Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-06 / 4. szám
2 1955 január 6., csütörtök NEMZETKÖZI SZEMLE A párizsi ratifikációs vita után líégi és vitathatatlan igazság, 11 hogy a burzsoá parlamentek összetétele nem fejezi ki az ország politikai erőinek tényleges viszonyát, nem tükrözi a nép valóságos hangulatát, hogy ezek a parlamentek nem a nép igazi kívánságainak megfelelő döntéseket hoznak. De talán sohasem volt ez annyira világosan, szinte kiíapirithaíóan érzékelhető, mint most, amikor a francia nemzetgyűlés Nyugat-Németország felfegyverzéséről szavazott. Nyíltan működött a burzsoá parlamenti csa árazások valamennyi, gondosan titkolt fegyvere: nyíltan nyi- togat'ák a parlamenti'folyósokon a r sekk-könyveket, szenrerme'T.e- itii ígérgettek miniszteri cs egyéb pozíciókat, fenyegettek képviselőket, durva nyomást gyakoroltak rájuk. Idegen államok pari hí diplomáciai képviseleteinek tagjai nem átafottak telefonon felhív ni egyes francia képviselőket és figyelmeztetni őket »kötelességükre«. Az angol külügyminisztérium még a burzsoá diplomácia történetében is példátlan módon, hivatalos közleményben próbált diktálni a francia képvis-e'őház tagjainak. \ döntés azonban, amit vé- ' " gift is sikerült kicsikarni, siralmas eredmény ahhoz képest, amit Mendes-Franee és külföldi támogatói reméltek. A francia parlament 627 tagjából mindössze 287 mert vá- lalkozni arra, hogy vállalja a felelősséget egy olyan döntésért, amely a legsúlyosabb veszedelemmel fenyegeti Európát, nem utolsósorban magát Franciaországot. Kétszázhatvan képviselő a párizsi egy ezmények ellen szavazott, hetvennégyen tartózkodtak a szavazástól, három képviselő nem volt jelen, három pedig nem vett részt a szavazásban. Igv tehát a parlament 627 tagjából 340 foglalt ellenszavazattal, vagy tartózkodással állást a náci Wehrmacht feltámasztásával szemben. A kétszázhatvan képviselő között, aki ilyen vagy' olyan okból a párizsi egyezmények ellen szavazott, ott voltak a kommunisr lák, a hazájukhoz és népükhöz hű polgári képviselők, akik érzik azt a felelősséget, amellyel választóiknak, az egész francia népnek — és mivel nemcsak francia ügyről van sztó — az egész békeszerető emberiségnek tartoznak. Ezek az emberek ismerik a történelmet és Levonják annak tanulságait. Tudják, hogy a német imperializmus mindig és minden körülmények közölt fegyverrel próbált érvényt szerezni akaratának és papírrongynak tekintett minden. kényelmetlen nemzetközi szerződést. \ francia nemzetgyűlés több- sége mindössze 27 főnyi volt. De ez a csekély többség is a párizsi egyezmények elfogadásával egyenlő. Látnunk kell tehát, hogy e döntés következtében súlyosabbá válik a nemzetközi helyzet, mert egy lépéssel közelebb kerülnek a megvalósuláshoz a párizsi egyezmények és közelebb kerülünk ahhoz a helyzethez, amelyet a nemzetközi feszültség és a háborús veszéíy fokozódása jellemez. Egyúttal azt is jelenti, hagy neliez bé válik a függőben levő és a békét veszélyeztető megoldatlan európai kérdések, így a német kérdés és az osztrák kérdés megoldása. Az európai biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet deklarációja leszögezte, hogy Európa békeszerető államai megteszik a megfelelő intézkedéseket, ha a párizsi egyezmények ratifikációja ezt szükségessé teszi. Biztosak lehetünk abban, hogy __ ViluM&atőlc VLípt M eg kell oldani a nehéznek látszó feladatokat lese tart meg. Erre a szemináriumra tíz hallgatót vontak he, ebből csak hat elvtárssal beszélgettek el, négyet csak papíron értesítettek ki. hogy beosztották az oktatásba. Ezeket a hallgatókat megsértették önállóságukban, s így nem is járnak el az oktatásra. De azok közül is, akik önállóan vállalták, nagy a lemorzsolódás. Ez a hanyatlás az oktatásban, abból is adódik, hogy még mindig nem vált a VB kollektív feladatává a propaganda munka megjavítása. Még mindig vannak olyan VB-tagok, mint Tóth József elvtárs, aki be van osztva a politikai iskolára és még egyszer sem jelent meg, úgy beszél: neki már a kisujjában van minden, amit ott tanulnak. A meglévő hibákért felelős Báli elvtárs is, aki nem tudja, hogy hány hallgató van bevonva és milyen a megjelenés, egy-két iskolát kivéve. De azt sem tudja, hogy a járási tanácsnál milyen oktatás folyik. Az elvtársak még mindig a választási nagy munkára hivatkoznak, ha a felelősség felvetődik. Ezért bírálta Báli elvtársat taggyűlésen a községi alapszervezet ágit. prop.-osa. Kevés segítséget ad — mondják az alapszervezet vezetőségi tagjai Báli elvtársnak valóban nagy feladatot kellene megoldani ahhoz, hogy mind a két, egész embert igénylő, nagy munkát el tudja végezni. Ez képtelenség olyan nagy községben, mint Mezőkovácsháza. Ezen a v.eze- tőségválasztáskor kellett volna gondolkozni, ügy talán most nem a járás utolsó községei között volnának az oktatásban. Vannak a VB-tagok között olyan elvtársak is, mint például Kaposvári József elvtárs, az általános iskola igazgatója, akinek a politikai és a szakmai képzettsége is megvan a propagandamunkához. Ezt is figyelembe kellett volna venni a VB-tagoknak a reszort elosztáskor. Törődjön többet a Járási Pártbizottság a mezőkovácsházi községi párt VB munkájával. Az a tapasztalat, hogy a JB-tagok jobban ismerik a járás távolabb lévő községeinek problémáit, mint éppen a JB-hez legközelebb lévő községi bizottságot ___________________Cs. E. N ylonzskoi - gyermekeknek 1955 első negyedévében a köt- szövőipar számos újdonsággal kedveskedik a vásárló közönségnek. Most gyártanak először nylon- zoknit a gyermekeknek és a patentharisnyák egynegyedét is nylonszállal erősítik. Megkezdő- |dik a női nylonnadrágok gyártása is. A falusi asszonyok számára 4000, különféle színű berlinerkendőt gyártanak. Báli elvtársuak a mező- kovácsházi Községi Tanács elnökének nagy az elfoglaltsága. Nem is csprla, hiszen egy község gazdasági ügyeit, bajait kell intézni. Nagy munka ez, egész embert kíván: Bab elvtárs munkaidejét azonban mégsem foglalhatja le ez a feladat. Egy másik nehéz munkát kapott, amikor a községi párt VB-t megválasztották. 0 lett a párt \B agitációs és propaganda felelőse. Az ágit. prop. munkának a neheze csak akkor jött, amikor az 1954—55-ös pártoktatási év beindult. Azóta napról- napra többet és többet kell vele törődni, hogy valóban sikerrel végződjön ez az oktatási év is. Mezőkovácsházán bét politikai iskola van különböző fokozatban. Ezeknek az iskoláknak a sikeres működéséért felelős elsősorban az alapszervezet, de felelős a községi végrehajtó bizottság is, amely az egész község pofi Akai életét átfogja. Ügy Iá Iszik azonban, hogy itt a felelősség kérdése valahová eltolódott, mert úgy néz ki, hogy a sok felelős mellett senkit sem vontak még felelősségre a hanyag munkáért. Mezőkovácsházán ma még 1954 júniusánál tartanak, amikor a hallgatók kiválogatása történt. Még mindig az elbeszélgetés folyik, pedig már a tanfolyamok megszilárdításán is túl kellene lenni. Igaz, hogy még a kiválogatás is hiányos, ezt bizonyítja a községi tanácsnál tartandó II. éves politikai iskola is, amit Dobó elvtársim, a VB-elnök helyeta Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak megvannak a megfelelő erői és erőforrásai ahhoz, hogy' az imperiiisták agresszív katonai erejével szemben még nagyobb erőt, egyesített erőt tudjon felsorakoztatni a béke védelmében, valamennyi európai nép békéjének és biztonságának érdekében. A béketábor egységes, erős, e tábor országainak népei egységesen támogatják kormányaik őszinte békepolitikáját. E tábor népei nem ijedősek, nem ülnek fel sem provokációknak, sem pánikkeltésnek, tovább folytatják békés építőmunkájukat, de fokozottabban gondoskodnak önvédelmükről. E népek Lékés épí* tőmunkájukkal hatalmas támogatást nyújtanak Nyugat-Enrópa békeszerető népeinek a német tni- iitarizmus elleni közös harcban, mert tudják, hogy ez a harc* valamennyi európai népnek, a világ minden népének egyaránt érdeke. ♦«♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦■♦-a A békési kultúrház életéből Tíz éve már, hogy hatónk minden területén megváltozott a dolgozó ember élete. Megváltozott az emberek viszonya is, nemcsak a termelő-, az alkotómunkához, hanem a kultúrához is. A kultúra — ami a múltban csak a felső tízezreké volt — igazi népi kultúrává lett hatónkban. Számos — a múltban elnyomott, sem- mibevett, de tehetséges munkás-pa- rasztfiatal — lett a színpadok tehetséges szereplője. Ma már a városban, faluban egyaránt a kultúrházak és kultúrottho- nok színpadjain az egyszerű dolgozó emberek fiai színműveket tanulnak és mutatnak be. Olyanok, akik nappal az ekeszarvát fogják, vagy éppen az esztergapadon dolgoznak. Az eddig elért eredmény nem jött magától. Olyan tanítókra volt szükség, akik szívvel-lélekkel szerették a dolgozó embert. Ismerték a nép teremtő és alkotó erejét. Most, tíz év távlatából visszatekintve, elmondhatjuk bátran, büszkén, hogy voltak ilyen tanítók. Hiszen a múltban együtt szenvedtek ők is a néppel. Ezek az emberek a felszabadulás első percétől talpon álltak, a nép közé mentek és segítették ott, ahol éppen tudtak. Ezekkel a gondolatokkal állt a dolgozók közé Békésen a felszabadulás után Tikász István békési tanító is. A kommunista pártba sietett és a fiatalok közé állt, hogy megismertesse velük a kultúra gyönyörűségeit, amit a múlt elzárt előlük. Tikász István fáradozása nem volt hiábavaló. Egy olyan népi kultúrcsoport jött létre a párt fiataljainak soraiból, amilyet abban az időben az egész megyében se igen lehetett találni. Ez már valóban a dolgozó nép egyszerű fiaiból jövő kultúra volt. Különbözött a múlt összes kultúrájától. Egyik népi opera betanítása és bemutatása követte a másikat. 1948-ban, a centenárium alkalmával rendezett kultúrversenyen a békési népi kul- túrcsoportok lettek a megye legjobbjai. Nem kis feladat volt ez a napi tanítás mellett. Tikász Istvánt — aki már azóta általános iskolai tanár —? mindenki ismeri a községben. Sok jól sikerült népi operát, énekkarokat hallgatott és látott Békés község közönsége, amit ő tanított be. De nem merült ki munkája ebben. Jól emlékeznek még az utóbbi három évre a község dolgozó parasztjai és az üzemek dolgozói, a Szabad Föld Téli Estékre, ahol Tikász elvtárs — hátán a keskenyfilm-vetítőgéppel — kereste fel a dolgozókat, vagy a tanyavilág parasztságát. Mindezt azért, hogy nevelhesse, taníthassa az embereket és pótolják mindazt, amit a múlt elrabolt tőlük. Az 1952. és 1953- as évben több, mint 180 helyen tartott ismeretterjesztő előadást. A pedagógusokat és a társadalmi élet egyéb területén dolgozó vezetőket is segítségül hívta a lakosság nevelésére, mint a község TTIT vezetője. Ma már nagylétszámú előadói munkaközösség van Békésen. — Nincs olyan kérdés ■— bármilyen szakirányú is az —, amire választ ne tudjunk adni. 1952- ben, amikor kilenc megyében szinte leállt az ismeretterjesztő előadások megtartása, nálunk, Békésen a nyári hónapokban, havonként 17 előadást tartottunk — mondja Tikász elvtárs. Két hónappal ezelőtt a párt az eddiginél nagyobb feladattal bízta meg Tikász elvtársat. A békési járás kul- túrházának igazgatója lett. Most már nemcsak egy-két osztály fiataljait kellett nevelnie, hanem egy egész járás apraját-nagyját. Méginkább feladata most már a nép tanítása, nevelése és a nemzeti hagyományok gondos ápolása. Ezután még sűrűbben látogat el a dolgozók közé. A járás területén megalakult olvasókörökben fizikai és kémiai kísérleteket mutatnak be. Tikász elvtárs — mint a Hazafias Népfront békési bizottságának titkára — azt akarja, hogy a megalakult olvasókörök neveljék, tanítsák a dolgozókat. A két hónap óta — amióta igazgatója lett a járási kultúrháznak — megnőtt a kultúrház iránti érdeklődés. Naponként 250 dolgozó keresi fel a kultúrházat. Jól működnek a szakkörök. A fotó-, repülőmodellező-, horgász- és vadászszakkörön kívül nagylétszámú gazdasszonykör működik, ahol szabást, varrást tanulnak az asszonyok. Ezenkívül kesztyűt kötnek, amit Norvégiába szállítanak. A kultúrház színjátszó csoportja most tanulja Gárdonyi Géza: „Bor“ című háromfelvonásos népszínművét, amit január 15-én mutatnak be. Nem kis jelentőségű a kultúrház zeneiskolája sem, ahol több mint 80 fiatal és idősebb zenét kedvelő tanul esténként. * Igyekszik a kultúrház vezetősége, hogy a tömeg ismerje meg a kultúrház életét. Éppen ezért egy hónappal ezelőtt elhatározták, hogy klubes'téket rendeznek, amelyekre egy-egy tsz, vagy üzem dolgozóit hívják meg. Elhatározásukat valóravál- tották. Nemrég a békési Alkotmány TSZ tagjait hívták meg klubestre, ahol foró tea mellett szakirányú kérdésekről beszélgettek. A későbbi időkben úgy rendezik meg ezeket az estéket, hogy több munkaterületről hívnak meg dolgozókat. Követendő példa ez a megye többi kultúrházai számára is. Ezek a találkozók nemcsak a kultúrházhoz hozzák közelebb a dolgozókat, hanem erősítik a munkás-paraszt szövetséget is. Pénzügyi tervük is jót mutat. Az 1954-es év negyedik negyedévi pénzügyi terv 24 ezer forint volt. Ezt kétszeresére teljesítették. Mindent összevetve, megállapíthatjuk, jól működik a békési járási kultúrház. Hiszen olyan lelkes vezetői vannak, mini* Tikász István kultúr- házigazgató és Cs. Varga Béla művészeti vezető. Most, már az szükséges, hogy az eddig elért jó eredményüket és jó hírnevüket tovább öregbítsék. Balkus Imre
