Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

1935 JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 16. SZÁM r *\ Tanullak a mull évből Fösvény V ______________J V ilág: proletárjai egyesüljetekr AZ H DP B É K É S ME G Y EI PÁRTBIZ OTTSÁGÁNA K LAPJA A hazáért, a jólétért Alig múlt el három hét az új esztendőből, máris számtalan dol­gozó paraszt tett bizonyságot ar­ról, hogy kötelességtudó ember, szereti népét és a jólétet akarja. Ki így, ki úgy kezdte az új éret. Gyurieza Pál endrődi 11 holdas gazda például úgy kezdte, hogy 176 kiló hízottsertéssel rendezte beadását. Tudta, a városok la­kói, a gyárak munkásai, a bá­nyászok nemcsak október, no­vember, december hónapban fo­gyasztanak húst, zsírt, szalonnát, hanem januárban és februárban is. Ezévi sertés- és baroml'ibeadá- sát Hegedűs György hunyai la­kos is törlesztette. A békési já­rásban 16 termelőszövetkezet kezdte meg évi tojásbeadását. Ba­logh Lajos sarkadi egyéni terme­lő példáját is sokan követhe­tik. Mint a begyűjtési állandó bizottság tagja, nem hoz szégyent választóira. Sertésből, baromfiból, tojásból eleget tett kötelezettsé­gének. De így sorolhatnánk sok- százuk neveit, akik azt tartják — időben rendezni a beadást, becsület dolga. És ezeknek van iga uk. Megyénk több községében a fa­lusak kezdeményezésére verseny kezdődött. Ki hamarabb — ki többet. így folyik a nemes vetél­kedés a .begyűjtésben Kondoro­son, Kaszaperen, Hunyán és még sok más községben. A mezőko- vácsházi járásban idáig 126 egyéni termelő tett felajánlást arra, hogy április 4-re, felsza­badulásunk 10. évfordulójára fél­évi beadását teljesíti mindenből. Dévaványán a begyűjtési állandó bizottság munkatervet készített az első negyedévre. Vállalták, hogy a jól teljesítő gazdák kö­zül öt-öt aktívát szerveznek ma­guk mellé és minden termelőt meglátogatnak. Beszélgetnek ve­lük arról, hogy miért is kell az állampolgári kötelezettségüket mielőbb rendezni — miért fon­tos a begyűjtés. Ez év tehát jól kezdődött azok­nak, akik nem tartoznak tavaly­ról. akik érzik, a jólét elsősorban akkor teremtődik meg, ha bősé­gesen termelnek és van miből beadni. A begyűjtés hazafias kö­telesség. Vajon van-e lelkiisme­retfurdalásuk a hátralékosoknak? Bizonyára van. Hiszen tartozás­sal kezdték ezt az évet. Megyénkben még mindig je­lentős azoknak a száma, akik nem rendezték az elmúlt évi ser­tés-, tej-, baromfi-, tojás- és egyéb cikkekből beadásukat an­nak ellenére, hogy kormányunk kedvezményben részesítette őket. Megengedte például, hogy hízott sertéssel minden beadást tisztáz­hatnak: gabonát, állati terméke­ket, stb-t. Akinek van" például 80 kiló sertésbeadása, az a 126 kilós hízóval — ilyen súlyban ve­szik csajt át — minden hátralékát rendezheti. Az adós termelőket, ha nem igyekeznek fizetni, el­számoltatják helyszínen a be­gyűjtési megbízottak. Nem hi­vatkozhatnak arra. »lines miből teljesíteni kötelezettségüket, mert akkor pénzzel kell fizetni. Az a soktízezer becsületesen! teljesítő dolgozó paraszt iné- j gyénkben joggal elvárja, hogy mindenki járuljon hozzá egyfor­mán munkásaink élelem-ellátá­sához. Hiszen a hátralékosok is ugyanúgy vásárolják az iparcik­keket, mint ők. A gyáriak pedig úgy látják el a falut ruhával, cipővel, zsírosbödönnrl. tűzhely- lyel, mezőgazdasági gépekkel, ha a falusiak biztosítják számukra a nagyobb darab kenyeret. Elszámoltatáskor szégyenkezni kell a falusiak^ a szomszédok előtt. De szégyenli apja hanyag­ságát a katonafiú, az ipari,, vagy felsőbb iskolán tanuló gyerek is. Fáj ez a szülőknek, biztosan fáj. Ezért igyekezzenek rövid időn belül eleget tenni beadásuknak. A haza és a nép szeretette — de a becsület is — megkívánja a hátralékosoktól és minden dől- gozó paraszttól, hogy mindig, mindenből időben teljesítse ál­lami tartozását. Már most állít­sanak be hízónakvalot, keltesse­nek minél több baromfit, termel­jenek sok gabonát, kapásnövényt és egyéb növényféleségeket, hogy­ne legyen hiba a beadással. így tudnak több terméket, több árut a szabadpiacon eladni. A hazá­ért, a jólétért teszik mindezt, azért, hogy elsősorban saját ma­guk, családjuk jobb jövőjét se­gítsék elő. Repülőgéppel szórják a műtrágyát Hanem, is a földeken tevékeny- kedve, de most is megvan a le­hetősége annak, hogy' a többter­més előteremtésén fáradozzanak mezőgazdaságunk dolgozói. Eb­ben a szellemben folyik a mun­ka a Hidasháti Állami Gazda­ságban. Már az összes vetőmagot kitisztították, f ebruár elején a csávázási is megkezdik. Egész­séges, gyommagvaktól mentes magot vetnek majd a földbe. Gaz persze, anélkül is kél a talajból, ha nem vetnek belei. A gazdaság vezetői azonban gon­doskodtak már arról, hogy ha ki­kéi, azért ne fejlődjön tovább. A Mezőberényi Növényvédelmi Állomással kötött megállapodás értelmében, mintegy 600 hold gabonavetésen vegyszeres gyom­irtást végeznek a tavasszal. A vegyszeres gyomirtást a legfejlet­tebb módon, regülőgéppel hajt­ják végre. Előreláthatólag ugyancsak re­pülőgép végzi majd az őszi ka­lászosok 30 százalékának fejtrá­gyázását is. így köszöntjük a legszebb évfordulót A Kötöttárugyár orsóxójában ... f orognak a csévéli, kopszok, gyűlik a csává­kén az orsózott fonál, villámgyorsan mozog­nak a gyakorlott munkáskezek, flenderné, több­szörös sztahanovista régi, matringos gépen dol­gozik. E napokban kapja meg jó munkája ju­talmául a »szakma legjobb dolgozója« címet. Sok követője van: például Mosonyi Istvánná, aki a felszabadulási versenyben vállalta, hogy 100 százalékos minőségi munka mellett meny- nyiségi tervét 134 százalékról 136 százalékra emeli. Ezzel szemben már az első dekádban vállalását többszörösen túlteljesítette? ugyanis 160 százalékos átlagteljesítményt ért el, közel 160 kg nyersfonalM orsózott fel többet, mint amit vállalt. Mosonyiné régi dolgozója az üzemnek A felszabadulás előli, egy sztrájk alkal­mával kitelték az üzemből. 1947-ben került új­ra vissza. Szereli szakmáját, a modern, szov­jet orsózókon szívesen dolgozik. A leiszabadu­lás új életet hozott neki is. Megélhetése biz­tos, gyermekét rendesen öltöztetheti, maga is sok szép kosztümöt, ruhát, télikabátot, szőnye­gei veit már. Mátraházán nyaralt, üzemi üdü­lőben, olyan helyen, amilyenről azelőtt ő, akis szobafestőmester leánya, álmodni sem mert. Boldog — s csak egyetlen panasza van, mini igen sok kötöttárugyárinak: ne vonják meg tő­lük az autóbuszbérletet, inkább adjanak még egy autóbuszt a csabai dolgozóknak. A „márkásu szalag egyik élharcosa Oszlácsné szalagja a Ruhagyár 7-es varro­dájában vállalta, hogy' a negyedév végére »már­kás« szalag tesz. Nagy dolog ez. Ez nem keve­sebbet jelent, mint azt, hogy a szalagnak nem lesz szüksége minőségi ellenőrre: a szalag saját »márkás« bélyegzőjével fut majd az áru. Csupa lelkes DISZ-fiatal van a szalagban, mint pél­dául Kiss Margit kézelős. A szalag férfi fre-kó ingeket gyárt, Kiss Margit varija az ingekre a kézelőket. A felszabadulási verseny tiszte­letére vállalta, hogy 141 százalékos terv teljesí­tést ér el, ezzel szemben az első dekádban napi négy százalékkal teljesítette túl átlagosan vállalását. Mi fűti ezt a fiatal csanád- apácai kislányt, hogy ilyen jó munkát végezzen? Szülei egyszerű dolgozó parasztok. Mi sorsa volt az ilyeneknek régen? A földesurak, kulákok és kapitalisták kényne-kedve szerint tengődhettek csak. Nem is jó erre visszagondolni. Kiss Mar­git tudja: még nem majális az élet, még sok­sok nehézség, sok kis apró gond keseríti az éle­tet. De érdemes nap mint nap küzdeni: érde­mes teljesíteni, túlteljesíteni a tervet, többet és egyre többet adni a dolgozóknak, mert saját élete is szebb lesz ezáltal. Havonta sokszáz fo­rinttal segíti szüleit. Van jelene és épül, szépül a jövője. (B. M.) A kevermesi Petttfi TSZ begyűjtési versenykihívása Termelőszövetkezeteink is ké­szülnek felszabadulásunk 10. év­fordulójára. Ezt azzal is ki akar­ják fejezni, hogy a tavaszi mező- gazdasági munkákra való jó elő­készítéssel egyidőben az állam iránti kötelezettségeiknek ponto­san eleget tesznek, sőt egyes cikkekből korábban, mint aho­gyan azt a törvény előírja. A kevermesi Petőfi TSZ tagjai ver­senykihívással fordultak a megye termelőszövetkezeteihez, melyben az alábbiakat vállalják és kérik a többi szövetkezet tagjait, csat­lakozzanak a kihíváshoz. — Vállaljuk — mondja a ver­senyfelhívás —, hogy 1935. ápri­lis 4-ig az első félévi hízottser-1 A versenyfelhívást aláírlak: tés-. továbbá az első félévi tojás- j Miklós Zoltán tsz-elnök, /-ám- beadási, baromfibeadási, valamint hók Antaluc tsz-párttitkár., Báni egészévi szabad választású húsbe- Gergely igazgatósági tag, vala- adási köíe’ezelbégünknek eleget mint V7. kotroezó Károly, Su-áíi teszünk. Tejbeadásunkat naponta Béla és P. Kotroezó István isz- teljesítjük. J tagok. ♦ ♦ A A kaszaperi Lenin TSZ tagjai váltallák, hogy április 4-ig túltel­jesítik I. negyedévi hízottsertés- beadásukat, továbbá április 4-ig tojásból, baromfiból félévi köte­lezettségüknek tesznek eleget és szabadválasztású húsbeadásukat egész évre szarvasmarhából tel­jesítik. Tejbeadásuknak naponta elegei tesznek. A vállalást Cinkota István tsz-, elnök, Varga Pál párlnezetőségi tag, valamint Bódis Ilona, ko- vatcsik János és Nyerges János. • igazgatósági tagok írták alá. Magyaros tantermet avattak igazgató elmondotta a gyermek k­Megj utal mázták a tejbeadásban élenjáró termelőszövetkezeteket A füzesgyarmati Vörös Csil­lag TSZ hiánytalanul teljesítette az elmúlt évi tejbeadási köte­lezettségét, ezen felül 11.064 liter szabadtejet szállított be a teját­vevő helyre. Kétezerötszáz kg ju­talom-korpát kapott a tsz. A békéscsabai Május 1. TSZ 4457 li­ter szabad fejet szállított be, 1500 kg korpa-jutalomban részesült. Az eleki József Attila Termelőszö­vetkezet is teljesítette beadási kö­telezettségét, 11.150 liter szabad- tejet szállított a begyüjtőlielyre és 1000 kg korpát kapott. Ezek a termelőszövetkezetek nemcsak a tejbeadásban, hanem a tejterme­lésben és a szarvasmarhaállo- mánv fejlesztésében is példát mu­tatnak a többi termelőszövetke­zetek. így vált lehetővé, hogy a múlt évi tejbeadási kötelezettsé­güknek hiánytalanul eleget tettek és még szai>adtejet is szállítot­tak a begyüjtőhelyre. Vádi László, Tejipari Vállalat, Békéscsaba Vidám pajtások, boldog szülők jöttek össze vasárnap délután a békéscsabai V. sz. általános is­kolában, Magyaros tantermet avattak az V/c. osztályos ta­nulók. A gramofónlemez vidám in­dulókat játszott, melynek ütemé­re bevonultak a fehéringes, pi- rosnyakkendős úttörő pajtások. Ünnepi volt a hangulat. A gyer­mekek bábműsorral, szavalatok­kal, apró jelenetekkel szórakoz­tatták a szülőket. Végül öt paj­tás esasztuskát dalolt: Az V/c. osztályunk köszönt mindannyiátokat, kik eljöttetek mihozzánk, hogy megnézzétek osztályunkat, amit mi oly szeretettel most alakítottunk át.... Egymásután hangzottak el a vidám strófák. A gyermekek bí­rálták a rossz tanulókat és di­csérték a jókat. Hosszú tapssal jutalmazlak őket az anyák, apák. Utána Bukovinszki Istvánná, a szülői munkaközösség osztályel­nöke átadta a tantermet az V/c. osztály tanulóinak. Sajti Károly nek: »Szüléitek sokat fáradoztak, amíg elkészítették ezt a szép ma­gyaros tantermet. Becsüljétek meg őket és a tanárokat, mert azért dolgozunk valamennyien, hogy a ti életetek szebb legyen.« »Jók leszünk« — ígérte az egész osztály. S aztán boldogan gyönyörködtek az átalakított tan­teremben, mellyel csak ők di­csekedhetnek egész Békéscsabán. De milyen is ez a tanterem? A tábla körül szép magyaros min­ták vannak festve. Az ablako­kon hímzett drapéria. A falon két régi, magyaros fogas, me­lyen tányérok, kancsók, kulacsok vannak. Ezt mind a szülők adták az iskolának. Az akváriumon ké­zimunka. A falon liáziszőttes tö­rülköző látható nagy piros min­tákkal és négyszögletes kis te- rítőcskék. Van virágtartó is a tanteremben. Négy pajtás magya­ros rajzot készített, amit keretbe foglaltak. Ballangó bácsi egy agancsot küldött a tanító bácsi­nak, hogy legyen mire akasz­tani a kalapját.

Next

/
Thumbnails
Contents