Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-22 / 18. szám
2 UiUai&aMlc Hifit 1955 január 22., gzombat Amiről limit volttá szabad írni“ 99 Az üzem falán kék felírásé tábla adja hírül, hogy a Gyulai Ilarisnyagyár »Béke-gyár«. A falai között duruzsoló gépek mellett szorgoskezű édesanyák, fiatal, derűsmesolyú lányok és férfiak dolgosak. \ gépek zakatolása együtt dobban a munkás szivekkel. És ez így is van. Ezt érzi Nagy Fe- í'encné 1. is, aki idestova 31 éve dolgozik a gyárban. Arcán nyugodtság ül, keze finom érzéssel helyezi az anyagot a gépbe és ami meglepő, mert ilyet nem sokat lát az ember, minden legyártott darabot megnéz. — Miért teszi ezt? — fordulok hozzá a nézelődés után. — Meg kell arról győződili, hogv mit csinál a gép és az prop. felelőse. Azonban az vél kés dolog lenne. A hallgatással nem segítenénk. hogy a felszabadulási versenyre tett felajánlások valóra váljanak és minden dolgozó jó minőségű árut termeljen cs többet keressen. Inkább erről kellene beszélni a kommunistáknak, a népnevelőknek. Erről, de nem mennek népnevelő-értekezletre. A legutóbbin is csak hatan jelentek meg, pedig az alapszervezet 70 népnevelőt tart nyilván. így rendszeres felvilágosító munka nincs is az üzemben. A párt és szakszervezet gyönge munkája miatt sikkadt el a tavaly beindult. »minőségi őrjárat«-mozgalom, de. eléggé elhanyagolt a munkamódszerátadás is. A pórt- és DISZ-szervezet segítségét, a népnevelők hasznos tanácsát, a tapasztaltabb dolgozók. a sztahanovisták munkamódszerátadását sok fiatal dolgozó nélkülözi az üzemben, örül- hibameites darabnak, s nem tűri | [K> ennek Patornai Erzsébet* fiaember. így meg lehet akadályozni a gyártási hibát, — adja meg Nagyné a választ. Ahogy nézem, ezek a mozdulatok többet mondanak. Mondják azt is, hogy a munkás gyönyörködik a gép és az ember közös alkotásában, örül minden ép maga körül a barátja a gépnek. A módszere, ahogy dolgozik es alul vau es kévés a keresete, munkáját e 'enőrzi, megszíflelen- j Szinte vadlóan mondja, hogy 7 dő példa annál is inkább, mert j hónap óta a nyolcadik helyen — ehhez külön szakértelem — j ----------------------m int mondja — nem kell, hanem szív és lélek. De erről egy szót se, sekiuek. Az én módszerein, hogy minden legyártott darabot megnézek, nincs a normába felvéve, s lenne mit hall- galni, ha megtudják egyesek. —- A hallgatásról próbál meggyőzni Molesán elvtársnő is a pártszerselc’tct, ura es tál munkás is. Az ő teljesítménye még jóval a 100 százalékon dolgozik, e emiatt gyenge a teljesítménye. Az új, fiatal munkásoknak eddig ez volt itt a sorsa. E miatt bosszankodik Cé- gényi Istvánná pártbizaími is. Kardos asszony a javából. De nemcsak a szája, hanem a keze is szaporán jár, nem hiába sztahanovista. A műszaki vezetésre van nagy panasza. S mint mondja — ha egyszer felidegesítik, az asztalra csap a sok indokol atlaií gépcsere miatt. Elő hát vele! Ne rejtse véka alá a hibákat Tsrvéítversiü rendeíeta községfejiesztési hozzájárulásról, minisztertanácsi határozat a községfejlesztési alap létesítéséről egyetlen kommunista, egyetlen dolgozó sem a Harisnyagyárban! Ne nézze, ne hallA Magjai’ Közlöny január 20-11 házási köreiből megtakarított számában megjelent .a Nép- eszközöket, valamint a lakosság köztársaság Elnöki Tauácsá- j önkéntes hozzájárulását foglalja gassa el, mert ez csak melegágya lehel a további hibáknak. Ne szégyeljék terjeszteni a kommunisták a jól bevált módszert. Ne nyugodjanak meg ha az első kezdeményezések nem vezetnek sikerre, hanem töretlen akarattal neveljék, s jó példájukkal ragadják magukkal a többi dolgozókat. Segítsék őket úgy, hogy a felszabadulási versenyben az üzem minden dolgozója eleget tudjon tenni a vállalásnak. —Deák— Ús'insüomp a Jangcén A Kínai Népköztársaságban. Vucsang és - Hankou között nemrégiben forgalomba helyeztek egy 1760 brottoregiszter- tonnás óriáskompot. A komp, , A békési járási ügyészség vaamely egyszerre 16 megrakott ^ É ítőifKSZ vojí elnöke, tehervonatot tud szállítani, a | lNagy Zaignlond> a KSZ asztalos- Peking-Hankou és Kanton- j részlegének volt vezetője és B. Hankou útvonalakon biztosítja Kovács László, a KSZ volt építő- az összeköttetést, amíg az új mestere ellen, összejátszva, saját Jangce-híd 1957-re elkészül. i hasznukra, 21.600 forinttal káEgyétes a Sarkadi Kendergyár Január 16-án ünnepelték a Sar- kadt Kendergyár dolgozói a gyár fennállásának első évét. Ezen a napon kapta meg Dor- mány János brigádja a sztahanovista oklevelet. Három hónapig a brigád tagjai szorgalmasan dolgoztak és sikerült nekik tartani a sztahanovista szintét. Ezen az ünnepi napon 200—200 forint jutalomban is részesüllek. A brigád tagjai: Eiíó Dorottya, Boldog Ilona, Vásári Jánosáé, Tusi Mária, Hévész Erzsébet, Lázár Erzsébet és Szépiaki Lajos sztahanovisták. A brigád tagjai megfogadták, hogy ezután nagyobb gondot fordítanak a minőségre és seiejtmentes árut készítenek. Sikkasztottak, csaltak •— osztozkodtak roeították meg a KSZ-t. A tagság kijátszásával 10.000 forint tervezési díjat csaltak ki maguknak. A KSZ nevében építési anyagot vettek, amit dupla áron értékesítettek és a nyereségen megosztoztak. Az építkezések alkalmá- ; vai cserép- és faanyagot síknak 1955. évi 4. számú törvényerejű rendelete a községfejlesztési hozzájárulásról és a Minisztertanács 1010/1955: (1. 20.) számú határom!» a községfejesz- tési a!.ap létesítéséről. A törvényerejű rendelet értelmében a községi tanácsok a köz- ségpoülikai tervükben megállapított feladatok megvalósítására, az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök kiegészítésére évenként községfejlesztési hozzájárulást vethetnek ki. A hozzájárulás mértékét és a kivetés alapját a községi tanács álla- pítja meg. A hozzájárulás mértékét, a kivetés alapját, a tervbevett feladatok szükségességét előzetesen falugyűléseken, kisgyű- léseken a lakossággal meg kell tárgyalni. A községfejlesztési hozzájárulás mértéke nem haladhatja jneg a házadé, illetve a ló után megállapítható adótétel nélkül számított általános jövedelemadó évi összegének 10 százalékát, illetőleg azoknál, akik házadó, vagy jövedelemadó fizetésére nem kötelezettek, háztartásonként az évi 100 forintot. A községfejlesztési hozzájárulást a tanács határozata alapján a községi végrehajtó bizottság a pénz- ügyi apparátus segítségével veti ki és szedi be. A Minisztertanács határozata kimondja, hogy a községpolitft- kai tervben szereplő feladatokat elsősorban a tanács költségvetése, valamint beruházási és. felújítási kerete terhére keli megvalósítani. A tanács költségvetésében, illetőleg beruházási és felújítási keretében nem fedezett feladatok megoldására községfejlesztési alapot keit létesíteni. A községfejlesztési alap lényegében a tanács előirányzaton, illetve terven felüli bevételeit, a berumagában. A határozat megállapítja, hogy a községfejlesztési alap fedezeti forrásai a következők: a tanácsi vállalatok terven felüti nyeresége, a községpoíitikiai tervben előirányzott faládátok megvalósításához fizetett vállalati hozzájárulás, az adóprémium dologi része, a költségvetési előirányzatokon felüli többletbevétel, a készpénzben jegyzett áilamköi- csönökbőt a tanácsot megillető részesedés, a községfejlesztési hozzájárulás. A fedezeti forrásokkal kapcsolatban több intézkedést tartalmaz a határozat, így például kimondja, bogy a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségének több mint 40 százaléka, az adóprémium 80 százaléka és a községekben készpénzben jegyzett álliamkölcsönökből az eddigi 20 százalékos részesedés helyett 50 százalék illeti meg a tanácsokat. A határozat részletesen szabályozza a községfejlesztési hozzájárulás kivetésének módjait. A községfejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökkel kizárólag a tanács rendelkezik. Ezeket költségvetésen felüli feladatok, például utak, járdák, kutak építésére és javítására, szociális és kulturális inlézméir ek felújítására és javítására; a köztisztaság fejlesztésére, közutak, népfürdők és egyéb egészségügyi intézmények'felújítására é* javítására, valamint más, hasonló célra lehet felhasználni. A községfejlesztési alap felhasználásáról a végrehajtó bizottság a tanácsnak tartozik évenként beszámolni. A községiéjleszlési a'dp pénzügyi lebonyolítását a pénzügyminiszter az érdekeit miniszterekkel egyetértésben 1955 január 31-ig szabályozza. kosztoltak el. A terven felül állapítani, hogy azok miért nein Mőszer a használhatatlan kutak vizsgáSására Az országban tízezer használ- és Talajvizsgáló Iroda iaborató- hatatlan artézi cs egyéb kút van. mintában most olyan műszert ké- Mivel a csőkutak aljába nem szííetíek, amivel könnyen és pan- lehet lelátni, nem tudják meg- tosan megállapítható a kutak Válasz „Mi a véleménye erről a Gyulai Járási Tanácsnak?“ című cikkre SOEYMOSl 1MKÉNEK a Belügyminisztériumhoz beadott pa nasza és a Viharsarok Népe említett cikke alapján a Megyei Tanács VB. Város- és Községgazdálkodási Osztálya vizsgálatot indított és a következőket állapító Ita meg: »So.yinosi Imre 1954 április 14-én költözött Gyulára édesapja lakásába. Édesapjának egy szolra, konyha, kamrás lakása van. Ebben a lakásban összesen kilenc személy élt együtt: Solys mosi Imre szüleivel, feleségével és gyermekeivel. Ugyanebben a házingatlanban lakott Mészár József elvtárs, a Gyulai Városi Tanács VB-elnöke is, akinek szintén volt ebben az épületijén egy szoba, konyha, kamrás lakása. A SOK GYEKMEK MIATT bizonyos feszültség álff*fenn Soly- mosi Imrének szüleivel és Mészár elvtársikkal szemben. Ezért másik lakáshoz" akart jutni. Háromszor igényelt Solymosi Imre lakást, de egyszer sem kapta meg. A Gyulai Városi Tanács végrehajtó bizottsága Solymosi lakásigénylése ügyében törvény- sértést nem követett el. De Mészár elvtársnak az előző intézkedése mégis kifogásolható!. Ugyanis saját maga és családja részére olyan lakást biztosított, ahol azelőtt két család lakott. Az ottlévő két család részére tettek ajándékul. »betegsége«. A műszer megmutatja: mi a hiba, érdemes-e a kutat helyreállítani. Az új mii- ezer forintba kerül. A Földmérő- I szert márciusban már alkalmazzák, hát és néhány perc múltán már Az endrődí szülőotthonban ott is áll a kapu bejáratánál, nyitja az ajtót, ahol férjére táAz endrődi öregtemplom to- beszélget a „kis mamákkal“. A maszkodva áll egy asszony. külön lakásokat kellelt máshol ™nyorája elütötte az éjfélt. A szobában barátságos meleg van, Melléjük lép) karonfogja a fiaadni. Mészár elvtárs pedig a megrongált épület átalakítását csak egy család — saját családja — részére végeztette el. Mészár elvtársnak a családját tekintve jár egy ilyen lakás. A lakás kijavítása is jogosan történt, mivel meglehetősen elhanyagolt állapotban volt. Igaz, a város felújításra javasolt házak névjegyzékében ennek a lakásnak a felújítása nem volt benne. Erkölcsi és anyagi szempontból is erősen kifogásolható ez a felújítás, mert nem az eredeti állapotnak megfelelően hozták rendbe, hanem olyan átalakításokat végezlek, ami lényegesen többe került a megengedettnél.« BÁRMENNYIRE IS jár Mészár elvtársnak ilyen lakás, mégsem volt helyes ilyen körülmények között saját maga érdekét a többi lakásigénylők elé helyezni és a városi javítórészieggel ityen költségű áta’akítást végeztetni. A hosszú huzavona után Solymosi Imre kapott lakást. házakban egymásután oltják el a rizskályha ontja a meleget. talasszonyt. — Te vagy az, An- — Na, de ideje, hogy alud- nus — üdvözli. — Gondoltam janak — áll fel Kurilláné és rád, már vártalak. A fiatalasz- betakarja az asszonyokat. Az szony csak bólint és hagyja egymás mellett sorakozó üres magát vezetni. Kurilláné az ágyakra pillant. — Vájjon — asszonyt a szülőszobában fek- nak. Ki tudja, talán éppen gondolja — az éjszaka hátralé- teti le. Az embert hazaküldi. most ad életjelt magáról egy vő részében elfoglalja-e valaki? Megnyugtatja: „Menj csak haLesz-e vendég? Ki tudja? — és za nyugodtan, meglásd, nem az ajtó felé indul. Az asszo- lesz semmi baj HolnaP) azaz nyok kérlelik: „Ne menjen _ pillaQt az órára _ már ma meg, baba nem... megtudod, hogy fiú lesz-e, vagy Mennem kell, lányaim, leány a kis jövevény.“ Az ember elment. Anna fekszik az ágyon, összeszorított ajka, a fájdalomtól eltorzult arca mutatja, hogy Mielőtt szobájába ér, benyit megy. Lefekszik. De az éjszaka szenyed _ Nem legz semmi a kis szobába is és megnézi a minden neszere felfigyel „és gyerekeket. El-elgy^iyőrködik hallgatózik: nem sír-e fel gyer- az alvó kicsikben. Szereti na- mek? Az anyák szobájából nem gyón ezeket a cseppnyi gyér- hallani-e panaszos jajszót? mekeket úgy, mintha vala- Lassan ő is álomba szendemennyi az ő unokája lenne. Nőj- rül. Álma nem tart soká. Erős jetek nagyra, legyetek egészsé- kopogásra ébred. Máris fent ronyórája elütötte a hajnal 4 gesek — suttogja és szobájába van, gyorsan szedi magára a ru- órát, boldogan súgja a-» anya a villanyt, fújják el a lámpát. Véget ért a tanyázó-est. Az emberek legtöbbje nyugovóra tért. Csak a szülőotthon egyik ablakából szűrődik ki a fény. Jelezve, hogy itt még ébren vankis emberke. De mégsem. Úgy látszik, ma csendes napjuk van az endrődi szülésznőnek. Lám, özv. Kuril- la Antalné szülésznő a mamák szobájában üldögél. Kedvesen aludjatok jól. A kicsikért ne aggódjatok, vigyázok rájuk baj, — nyugtatja a szülésznő az asszonyt. És készülődik a szülés levezetéséhez, amely perceken belül várható. Mire az öreg templom to-
