Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-11 / 8. szám

Uikats&í&k Uéftt 1955 január 1!., kedd II pnszta(fllrivári tanács ttOP-csBttortja Az MDP 111. kongresszusán el­fogadott • új szervezeti szabály­zat értelmében a íuegalakuH ta­nácsok kommunista tagjai MDP- esopartot alakítanak minden já­rásban, városban, községben, A pusztaföldvári kommunista ta­nácstagok is összeültek megvá­lasztásuk után egy pár napra — december 3-án —, hogy meg-: a'akíWá'.- a tanács MDk csoport­ját < llj/aj a szervezeti egys'g jött. létre a ianáesta^ok önálló cso­portjának életrcAúvásáoat — mondották az alakuló ülésen. A pártcsoport tagjai ugyan a lakó­hely ük szerinti párt-alapszerve- zeljie/. tartoznak, de mint a ta­nácsi pártcsoport tagjai, a vég­rehajtó bizottság munkáját, az állandó bizottságok tevékenysé­gét hivatot ak elősegíteni. A kom- munirta példamutatás érvényre- jutlatása, a többi pártonkívüli ta­nácstag munkájának, a dolgozók panasza orvoslásának figyelem­mel kísérése is a feladataik kö­zé tartozik. A pártcsoport irányítására ve­zetőséget választottak a puszta- földvári tanács kommunistái. A párlesoport munkájáért felelős Balogh Illés egyénileg dolgozó paraszt. Vezetőségi tagok: Becsei József tanácselnök, Prágai elv­hivatali munkába parancsolólag beleszólni. iiigy-rgy fontosabb kormány­rendé'el megjelenése után is együtt lehet majd találni a pusztaföldvári MDP-csoport tag­jait. Úgy határoztak, hogy rend­szeresen megbeszélik, hogyan tud­ják megoldani leggyorsabban, legs, eredményesebben a kormányren­deleteket. A pártonkívüli tanácstagok nevelését is feladatuknak te­kintik az M lék-csoport tag­jai. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy a helyi népfron t-hizoit- ság programjának megvalósítá­sára is ráirányítsák a figyelmét. Nemcsak terveznek, de mun­kához is látnak az MDP-csoport tagjai. A második pártcsoport-ér- tebezteten már foglalkoztak a be­gyűjtésben elmaradókkal, a be­gyűjtési hivatal volt sertésfelvá- sártójával, aki esetenként kupec- kedett a felvásárolt sertésekkel. A pártcsoport a második üté­sén pártfegyelmit követelt két pártcsoporl-tag ellen, *a tanács VB választáskor elkövetett ma­gatartásukért, amit a felsőbb szerv, a járási bizottság hagy jóvá. A pártcsoport tagjai azonban 4* udvarias ember jó hatással van embertársaira nem akarják « tanács felada­fnit elvenni, csak a felvilá­gosító munkával segítik a ten­nivalók megi a’ősitását.---------------,-------------------------------------------—-.-----— M eggyőző szóval, saját példa­mutatásukkal szorgalmazzák a begyűjtést, a mezőgazdasági mun­káltat, s tevékenykednek az egy­re kielégítőbb ügyintézésért. Is. h. MINDEN KORBAN, társada-: formáinak minél ezélesebbkörd lomban kialakultak az emberek ismertetésére előadásokat szervez a megyében. Az első ilyen beírni­egymással való érintkezésének formái, szokásai. Az ember, mint tató előadás társaslény, a legkülönbözőbb idő­ben és körülmények között kerül embertársaival kapcsolatba mun­kában, szórakozásban, baráti tár­saságban, üzletben, hivatalban. A társaságban való helyes viselke­dés, az embertársainkkal való érintkezés formája egyben a mű­veltség bizonyosfokú kifejezője is. Szabad életünk tízesztendeje alatt1 — - - - - — —■ * VMVV* V I U I. t-U T. I« 11 gbe lést. Legyünk embertársainkkal való érintkezésünkben őszinték, egyezernek, természetesek és sze­jariHíir 9-én volt Békéscsabán, a Balassi Kuliúrett- honban. Az előadást Nyíri La­jos táncpedagógus tartotta. A helyes viselkedésről és magatar­tásról társaságban és a minden­napi éleiben címrnei. Az előadásban szó volt az ud­variasságról is. Az udvariasság szép jellemvonása az embernek szamm: eier»» n^naeje Ä kifejez*sre juttatja az megnőtt a dolgozok kuBurai» mási[á(1Jti tiszteletet és megbecfü­érdeklődése, igénye, tanul, szó rakozik, társaséletet él népünk olyan mértékben, mint még so­ha. Eközben a társasélet Íratlan törvényeit, szokásait és kialakuló Nagyszerű élmények-homályosodó emlékek (Néhány szó a Simon Menyhért születéséről) A mozibeíyiség zsúfolásig meg­tett. Elaludtak a lámpák, ber­regni kezdett a gép, pergett a film. Kuhbás .Mihály a nézőtér közepe táján ül. Sokszor volt társ, a községi pártbizottság tit-1 már moziban. Így hát az első képek, a film-címek, a szerep­lők neve nem fokozta túlságo­san várakozását. Film, mint a I többi — gondolta — eltelik vele I vezetőségi tagok a hozzájuk j 6Z a óra. Jó szórakozás va­kára, Szegvári Péter tsz elnök és Marsi László általános iskolai igazgató. la tozo téridéi lakóinak ész-1 sárnap este. retéieleií juttat jók el a végi". ­tartó bizottsághoz — ami ter­mészetesen a többi pártcsg­port-'a'inak is kötelessége. Az egyes kormányhatároza­tok, intézkedések visszhangjáról ugyancsak tájékoztatják a taná­csot, hogy az állami igazgatás és a dolgozók közötti kapcsolat még jobban erősödjék. A pusztaföldvári MDP-csoport tagjai úgy tervezik, hogy nem­csak a havonkénti tanácsülések előtt ülnek össze a tanács be­számolójának megvitatására, hanem — üa szükséges — rendkí­vüli párt csoport-értekezletet is összehívnak a feladatok megbe­szélésére. A pártcsoport vezetősé­gének tagjai kéthetenként, a vég­rehajtó bizottság ülései előtt is tartanak vezetőségi ülést. A be­számoló kiegészítésé e javaslato­kat '"cinek, de nincs joguk a Néhány perccel később, ami­kor már megismerkedett a Bükkfensík erdei, hegyi lakóival, s e így öny ör kód ölt a pompás tá­jakban, egyre jobban és jobban érezte, nem közönséges fil­met néz. Ahogy a vásznon, szél támadt, s felkavarta a havat a fütyülő szél ereje, az ő csontjai­ba is régi nagy telek emlékét lopta vissza. Film és az élet egy darabja, emberek olyanok mint ő maga. Simon István az erdész azt a fiatal férjet idézte, aki ak­kor volt ő, amikor első gyerme­küket várta felesége. Kilenc gyer­meket szült az asszony, de az elsőt sohasem lehet elfelejteni. Kilenc gyermekük volt, de csak négy él belőlük. A film ké­pei lassan összevegyülnek emlé­keivel. Kulibás Mihály ma már nem csodálkozik a hatalmas ösz- szeíogáson; nem csodálkozik, mert természetesnek tartja, új életünkből eredőnek. Elszürkült emlékei ezek láttán újabb képe­ket idéznek. A második gyerek születését, aki nem sokkal ké­sőbb meg is halt, mért nem* volt orvosi segítség. Pedig akkor ők is elmentek utat törni a ta­nyáról a falu felé. Három pár ökörrel gázolják a rettenetes ha­vat, de az orvos elkésett. Mert nem hozzájuk jött elsőnek. Az a beteg, akiért orvost kellett hoz­ni és utat törni a tanyára, nem az ő gyereke volt, hanem az uraságé. Két falu összefog, hogy orvost vigyen az erdei házba. Ott van­nak a kis vonaton a munkások, a- kiket magához hasonló embe­reknek érez Kulibás Mihályi Bennük a nehezén mozduló, de jószándékú bélmegyeri dolgo­zókat ismeri fel. Aztán, amikor a brigádvezető megindult, mint­ha ő is lapátolt fogna, úgy ösz- szemarkoita a kezét. Még szája- szélébe is beleharapott, amikor a szán előtt megrekedt két lóval birkózott a kocsis. A bábaasszony a rég meghalt öreg községi bábát idézte szeme elé. Olyan jóságos, mindenre kész asszony volt az is. Az orvos, aki a filmen játszott, utat mutat a többi orvosnak — úgy gondolta. Bár ezelőtt 25 esztendőiül ilyen orvosa lett volna a községüknek, akkor nem balt volna meg őt apró gyerekük. Akkor csak azért, lények. Az ilyen magatartású em- torvenyeu szoaasait es Kiaiasuio bej. ^ ^ ember_ u, formait is igyekszik dsajatr-; ,ársaira? s«er,SÜk, megbecsülik, tanI’ znak benne. A hazúg, a mo­A MEGYEI TANÁCS Népmű- dórában és öltözetében kihívó, veiért Osztálya elhatározta* hojfy j kérkedő, másokat semmibevevu a társadalmi érintkezés helyes j ember ellenszenves és kellemet- __________ len. A TOVÁBBIAKBAN részlete­sen foglalkozott az előadó a tár­sasélet különböző kialakult for­máival, szokásaival, mint a be­mutatkozás. megszólítás, köszö­nés, társaságban való megjelenés, társalgás, öltözködés és a he­lyes étkezés. Az egész előadá­son végighúzódott az a gondolat, hogy szocializmust építő társa­mért az orvos áthárította magá­ról a felelősséget, nem büntették volna meg a harmadik gyerek halálánál 300 koronára. Azért, mert orvosi segéíy nélkül halt meg a gyermek. Pedig, hogy kő- j halmunkban — aliol a társasélet nyörgött, de az orvos nem volt j állandóan szelesül — senki sem hajtandó kimenni a tanyára. A | nélkülözheti azokat^ az egyszerű régi emlékeket az új élet e nagy | társadalmi érintkezési formákat, filmje íeíszaggatja. Aztán szé- amelyek nagyban hozzájárulnak pen rendberakja azokat, megunt-j víhám, szép életünkhöz. A tár­talva, hogy másként Van ma már. sas élet helyes formáit elsajétí- Egyetten életért százak és százak Jarú nem nehéz se fiatalnak, se a küzdelem terére lépnek, hogy! idősebbnek. Csak akarat, csak a legyőzzék az elemek erejét, Hogy 'elünk született jó továbbfejlesz- megnientsék az embert. tése,^ csak embertársaink megbe­. ... csülése ke1! hozzá. Kulibás Mihály egy-egyi könny -! cseppkőt is kitörölt szeméből. Az előadást szemléltető bemu- Nem sírt ő, deltát az érzések ra- tató kísérte. Lenkei Edit és Szi- kotneáttanok. Nem lehet azok-! Jágyi Lajos — a Jókai Színház mák csak olyan egyszerűen pa- művészei —■ bemutatták többek ....,w.. ,,:. i colr .1 ÍV1 le, között a hivatalban az iiaxfél roncsolni. Csak a felesége is láthatná ezt a filmet — ötlött fet a gondolatai közt. De, ha az ő falujukban játsszák majd, el is viszi, mert ezt látni kell, elmesélni nem lehet. Megszületett Simon Menyhért. Az erdei emberek örömmel, fá­radságukat feledve állnak meg a kis bölcső mellett, arcukon mosoly ragyog, mint ahogy! mo­soly kél Kulibás Mihály arcán is, aki velük együtt győzőnek érzi magát, aki velük együtt iga­zi embernek érzi magát. Szabó *= Elkívánnád attól az idős ** Majd elmagyarázza! »*­(2) Vidám utazás Szatíra. — Irta (Isurka Péter — Jaj, mert nálad nincs mar­hább ember... Nem meg­mondtam, hogy nézz jól széj­jel! — szidja az asszony. Most nem, de az lehetett! *— Nem is voltam! A z asszony szikrázó szem- villanásokkal néz végig asszonytól, hogy nyargaljon ki mondom kurtán, az állomásra két tízkilós ke- —* Nem arról van szó, ked­nyérrel? . vés, hanem arról, hogy maga — Ha az én anyám élne, ki- biztosan tudja, meddig áll még hozná! —■ mondja nagyképűen itt a vonat? az ember. Szembe fordulok vele, né­zem pár pillanatig. Fiatalabb utJ w ** c/ O O y - i • a • f 11 » óClil pel 1 jJttlCt L-U l ifi i A lutuiaUU — Te is ott voltál, mért nem rajtam, méricskél. Aztán meg- — Jaj’ me“ mindjárt eino- korában meg jehetett volna bo­néztél széjjel?... Vagy anyád?.., jegyzi olyan gúnnyal, amitől g°m magana’ hogJ nam él sze_ londulni a nézéstől, de most is Anyád is megláthatta volna! csaknem sírva fakadok: g“*y anyaö> J™gy te mllyen van ebben minden. Jóság, go­— Jaj, de mérges vagyok, — Na, hallja, el is hiszem, e te en nagyKépu vagy! noszság, báj, tűz, tisztaság, bú­mért mindjárt kiugrók az ab- hogy nem volt, mert nem úgy * zutánmind a kettő folyé- jaság, parancs. Villámgyorsan lakon... néz ki! — És úgy fordul el tő- *\. konyán magasztalja az veszem ki zsebemből a menet­Azt mondja, hogy kiugrik az lem, ami annyit jelent, hogy édesanyját s hivatkoznak elkö- rendet. Száztizenhatos... Alsó­között a hivatalban az ügyfél udvarias fogadását, a köszönést, a bemutatkozás különböző vál­tozatait és a helyes étkezést. A BALASSI KULTÜRIIÁZ szimfonikus zenekara, az előadás után, ismert operettmuzsikából álló műsort adott. A közönség nagy tetszéssel fogadta a zene­kar és a közreműködő szólisták számait. Szép v olt Kapásné Mária Iluska dala a János vitéz-bői. Lehár Vilja-dalának hegedűszó­lóját Török László szólaltatta meg finoman, tisztán, érzelmek­re hatóan, anélkül, hogy érzel- gőssé vált volna. Somi Sándor a Madarász-ból énekelt egy dalt. Hangjának tiszta csengése, egy­szerű, tiszta előadásmódja, nagy­szerű élvezetet jelentett a hall­gatóknak. Szeretnénk minél több­ször élv ezni Somi Sándor énekét. Lenz Ferenc karmester egy né­ger zeneszerző szerzeményének tolmácsolásával mutatta meg, hogy rövid idő alatt mire képes a zenekar és a karmester együtt­működése. AZ ELŐADÁS HÉZAGPÓT­LÓ volt, amit mutat a rendkí­vüli érdeklődés is. A pontosan négy órakor kezdődő előadásra zsúfolásig megtelt a kultúrott­abiakon. Na, erre én most fa- mostantól kezdve nekem leve- vetett, dicső tetteikre. Ezzel röcsöge... Hatnegyvenkor van ^p^^i^yánv^^^eímerite^ lelek, visszaadok valamit, meg- gő vagy fiam, itt se vagy és to- szemben a kenyér csak nem indulás... Megnézem az órá- bár^zerették^Wna^az6 riőmlást csípem szóval: vább szidja az urát, szorgalma- érkezik, nem hozza az asszony mat... Igen... Huszonkét perc meghallgatni. Jogosan hangzott — Most még ne ugorjon ki! san nyelvel az otthonmaradt édesanyja. Egy pillanatra el- van még az indulásig... el az a kívánság, hogy ismétel­Majd, ha robog a vonat, ak- kenyér miatt. hallgatnak, talán kifogytak a — Hallottad, Bálint? Húszon- jék meg az előadást. Ezt mii kor nagyon lekötelezne... — Vajon, mennyi idő van dicséretekből, midőn az asszony két perc van még az indulásig! is javasoljuk. —si— — Magához nem szóltam, al- még az indulásig, te Bálint? térden érint, gyöngéden, mo- Azonnal veszed az irányt ha- 1 ispány úr! — mordul rám az — Ha jól sejtem azért kér- solyogva. zafelé és hozod a kenyeret! Itt — NAGYSZÉNÁSON már asszony és majdnem kinyújt- ded, hogy szaladjak haza a ke- *— Kedves elvtárs... úr... izé... lakunk, öt perc oda, öt perc 20-nál többen teljesítették 1955, ja rám a nyelvét. nyerekért. Hát én nem szala- ■— Talán szaladjak haza a vissza! j évi sertésbeadási kötelezettsé­— Nem vagyok alispán! — dók haza a kenyerekért, mert kenyérért?!—szólok morcosán. — Komolyon mondod ezt, gtiket, köztük Birkás Imre 6 verem vissza a szót önérzete- ha van szeme anyádnak, ész- — Hiszen nem is tudja, hol Mari? — hül el az ember. j holdas és Fazekas József sváb­sert. reveszi, oszt utánunk hozza... lakunk?! — nevet rám. (Folyt, k5v.) földi dolgozó paraszt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents