Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
1955 február 27., vasárnap l/ÍU&isai&k Hifit Segítséget érdemelnek Békésen, a Körös partján új üzem van születőben: a Békési Vas- és Fémipari Vállalat. Még az első lépéseket teszi, mert mindössze február 1-én kezdődött a munka. Nézem, mi történik körülöttem, mit végeznek. A helybeli földművesszövetkezet autóját csaknem teljesen szétszedték és most új alkatrészekkel cserélik ki a megkopottakat. Hídvégi Gábor lakatos végzi ezt a munkát, Püski Gábor és Szombati János segédkeznek. Arrébb a termelőszövetkezetek vetőgépeit szerelik fel egy automatával, hogy négyzetesen lehessen vele kukoricát vetni. Egy ember drótkerítést készít a magukkészítette géppel a helybeli földművesszövetkezetnek. A vállalatnál főként mezőgazdasági gépeket, motorokat javítanak, a lakosságnak végeznek szolgáltatásokat. Ismeri mindenki, hogy minden kezdet nehéz. Ilyenkor hallani a legtöbb panaszt, zúgolódást. — Legalább egy-két gép kellene még és valamivel több segítség a felsőbb szervektől —mondja Török, az egyik dolgozó. — Most még a szerszámokat is magunknak kell előbb elkészítenünk — szól a másik —, így bizony lassan haladunk a munkával. Most is egy új szerszámot készítenek, mert a Békéscsabai Vas-Nagyker. ajtósarkokat rendelt nagyobb tételben. Tegnap rendelték és ma, kedd délelőtt már készül a mintadarab, Mi tagadás, kezdetben már sok csalódás érte őket. Igen, mert a vállalat megalakulását a Megyei Tanács ipari osztálya nem támogatta úgy, ahogy kellett volna. Gutmann elvtárs is szépen a bolondját járatta velük. A saját maguk készítette szerszámgépet átirányította Debrecenbe azzal, hogy nekik arra nincs szükségük. ígérte, majd küld máshonnan, másmilyen szerszámgépet. Most itt van, „nesze semmi, fogd meg jól“, mert azt még nem kapták meg. Keserves csalódás érte ezzel őket, mert ottmaradtak egynéhány rozoga géppel. Elsorolják mindazt, amit ígértek nekik és nem kaptak reg. A Viharsarok Népéhez akartak fordulni, de Gutmann elvtárs azzal dicsekedett, hogy mit bánja ő, a Viharsarok Népe hadd írjon, amit akar — ő úgyis azt csinál, amit akar. „Ha cikkezik, cikkezik — írhat rólam, akár hússzor is, úgyis nekem lesz igazam!!“ (?) Lehet, hogy Gutmann elvtárs nem szereti a bírálatot és lehet, hogy egyedül szeret mindenben dönteni, de ebből nem egyszer hiba is származik. így történhet, hogy érhetik áz embert meglepetések. És erről megint írni kell Igaz, még minden rendbe jöhet, csak ki kell várni. Fizetni kellene a vállalatnál. Vásárolni anyagot, szerszámot és más egyebet A bank azonban nem ad pénzt, mert nincs főkönySorvetőgépek átalakítása a kukorica négyzetes vetéséhez Állami gazdaságaink, tsz-eink minden évben visszatérő nehézsége a kap ás növények megmunkálása. Gépállomásaink jelenlegi felkészültsége már lehetővé tenné azt, hogy a négyzetesen vetett kapásnövényeket, elsősorban a kukoricát a meglévő nagyszámú sorművelő eszközökkel gépi úton munkálják meg. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy már a vetés négyzetesen történjen. Mivel megfelelő számú négyzetes vetőgép nem áll rendelkezésünkre, eddig ezt nem tudtak megvalósítani. Arra az időszakra, amíg a mezőgazdasági gépgyártásunk ezen a téren mutatkozó lemaradását megszünteti, nagy segítséget jelent a meglévő sorveto gépele átalakítása négyzetes vetéshez. Az átalakítás rendkívül egyszerű és így bármely vasipari üzemben, állami gazdaságok és Kasztba Ferenc és Halmai János újítása: szerkezet a sorvetögépeknek négyzetes kukoricavetéshez való átalakításra. (Megjegyzés: ezt a lenti megoldást a Békési Vasipari Vállalat azzal észszerilsHette, hogy a vezértoszerkezetet egésze» lüldkizelben helyezte el, igyr még zavartalanabb a működése.) velő. A helybeli tanács 4—5 könyvelőt már javasolt. A vizsgáztatásnál azonban egyik sem felelt meg az ipari osztályon. (?) Végül három hét után Gutman n elvtárs úgy döntött: H. E. legyen a főkönyvelő, ö vizsgáztatta, ő tudja, mit tud. Mi ellenben azt tudjuk róla, hogy apja csendőr volt. Lehet, hogy ezt megint a Viharsarok Népéből kell megtudi Gutmann elvtársnak, de, ha meghallgatta volna a dolgozókat, vagy érdeklődött volna a békésiektől, ezt is tudná. Különben a személyzeti ügyek elintézésére vannak hivatott szervek. Meg kell jegyezni, ha ennyi időt és gondot fordítana a vállalat termelési problémáinak megoldására, altkor ott eredményesebb lenne a munka Amit tehát ott tapasztalsz a vállalatnál, annak örülsz — mert látod a lelkes munkát; és bosszankodsz is —. mert kevés a segítség. Az elmúlt szombaton alakult meg a szakszervezet a vállalatnál és ezen a héten a pártszervezet is megalakult. Lesz munkája az alap szervezetnek bőven — ezt már előre láthatjuk. A kommunisták feladata, hogy jó munkájukkal már most, kezdettől fogva szerezzenek maguknak megbecsülést. — Nagy — tsz-ek házi műhelyeiben is elvégezhető. Költsége nem haladja meg a 750—800 forintot és bármilyen gyártmányú, merítőkanalas gépen háromnapi munkával elvégezhető. Az átalakítás a vetőgép eredeti mechanizmusán nem jelent semmi változást és így egynapi munkával újra visz- szaállí iható soros vetéshez. Az eredeti szerkezettel és az eredeti csoroszlyák feihasználásával tör- ' tűnik, úgy, hogy a gép szélességétől függően két-három. vagy négy csoroszlvát egymástól 70 cm távolságra felszerelve hagyunk, a vetőgép kanalas tárcsáját olyan távolságra állítjuk, hogy háromnégy szem kukoricát szállítsanak a vetőgaratba, amíg a vetőgép 70 cm-t halad előre. A csorosz- lyákba egy pontosan záródó csappantyú van beépítve, amelyet erre a célra felszerelt áttételi szerkezet útján a vezérlő drót a megfelelő időpontban nyit ki, és a magok a földbe jutnák. A vezérlő drót hossza 400— 450 méter, a dróton 70 cm távolságra bütykök vannak, amelyek a vezérlőszerkezet ollósze- rűen végződő karján áthaladva " minden 70 cm távon megnyitják , a esoroszlyákban elhelyezett csap- pantyikat és a vetőmagot kiej- ' tik. Orosháza város és iárás terűje én működő termelőszövet kezeteknek az Orosházi Vas- és Kálv- i haipari Vállalat 32 soros veíőgép | átalakítását végzi el a kukorica- vetés megkezdéséig. Kasziba Ferenc, az Orosházi Vas- cs Ivály haipari Vállalat igazgatója. — Az üvegbetétdíjak csökkentésére adott ki rendelkezést a SZÜVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben a belkereskedelmi és az élelmiszeripari mi- j niszter. Az üvegbe tétdíj új ár- j jegyzéke április elsején lép életbe. V0» egészségesen, fiatalok, össze ketl mozgó frontkórházat segítünk au- harakba. Szűk folyosón megállít fognunk, hogy ne legyen többet tokra rakni, továbbítani. bennünket és suttogva mondja: háború a földön... Egy óra múltán elérkeztünk a — A súlyos sebesülteket, »ajIgeneltem. Hallgattunk. Azután kis faluba, ahol fojtott kiáltások, nos, csak abban az esetben tudA fülkében utitársunk, egy nem tudják, hol van?... Pedig ón szólaltam meg: zűrzavar, lárma fogadott. Az utat juk. elvinni, ha lesz elég járközépikorú férfi beszélt: úgy szeretném tudni, hol van — Ha megszabadulunk, Tamás, eltorlaszolták a különféle jármű- mű... De ezt nem hiszem... A ha— Voronyezs alól vonultunk az én fiatal édesapám? akkor én meglátogatlak henne te- vek, teherautók, harcikocsik, tan- lottakat természetesen itthagyjuk vissza. Meg-megáilítottak ben- Fényképeket vett ki zubbonya két Komáromban. kok, lovaskocsik. Egymás hátán a havakban... nőnket, fészkeket ásattak velünk, zsebébői Magas, vállas, mosoly- — Kedves vendég leszel... álltak, moccanni se tudtak. Ká- — yElteme tétlenül? Ástunk éjjel-nappal. Óriási fák- gós arcú férfi volt idősebb Erest Hogy örülnek majd a szüleim romkodás, szitkok. Az út mellett, — Nem lesz idő eltemetni kai gerendáitok, alá a fészkeket. Tamás. Akárcsak az én Tamásom és az én kis Ági húgom!... Gyere mindkét oldalon barakok lapul- őket. Két-három nap alatt földalatti mosolygott volna le rám a fény- pajtás! De most már, ha nem a sötétben. Az ablakokból Tamás nyel egyet, sápadtabb erődöket varázsoltunk elő. De ki képről. Aztán sorra mutogatta jössz is, én húzlak el erőszak- alig kivehető halvány világosság lesz. Én nagyot lélekzem. Bernese pihenhettük magunkat benne, szíve fölött hordott szeretteinek hal... szűrődött ki. Itt volt a front- gyünk a kórterembe. Az embeaz előrenyomuló szovjet csapa- a fényképeit. Újra hallgattunk. Újra én szó- kórház. rek a padlóm fekszenek, szaltok úgy sepertek vissza bennüiv — Ez itt édesanyám:... Tudod, Wtam meg: _ . , „ Álltunk jósokáig az előttünk mán, szorosan egymás mellett, két, mint vihar a falevelet. De ha hány éves?... Harmincnyolc!...Ti- .— Tamás!... Ági fényképéből levőkhöz ragadva. Ezalatt új A homályban még nem láthatjuk meg lehetett állni, újra kezdették zenhétéves volt, amikor engem a nincs véletlenül még egy? alakulatok jöttek és rakodtak le az arcokat, de fájdalmas nyövelűnk az ásást. Építettük a föld- világra hozott... Ez meg itt az Tamás felkönyökölt, hosszan hozzánk. Káromkodás, szitkok: gést és hörgésefcet hallhatunk alatti folyosókat. Éheztünk, fa- én kedves kis húgom, Ági... Nézd nézett rám. Azt, hogy mit feje- — Mért nem mennek?... Mit Egy katona felemelkedik: gyoskodtunk, rongy volt rajtunk csak, mit szólsz hozzá? zett ki a tekintete, már nem lát- állnak ott, az úristenit!... Mért _ Hadnagyorvos bajtárs!... Az a katonaruha. Hiába meredt sze- Nem szóltam semmit. Moso- hattam, mert sűrű volt az este nem megy az eleje? éjjel ez a két katona meghalt műnk a látóhatár pereméig,nem. lyogtam. De aztán éjjel-nappal az erdő szélén. De a gondolatát Ezek a káromkodásokmintkmy- mellettem... Az Istenre kérem, tűnt fel a szabadulás vitorlája, előttem volt a kép. Kísért, sze- megéreztem. nyiszor ismétlődnek, valahány- vigyék el innen ezeket a hulláReménytelenül kérdezgettük egy- líd, mosolygós nézése az ukraj- — Áginak csak egy fényképe szór űj alakulat jön és zárkózik kát!... Mégse feküdjek itt két mástól, mikor lesz már végeen- nai sötét éjszakákon és vígasztalt, van nálam... De holnap azt az fel az előtte állóhoz. Káromkod- holttest között... nek az emberfeletti munkának, midőn fogatolt járműveken vad pßlet is odaadom. nak, fenyegetőznek, de aztán el- _ ... , . ' e nnek a haláltáncnak? vágtákban, vagy gyalogosan futva ^ • halkulnak, beletörődnek. Nem le- ^ igen C£ikinek*^omMövése^vain" össze a cók- isszük el... Igaz történet írta: Csurka Péter na, mással rándos lelkű, huszonegyéves fiú hogy melegítse megfagyott vére- re közeledik a drága haza. A Veri őket a harmat. Minket az Int nekünk. Segítünk a sevolt. Sohsem volt rosszkedvű, met. Áginak . sírtam, ha sí- Bug folyó már mögöttünk van. egyik nagy barakhoz visznek. Al- •* besültnek, hordágyra fekszelíd nézésélven állandó mosoly- rásra görbült a szám. Ági- Napfényes időben látjuk a Kár- lünk a harak előtt és tétjük, visszük. Ragyog a szeme, gás ült. Csak akkor volt szomorú, nak mondtam köszönetét, ha pátok gerincét az égre kirajzol- parancsra várunk. De a hálálkodik. Megyünk vissza, ha nem jött levél hazulról. így kisütött rám a nap. Neki va. Mereszkedik az ég felé a hajnal pírja mossa már az nk- Nincs idő. Hozzuk a másikat, á aztán az utóbbi két hónapban köszöntem meg, amikor egy ha- Kirlibaba, a Dorna-Vatra. Vala- rajnai eget. Végre a megállásra harmadikat. De mintha a pusegvre szomorúbb lett, mert posta lőtt katona lábáról lehúzhattam hol Moldova szélén járhatunk kényszerített bábeli sereg is mo- karopogás közelebbről baiíatszakét hónapja nem érkezett hoz- a bakancsot és kicserélhettem már. zogni kezd, meg-megáilva, de las- na? Az orvost mindig lehajolva zánk. az én ronggyá szakadt bakan- Erős menetbe kezdtünk. Távoli san kígyózik előre. találjuk, vizsgálja a betegebe«. — Hidd el, pajtás, jobban tűr- csommal. gépfegyverropogás hallatszott. A Két óriási vöröskeresztes ko- Állunk mögötte. f elemelkedik, néni' ezt a hiábavaló szón ve- Ugyszer egy este sátrat ver- partizánok. Egyszer-egyszer ra- esi furakodik fel az előttünk ránk néz, nemet int. És már dóst, ha tudnám, hogy mi van “ tünk egy erdő szélén. Bőm- kéták szaladtak fel az ég felé, levő nagy harak elé. Vöröskeresz- a másikra hajol, hallgatja a szíotthon? Legutóbb azt írták, hogy ladozott már a tarasz Ukrajna mint sárgán izzó kígyófejek tes katonák hordagyakat hoznak, vet A szív dönti el, ki marad Győrt irtózatosan lebombázták felett. Tamás hanyatt feküdt kint emelkedtek feljebb-feljebb, aztán Parancsszó nélkül felkapunk itt, ki megy tovább... az amerikaiak. Várják Komárom a sátor előtt, az égboltot nézte, a széjjelmálha hhnbálództak ésfé- egyet Tamással. Meglátja egy or- — Vigyék! bombázását is... De már édes- tavaszi csillagokat és szaggatót- nyességgel mázolták be a földet, voshadnagy, szól: Aztán kettőt újra kihagy. Taapámról, akit régebben behívtak tan beszélt: Jött a Mr hozzánk, hogy egy — ügyi... Jöjjenek utánam! Ián. Ha marad hely. De életük katonának, nem írnak!... Talán — Pajtás, ha hazakerülünk kis faluba megyünk, ahol egy Megy előre, megyünk utána a csak pár óra, haiszáinyi. Meg-
