Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

#------------------------­------— G épállomásaink növeljék a tsz-ek erejét, politikai és gazdasági egységét A megye legjobbját hívták ki versenyre V___________________J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZO TT SÁSÁNAK LAPJA 1955 JANUÁR 16., VASÁRNAP Ara SO fillér XI. ÉVFOLYAM 13. SZÁM A népek nem járulnak hozzá a német militarizmus feltámasztásához Május 9-én lesz tíz éve, hogy a hat évig tartó vérzivatar végét­ért. Európa fasiszta hordáktól sokat szenvedett népei szent es­küvel fogadták, hogy soha töb­bet nem engedik meg a német miülarizmus talpraáliítását, a ná­ci rablók felfegyverzését. A pots­dami egyezményekben a győztes nagyhatalmak államfői aláírá­sukkal ezt szentesítették is. A potsdami megállapodások szelle­mében azonban csak a Szovjet­unió cselekedett. A nyugati nagy­haladnak hamar túltették magu­kat vállalt kötelezettségeiken és mind lep'ezetlenebb nyíltsággal megkezdték a revansvágyó né­met militarizmus felélesztését. A legaljasabb mesterkedésekkel el­jutottak a párizsi egyezmények ratifikálásához. Az egyezmény le­hetővé teszi Nyugat-Németország felfegyverzését, egyelőre 12 had­osztály erejéig. A nyugati hatalmak — elsősor­ban az amerikai imperialisták — erkölcsi és hatalmas anyagi | segítségévei történik ez a fel- j fegyverzés. A párizsi egyezmé­nyek életbelépése esetén meg­indul az Egyesült Államokból a legkorszerűbb hadieszközök tö­mege Nyugat-Németországba. Es mi a garancia arra, hogy a ti­zenkét hadosztályból nem lesz-e hatvan, vagy több és nem ro­hanják-e meg ismét Európa bé­kés népeit? A párizsi szerződés­ben — a joggal aggódó tömegek félrevezetésére — fecsegnek hol­mi »garanciákról« a szerződés­ben résztvevő kormányok. de maguk is tudják, hogy ezek a »garanciák, fabatkát sem érnek. Sőt, éppen azért siettetik és se­gítik a nyugatnémet támadó had­sereg létrehozását, hogy ugrásra- kész, vérszomjas fenevadként rá­szabadítsák Európára, elsősorban természetesen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok bé­kés népeire. Az imperialistáknak ez a terve veszedelmes és két­ségtelenül magában hordja a há­borús veszélyt. Azonlian a párizsi szerződést aláíró kormányok és parlamen­tek népeik határozott tiltakozása ellenére járultak hozzá a nyugat­német hadsereg felállításához. A francia, angol, nyugatné­met tömegek nemet mondtak a háborús szerződésiek. Nyugat- Németország dolgozói nem akar­nak a német militaristák — és az USA imperialistáinak — ér* déliéiért háborúba menni, ágyú­töltelék lenni. A nyugatnémet munkásság szakszervezeti kong­resszusán haiározottan állást fog­lalt a felfegyverzés ellen és kö­vetelte a német nép békés úton való egyesítését. A nyugatnémet fiatalok zöme nyíltan kijelenti, hogy nem akar Adenauer re- vansista hadseregében katonás­kodni és megtagadja a náci had­seregben a katonai szolgálatot. A német nép nem azonosítható a német militaristákkal, háborút akaró ágyúgyárosokkal, revans- rói álmodó fasiszta maradvá­nyokkal. A német nép — a nyu­gatnémet is — éppen úgy, mint a magyar, lengyel, szovjet, vagy francia, olasz, angol nép béké­ben akar élni, dolgozni, építeni — nem akar háborút, elege volt belőle. Az imperialisták háborús ter­veit keresztül húzzák a világ bé­kéért küzdő erői. Elsősorban a béketábor országai. A moszkvai deklaráció félreérthetetlenül ki­mondja, hogy ha az imperialis­ták fegyvert adnak a német mi­litaristák — Európa és a világ elsőszámú közellensége — keze­lje, akkor a moszkvai deklará­ciót aláíró országok is kénytele­nek lesznek a leghatékonyabb védelmi intézkedéseket megtenni. A magyar nép — mint a többi békét szerelő nép — harcol a német militarizmus fenyegető ve­szélye ellen. A harc egyik formá­ja a felvilágosító munka. A bé- j keharc nagyjelentőségű megnyi­latkozása Jesz a február 26 — 27-én tartandó magyar békekong­resszus, ahol a békeharc leg­fontosabb feladatait határozzák meg. Népünk tudja, hogy mit jelent a német militarizmus. A második világháborúban hatszáz­ezer magyar pusziul! el, annyi, mint hat legnagyobb vidéki vá­rosunk teljes lakossága. Orszá­gunkat lerombolták, kirabolták a náci hordák A békeharc másik formája az ország építésében, erősítésében végzett munka. Hazánk felsza­badulásának tizedik évfordulójá­ra nagyméretű munkaverseny bontakozott ki. Egymás után ér­keznek a felajánlások, és a mun­kaverseny állásáról szóló jelen­tések, melyek mind azt bizonyít­ják, hogy népünk megértette: éle­tünk szebbé tétele, hazánk erősí­tése, békénk biztosítása összefügg a munkahelyünkön végzett mun­kával, a többlermeléssel, minő­séggel, önköltségcsökkentéssel, ta­karékossággal, egymás segítésé­vel, megbecsülésével. A magyar nép művelődik, tanul, dolgozik, hogy erősítse hazája gazdaságát, de ha kell, fegyvert is ragad, hogy megvédje békés építőmun- káját. Tíz évvel ezelőtt a népek ki­ütötték a német militaristák ke­zéből a fegyvert. Most tíz év után az imperialista kormányok újra fegyvert adnak a német impe­rialisták kezébe — népeik aka­rata ellenére. A végső szót ebben a népek mondják ki! A békesze­rető népek összefogása, elszánt, harca lefogja a háborús gyujto- gatók kezét, nem engedi meg, hogy a német háborús gyujtoga- tók bármikor is megszólaltathas­sák a kezükbe adott fegyvert! Ez most a békeharc legfonto­sabb feladata. így köszöntjük a legszebb évfordulót A békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozóinak csatlakozása az RM versenykihívásához Felajánlásunk a következőt 1. Termelési tervünket válto­zatlan áru a ékra telje­sítjük az első negyedévben. 2. A tojásfeldolgozásban ter­vünk 68.5 százalék príma kihoza­talt ír elő. Felajánlásunk az, hogy a príma kihozatal 70 száza­lék lesz. 3. A tervezett 4.2 százalékos tojástörést 3.5 százalékra csök­kentjük. 4. Baromfinál a megtervezett export-kihozatalt száz százalékra teljesítjük. 5. A tervezett IV. rendű áru­kat 0.8 százalékra csökkentjük. 6. A baromfi anyagkihozata­lunkat 1 százalékkal csökkent­Csákvári Jánosné igazgató. jiik azzal, hogy a piaci és telepi elhullást a múlt évi 2 százalékról 1.3 százalékra, a piaci és telepi apadót pedig 3.4 százalékról 2.9 százalékra csökkentjük. 7. A termelékenység emelése érdekében vállaljuk, hogy az egy munkás állományi létszámra eső termelési értéket 2 százalékkal emeljük. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy munkamódszer-átadással és munkaszervezéssel elérjük: nem lesznek 100 százalékon alul tel­jesítők. 8. A baromfi- és tojásbegyüj- tés költségeit a múlt évihez vi­szonyítva 2 százalékkal csökkent­jük. 9. A karbantartók vállalják, Lipták Jánosné párttitkár. hogy a tojásszezon zavartalan le­bonyolítását műszakilag biztosít­ják. 10. Gépkocsizóink vállalják, Jiogy a begyűjtési költségek csök­kentéséhez a fuvarozási költségek csökkentésével járulnak hozzá. A fenti pontok alapján dolgo­zóink 90 százaléka tett égvén! felajánlást. A felajánlásokból a műszaki dolgozók és az admi­nisztratív dolgozók is kivették ré­szüket. A fenti felajánlások teljesítés« az első negyedévi önköltségün­ket 0.8 százalékkal csökkenti. A vállalat dolgozóinak névé. ben: Leszkó Páliié ÜB-elnök. A Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari KSZ vállalása Mi, a Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari KSZ dolgozói csatlakozunk az RM Művek felhívásához és felszabadulásunk 10. évfordulójának megünneplésére az alábbi felajánlást tesszük« 1. A termeié* fokozása érdekében terven felül a lakosságnak 20 ezer forint értékű, különböző cikkféleségű bútort gyártunk, a helyi ízlésnek és kívánalmaknak megfelelően. A bognár- és kovács-részleg egy kocsit, a kárpitos-részleg két heverőt készít el ter­ven felül. A szobafestő-részleg a tanácsháza eskető termének mintafestését végzi el. 2. Önköltségcsökkentés érdekében a központi telephelyen lévő biztonsági lámpák fo­gyasztását (melyek egész éjjel égnek), felére csökkentjük, kisebb izzók behelyezésével. Ez­által 170 forint megtakarítást érünk el április 4-ig. Felvonulások csökkentése a jobb munkamegszervezéssel. Ezen belül a fuvarok pon­tosabb ellenőrzésével és a félig rakott kocsik megszűntetésével, illetve az ilyen fuvarok összevonásával 600 forint megtakarítást érünk el. A munka jobb megszervezése érdekében a részlegvezetők anyagszükségleteiket előre jelzik, hogy a raktáros időben beszerezhesse azo­kat és már a munkakezdésnél minden anyag rendelkezésre álljon. A munka elvégzése után. a munkalapok leadását meggyorsítjuk (24 óra), így azonnal számlázható és a pénz forgási sebessége meggyorsul. A munkafegyelem további megszilárdításáért a dolgozók vállalták* hogy a munkaidő előtt 10 perccel már a munkahelyükön lesznek. 3. A minőség javítása érdekében fokozottabb ellenőrzést gyakorolunk az anyag kivá­logatásánál, az anyagszárításnál. Minden munkánkat úgy végezzük, hogy a minőség 100 százalékos legyen. Az eddigi 3 százalékos selejtet 1 százalékra csökkentjük. 4. A hulladékfelhasználás érdekében különösképpen az asztalos-részlegnél az ötven centiméteres és ennél rövídebb anyagokból ülőkét készítünk ezer forint értékben. 5. A versenyállásnak állandó figyelemmel kísérése és az esetleg menetközben felme­rülő akadályok azonnali leküzdése. Brigádverseny és a párosverseny megszervezése. A verseny állásáért felelős az elnök, a vezetőkönyvelő és a szövetkezeti bizottság. 6. A verseny értékelése március 21-ig 10 naponként történik, március 21-től április 4-ig naponként értékeljük és erről jelentést küldünk felettes szerveinknek. Holub János elnök Tomasovszki Mihály versenyfelelős Lapis György vez. könyv, Kiss András felügy. biz. tag Farkas András szöv. biz. titkár Galambos Gyula felügy. biz. tag A vándorzászló tulajdonosai Január 11-én nagy­gyűlésen vettek részt az Endrődi Háziipari Szö­vetkezet asszonyai. Jó munkájukért megkapták a szövetkezetek vándor­zászlaját. Ők dolgoztak a legjobban, ők termel­tek a legtöbbet. 1954- ben ifjú Balogh Lajos- né, Papp Istvánná, Ba­lázs Vineéné és Majoros Mária készítette a leg­több kesztyűt. A jól dolgozók neveit mások is megismerték, hiszen a vezetőség faliújság- táblán dicsérte meg őket. A január 11-i nagygyűlésen a szövet­kezet asszonyai csatla­koztak a Rákosi Mátyás Művek felhívásához. Vállalták, hogy hazánk felszabadulásának 10 évo3 évfordulójára 10 százalékkal növelik a termelést, csökkentik az önköltséget és selejt- mentesen dolgoznak. A jó munkának hamar hí­re futott. Ezt bizonyítja az is, hogy van olyan nap, amikor 15-en is jelentkeznek felvételre a Háziipari Szövetkezet­nél. Ebből is látszik, hogy szorgalmasak az endrődi asszonyok, min­den idejüket kihasznál­ják. Jól keresnek, erre megvan minden lehető­ség, mert a Háziipari Szövetkezetnek van anyaga bőven és köthe­tik az asszonyok a szép, norvégmintájú kesztyű­ket. Szeretet, megértés uralkodik az asszonyok közt, esténként eljárnak az olvasókörökbe, ahol vidáman töltik idejüket.

Next

/
Thumbnails
Contents