Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

2 1955 január 19., szerda [/iUatsataU Uéyit A kisnyéki fiatalok A térképen ne keressék Kisnyé­ket, mert úgysincs rajta. Nem is lehet, mert az csak nagyobb tanyacsoport, igaz, hogy már ut­cái is vannak, de mégsem önálló község. A sarkadi járásban, Sarkadke- resztúr egyik határrészén terül el. Az idegen ember először úgy érzi itt magát, mintha az istenhá- lamögé került volna. Olyan faagy a sár, hogy még két lépést sem lehel megtenni tiszta cipővel. Igaz, itt az emberek nem is jár- nak csak nyáron cipőben, télen gumicsizmában Van azután Da] a csizmatisztítással, híz okozza a gondot réggé énként. Ennek voltunk szemtanúi ép­pen az elmúlt héten Krdélyi Juliskáékná), a tanyai DISZ szervező titkárá­nál. A legkisebbik fiúgyerek, a b éves Jóska, akkor kelt fel, ami­kor beléptünk. Már mindent fel­szedett magára, csak éppen a kiscsizma hiányzott. Azt is meg­lelte hamarosan, olt volt a kony­hában a káposzláshordió mellett, rajta még a tegnapi sár. Jóska műt sokat gondolkodott, elő a kést, kelé'., na meg a herkó-ola­jat, ami igen szép feketére tud­ja varázsolni a kiscsizmát. Ua- gyogott is egy jó tíz perc. múlva. Nem is erről akartam én ír­ni, nem ezért kerestük fel Erdé­lyi Jutiskáékat, hogy megtudjuk, hogyan pucolják a csizmát. Azt akartam megtudni, hogyan él­nek itt, ebben a tanyavilágban a fial« ok, a DiSZ-tagok. E.őbb nem is talált szavakat, de azután megeredt a szava, mint az ár. — Hol is kezdjem — lépsíődölt magában. — Talán ott, hogy ill a környéken minden fia ta. DISZ-tag. Harmincöt tagja van a szervezetnek, Hogy ezek közöl, kik a legjobbak, legaklívab- bák, ezl nem is lehet megmonda­ni. Nem huzakodik itt senki a DlSZ-inunkától. Oly mindegy, hogy mit kell csinálni, padlót súrolni, vagy •szerepet tanulni, vagy éppen segíteni valamelyik DlSZ-tagnak a nehezebb m.in­káikban. Valamennyien egyéni dol­gozó [varasztfiataíok. Megtalál­ják ők a szórakozást, tanulást akár tél van, akár nyár. Nyáron is volt itt DISZ-éiet, olyan, hogy akármelyik fizetni DISZ megiri­gyelhette volna. Van itt kuitúr- csoport, női, férfi röplabdacsa- pat, de még jó futballcsapat is. Nemcsak a kisnyéki dolgozó pa­rasztokat szórakoztatják, de al­jáinak a környező községekbe is. | Olyan szüreti báliat rendeztek az I ősszel is, hogy sokáig beszéltek róluk f elelevenítették a légi szokáso­kat. Valamennyi fiú csikiósruhá- ban, a lányok bő szoknyában vol­tak. Dallal, dobbal hívogattak. Vasárnap reggel kezdődött a szüreti bál és másnap reggelig larlott. Ökrös szekerekkel men­tek hívogatni a másik község­be is. Az élet mind elevenebb Kis­nyéken. Most készülnek a fiata­lok a járási kultúrversenyre. A »Liliomfi« című színdarabot pró­bálják, azaz esetenként csak pró­bálnák, mert csak egyszer egy héten, kedden lehetséges. A hét többi napján egyszer ennél, más­kor annál a DISZ-tagnál jön­nek össze. Nincs helyiségük. Kelenként egyszer, vagy kétszer szokták az iskolának egy tanter­mét megkapni, ahoi összejön­nek Elz a terem délelőtt iskola, délután DlSZ-szervezet, vasár­nap még ennél is változatosabb mert délelőtt templom és csak délután DlSZ-szervezet. Nem lesz ez sokáig így, mert most a napokban járt a járási tanácsnál egy küldöttség, hogy engedélyezzék a régi, távol eső vadászház szétbontását. A ta­nyaközpontban egy szép k ült úrházat akarnak építeni társadalmi munkával Az egész tanyaközpont követeli az új kuitúrliázat. Van is vita esténként. Mindenütt arról be­szélnek, hogy hol lesz a legjobb helye a kultúrotthonnak. Nehéz ezt eldönteni, mert a tanyacso­portnak fele azt akarja, hogy a! kocsma mellett levő üres por­tára épüljön, a másik fele meg azt, hogy az iskola mellé. Hogy kinek lesz igaza, azt még nem lehet megtudni, de hamarosan el kell dönteni, mire meglesz a lebontás, meg is lehessen kez­deni az építkezést. A kisnyéki fiatalok olyan lelke- J sen, egyabaratúlag dolgoznak, ' hogy más DISZ -szer v eze tek is példát vehetnek róluk. Csepkó Etelka Hekes célokra az atom erőt! New York (TASZSZ). Január 17-én az Egyesült Nemzetek szék- házában megkezdte munkáját az alotnerő békés fel használásával foglalkozó nemzetközi értekezlet előkészítéséi e alakult tanácskozó bizottság. A tanácskozó bizott­ságot az ENSZ 9. közgyűlésének az atomerő békés célokra való felhasználására irányuló nemzet­közi együttműködéssel kapcsola­tos határozata értelmében alakí­tották meg. A tanácskozó bizottság mun­kájában a Szovjetunió, Anglia, az Egyesült Államok, India, Ka­nada, Franciaország és Brazília képviselői vesznek részt. A Szovjetuniót a bizottságban Sz. V. Szkobelcin akadémikus kép­viseli. A \entet Demokratikus köztársaság és Nyugat-Németország sajtója a szovjet kormány nyilatkozatáról Berlin. (MTI) A Szovjetunió politikai eseménye kétségkívül kormányának a német kérdés békés rendezéséről szóló nyilat­a német kérdésre vonatkozó szovjet nyilatkozat volt. Az az kozata pozitív visszhangot kel- ajánlat, hogy a párizsi szerző­tett egész Németország közvé- déseket elvetve, tartsanak négy- ieményében. A német sajtó, az ■ hatalmi értekezletet a német Adenauer-párt lapjainak ki­vételével, döntő jelentőségű eseménynek tekinti a szovjet kormány január 15-i nyilatko­zatát. A Neues Deutschland, Né­metország Szocialista Egység­pártjának központi lapja, a újraegyesítésről, valamint az a megállapítás, hogy a ratifikálás után a német kérdésben nem j kerülhet sor négyhatalmi érte- íkezletre: világos és félreérthe- ! teilen. Felvetődik a kérdés, ! hogy a nyugati hatalmak és i Adenauer mit veszíthetne, ha szovjet nyilatkozattal foglalko- i elfogadná ezt az ajánlatot? zó vezércikkében megállapítja, hogy Kelet- és Nyugat-Német- ország lakossága szívből üdvöz- ; solja, hogy Bonn nem fogadta A Neu Rheirí-Zeitung című polgári lap éles hangon kifogá­li a Szovjetunió reális javasla­tait, amelyek teljes összhang­éi a szovjet kormány új javas­latait a német kérdés békés ban vannak a német nép és az I rendezésére. európai béke érdekeivel. A nyugat-németországi lapok közül a Karlsruheban megje­A lap így folytatja: — Végtére is még mit kell a szovjet kormánynak felaján­lenő Badische Allgemeine Zei- lania, hogy a tárgyalóasztalhoz tung kiemeli: A hét végének ültesse a nyugati politikusokat? kiemelkedő Egyes körök „mesterkedésekről“ j ' beszélnek minden esetben, ha — Megkezdték a 18 lóerős, j Németország egyesítése forog uni erzál traktor mintapéldányé- kockán, de „haladást“ emleget­ek gyártását a Vörös Csillag nek akk ha katonákról és Traktorgyárban. A mintapélda- .. , ,, , , . oi i ' "11 i uirafelfegyvérzésről van szó. Ez nyok marems dl-re készülnék «1.1 J , , Kipróbálásuk után - a tapaszta- az összehasonlítás többet mond latok figyelembevételével — kéz- | egy tucat hivatalos közlemény­dik meg a sorozatgyártást. I nél. A Norvég Kommunista Párt évi konferenciája Usló (TASZSZ). Mint a hri- lieten című lap közli, a Norvég Kommunista Bárt január 15—, 16-án Oslóban megtartotta évi konferenciáját. A konferencián, Lővlien, a Norvég Kommunista Bárt elnö­ke beszámolt az ország gazdasági és politikai helyzetéről. A konferencia egyhangúlag.el­fogadta a norvég néphez inté­zett felhívást. A norvég népnek ragaszkod­nia kell ahhoz, hogy teljesítsék az új politikai irányvonalra vo­natkozó követelését, véget ves­senek a háború és a militari- zálás politikájának — hangzik a felhívásban. A felhívás a norvég dolgozók­hoz fordul: harcoljanak a né­met militarizmussal való szövet­ség ellen, a párizsi egyezmények elten, Norvégia kilépéséért az ag­resszív északatlanti tömbből, az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásáért, a békés együttműködésért minden néppel és országgal. A konferencia résztvevői til­takoztak a Németország Kommu­nista Pártja üldözése ellen. „Ká?ékifálv a costaricai betörés mögött“ London (MTI). A Daily He­rald a costaricai eseményekkel kapcsolatban néhány_ adatot kö­zöl Somoza nioaraguai elnökről, aki — mint a lap megállapít­ja — »az invázió mögött van.« Somoza — írja Eric Stenton, a lap tudósítója — a harmincas évek elején vált Nicaragua dik- tátorává, amikor »hasznos« kap­csolatba lépett az amerikai Uni­ted Erűit Company val, Közép- Amerika leghatalmasabb keres­kedelmi érdekeltségével. Azóta Somoza a világ e részé­nek leggazdagabb embere lett, több mint ötven ranchoja (ál­latgazdasága) és negyven kávéül­tetvénye van. ígéretben nincs hiány NEMHEG a Gádiorosi Községi Tanácsot kerestük fel, hogy meg­ismerjük a község életét. Itövid beszélgetés utána Községi Ta­nács titkára elmondotta, hogy milyen hiányosságok vannak, amit csak a felsőbb szervek segítségével tudnának megszüntet­ni. De hozzátette: nem olyan segítséggel, mint a múlt évben is, amilyet a Megyei Tanács" egyik-másik osztályától kaptak, A KÖZSÉGI TANAGSTUKaH elvtárs arról beszélt, hogy a múlt év első hónapjaiban kérték a Megyei Tanács illeté­kes osztályait, szükségük volna téglára és egyéb építkezési anyag­ra, a tanácsháza és a községi kultúrotthon megjavítására. Az építkezéshez szükséges anyagot meg is kapták december utolsó hetében, amikor már nein tudtak vele mit kezdeni. Sőt, a múlt év december 15-én megkapták az építkezéshez szükséges 19.000 forintot is azzal a feltétellel, hogy december 28-án már szám­lázzák is az építkezés költségeit, mert év vége van. Ezért kár volt ki is küldeni a pénzt, mert 9 nap alatt még Gádoroson sem lehet két nagy épület összes javítását elvégezni. A pénzt a tanács vezetői visszaküldték a Megyei Tanácsnak. Most attól tarta­nak a Községi Tanács vezetői, ha majd újra pénzt kérnek az építkezéshez, azt a választ kapják: »Kaptatok, miért nem hasz­náltátok fel?« ÍGÉRETNEK MÉG NINCS VEGE. Többször kérték a Me­gyei Tanács Népművelési Osztályát, hogy néhány széket és asztalt kapjanak, mert a községi kultúrotthonban a dolgozók, ha bemennek, le sem tudnak ütni. Nem tudnak egy műsoros elő­adást, de egy értekezletet sem megtartani. Vagy talán állva hall­gassák végig a dolgozók? Múlt év december 15-én újra levélben kérték a Megyei Tanács Népművelési Osztályát, hogy adjanak valamennyi pántot és asztalt, bár nap múlva levelet kapott a Községi Tanács a népművelési osztálytól, amelyben arról ír­tak, hogy a község népművelési előadója menjen be a Megyei Tanács Népművelési Osztályához, mert kapnak asztalokat, szé­keket. Amikor a népművelési előadó megjelent a népművelési osz­tályon, akkorra már nem tudott senki semmit az egészről. Azt a választ kapta, hogy ők nem ígértek semmit. DE VOLT MÁK ILYEN ígéret ezt megelőzően is. Még 1953 nyarán a Megyei Tanács Népművelési Osztálya levélben hívta fei a Községi Tanács figyelmét, hogy sürgősen írják össze a községben azokat, akik vezetékes rádiót akarnak bevezettetni. Össze is írták, de ebből sem, lett semmi, akár csak a kultúr­otthon székeiből és asztalaiból. A község dolgozói azóta is szá­mos kisgyűlésen és másutt is úgy beszélnek, ha valamit ígérnek a tanács vezetői: »Olyan lesz ez is, mint a vezetékes rádió?:..« Jogosan mondják így a község dolgozói, hiszen Gádoros a be­gyűjtésben, de egyéb más kötelezettségek teljesítésében sem volt utolsó helyen. Ezt bizonyította a múlt évben a megyei és a járási tanács vánjdorzászlója, amelyet a jó begyűjtését és adó­fizetésért kaptak. A Megyei TSB-tőt még most is náluk van a vándorzászló, amit a község eleven sportéletéért kaptak. Megér­demelné ez a község, hogy a Megyei Tanács illetékes osztályai ne csak ígéretekkel lássák el Gádorost, hanem legyenek is ér­te valamit. —BciHaia— Nélkülözhetetlen olajunk Hazánkban a ricinus ter­melése népgazdasági szem­pontból igen fontos szerepret tölt be. Olaja nélkülözhetet­len a gyógyászatban, s a fi­nomabb kidolgozású moto­rok, gépek kenésénél. Jó tu­lajdonsága a ricinus olajnak, hogy nem szárad. Ezért hasz­nosítható a festék- és bőr­ipar egyes ágaiban. A ricinus termelése igen jövedelmező, ezt számos pél­da bizonyítja. Örménykúton az I-es típu­sú Viharsarok TSZCS tagjai a múlt gazdasági évben együttesen 19 holdon ter­meltek ricinust. A termés jól sikerült —* 11.5 mázsát adott holdja. A beszállított 218.5 mázsa ricinusért 54.500 forint alapárat és — a több­termelésért — 17.025 forint prémiumot .kapott a tagság. Ez az egyik haszon. S a másik — a 19 hold szerző­dés után 27 hold mentesen a termény-, 19 hold pedig az állati termékek beszolgálta­tása alól. S végezetül a gondosan összekévézett szárat sem kell a szemétre dobni; kitűnő fű­tőanyag. A ricinustermelésnek ezt a hasznosságát előrelátva, kötött szerződést egy évvel ezelőtt Csík István kunágo- tai 6 holdas dolgozó paraszt. Számításában nem csalódott. A 400 négyszögölön termelt 4.33 mázsa ricinusért — ami 16.32 mázsa holdankénti át­lagtermésnek felel meg —■ a prémiummal együtt csak pénzben 1822.50 forintot ka­pott. Csík Istvánnak sem kel­lett sokat magyarázni, hogy az 1955-ös évre is kössön ri­cinustermelési szerződést. Január 23-án iartják az országos partizán-találkozót Január 23-án, hazánk felszaba­dítása tizedik évfordulójának évé­ben, a Budapest felszabadítá­sáért vívott győzelmes harcok tizedik évfordulóján országos ta­lálkozóra gyűlnek egybe a ma­gyar partizánok, akik a szovjet hadsereggel vállvetve, bátran szembeszálltak a fasisztákkal és sokan közülük hazánk határain kívül is harcoltak a nép sza­badságáért, a fasizmus ellen. A találkozóra meghívták a volt ellenállók nemzetközi szövetségé­nek képviselőjét is. A találkozón előreláthatólag több' mint ezer vo.t partizán vesz részt. A résztvevőket a közeli na­pokban »Fegyverrel a hazáért« elnevezésű partizán-emlékérem­mei tüntetik ki. A partizán-találkozóra a Ma­gyar Szabadságharcos Szövetség partizán-tagozata a meghívókat a napokban elküldte valameny- nyi leigazolt partizánnak és el­lenállónak. A partizán-találkozó előkészítő bizottsága kéri azokat a leigazolt partizánokat, akin meghívójukat esetleg nem kapták meg, hogy a 121—780-as buda­pesti telefonon érdeklődjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents