Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-13 / 10. szám
Világ proletárjai egyesüljetek r~ A meleghangú ígéret nem tudja felhevíteni Bemutató előtt a „Fösvény'-ről J AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM r A honsxeretet útján Hazánkban, az üzemekben ma az az elv érvényesül: aki többet, jobbat termel, annak több jár az élet javaiból. Ki- uek-kinek saját, egyéni érdeke, hogy többet, s jobbat termeljen, mert ő látja hasznát. Ha nem így cselekszik, maga látja kárát is. Még több élelmiszerhez, ruhához, egyebekhez juthat az, aki újításokat talál tel, vagy alkalmaz munkájában. Szabadon érvényesülhet a munkás jó elgondolása és megvan utána a haszna. Az urak gyárában nem így volt. Ha valaki az egyik héten többet termelt, a másik héten már növelték a normát, hogy a munkás többel ne kereshessen. Ma a több kereset a dolgozók akaratától, elhatározásától függ elsősorban. Jóllehet, akadályozhatja esetenként például a nem megfelelő gépi karbantartás, vagy más egyéb. Bármely dolgozó — aki nem felületesen ítél — láthatja, hogy a termelés növelésével és a minőség javításával együtt, növekszik keresete is. A gyárak dolgozóinak tehát egyéni érdekük, hogy versenyezzenek egymással: ki termel több és jobb minőségű iparcikket. Egyéni érdekük, hogy célul tűzzék ki maguk elé: a következő hónapban, vagy negyedévben ennyivel több és ennyivel jobb iparcikket készítek. Minden munkás hosszan tudná felsorolni, hogy mi minden kellene neki, mi mindent szeretne. Némelyek a hiányokról úgy beszélnek, hogy még ezt sem, még azt sem adta meg az új rendszer, a népi demokrácia. Kétségtelen, a dolgozóknak még sok mindenre lenne szükségük. De minden egyes munkás életében okvetlenül fel lehet sorolni, hogy mi mindenhez jutott az eltelt tíz év alatt, amikben a múlt rendszerben, az urak idejében nem volt része. Voltak hibák a mi népgazdaságunk tervezésében, amelyeknek rossz kihatása volt az életszínvonal emelésére. Mégis, az üzemek dolgozói egy cseppet sem kívánják vissza a múltat, a gyárosokat Békét akarnak a munkások is. Békét akarni, ez azt is jelenti, hogy he csak épen maradjon, hanem a miénk maradjon mindaz, amit a második világháború romjai óta felépítettünk és r é tünk. Békét akarnak a munkások, hogy ne legyen háború, mert a háború akarói azért, hogy nagyobb profithoz jussanak, lerombolnák mindazt, amit küzdelmesen felépítettünk és halált, fájdalmat, gyászt idéznének fel. Hazánk munkásai ragaszkodnak a gyárakhoz, a gépekhez, miért így ők szabhatják meg életszínvonaluk ' emelkedését, vagyis, ragaszkodnak a szabadsághoz, a békéhez. A kapott szabadság megtartása, az életszínvonal növelése, a béke védelme azonban egy módon valósítható meg. Ez a mód, ez az út — mint a Szovjetunióban és a többi népi demokráciákban — nálunk is: hazánk erejének növelése, mert az erősekkel nem mernek kikezdeni. Nyugat-Németor- szágban feltámasztják a háború erőit? Szükségessé válik hazánk védelmi erejét fokozni! Gazdaságilag is erősebbé keli lennünk, mert védelmi erőnk fokozása csak így valósulhat meg! Hazánk gazdasági ereje viszont a termelés növelésével érhető el. A termelés minél nagyobb növelése egyben forrása az életszínvonal további emelésének. Védelmi erőnk fokozása viszont biztosítéka annak, hogy emelkedhessek a dolgozók életszínvonala. A felajánlások teljesítése és túlteljesítése ezért ma hazánkban a leghazafiasabb tett, a békéért való telt. A munkásszívekben ott él a békeakarat, a békaszeretet lángja. A békéért nemcsak a termelés növelésével, hanem másként is lehet harcolni. De a termelés növelése né leül nincs erős, egységes ország. Liléikül viszont nem lehet béke. A felajánlások teljesítése nélkül nincs termelésemelkedés, ki-ki önmagáért cselekszik, amikor vállalást tesz, s azt teljesíti is. Ezért a felszabadulási verseny a munkásosztály leg- bensőbb ügye, szívügye. Egyben a történelem által kiszabott felelőssége is. Hiszen a termelés növelésével — tehát nem csupán az ország jó vezetésével — erősíthetik a hazát, védhetik a békét, jobblétet, szabadságot. Az ő versenyien- diilele, lelkesedése, az általa nyújtott iparcikkek tömege hozhatja további mozgásba, lendítheti köv etésére a dolgozó parasztságot és értelmiséget. Egész szívükkel, minden értelmükkel teljesítve verseny vállalásaikat, példaadásukkal kell vezetniük az ipari dolgozóknak hazánk egész néjiét az igazi honsze- retel útján. — A TÁRSADALOM- és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat Békés megyei szervezete, irodalom és művészeti szakosztálya, a Békés megyei Jókai Színház igazgatóságával karöltve, Szigligeti Ede: Liliomfi című, zenés vígjátékéról színházi vitát rendez január 15-én, szombaton este 10 órakor a társulat, Sztálin út 12 szám alatti klubhelyiségében. | -» A BÉKÉSCSABAI Téglagyárban hamarosan megalakít- ' ják a gyermek sakk, asztalitenisz sportcsoportokat. | — JANUÁR 7-én este, az j orosházi gimnázium ifjúsága Csanádapácán bemutatta a „Kőszívű ember fiai“ című színművet. A falu dolgozó parasztjai őrömmel fogadták az egész estét betöltő, élményben | gazdag műsort. Szakkört alakítottak A sarkadi és a niagygyantéii gépállomás szakemberei hétfőn délelőtt megbeszélésre jöttek ösz- sze Sarkadon, a járási tanács mezőgazdasági osztályán. Az időszerű tennivalók megvitatásán kívül ebből az alkalomból határozták ei a járás mezőgazdasági szakemberei, hogy ismereteik bővítésére és tapasztalataik kicserélésére szakkört alakítanak. A szakkör Szabó István elvtársnak, a járási tanács főagro- nóniusának vezetésével kísérleteket is végez a sarkadi Dózsa TSZ 3 hold földjén. A kísérlet két irányú: termelési és talaj- javítási. Ot növénynek: a tavaszi búzának, a tavaszi árpának, a nap- raíorgónak, a kukoricának és a burgonyának megkezdik a helyi viszonyoknak megfelelő legjobb termelési eljárás kialakítását. A megfelelő talajvizsgálat után, még a tavaszi munkák beindulása előtt, elvégzik a különböző összetételű (szik, igen kötött és réti agyag) kísérleti parcella földjének javítását. A szakkör célul tűzte a zöldtrágyázás hasznosságának bizonyítását is. Tejtermelők jutalmazása Tavaly 26 egyénileg gazdálkodó teljesítette példamutatóan tejbeadási kötelezettségét és ért el kiváló eredményt a tejtermelésben. Hétezer forint jutalmat osztottak szét közöttük. Marton János vésztői egyénileg dolgozó paraszt 550 forintos szecskavágót kapott jutalmul, mert az elmúlt évben teljesítette tejbeadását és 6570 liter szabadtejet szállított be két törzskönyvezett tehenétől. Amikor Marton bácsi átvette a jutalmat, megfogadta: »Ebben az évben még több tejet szállítok be, hiánytalanul teljesítem beadásomat és még egy harmadik törzskönyvezett fejőstehenem is lesz ebben az évben.« Balogh István sarkadkeresztúri egyénileg dolgozó paraszt 300 iorint értékű jutalomtárgyat kapott. Beadását teljesítette és 7800 liter szabadtejet szállított be 3 törzskönyvezett tehenétől. Balogh bácsi úgy tervezget, hogy ebben az évben 10—12 ezer liter tejet szállít be. A 'megjutalmazottak között van itjú Góg József gyulaszabadkai, Péter István okányi, Gy. Balogh György újszalontai, Mach- lik András gerendási, Kaliczki Mihály békéscsabai, ifjú Szántó Gábor békési, Kontra János bu- csai, Dunás Mihály magyardomb- egyházi egyénileg dolgozó paraszt. Vádi László, Békés megyei Tejipari V. Nagyobb gondot a munkásvédelemre Kétévi elzárás izgatásért Szabó Ferencné pusztai oldván lakost 2 évi 2 hónapi szabadságvesztésre és ezer forint j ingóvagyon elkobzásra ítélte a j megyei bíróság. A vádlott fér- j jének 1954 jún. utolsó napjáig j 30 ezer forintnyi adótartozása i volt. Ennek fizetése szorgalmazásáért mentek ki tanyájára a járási és községi tanács pénzügyi dolgozói. Szabóné ekkor nemhogy kötelezettségének tett volna eleget, hanem gyalázta a népi demokráciát, a rendszer ellen izgatott. A 2/3. sz. Mezőgazdasági Építőipari Vállalat szociális megbízottja nem fordít kellő gondot a munkásvédelemre. Az örmény- lcúti munkahelyen ,a dolgozók három hete nem kaptak meleg italt cukor hiánya miatt, pedig a rendelet világosan megírja, hogy december 1-tői a szabadban dolgozóknak meleg italt (teát) kelt adni. A gépkocsivezetők és a rakodó munkások — szállás hiánya miatt —tél idején hideg műhelyben, nádpallón alszanak hetek óta. Ideje lenne, hogy Szabó János elvtárs szociális megbízott nagyobb körültekintéssel és ellenőrzéssel megszűntetné e hiányosságokat, mert ez nagyban gátolja a tervteljesítést és elősegíti a munkásvándoriást. Köszönjük a színészeknek Örömmel vettük a hírt -— írják a kötegyáni dolgozók —, hogy január 11-én este a békéscsabai színészek műsoros estet rendeznek a mi kis falunkban. Jól szórakoztunk és szép jeleneteket láttunk, Köszönjük ezt a színészeknek. Kérjük, máskor is látogassanak el hozzánk, mert szívesen látjuk őket bármikor. A szép estéért dicséret illeti valamennyiüket. Rövid sorok Füzesgyarmatról N^m sok idő telt el a tanácsválasztás óla, de ez a rövid idő is igazolja, hogy Eiizesgyarmat dolgozói jól választottak. Az új tanácstagok és választóik között egyre jobban kialakult a közösség hasznát szolgáló egészséges kapcsolat, s ebben nem kis szerepe van a népfront-bizottságnak, Közös munkájuk eredménye, hogy a régóta lebontott kultú.rotthont újra felépítették, így van már hol szórakozni a község dolgozóinak. . ♦ ♦ ♦ A nagygyepiek régi vágya teljesül azzal, hogy ötszáz méter uj járdát építenek. Az anyagot a tanács adja. Seres Gyula népfront-bizottsági tag és Német György tanácstag a járda megépítésére szervezi a lakosokat, nem is kis eredménnyel, mert ez a munka szívügye minden nagygyepi dolgozónak. A termelőszövetkezetek is segítik a tanácsot és a lakosságot. A Mátyás utcai iárdia építéséhez a téglát a termelőszövetkezetek fogatai szállították. A gyalogmunkát itt is a lakosság végzi. ° , ■ ♦ ■ A gyermekek szórakozásáról feledkeznek meg. A lebontott patika helyén gyermekjátszóteret létesítenek. Az iskolahálózat is bővült két tanteremmel, a gépállomás mellett. A nagygyepi gyerekeknek nem kell mát1 sok kilométert gyalogolni az iskoláig. Az évi adóvisssabérílésbői és a jegyzett békekötésén 25 szákéból újabb járdákat énítenek. zalékáhiód újabb járdákat építenek. Bővül a közvilágítás a község különböző részén, összesen huszonöt lámpahellyé!. Még a hónaphau rendűeiioznAk 6 artézi kiutat és megépül a sárszigetiek régi vágya, « 500 méter hosszú — a sárszigeti részt * község belterületével összekötő — gyalogjárda. Hírek a népfront-bizottságok munkájáról A gyulai olvasókörökben a népfront-bizottság javaslatára ebben a hónapban irodalmi estéket rendeznek, ahol a hallgatóság megismeri Bartók Béla és Erkel Ferenc életét és munkásságát, * Mezőgazdasági jellegű előadásokat tartanak megyénkben, a népfront-bizottságok helyiségeiben, megyénk egyéves mező- gazdasági fejlődéséről és a tavaszi munkákra való felkészülésről. Az előadást mindenütt szakemberek, agronómusok tartják, * Január 19-én a megyei népfront-bizottság helyiségében értekezletre jönnek össze a községi népfront-bizottságok elnökei, * Dombegyházán az MSZT szervezete bútort adott a helyi népfront-bizottságnak, * Qyomán a népfront-bizottság kezdeményezésére a lakosság, jórészt a fiatalok, társadalmi munkával strandot építenek. « Reformátuskovácsházán rósz- szak voltak a járdák. A helyi népfront-bizottság javaslatára kijavítottak a rossz járdákat és rendbehoztak egy elhanyagolt artézi kutat. * Nagyszénáson, a Ságvári utcában mintegy 500 méteren járdát építenek.