Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-14 / 11. szám

fibjö január 14., pcnlek Újításokkal segítik, — Még soha Dein voll nálunk annyi újítás, mint mos­tanában — magyarázza büsz­kén Szenczi Géza elvtárs, a Sarkadi Gépállomás párttitká- va. Az újítások egy része sokszor a véletlen szüleménye. Jó pél­da erre az a szegecskészítő, amit Rúzsa László kovács ál­lított össze a vetőgépek javítá­sakor. Ez az újítás nem nagy horderejű — hiszen a szege­csek csak pár fillérbe kerülnek —, s mégis jelentős. Bárhová mentek, nem tudtak szegecset vásárolni. Már úgy látszott, hogy amiatt három vetőgép javítása elmarad. Rú­zsa László segített a dolgon — egy-két esti gondolkozás után készített egy szerkezetet, ami­vel vastag drótból tudtak sze­gecset gyártani a vetőgépek csöveinek rögzítéséhez. Természetesen ennél figye­lemreméltóbb a többi újítás, melyekkel többezer forintos megtakarítást nyernek. Az arató«épek ponyva­görgőit eddig bizonyos idő után, a csatok által okozott ko­pás miatt ki kellett cserélni. (Egy-egy gépen hat görgő van, ami darabonként csaknem 100 forint.) Cs. Nagy János elgon­dolása alapján most a görgők ikopott részeit kiselejtezett, már semmi egyébre nem hasz­Szgretjiife fiatal életünket A mezőmegyeri DlSZ-szer- vezet fiataljai az alábbi távira­tot küldték az Országos Béke­tanácsnak: „Mi, a mezőmegyeri DISZ-szervezet tagjai a leg­erélyesebben tiltakozunk Nyu- gat-Németország újrafelfegy- verzése ellen. Szeretjük fiatal életünket, s nem dobjuk oda egy új háború martalékául. Bé­két, békés megegyezést aga­runk!" nálható szíjdarabokkal foltoz­zák. Ugyancsak az aratógépen újított Viktor József. A pony­valéceket elhasznált gumitex cséplőíőhajtószíjból vágott sza­lagokkal helyettesíti. Ez las­sabban kopik el, mint a fa és a ponyvát egyáltalán nem ron­gálja. A gépállomáson a fiatal Cs. Nagy József szerelő áll a „leg- ! jobb újító“ hírében. Még a téli javítás kezdetén készített egy szerkezetet, amivel a Hofherr- traktorok főtengelyéről lehúz- í zák a bronzhüvelyt. A melegen ! feltett és rászorult hüvelyt ez- | előtt 2—3 órahosszáig „püföl- ték“, míg végre nagynehezen I és majd mindig deformáltan | leverték. Cs. Nagy József újí- j tásával percek alatt — tovább- | ra is használhatóan — kerül le I a főtengelyről a bronzhüvely. A fiatal újító most egy dobkosár-köszörűn dolgozik. A j villanymotorral hajtott, de kéz- ! ben tartott köszörű meggyorsít- ! ja majd a dobkosár köszörülé- i sét. Amíg kézzel reszelték, ti­zenhat óráig is eltartott egy- egy darabnál ez a munka. Az új módszerrel legfeljebb két óráig. Az említetteken kívül még jónéhányan vannak, akik újí­tással és észszerűsítéssel segítik elő a javítás sikerét. Mindez azt mutatja, hogy a Sarkadi Gépállomás dolgozói komolyan veszik ígéretük, a felszabadu­lás 10. évfordulójának tiszte­letére tett felajánlás teljesíté­sét. Van eredmény, de panasz is A Gádorosi Vegyesipari KSZ i Borsod megye, de még számos 1951. szeptemberében alakult | más megye is megismerte és meg 26 taggal. Azóta már több szívesen rendelnek belőle. Igaz, __ [/iUatrsawlt Hifit .................. .................. t agja van, de a közös vagyon értéke is többszörösére nőtt. A gádorosi ksz-t nemcsak a község dolgozói ismerik, ha­nem az ország más területén lakók is. Gondosan elkészített áruikat -=- különösen a kor­mányprogram előtt — Vas és Tűzhely, szobabútor nem egyszer zavart is okozott, amikor túlságosan sok megren­delést fogadtak el más megyék­től. Ez azzal a veszéllyel járt, hogy nem mindig tudták a köz­ség lakosait kielégíteni megfe­lelő és igen fontos árucikkek­kel. Munka van bőven a ksz- ben. A lakatos-részleg sok-sok kis szánkót gyárt és szállít je­lenleg is más megyékbe. A szö­vetkezet legjobban jövedelme­ző részlege a lakatos-, aszta­los- és cipész-részleg. A laka­tos-részleg tavaly ősz óta füst­csöveket és lemeztűzhelyeket készít, az asztalosok gyönyörű fényezett konyha- és szobabú­torokat gyártanak. Ez a három részleg résztvesz a munkaver- | senyben is. Az elért eredmé­nyeket rendszeresen értékelik I és versenytáblákon népszerűsí­tik a kiváló dolgozókat. De jó munkát végeznek a többi rész­legek is. Bizonyítja ezt az is, hogy az 1954-es évi tervüket 115.4 százalékra teljesítették. A múlt évben 100 ezer forinttal több árucikket gyártottak, mint amennyit tervbe vettek. Jelen­leg a ksz az árucikkek 90 szá­zalékát a lakosság szükségleté­re gyártja, csupán 10 százalé­kát a közületeknek. A múlt év­ben 55 ezer forint tiszta nyere­séggel zártak. Ebből 15—16 ezer forintot a tagok között, mint osztalékot szétosztanak. Hogyan lenne olcsóbb a kályha? Van azért panaszuk is, amit az illetékeseknek meg kell szűntetni. A gádorosi ksz cse- répkályhakészítéssel is foglal­kozik. A cserépkályhákhoz szükséges csempét a Romhányi Cserépkályhagyártól kapja. Ez nem valami gazdaságos. Keve­sebb volna a szállítási költség, ha a csempét az Orosházi Kály­haipari Vállalattól kapnák a szövetkezetiek. Segítsenek ezen az illetékesek,hogy a Gádorosi Vegyesipari KSZ jobban és ol­csóbban elláthassa a község la­kosságát a szükséges árucik­kekkel. — B alkus — Győztesé lesz a vándorzászló — TOVÁBB gazdagodika Vi­harsarok. Az új esztendőben növelik az öntözéses gazdálko- ' dúst: 700 holddal nagyobb te- j rületen termelnek rizst. Az ön- j tözött szántóföldek területe az idén 10.000 holdon felül lesz. Milyen az egészséges téli ruházkodás? AZ EMBERI SZERVEZET normális müköílcséiick egyik alapfeltétele, hogy állandóan 37 fok körüli hőmérsékletű legyen. A bőr felszínén átlag 3D fokos a hőmérsékletünk. A jó ruházkodásnak elit a hőmérsékletet kell biztosítani szer­vezetünk számára. Télen az a ruha a legalkalmasabb, amtejy a test melegét visz- ßzatartja* tehát hőszigetelő tulajdonságú éh nem járja át könnyen a levegő. Ezt el lehet érn/i a ruha rétegek vastagságának növelésével, azonban ügyelni kell arra is, hogy ruházatunk emellett könnyű és kényelmes legyen. 'Legjobba/k a gyapjú­ból és a gyapotból készült anyagok, amelyek nagyfokú levegőtartalnvuk követ­keztében jól szigetéinek, emellett rugalmasak, hajlékonyak könnyűek, A test Szellőzését a sűrű szövés esetén is Ichíotővé tes/i’i, a verejtéket felszívják és fe­lületükön egyenletesen elpárologtatják. A bőrön ugyanis állandóan verejték válik ki, még ha olyan kis mértékben is, hogy szabiadszennnel nem látható. Ha a testtel érintkező alsóruhák a verejtéket nem szívják fel és a testet légáramlat» széf, huzat éri, akkor a párolgás fokozódik és a szervezet hirtelen lehűl, ez lehűléshez, betegségiéhez vezet. AKI FELVÁLTVA, hol zárHielyiségjfjcn, hol a szabadban tartózkodik, »több­rétegű« ruházkodással kell véilekezüíie a hideg ellen, így a meleg szobából a sza­badba való távozás alkalmával ruházatát gyorsan tudja növelni, Illetve csökken­teni. Az öltözködés mértékét nemcsak a.a időjárási, vagy szobahőmérséklet! vi­szonyokhoz kell alkalmazni, hanem a mimikához is. Az emberi szervezet munka fcözhcn Igen sok hőt termei, tehát nehéz munkát végző dolgozóknak sokkal könnyebben kell öltözködniük, mint annajk, aki k önnyft munkát végez. Azoknak, okik a szabadban sokmozgású munkát végeznekj, a bunda nem megfelelő vise­let, mert alindályozza őket. Ilyen körülmények között a vatta-kabát, vattával bélelt ruha a legalkalmasabb viselet. VÜLMELEGEN ÖLTÖZKÖDNI, vagy utcai Öltözékben a szobában tartóz­kodni egészségtelen. Egyrészt azért, mert a szabadon hagyott és fedett testré­szek közötii hőmérsékleti különbség nagyon megnő, másrészt az »alsónemű« átned­vesedik és így a legkisebb légmozgás is nagy li »hatást fejt ki. Túl meleg ruhá­ban a szervezet működése ellanyhui, elpuhui és amikor hideg hatás éri, akkor nem tt«i kellően alkalmazkodni, védekez'ni a lehűlés ellen. A ruhák átnedvesedé­sének megakadályozása Igen fontos, kiilöjlösen a szabadban dolgozóknál, akik ki vannak téve az esőnek, hónak. Ezek részére nélkülözhetetlen ruhadarab a víz­hatlan esőkabát. Ila ruhánk a verejtéktől átnedvesedik, nuinfcavégczlével ruhát kel! cserél­nünk, % agy föléje meleg kabátot kell felvennünk, mert az átnedvesedett alsó­mba ni^g nagyobb mértékben hűti a fesket, mint az esőtől átázott felsőruha. HAZÁNKBAN RENDELET írja elő hogy télen a szabadban dolgozókat kö­teles a munkaadó vállalat ellátni a megfelelő ruházattal. Többen vannak, akik b válla hilf ól kapóit ingyen ruha viselésével saját ruhájukat megkímélik. Min­den körülmények között azt hordják, még akkor is, ha az egészségükre kedvezőt­len. A ♦vörőskereszt-aiktíváknak e téren is fontos szerepük lehet abban, hogy a dofgozóknf megfelelő felvilágosító munkával rávezessék a helyes öltözködésre. A békésszentandrási terme- j lőszövetkezetek: a Béke, a Kos­suth, az Uj Barázda és a Petőfi felszabadulási versenyre hívták j egymást. A Petőfi TSZ fogadta ' el elsőnek a versenykihívást az alábbi feltételek szerint: I A' versenykihívás a gazdasá­gi év befejezéséig szól. Legfon­tosabb tennivaló most, tavasz- szal a trágyakihordás, a téli gépjavítás, a tavaszi munkák­ra való felkészülés és annak időben való elvégzése. Növelik az állatállományt és a termés­eredményt. Gondot fordítanak a szövetkezeti vagyon megbe­csülésére és a családtagok munkába vonására. Megalakult a versenyértéke­lő, bizottság is, amely minden munka befejezése után érté­keli, ki végzett jobb munkát és ki lett az első. A győztes ter­melőszövetkezet megkapja a vándorzászlót. HÍREK — Várható Időjárás ma estig: változó felhőzet, legfeljebb néhány helyen futó eső, esetleg hózápor, mérséklődő északi,. Dunántúlon délkeleti-délire forduló szél. Hidegebb idő. Legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: mínusz 1—mínusz 4, he- lyenkint mínusz 4 fok alatt, legmagar sabb nappali hőmérséklet í—4 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló középhő- mérséklet 0—plusz 3 fok között, — 300.000 lánykaruhát, 35.000 gyermekkabátot, 45.000 fiúruhát készítenek az új év első negyedé­ben a textilipari szövetkezetek. Ez a mennyiségi 25 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. — A FÖLDMÜVESSZÖVET- KEZETEK nagy gondot fordí­tanak a kisegítő gazdaságok és üzemágak létesítésére. A me­gyében a szövetkezetek hizlal­dáiban már több mint kétezer sertést hizlalnak a lakosság hús- és zsír ellátásának megja­vítására. — A TáisaJalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szerve­zete, irodalom és művészeti szak­osztálya, a Békés megyei Jókai Színház igazgatóságával karölt­ve, Szigligeti Ede: Liliomfi cí­mű zenés vígjátékéról színházi vitát rendez január 15-én, szom­baton este 7 órakor a társulat, Sztálin út 12 szám alatti klubhe­lyiségében. — A lengyel filmhetet ünnepi díszelőadással nyitották meg a a budapesti Puskin Színházban. A közönség nagy tetszéssel fo­gadta a »Keresem az igazságot« című, magyarul beszélő lengyel filmet. — CELLULÖIDÜZEMET lé­tesített a Solymári Vegyes KSZ félmillió forintos beruházással. A munkát már megkezdték s rövidesen sokszázezer játék, babafej kerül ki az új üzem­ből. — Negyvenféle különleges gyapjúszövetet készít a Kéziszö­vők Szövetkezete. A legváltozato­sabb színekben és mintákban gyártják a dublé, homspun, tweed és más szöveteket. — eoy „Az indokínai események 1940 ■—1954“ címmel a Szikra Könyvkiadónál kötet látott | napvilágot, amely időrendi ösz- szeállításban szemlélteti a poli­tikai és a katonai helyzet ala­kulását. * A Szépirodalmi Könyvkiadó közreadta Molnár Miklós írá­sainak gyűjteményét az 1954. évi cannesi filmfesztiválról, franciaországi élményeiről. He „Magyar játékszín“ a címe annak az antológiának, amely­ben klasszikusaink, nagy szín­művészeink írásait gyűjtötte egybe és jelentette meg a Mű­velt Nép Könyvkiadó. * „A Szépművészeti Múzeum kincsei“ címmel ízléses kiállí­tású, számos műmellékletet tar­talmazó album jelent meg a Képzőrnűvészeti Alap Kiadó- vállalatnál. * A Művelt Nép Könyvkiadó | ,„A kultúra mesterei“ sorözatá- J ban megjelent Zemplén Jolán I monográfiája Roger Baconról. 3 ifiezöfeerényi Úttörő Tedtnskai átaásatf A mezőberényi tanulóifjúság második otthonában, a Technikai Állomáson tölti a téli szünidőt, ahol 16 szakkör mű­ködik. Egy-egy szakköri foglalkozáson átlag 14 tanuló szor­goskodik. Már jóval karácsony előtt közös munka folyt a két háztartási szakkörben. Társaiknak karácsonyi ajándékcsoma­got készítettek. A lakatosműhely is hangos volt a kalapács csattogásától, a reszelők hangjától. A famegmunkálók készí­tették a karácsonyfa-talpakat. A modellező szakkör tagjai épí­tették a kis gépeket. i 2 ünnepek után is gyermekkacajtól hagos az Úttörő Technikai Állomás. Az egyik szobában tizenhat le­ányka figyelmesen kíséri Hentz nevelőnő minden mozdulatát, amikor elindítja az új varrógépet. Mindenki szeretne varrni. A másik teremben a kézimunka szakkör tagjai munkájuk fölé hajolva, dalolva, jókedvvel készítik a torockói, buzsáki, sárközi párnákat. Innen indult el három népviseletű baba a bécsi világifjúsági találkozóra. TT j gép csattog az egyik teremben, a szövőgép. Domo- kos Béla bácsi ezüstös fejével, de örök fiatal kedvé­vel magyarázza a szövés tudományát. Lesz utánpótlása a ma­gyar szövőiparnak. Kislányaink már 10—14 éves korban meg­szeretik a szövést, sőt, a fonást is. A négyes teremben a jövő vegyészeit látjuk. Munkálkodnak, kísérleteznek. A másik te­remből morse-jelzéseket hallunk. Itt dolgoznak a jövő rádió­sai, fizikusai Bozzai tanár bácsival. A foglalkozásokon hol itt, hol ott tűnik fel Márton igazgató bácsi. Gépet igazít, tanácsokat osztogat, fi­gyeli, jól működik-e a szövőgép, nincs-e valami hiány a mo­dellezőknél. Közben osztogatja a táncjegyet. Vasárnap délután a szakkörök tanulói, az állomás nevelőinek felügyelete mellett, táncdélutánra gyülekeznek a kultúrteremben, ahol a zenegé­pen felhangzik a csárdás és a keringő. Jókedvvel zárják egy hét eredményekben gazdag munkáját. Munka, szórakozás és pihenés, ez a jellemzője a Technikai Állomásnak, ahol ne­velőink szeretettel foglalkoznak ifjúságunk oktatásával, neve­lésével. KOVÁCS LÁSZLÓ, a mezőberényi Technikai Állomás gondnoka.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents