Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-04 / 29. szám
UiUaísaíalc Hifié 1955 február 4.. pénlrk A nép okos gyülekezete Tanácskozott a Békéscsabai Városi Tanács Éjszakai „szükség-kezelés“ a kórházban... Néhány nappal ezelőtt ' tartotta meg ülését a Békéscsabai Városi Tanács. Két hónap telt el az új tanács megválasztása óta. Kz nem nagy idő ahhoz, hogy átfogó értékelést lehessen adni eddigi munkájáról. Mégis látszik, hogy általában jó helyre adták vaksukat a város választói. Lüktetőén él, dolgozik az új tanács. Szivén viseli a város lakóinak minden örömét, búját-baját. Nemcsak megállapítja az egyes tennivalókat, hanem konkrét intézkedéseket tesz, terveket dolgoz ki azok megoldására. A VB eddigi, munkájáról Tési István elvtárs, a VB titkára számolt be a tanácsnak. Ismertette az állandó bizottságok feladatait, értékelte tevékenységüket. Az állandó bizottságokra fontos szerep vár a tanácsi munkában. Elősegítik a város társadalmi, gazdasági, kulturális felemelkedését. Meghallgatják és felhasználják a jakosság javaslatait, segítik panaszaik intézését. Ellenőrzik a tanács szakigazgatási osztályait, vállalatait, segítik a dolgozók önkéntes szövetkezeteinek jó munkáját. Természetesen, a tanács és állandó bizottságai csak úgy tudnak eredményesen dolgozni, ha a lakosság aktív támogatását élvezik az államhatalmi feladatok megoldásában. Szervezni, segíteni kell ezt, így jobban kibontakozik a lakosság szerepe, kezdeményezése. A választók támogatásával máris je.entős eredményt tud fel-i ros üzleti hálózatát. A közelmutatni az állandó bizottságok legtöbbje. A népművelési állandó bizottság tervbevette egy megyei állatként létesítését, mező- gazdasági múzeum megteremtését, ápolja a város kulturális hagyományait. Az oktatási állandó bizottság kezdeményezése régi sereimét oldja meg a VI. kerület lakosságának. Mintegy 800.000 forintos költséggel új négytantermes általános iskolát építenek az aisó tagozatú tanulók részére. A leendő iskola műszaki rajzai már elkészültek. A felépítést a békésjövőben új íüszerúzlet nyílik a Luther és Lázár utca sarkán, új háztartási bolt a városban, a Kossuth TSZ-ben pedig új földművesszövetkezeti bolt létesül. Az egészségügyi állandó bizottság figyelembe vette az V. kerületiek régi kívánságát: új gyógyszertár és orvosi rendelő létesül a kerület távolabb eső részén. Ennek érdekében a VB megtette a szükséges lépéseket a minisztériumnál. A tanács, illetve az állandó bizottságok munkáját gátolja, hogy a tanácstagok többsége még nem építette ki a szükséges ak csabai Mélyépítő Ipari Techni-j tivahálózatot. Ez akadálya annak, kum áldozatkész tanárai és ta i hogy tovább szilárduljon a tanulói vállalták. E segítség kö- nács és a lakosság kapcsolata, rüíbelül 300 -350 ezer forintot I 4 tanács második napirendi takarít meg az építés költségeiből, j pontként a mezőgazdaság elmúlt A kereskedelmi állandó bizottság javaslatára fejlesztik a vá évi tapasztalatait értékelte, és foglalkozott a tavaszi munkákkal. jogosan állapította meg, hogy Liker elvtárs beszámolója felszínes volt, ezt előzetesen nem tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Túl sokat foglalkozott a múlttal, nem adott megfelelő vitaanyagot a mostani tennivalókhoz. Például meg sem említette a felszabadulási munkaversenyt, a dolgozó parasztság kezdeményezését és hogyan segíti ezt az Ossztály, illetve a VB;. Megái lapító tA tanácstagok bírálata ta, hogy t avaly alacsony volt a kenyérgabona termésátlaga, de nem szólt árról, mit keli tenni az őszí vetések tavaszi ápolásánál (fejtrágyázás, gyomirtás stb.), hogy magasabb legyen a termésátlag. A VB elfogadta a. bírálatot, máskor gondosabban készítik elő a beszámolókat. Az ülésen sok hozzászólás volt. A tanács tagjai méltán képviselik választóik érdekeit. Számos sérelem, panasz, kezdeményezés, bírálat hangzott el. Lz kiterjedt a mezőgazdaság, a közlekedés, az egészségügy, az ellátás és egyéb területekre, llaizcr Gábor tanácstag bírálta a rossz ámelosztást. Példám a szentmiklósi főldművesszövetke- zeti boltba nem küldenek rádíó- anódtelepet, ugyanakkor a város belső üzleteiben kapható. Szólt a tanyai parasztság kintúrigényéről. Helyesen bírálta a Békés megyei Építőipari Vállalatot és a népművelést, hogy a közelmúltban becsaptak 120 embert, nem vitték ki a filmet és a vetítőgépet' hozzájuk. Az egyik egyéni paraszt tanácstag a mun káé-paraszt szövetség erősítéséről beszélt. U talt arra, hogy egyesek (legutóbb egy vállalatvezető) nem értik meg és lazítják e kapcsolatot. Úgy beszélnek, hogy »csak a parasztoknak jó«. Ez intőén hívja fel a város pártszervezeteinek és tanácsának figyelmét, hogy többet kell foglalkozni az új szakasz politikájának megértetésével, a két baráti osztály — mely államunk alapja — kölcsönös érdekeivel, e szövetség erősítésével. Számos kívánság, kérelem hangzott el. Villanyhálózat-bővítést, kútfúrást, járdaépítést sürgettek a tanácstagok. Palyik elvtárs, a városi pártbizottság másodtitkára hangsúlyozta: ezen jogos kívánságon. Teljesítésük azonban összefügg az állampolgári kötelezettségek teljesítésével. Jelenleg alig egynegyedét teljesítette a város adófizetési kötelezettségének. A tanács VB figyelembe veszi a beruházásoknál, egyes választókörzetek lakói hogyan teljesítik fllami kötelezettségüket. Tehát mindenkinek egyformán érdeke a pontos adófizetés. A hozzászólások nagy száma, azok magas színvonala is igazolja, hogy a tanács a nép okos gyülekezete. A békéscsabai tanács minden bizonnyal a jövőben még inkább meg fogja állni a helyét. —Máthé— Ejfél után egy órát mutat az Óra. A csabai kórházban az ies- pekciós Mária nővér a belosztályon csendes léptekkel suhan a folyosón. Nyolcvan beteg fölött őrködik. Az egyik Kórteremben halk nyöszörgést hall. Sietős léptekkel indul az ágy felé: megitatja a beteget, injekciót ad néki, egy pár kedves szólal vigasztalja. A beteg megnyugszik, s ő folytatja útját. Autóbenegést hall, máris ott áll a folyosó ablakánál. Beteget hoztak. De amilyen nehezen vonszolják, nagyon beteg lehet. Eléjük siet, és máris tisztában van a »betegséggel«, mert a beteg« egyre csak ezt fújja; »Vörös bort ittam az este, angyalom...« A nővér csitítja, majd betuszkolják a kezelőbe. — A Luther utcában szedtük fel — mondja a mentőszol- gálatos —, az ügyeletes rendőr jelentette, hogy ez a díszes alak ott fekszik az árokban. — Na, majd itt kijózanodik — mondja Mária nővér, s máris veszi elő az ujjnyi vastag gumicsövet, vödröt, kanosét és megkezdődik a gyo- mormosás. Kézzel- fábbal tiltakozik a »beteg«, hogy lenyelje a gumicsövet, sőt, goromba; rúgja, vágja azt, akit éppen ér. Ilyenkor aztán egy beígért atyai pofon megteszi a hatását és a páciens mukk nélkül nyeli a csövet. A következő fizetéskor majd, ha levonják az éjszakai szállítást, kórházi szállást, kezelést, akkor fog méltat ankodni, hogy mire való az SZTK? — Hát semmiesetre sem ezekért az árokban fetrengő részegekért — mondja a nővér. Hármat üt a toronyóra. Mária nővér egy súlyos beteget iát el, amikor ú jból rikoltozúsra les* figyelmes. Erre már: a betegek is felébrednek. Amikor felismerik a helyzetet, méltatlankodva csukják be az ajtókat. Egy nőt és egy férfit hoznak. Undorító rájuk nézni; rimájuk csupa sár, kifejezésük bárgyú. Bár szükséges ez a »kezdés de az illetékesek segítsenek azon, hogy ez máshol történjen és ne zavarja nyolcvan beteg nyugalmát. Lassan közeledik a reggel, Mária nővért felváltja a türelemből kifogyhatatlan Ilona és Irén nővér, majd Margit nővér járja körül a szobákat, hogy kinek milyen ebédet adhat: A nővéreknek minden beteghez van egy pár kedves szavuk. Nagy gyakorlattal, gyengéden mosdatják, etetik, felül tetik a súlyosabb betegek: t. Kedvesek, türelmesek és mosolygós arccal végzik- felelősség- teljes munkájukat. —Kmilláné— Felélesztik a híres szarvasi és tótkemlósi iilziszövést A Békés megyei múzeumokban rendszeres gyűjtőmunka folyik a nemzetiségiek népművészetének megőrzésére is. A leggazdagabbak ebben a szlováklakta területek, amelyeknek pompás anyagából mintegy kétezer darab népművészeti tárgyat, színes szőtteseket, élénk népviseletet, díszesen faragott és festett használati eszközöket, kerámiát, a csabai Munkácsy Mihály Múzeumban gyűjtöttek össze az utókor számára. Különösen értékes a múzeum évszázados barok-stílusa és a gazdag ornamentikájú, fesAZ ELSŐ PRÓBA (4) Irta: DER ENDRE 11. jTALALOK EN SZERETŐI...« Egyetlen csillag ragyogott a hajnali derengésben, óriási fényű — mégse volt kedvem sug- dolózni vele, ázott kutyaként fáztam, amikor a bátyám lerántotta rólam á takarót: — Hasadra süt a nap, békám! Gyerünk a kúthoz! Persze, a napnak halvány nyoma sem volt még az égen. 1 og- vacogva botorkáltam a teknőhöz, le az inget, s bele a pörköiő- hideg vízbe! Édesanyám fürgén csomagolt, s kerékpárunk kormányára kötözte az elemózsiát. Egy púpozott hátizsákot a bátyus is a hátára hajított; pokróc, szalonna, kenyér, s hagyma duzzadt benne. A laposi pusztára indultunk ketten. Fácánházat emeltek ott édcsapámé k, s ezen a keddi napon én is közéjük álltam: gyűjtöttem ,a pénzt össze, amikor ötödik gimnáziumi évemnek kellett neki- fohászkodnuúk, közös családi erővel... Saját gyártású, pirosramá- zolt faperselybe dobálgattam nyaranként a ritkamadár pengőket, de sose fiadzottak valami túlságosan : édesanyám többször kölcsönkért belőlük. Igaz, szigorúan ^lehajtottam szegénykén mindig az adósságot. (Kegyetlenebb voltam hozzá, mint Baranyai, a vaksi kis fűszeres, aki — most is áldjuk érte! — féléveket várt türelemmel...) így aztán egy-egy cipőre — vagy olcsóbb készruháravalót igencsak összekuporgattam, kemény napszámosmunkával, az augusztusi komádi vásárra. Jelenleg nagy kabátra lett volna szükségem, a falat kenyérnél is jobban: a régi vedlett lefelé rólam, mint valami összerepedt fakéreg. Akkora folt kiabált a jobb zsebénél, hogy előző télen, iskolábaj'ártomban, mindig erősen rászorítottam a folt tájára szíjrahúzott könyveimet: Különösen ha kékszemű »licisták« libegtek el mellettem az utcán... Olyan garabonciásféle voltamén a többiek szemében; se akkora foltot, se szíjrafűzőtt felszerelést nemigen hordott a »gimiben« senki rajtam, s dombiratosi komámon, Balázs Lajcsin kívül. Bár édesanyám maga varrta, mégis nagyon fájt, akkoriban miég az a folt, s az egész gara- bonciásság. Akkor még nem tudtam, amit pár év múlva olyan büszkén vallottami hottv makulátlan szívet csak foltos gúnya takarhat... Így aztán szerfelett örültem, hogy kimehetek Janival kis pénzt keresni megint, a laposi pusztára. A pusztai munkára, hasznos volta mellett legalább oly erősen csábított, ezernyi kellemes és élvezetes esemény reménye is. Mert nem volt könnyű lécet adogatni a veszélyes keresztgerendákon, a pokoli napsütésben, amikor az ember feje minden percben robbanni készül a hihetetlen hőségtől — ám annál nagyobb kárpótlás volt a rohamosan emelkedő, csillogó bordázató tetőoen gyönyörködni... Hiszen, ha én nem adogatok ügyesen, a bátyám hiába erőlködik egymagában: kétszerannyi ideig kínlódik a tetővel... S micsoda nagyszerű dolog, megbokrosodni olykor, s villámsebesen dugdüsni felfelé a lécet: előbb csak káromkodik a foga között a bátyus, majd a markába 'köp, s kifakad: »Keresztanyád térdit! Te akarsz velem kibánni?! Gyorsabban azokkal a lécekkel, szentségit az ilyen piskótakezü diákoknak!« S betyáros gyorsasággal villog kezében a »fakutya«, s lihegve-ne- vetgélve iparkodunk egymást lepipálni... Hát még a déli szalonnasütések — az összefüstöit, mégis felejthetetlen zamatú, zsírral csepegtetett pirításokká! —, s az ebédutáni lubickolás a Kórhány vizében, vagy egyéb i ángy vizű kanálisban!... Yízreköpéssel, vagy kenyérmorzsával előcsalogatott, ezüstös fiapotykák, mord kecskebékák, rebbenő gyíkok, csibo- rok, vizipőkok hajkurászása — heves vizipölózás apró gumilabdával, amikor oly szívfájdító kikecmeregni a habokból — a délutáni munkát sürgető kolompo- lásra! Este?... lőzögetés szabadtűzön —■ majd tengeriszem — árpa — a babszemek segítségévei a hétig- tartó sakkbajnokság esti fordulója — lebbencsleves kanalazá- sánái kezdődő, cigarettafüst, pö- féfcelés mellett folytatódó históriák; félig hősködő, félig való kibabrálások története — színes hadifogolyévek a messzi Kínában, Ceylon-szigetén — különös tekintettel a menyecskékre... Hajjaj! Lobogott az arcom a sötétben, s hatfüllel ittam aszót; mohón bámultam a jobbára hallgatag ácsok, kőművesek, éjjel- termő mesefáját... Különös, foj- totthangú visszaemlékezések sokasodtak a sötétben — rendőr- attakról, véres tüntetésékről — s l'J-es proletárdiktatúra egy- egy szívszorítóan szép percéről — vidám, s szilaj vöröskatonás- kodásról, szomorú romániai vő- rösfogoly-élményekről... Nagyi- szerű iskola volt egy-egy ilyen nyári hét — a téli iskoláknál is hasznosabb, ma is vallom!... S csak ma tapasztalom igazán! (folytattuk] tett, faragott bútorgyűjteménye. Legújabban színes filmen örökítik meg a megye népmű-j vészetét. Tábori György, a békéscsabai múzeum vezetője igen sok színes felvételt készített a tótkomlós! népművészeti' tárgyakról, viselőiről, szőttesekről. Ezeket a fényképeket most felhasználják a régen híres háziszövőipar újjáélesztésére. Szarvason és Tótkomlóson a vegyes háziipari szövetkezet házi takácsrészleget állít fel, amelyek a békéscsabai múzeum gyűjtésének filmreveí legszebb mintáit szövik vásznaikba. A szinpompás és gazdag gyűjteményből a nyár folyamán kiállítást rendeznek Békéscsabán,' amelyen a népművészet, népviselet mellett, bemutatják a háziipari szövetkezetek termékeit is. (—ballabás—) DISZ-hírek A szeghalmi járási DISZ- szervezetek az elmúlt hét végéig 70 fiatalt vettek fel a DISZ-be. * A bucsai Petőfi TSZ DISZ- szervezete ifjúsági munkacsapatot szervez a halastó építéséhez, * A körösladányi Uj Barázda TSZ DISZ-fiataljai tapasztalat- csere értekezletre hívták meg a Dózsa TSZ fiataljait. Az értekezleten a tavaszi munkák előkészületeiről tárgyaltak. * A szentetornyai DlSZ-szer- vezet fiataljai több mint 4 ezer forintot gyűjtöttek különböző rendezvényekből. A megtakarított összegből táncruhákat, sportfelszereléseket vásároltak. Felajánlották a fiatalok április 4-e tiszteletére, hogy társadalmi munkával öltözőt építenek ä kultúrházhoz és minden tag egy-egy fiatalt szervez be a DISZ-be.