Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-08 / 6. szám

Viláff proletárjai egyesfiljetek! r Előkészület közben A nyugati hatalmak ellene vannak Németország újraegyesítésének V ________________________J A Z H D P B 6 K ÉS HEGYEI PÁRT B II OTTSÁGÁNAK L A P A 1955 JANUAR 8., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM „Németország békés és demokratikus újraegyesítésének döntő előfeltétele a párizsi szerződések megbuktatásau Berlin. [MTI) Wilhelm Pieck köztársasági elnök fogadta # Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának kül­döttségét, amely december utolsó napjaiban részvett a Len­gyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság törvényhozó testületéinek prágai küldött-értekezletén. Johannes Dieckmann, a Népi Kamara el­nöke, a küldöttség vezetője részletesen beszámolt az államfőnek a prágai értekezlet munkájáról és határozatairól. Pieck elnök a jelentés meghallgatása után kijelentette: „A prágai értekezlet arról tanúskodik, hogy a lengyel és a cseh­szlovák nép teljes bizalommal van a német nép haladó és békeszerető erői iránt. Ez a bizalom arra kötelezi az egész né­met népet és mindenekelőtt p német munkásosztályt, hogy teljes erejével harcoljon a párizsi háboríts összeesküvés meg­hiúsításáért. Németország békés és demokratikus újraegyesíté­sének döntő előfeltétele a párizsi szerződések megbuktatása Lengyelország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köz­társaság együttesen küzd a német militarizmus Nyugat-Né- metországban megkezdett feltá masztásának megakadályozá­sáért, Országaink és népeink a párizsi szerződések ratifikálá­sa esetén minden intézkedés: megtesznek függetlenségük, bé­kés munkájuk, nagy áldozatit o árán elért vívmányaik és te­rületi épségük hatékony biztosítására. Nem kétséges, hogy a prágai értekezlet megerősíti.a néniét nép küzdelmét a párizsi háborús szerződések ratifikálása és végrehajtása ellen.“ A Kémet Szociáldemokrata Párt tömegtiinteté seket szervez egész Nyugat-Németországban As idén korábban visznek zöldséget a piacra a nagyszénást Dózsa TSZ tagjai HA SZEJJELNÉZ az ember a nagyszénást Dózsa Termelőszö­vetkezet majorjában — ahol most minden fehérük a hótól —, egy új, még vakolatlan épület ragadja meg a figyelmét. Az ablakok és az ajtók még nincsenek elké­szítve, s az ott meghagyott nyí­lásokon át az épület belsejét is behinti a hó. Micsoda hanyag­ság — gondolná valaki. Az iga­zat megvallva, mi is erre gon­dolva kérdezzük Szín Ferenc elv­társat, a szövetkezet egyik bri­gádvezetőjét: — Nem tudták befejezni ide­jében a munkát? Szin elvtárs, mintha gondola­tunkat is elértené, elmosolyodik és úgy válaszol: — Csodálkoznak rajta, ha meg­mondom, hogy mikor kezdtük meg a melegház építését... Nincs több, mint három hete... S az­óta látják, mi van? — teszi fel büszkén a kérdést, de mindjárt meg is adja rá a feleletet: — A faliak felhúzva, telő alá téve az egész épület; és ami a legfon-i tosabb, már üveg alatt a majd tízméteres növényház. — NINCS KIFOGÁS az üt dol­gozók munkájára — fűzi hozzá és olyan elismeréssel beszél az építő-brigád négy fiatal tagjá­nak — Hajdú Andrásnak, Wi- netter Pálnak, ifj. Posztós Pál­nak és ifj. Kreesmárik Pálnak — igyekezetéről, hogy öröm hall­gatni. No, de azért még sincs min­den a maga rendjén. Beszélge­tésünknél panaszra is kerül sor. — Ha rendesen lelt volna anyag, már nem így állnánk — mondja Szin elvtárs. — Tégla az csak volt mindig, hiszen ma­gunk égetjük, de a faanyaggal már baj van: nem kaptunk ren­desen... Az gátol bennünket. Most is azért nem dolgozik az építő­brigád, mert nem volt miből | megcsinálni az ajtókat, meg az ablakokat. — S miért e nagy sietség? — Miért? — ismétli Szin elv- társ a furcsának talált kérdést. — Fgy hét múlva már vetni aka­runk a melegházba: káposztát, karalábét, karfiolt, meg egyéb korai féleségei. ÜL, HOGY ÉRTHETŐBB LE­GYEN a dolog, részletes magya­rázkodásba kezd. Elmondja, hogy tavaly kilenc holdon termeltek öntözéses zöldségfélét, ami igen szépen jövedelmezett — 210 ezer forintot. Az idén különböző okok miatt három holddal csökkeute- niök kell az öntözé es területet. De azt akarják, hogy a kertészet jövedelme az idén se tegyen ke­vesebb a tavalyinál. Ezért épí­tik a melegházai. Annak üzemel­tetésével ugyanis legalább egv hó­nappal hozzák előbbre a korai zöldséglé ék érési idejét, s a ko­rábban eladott karalábéért, pa­radicsomért, paprikáért nyitván többet is kapnak. Hogy miképpen akarják előbb­rehozni az érési időt a szövet­kezetiek, azl sem titkolják. A melegházban rövidesen, tehát még január közepén elvetik a magot. A már szépen fejlődő palánták egyrészét a melegház­ban, zömét pedig melegágyakban ültetik át előhajtatásra. A szabad­földbe a megerősödött — )>ap- rikánál és paradicsomnál május elején már virágzó — palánták kerülnek kiültetésre. — MEG EDDIG IGENCSAK SIKERÜLT, amit akartunk Re­méljük, hogy ezzel se vallunk szégyent — mondja befejezésül a termelőszövetkezet brigád veze­tője. ü /, Berlin. (MTI) Fritz Heine, a Német Szociáldemokra­ta Párt sajtófőnöke közölte, hogy a párt január második felében Nyugat-Németország valamennyi nagyobb váro­sában és ipari központjában a párizsi szerződések ratifi­kálása elleni tömegtüntetések rendezését tervezi. A tö­megtüntetésekkel kapcsolatos nagygyűléseken a szociál­demokrata párt vezetői mondanak beszédeket. Több nagy­gyűlésen Ollenhauer, a párt elnöke is felszólal. Heine hozzáfűzte: a szociáldemokrata párt a tervezett, parla­menten kívüli akciókkal jobb belátásra akarja bírni a bon­ni koalíciós pártok képviselőit és meg akarja mutatni a világ közvéleményének, hogy a bonni parlament többsé­gének a párizsi szerződések kérdésében eddig elfoglalt ál­láspontja nem felel meg a német nép akaratának. Németország Kommunista Pártja január 10. és 20. kö­zött ugyancsak újrafelfegyverzés elleni tömegtüntetéseket tervez Nyugat-Németország minden vidékén. Téléii is dolgoznak ; A Békés megyei Építőipari Vál­lalat az ősz folyamán gondos- i kodott arról, hogy dolgozóit fog­lalkoztatni tudja. A mezőgazda- sági építkezésekkel egyidőben több épületet léli foglalkoztatás­ra készítettek el. Az orosházi gim­názium építkezésén beszereltéka fűtőtesteket és nyolc kazán fű­tésével változtatják meg a hő­mérsékletet. Így a napokban meg­kezdhetik a közfalak falazását, a malterozást és különböző mun­kák elvégzését. Az elmúlt de­kádban a Gál segédmunkás-bri­gád 123 százalékot ért el. Belterjesen gazdálkodnak a földmíivesszövelkezeti szakcsoportok Hazánkban egyre több egyéni­leg dolgozó paraszt törekszik a bellerjesebb gazdálkodásra. Ezt mutatják a földművesszövetkeze­tek keretében alakult szakcsopor­tok is. Amíg szőlő-, gyümölcs- és zöldség-szakcsoportból csaknem 130 alakult, addig csak 20 olyan társulás működik, amely külter­jesen gazdálkodik. A gyümölcs-, szőlő- és kerté­szeti szakcsoportokon kívül szép számmai alakultak méhészeti és se Ivem her ny öten vész lő szakcso­portok is. Az állami gazdaságokon és a termelőszövetkezetelien kívül az egyénileg dolgozók körében is mind szélesebb teret hódít magá­nak a rizstermelés. Dolgozó parasztságunk nagy le­hetőségeket iát az önkéntes tár­suláson alapuló szövetkezésben. Egy nagyszerű, igaz asszony A lkonyodott, amikor be­nyitottam Mezőkovács- házán, a Rákosi Mátyás u. 96 számú házba, Kanász Luká- csékhoz. Kanász bácsi éppen fát aprított a ház előtt. Fele­ségét keresem — mondtam. Kanász bácsi nyilván meg­szokta, hogy feleségét többen keresik, mert kedvesen meg­kérdezte tőlem: „Panaszügy­ben?“ — Nem. Látogatóba jöttem, beszélgetni vele, de hol van a felesége? — Nincs itthon, de mind­járt itt lesz. — És csakugyan alighogy kimondta, Kanász néni már ott is állt előttük és kedvesen üdvözölt. Olyan fürgén, fiatalosan mozgott, ragyogott a szeme, hogy ön­kéntelenül is megkérdeztem tőle: hány éves? — Betöltöttem az ötvene­dik esztendőt, de fiatalnak érzem magam. Hallgassa csak — ült le velem szemben, és beszélni kezdett: — Nyolc hold földje volt a férjemnek, amikor feleségül mentem hozzá. Nem volt gazdag, de én, a szegény, nincstelen em­ber gyereke, koldusnak érez­tem magamat mellette. Ezt többször szememre is hány­ták a rokonok. Bántott, hogy ennyire lenéznek, ezért bele­temetkeztem a munkába. Múltak az évek. Gyerme­keim születtek, mire észre­vettem, ősz lett a hajam, nagymama lettem. Unokák vettek körül. Mi még min­dig tanyán laktunk, távol a emberektől. A felszabadulás után egy­re jobban megbecsül­tek az emberek. Akkor vol­tam igazán boldog, amikor négy évvel ezelőtt tanácstag­nak választottak. Igyekeztem segíteni az embereknek. A múlt évben kettős öröm ért; házat építettünk. Harminc­egy év után a tanyáról mi is beköltözhettünk a község­be. Most teljesült vágyunk* Másik örömöm az volt, ami­kor tavaly ismét megválasz­tottak tanácstagnak. Boldog vagyok. Bizalmukat igyek­szem kiérdemelni az embe­reknek. Addig nem nyug­szom, amíg a dolgozó pana­sza nem nyer elintézést, A Kossuth utca nem az én kör­zetemhez tartozik, do ha az utcabeliek elmondják észre­vételeiket, őket is meghall­gatom. Nemrégiben megállí­tott öt asszony: Jusztina néni, segítsen nekünk! —- Szívesen, miről van szó? Elmondták, hogy az utca vé­gén 15 házba nem lehet be­kötni a villanyt, mert négy oszlopon nincs vezeték. Be­mentünk mindjárt a tanács­elnök elvtárshoz, elmondtuk a Kossuth utcabeliek pana­szát és nemhiába. Rövide­sen a négy oszlopra is sze­relnek vezetéket és 15 ház­ban kigyullad a fény... M ilyen nagyszerű asz- szony. Sok kellene ilyen... — Szeretném, ha húszesz­tendős lehetnék — szakította félbe gondolataimat Kanász néni. \ — Miért? •= Hogy még többet segít­hessek. Azt szeretném, ha minden családi otthonban megszűnne a gond, hogy mindenki jobban éljen. Én tudom, hogy egyre jobb, szebb lesz az élet. A tanács­ülésen a tanácstagok is ígér­ték, hogy ennek érdekében mindent meg is tesznek. Kanász bácsi lépett a szo­bába. Valami kattant, fény áradt szét. Megvilágította Kanász néni kipirult arcát, ezüstös haját, mely meg-meg- csillant a fényben. Kanász néni élettörténete, életcélja nyitott könyvként hever előt­tem. S aki belelapoz, nem bánja meg, mert megismer egy nagyszerű, igaz asz- szonyt. *— Bánfalvi — Hatvanezer liter alkohol megtakarítás A juhállomány egyik sok kárt okozó parazitás betegsége a rü- hössóg. Mó'csy János Kossuth-díja:-aka­démikus hosszabb kísérletezés után az eddiginél jobb és ol­csóbb fertőtlenítő szert állított elő. Ehhez nem alkoholt, hanem porráőrölt bentonit nevű ásványt használnak. Ez korlátlan mennyi­ségben áll rendelkezésre, s fel­színi kitermelése csekély összeg­be kerül. A kísértetek és a vizsgálatok azt bizonyították, hogy az új szer hatása sokkai jobb és tartósabb, mint az eddigi gyógyszeré. Nem tűzveszélyes, s legnagyobb elő­nye, hogy alkalmazásával évente hatvanezer liter alkohol takarít­ható meg. A fertőzött állatokat az új szerrel elég egyszer fiirösz- t-eni, s nincs szükség arra sem, hogy a fürösztés után az akiok hat hétig üresen álljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents