítse az alapszer­vek vezetőségét a párttaggyülé- sek előkészítésében. Ez nemcsak egyszerű szervezési feladatot, hanem politikai munkát is je­lent«. A 15. oldalon meg is ma­gyarázza, hogy milyen politikai munkát jelent ez: »A pártbizalmi úgy tud segítséget nyújtani a tag­gyűlésnek, ha a pártcsoport-érte- kezleten ismerteti a párttagokkal, hogy a vezetőség a taggyűlé­sen milyen kérdésekkel fog fog­lalkozni. A vezetőség beszámo­lójához javaslatot kér a párttag­ságtól, amellyel ki lehet bőví­teni, vagy a határozati javaslatot konkrétabbá lehet tenni. A párt­bizalmi köteles gondoskodni ar­ról, hogy a pártcsoportjához tar­tozó tagok és tagjelöltek a tag­gyűlésen megjelenjenek és javaslataikkal, bírálataikkal e- meljék a taggyűlés szín­vonalát.« Természetesen eh­hez az kell, hogy a pártbizalmi legalább ennyit elolvasson és ta­nulmányozzon a saját maga fel­adatáról. A pártbizalmi egyedül nem végezheti feladatát, ezért meg kell, hogy ossza munkáját a pártcsoport tagjaival. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a pártcsoport-bizalmi rendszeresen hívja össze a pártcsoportot és a taggyűlésen személyesen ellen­őrizze, hogy jelen vannak-e a csoport tagjai. Ezzel szemben mi történik? Békésszen tanóráson (Battonya, Orosháza 11. körzet) a területi alapszervezetnél még a bizalmiak sem jelentek meg Noha komoly elhatározás volt, hogy tagjelöltet vesznek fel, de a kevés létszám miatt ez lehetet­lenné vált. Az a becsületes dol­gozó, aki kiérdemelte munkája után e nagy kitüntetést és dobogó szívvel várt sorsára, csalódottan távozott. Csalódott a békésszent­andrási területi alapszervezet kommunistáiban! Végül nem kisebb hibát követ­nek el azok a párttagok sem, akik indokolatlanul távol ma­radnak a taggyűlésről. A párt­ban önként vállalt vasfegyelem van! Nem a íegyelemlazítók, fe- csegők pártja a mi pártunk, és aki így véli, annak a szarvasi elvtársak szavával válaszolok; »Ezek sorsa fölött döntsön a tag­gyűlés, »tiszteletbeli« párttagra nincs szükség! Párttagnak lenni kitüntetés, de a kötelességtelje­sítésének elmulasztása nem egyeztethető össze a párttagság­gal.« AZ ELMONDOTTAK AZ ELŐ­KÉSZÍTÉS HIBÁI, mindez visz- szaveti a tagság aktivitását. De nem mehetünk el szó nélkül a taggyűlések tartalmi színvonala mellett sem. A párttagok várnak, sokat várnak a taggyűléstől. Mi adhatja meg a várakozásuknak megfelelően a választ? Minde­nekelőtt a beszámoló és a vita. Meg kell mondani, éppen itt van rendkívül sok javítanivaló. A szarvasi 1. kerületnél a beszámo­ló mindössze 15 percig tartott, jogosan is bírálták a hozzászó­lók, hogy semmi újat nem adott, mindig ugyanaz és ugyanaz. Szarvas elvtárs, a kerület párt- titkára délután 4 órakor fogott a beszámoló elkészítéséhez (a taggyűlés háromnegyed 8-kor kezdődött), egyedül, a vezetőség nélkül, a tagság javaslata nél­kül. A beszámolóban a nemzet­közi helyzet ismertetésén Kívül alig esett szó a párt belső életé­ről, a pártoktatásról, a kerü­let sajátos feladatáról. Jóllehet, a pártoktatásról bőven kellett volna beszélni, hiszen ebben a kerületben a legelhanyagoltabb. Jó beszámolónak mondható az Orosházi Malom pártszervezeté­nek beszámolója, ahol az előző havi taggyűlés határozatainak végrehajtását értékelték és név- szerint bírálták a mulasztókat. A beszámolók általános hibája: nem a vezetőség készítette, hanem egyedül a titkár, csak ennek tulajdonítható, hogy az ifjúság neveléséről egy szót sem említettek. A gyenge beszámoló I nem kelti fel az érdeklődését a ; tagoknak, nem mond semmit, te­hát nincs miről vitázni. Az el­múlt taggyűlések tapasztalatai (főleg a területieknek) alapján fennálló hibákat azért kívántam elmondani, hogy ebből okulva már most kezdjünk hozzá ezek felszámolásához. Minden kendő- zés né.kül állítom, hogy ezek a hibák elsősorban a rossz ellen­őrzésből adódnak. Az ellenőrzést elmulasztja a helyi pártbizottság, de a járási pártbizottság , és jo­gosnak tartom a szarvasi eívtár- sak bírálatát, hogy a felsőbb szervek, úgymond szökőévben lá­togatnak le. Sajnos, ez a való­ság. A járási pártbizottság appa­rátusának munkásai lebecsülik a taggyűléseket, lebecsülik a párt- c so port-értekezleteket. Ezt az ál­lításomat igazolja még az is, hogy nem látogatják az alsóbb szer­vek vezetőségi üléseit sem. Ma­gukra hagva toltak az a apszer\ e- zeti titkárok. Helyesen állapítot­ta meg Békéscsabán a 65/4. Épí­tő Vállalat taggyűlésén ifj. Csep- regi elvtárs: a felsőbb szervek nem ellenőriznek, nem segítenek, ezért hanyagolja el a pártszerve­zet többek között az ifjúsággal való foglalkozást. A pártszerve- zeti titkárok felkészítése a fel­sőbb pártszervektől sablonos, hiszen más a hivatali, más az üzemi, más a területi alapszerve­zet feladata. Mégis a titkári ér­tekezletek egyszerre egy sahfőn szerint történnek. Javasolni sze­retném a Ivékésosiabai város; párt- bizottság végrehajtó bizottságá­nak helyes kezdeményezését, hogy a titkárokat szektoronként instruálják. Emellett minden is t- ben ismertetik velük a VB leg­újabb határozatát, tehát útra- való't adnak a titkároknak. A PAHTUNK ELŐTT ÁLLÓ NAGY1 FELADATOK végrehajtá­sa megköveteli, hogy a pártta­gokkal és tagjelöltekkel szemben pártbizottságaink és pártszerve­zeteink magasabb követelményt állítsanak. Törekedjenek arra, hogy a párttag kivegye részét a munkából. Ennek eléréséhez el­sősorban az szükséges, hogy a párt vezetőségek rendszeresen mű­ködjenek, munkaterv alapján dolgozzanak, jegyzőkönyvezzék az üléseket, színvonalas határozato­kat hozzanak és az egész párt­tagság bevonásává! hajtsák végre azokat. Jól készítsék elő a párt- taggyűlést, s a párttaggyűlés ha­tározatának végrehajtása legyen minden párttagra kötelező. Ne­veljék a tagságot a szervezeti szabályzat betartására, a bírálat és önbírálat elmélyítésére. A párt­szervezetek így valóban területük politikai vezető erejévé válnak, a párttagság egysége fejlődik és a párt élcsapat-jellege tovább erősödik. Hocskár János A lialmagyi fiatalok A HALMAGY1 HATART az est sötét fátyola borítja be, amelyet az egymástól távoleső tanyák ab­lakaiból kiszűrődő petróleumlám­pák fénye töri meg. Nótaszó és beszélgetéssel vegyes kacagás hal- lik a távoli dűlőutak felől. Vi­dám, pirospozsgás arcú lányok és fiúk közelednek az ifjúsági székház felé, amely Gyométól hét kilométerre van a tanyavilág­ban. Az ifjúsági házban 10—15 fiatal beszélget. Ma este lesz a küldöttválasztó taggyűlés a tanyavilágban. Ké­szültek erre a napra a fiatalok. Sok mindenről szó esik. Az egyik fiatal például azt mondja, hogy ő nagyon szereti a mozit, csak az a baj, hogy sok esetben még azt sem tudja, mi van a műsoron. El­mondja, hogy milyen jó lenne, ha itt a DlSZ-ben is lenne egy mozi-plakát, amely mindig tá­jékoztatná a fiatalokat a műsor­ról. Még erre talán nem is gon­dolt a gyomai Szabadság Mozi vezetősége, hogy a községektől távoleső fiala'ok is szeretnék lud- ni, hogy mi is lesz a következő műsor. Más baj is van. Ha begyalogol­nak vasárnaponként néha, hogy megnéznek egy-egy filmet, leg­több esetben »Minden jegy el­kelt« táblával találják szembe magukat. Ha pedig mindenáron meg akarják nézni a filmet, két­szer kell megtenni az utat, ami összesen 28—3(1 kilométert jelent. Bizony ez egy kicsit sok kétórai szórakozásért. lehetne bővíteni a hétköznapi és vasárnapi előadá­sok számát is. FOLYIK A SZÓ, újabb prob­léma merül fel. Azt is kérde­zik a fiatalok, hogy nem lehet­ne-e a Halmagyi Földművesszö­vetkezethez felállítani egy pos­tai levélszekrényt, ami nem is olyan sokba kerülne. Jelenleg a földszöv. üzletben gyűjtik a le­veleket, de a bolt nincs állan­dóan nyitva és így ahhoz kell alkalmazkodni. Így a dolgozók­nak sem kellene a földszöv.-höz alkalmazkodni, vagy Gyomára bemenni egy levéllel. Amíg így beszélgetünk, egyre jönnek a fiúk és lányok. Vidám nevetés és beszélgetés tölti be a termet. Meg is kezdhetjük a tag­gyűlést, csaknem minden DISZ- fiatal itt van, de vannak DISZ- en kívülálló fiatalok is. Dolovi elvtársnak, a DISZ-szervezet tit­kárának üdvözlő szavai után, a szervezet alapító tagja, Csala Sándor tart előadást. Utána a tartalmilag gazdag, ötéves múltra visszatekintő szer­vezeti élet felett élénk vita ke- lelkezett. Szó esett a nevelésről, a kultúrmunkáról, és az elkövet­kező tavaszi munkák előkészü­leteiről. Mindez a DISZ kong­resszusára való előkészületek tennivalójának a jegyében zajlott le. A BESZÉLGETÉS FOLYA­MÁN tervek és javaslatok szület­tek. Elhatározták, hogy a tanyai körlethez tartozó fiatalok több­ségét beszervezik a DISZ-be. A kultúrmunka megerősítésére 12 tagú népi tánccsoportot szervez­nek és úgy tervezik, hogy felké­rik a járási kultúrház tanárát a tánccsoport tanítására. Egy ki­csit fáradságos munka lesz ez a táncoktató részére, hiszen né­hány héten keresztül egy-egy es­te 14 kilométeres utat kell meg­tenni. A járási kultúrház vezetői már eddig is, fáradtságot nem is­merve, segítették a községtől tá­voleső fiatalok kulturális fejlő­dését és ennek alapján a halma­gyi fiatalok is elvárják, hogy ró­luk sem feledkezzenek meg. A fiatalok úgy vélekedtek, hogy ők nemcsak kérni, de adni is tudnak. A járási kultúrháztól örömmel fogadnának olyan meg­hívást, amely vendégszereplésre hívná be Gyoniára. A TERVEKBŐL a tagszervezés és a kultúrmunka mellett a ter­melés sem maradt ki. Továbbra is méltók akarnak lenni a tavaly tavasszal elnyert DISZ Megyei Bizottság kongresszusi zászlajá­hoz. A DISZ II. kongresszusának tiszteletére a megye parasztfia­taljai versenymozgalmat szervez­nek. Putnoki Mihály javaslatára, a versenyfelhívás előkészítésére há­romtagú bizottságot alakítottak. Az értékes, jövőbe mutató vitát a járási küldöttértekezletre kül­dendő fiatalok megválasztása kö­vette. Sokan azt hihetnék, hogy a választás után hazamentek a fiatalok. Nem, ez nem így tör­tént, az ifjúsági zenekar ropogós ütemének engedve, táncraperdült a halmagyi ifjúság. Közben senki sem vette észre, hogy éjfélre jár az idő. Pékési Mihály, DISZ JB-titkár. Gyoma.

Next

/
Thumbnails
Contents