Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-26 / 48. szám

1955 FEBRUAR 26., SZOMBAT Ara SO fillér XI. ÉVFOLYAM 48. SZÁM r--------------------^ T öbb mint háromszázan léptek be az idén a szövetkezetekbe A tsz-tanácskozás utáni napok <.____________________________J V ilág proletárjai egyesüljetek! AZ H D P BÉKÉSHEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAP 3 A A nagy sercgszcmto Ma ül össze Budapesten a IV. magyar hékekongresszus. mely fe'méri a békemozgalom eredmé­nyeit, meghatározza a békeharc, további irányát. Legnagyobb je­lentősége mégis abban nyilvánul meg, hogy a magyar nép egysé­ges békeakaratának ad erőteljes hangot. Ez a hang a kis magyar falvakból, a bányákból, üzemek­ből, tudományos intézetekből a kongresszuson egyesülve, óriási erővé fokozódva eljut a világ j minden tájára. Eljut és egyesül a béketábor népeinek békchang- jával. Eljut a francia paraszt­hoz, a ruhrvidéki munkáshoz, a még gyarmati elnyomatásban sínylődő afrikai, ázsiai népekhez, hogy azokat is megerősítse béke­harcukban és összevegyülve han­gozzék az egész világon: nem en­gedjük, hogy újabb háborút zú­dítsanak a népekre az imperia­lista őrültek! Ez a hang eljut a háborús uszítok luxuspalotáiba, a fegyvereket gyártó konszernek siip[>edőszőiiyeges igazgatói szo­báiba, kormányhivatalaiba is és megremegteti a halálgyárosokat. Tini lukra adva, hogy a rombo­lást, pusztítást, vért követelő pro­fitszerzési vágyaikkal szemben van egy másik erő: a világ né­peinek békeakarata, harcos el­szántsága. és ez az erő egyre növekszik^ — A IV. magyar békekongresszus a német militarizmus feltámasz­tása elleni tiltakozás, az atom- és hidrogénfegyverek betiltása­ik követelése jegyében zajlik le. A magyar nép békegyűlések, bé­keestek tízezrein juttatta kife­jezésre tiltakozását az imperia­listák háborús tervei, elsősorban a párizsi egyezmények ratifiká­lása ellen. Eközben megválasztot­ták küldötteiket az országos kongresszusra. Békés megyében is sokezer, soktízezer kiváló béke- harcos közül a legkiválóbbakat bízták meg azzal, hogy a kong­resszuson a megy e harcosmultú, dolgos népének békeakaratát tol­mácsolják a nagy seregszemlén. A küldöttek viszik az üzenete­ket, a tiltakozásokat. Nemcsak az aláírásokat viszik, vagy amit az aláíráskor papírra vetettek az emberek: traktoristák, ifjak, há­ziasszonyok, orvosok; vagy a bé­keóhajt, amit virágos térítőre, dí­szes párnára — lelkűk őszinte érzéseit kifejezve — hímeztek az asszonyok és leányok; vagy a DISZ-fiatalok áltai készített bé­ke a ris/.nyákba gyűjtött, kacagó, életvidám gyermekeket ábrázoló fényképeket — akiknek békés* boldog jövőjét biztosítani elszánt akarata minden szülőnek —, ha­nem viszik a küldöttek lelkűk mélyén azokat az élményeket, amelyek a háború borzalmainak gyászos emlékeként kitörülhetet- lenül ott maradtak. És viszik a mérhetetlen gyűlöletet; minden háborús gyújtogató iránt, a né­met fasizmust feltámasztani aka­rók, az atomháborúval fenyege­tőző gonosztevők iránt. Mert egyetlen család sincs Békés me­gyében sem, amelyet ne sújtott volna valamilyen formában a né­met militaristák által kirobban­tott első és második világháború. Mint Kovács Istvánná négygyer­mekes családanya, tsz-tag mond­ta a járási béketalálkozón: »Testvéremet az első világháború elvitte, férjem a másodikból megrokkantan tért haza — a fia­mat nem adom! Mindent meg­teszünk, hogy munkánk gyümöl­cse kárba ne vesszen, békés éle­tünket senki fel ne dúlhassa!« »Mindent megteszünk!« Sok­szor és sokhelyen hangzott ez el a békegyűléseken. Igen, békekül­dötteink az aláírások, a béke-, tarisznyák, az üzemek, a termelő- szövetkezetek fejlődését, erősödé­sét bemutató képek mellett át­adják a békeművének gránit épí­tőkockáit: a tetteket, a munka- vállalások teljesítését is! Azt, hogy a traktorosok — az időjárás viszontagságaival és egyéb nehéz­ségekkel megküzdve — több he­lyen már szántanak, mint Fo­dor Mihály a kunágotai határ­ban; azt, hogy a Békéscsabai Tég­lagyár egyik kemencéjének át­építését kommunisták és párton- kívüliek brigádja vállalta és ha­táridő előtt elkészítette; vagy a Dombegyházi ÁG tehenészei ja­nuárban 10.000 literrel több te­jet adtak át a népgazdaságnak, a tehenek jobb gondozása és tervszerűbb takarmányozása eredményeként. A Kondoros! Gépállomás dolgozói a IV. ma gyár békekongresszus tiszteletére vállalták, hogy február 20-ra be­fejezik gép javítási tervüket. Tel­jesítették, sőt egy kombájnt és egy aratógépet terven felül ja­vítottak ki. Felújítási megtaka látásuk 136.600 forint. Műveze­tőjüket, Hrecska Jenőt országos békeküldöttnek választották járás dolgozói. Vele üzennek a kondorosiak. A megye dolgozóinak üzenetét viszik a küldöttek a harcos helyt­állásról, a béke megvédéséről. A dévaványai dolgozó parasztok versenyre hívták ki a gyomai pa rasztokat: ki végzi el idejében a mezőgazdasági munkákat, ki for­met többet, ki tesz eleget hama­rabb állam iránti kötelességének. »Keményebben fogjuk a kasza, kapa nyelét, de ha kell, kemé­nyen tudjuk megmarkolni fegyvert is!« — üzenik. Az édes­anyák békeakaratát így fejezte ki Medovarszki Györgyné, tótkom lósi parasztasszonyr: »Mi, anyák, úgy' neveljük gyermekeinket, hogy ha kell, meg is védjék bé kés é'e ünket!« If jóságunk, DISZ fiataljaink, katonafiaink, tanuló tűk egybehangzóan azt üzenik a kongresszusnak, hogy békében akarnak dolgozni szocialista ha­zánk építésén és nem engedik, hogy amit apáikkal együtt fel­építettek, bárki is lerombolhas­sa! Lengyel vendégek jártak megyénkben Február 22-én és 23-án len­gyel sertéstenyésztő és hiz­laló szakemberek látogatták meg megyénk békéscsabai és orosházi hizlaldáit. Vendégeink már hosszabb idő óta tapasz­talatcsere céljából tartózkodnak hazánkban. Lengyelországban a közel­múltban szervezték meg a tö­meges sertéshizlalást, csak né­hány éve állították fel az első nagyobb sertéshizlaló telepe­ket. A múltban a lengyel nagy- birtokosok sem foglalkoztak a tömeges hizlalással, így telje­sen üj állattenyésztési ág ez a Lengyel Népköztársaságban. Szakembereink megyénkben is szívesen elmondották tapaszta­lataikat, a lengyel elvtársak vi­szont a betegségek megelőzése és leküzdése területén ismer­tettek sok hasznos dolgot. Len­gyelországban a nagy fehér hússertés hizlalása az általános. Ez a fajta az utóbbi időkben nálunk is nagyban elterjedt, ezért is igen hasznosak voltak a közös megbeszélések! Mi újság Nagyszénáson? (Nádai Árpád tudósító írja): Április 4-e tiszteletére Nagy­szénáson is sokan tettek vál­lalást a beadás teljesítésére. Nyolcvanketten már teljesítet­ték is vállalásukat, köztük ifj. Bíró Pál 11 holdas középpa­raszt, aki egészévi baromfibe­adását, Bencsik Antal 5 hol­das dolgozó paraszt pedig évi húsbeadását teljesítette. A be­gyűjtési állandó bizottság tag­jai mindent megtesznek azért, hogy a községben minden dol­gozó időben teljesítse beadá­sát. Meglátogatták az 1954. évi hátralékosokat és elbeszélgettek velük a beadás fontosságáról. Munkájuk nyomán rövid idő alatt 9 mázsa baromfit szállí­tottak a begyűjtőhelyre. Ba- becz Mihály újpusztai közép­paraszt is így rendezte beadá­sát. Készülnek a tavaszi búzavetésre A szeghalmi járásban tavaly 13 termelőszövetkezetben és számos egyéni gazdaságban ve­tettek tavaszi búzát. A termés­átlag, a föld minőségéhez ké­pest, elég jó volt; 6,6 mázsa. Az idén is sokan vetnek olya­nok, akik az ősszel valamilyen oknál fogva nem teljesítették kenyérgabona vetéstervüket. Már megkezdték az előkészü­leteket. Több mint ezer holdra igényeltek vetőmagot a dolgo­zó parasztok. A vetőmagot né­hány nap múlva megkapják, és igyekeznek azt minél előbb a földbe tenni, mert a korai vetés néhány mázsával többet terem. Békeküldötteink Szilágyi Albert, az Országos Békebizottság tagja Vita az ifjúság iskolánkívüli fegyelméről Gyulavári harcos múltú napszámosai, kubikosai közül való. Volt aratórészes az uraságnál, napszámba járt a Mákokhoz, kubjkolt az or­szág messzi vidékein. A fel- szabadulás után a földosz­táskor 4 és fél hold földet kapott. Jelenleg a Gyulavári F öldművesszövetkezet ügyve­zetője. A békemozgalomban már évek óta résztvesz. Mint ki­emelkedő békeharcost, három évvel ezelőtt az Országos Bé ketanács tagjává választot­ták. Rendszeresen résztvesz az Országos Béketanács ülé­sein, értekezletein, ahol mind világosabban látja, hogy a békeharc hogyan kapcsolja egybe a világ békeszerető em­beriségét társadalmi, faji, vallási, világnézeti különbségre való tekintet nélkül. És látta azt a hatalmas erőt, melyet ez a világot átfogó mozgalom jelent a háborús őrültek elkép­zeléseivel szemben. Az így szerzett tapasztalatait azután a békedelegáciciban nagy eredménnyel használja. Szilágyi Albert a magyar békekongresszusra elviszi a gyu­laváriak munkában, harcos helytállásiján, jelenlegi boldog életük megvédésében kifejezésre juttatott békeakaiatát: Bé­kében akarunk dolgozni hazánk felvirágoztatásáért, gy erme­keink jövőjéért, de ha ránk támadnak, a kaszál, kapát fegy­verrel cseréljük fel és egy emberként kiállunk hazánk, bé­kénk megvédésére!» Az ifjúság iskolánkívüli maga­tartása ellen olylcor-olyikor ko­moly' panaszok hangzanak el. Mi­vel a nevelés nemcsak az isko­lák, hanem az egész társadalom feladata is, február 27-én, vasár­nap délután 5 órai kezdettel Bé­késcsabán a Luther utcai kul­túrotthonban a szülők és az if­júsággal foglalkozó különféle szervek képviselőinek részvételé­vel vitaestet rendez a Városi Ta­nács oktatási állandó bizottsá­ga. A vitaesten Sajti Károly ál­talános iskolai igazgató »Ifjúsá­gunk iskolán kívüli fegye.me« címmel tart vitaindító előadást. Új belépők a mezöberényi Vörös Csillagban A mezöberényi Vörös Csil-. is a tsz tagjaiként dolgoznak lag TSZ tagjai jó munkáját és felvételüket kérték, köztük látva, tíz egyénileg dolgozó pa- j Mag György 9 holdas dolgozó raszt elhatározta: ez évben ők ; paraszt is. Az ország legjobb szövetkezetének példájára Megyénkben — sőt az egész országban — sokat hallottak már a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetről, de an­nál kevesebbet Végegy háza má­sik közös gazdaságáról — az Uj Élet TSZ-ről. Ennek okít mindenekelőtt a szövetkezetben keresendő. Az alig másfélszáz holdon gazdál­kodó 17 tag nem valami ered­ményes munkát végzett egyné­hány évig. A legutóbbi vezető­ségválasztás óta lényeges for­dulat állott be a tsz életében. Gajdos János, az új elnök vezetésével a tagok egyre job­ban követik az ország legjobb szövetkezetének, a Szabadság TSZ-nek példáját. Nemrégen el­határozták, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt egy 40 férőhely es sertésfiaztatót és egy 200 férőhelyes süldőszál­lást építenek. Mindkét épület közel van a befejezéshez. A szövetkezet megszilárdulá­sával együtt nőtl a tagoknak az állam iránti kötelességér­zete. Ennek tulajdonítható, hogy a szövetkezet az 1955. évi hizottsertés-headását 100, soványbaromfi-bcadását 160, tojásbeadását 108, vágóma. ha- beadását pedig 348 százalékra teljesítette eddig. Sőt, a ku­koricabeadásnak is 52 száza­lékát. Adójukat a szövetkezet tagjai egész évre befizették. Ezek után érthető, ha az Uj Élet TSZ iránt egyre foko­zódik a kívülállók érdeklődé­se. Ősz óta többen léptek b a szövetkezetbe. Mákos Antal, Sipos István és mások után most Kovács József kéri a fel­vételét.

Next

/
Thumbnails
Contents