Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
1*53 december 24.. csütörtök i/iUaitCLiak héftc 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a. Magyar IMépkőztársasAg Tlinisztertanáesának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folytatás a 2. oldalról.) , gezzék el. Külön gondol k-ell for- ] latállomáuy számszerű növelését Minden községi és városi 4a- j dítairi a történelmi borvidékek,: elsősorban a tehén- és juhállo- nács dolgozzon ki hároméves elsősorban a Tokaj-Hegyalja sző- mánynál, továbbá a baromfiállo- 'ásítási (érvét az utcák,! lőtermeléséaek és. bor gazdaságé- mánynál kell célul kitűzni. g) ümölcsfásitási utak, terek, parkok és egvéb közterületek dió-, cseresznye és eperfával való beültetésére. 2. A telepítések és pótlások előfeltételeinek megteremtése érdiekében a gyümölcsfaiskolái anyag termelését jelentősen fokozni kell olymódon, hogy a termelés évi mennyisége 1958-ra már évi négymillió darabra emelkedjék. Az állami gazdaságok a faiskolák területét 1956-ig évenként 400 kát. holddal növeljék. Ezenkívül engedélyt kell adni minden jelentkező termelőszövetkezetnek, városi és községi tanácsnak és egyénileg gazdálkodó kertésznek — állami növényegész- ségügyi ellenőrzés mellett — faiskola létesítésére és a csemeték forgalombaliozására. 3. A gyümölcstermelés fejlesztése érdekében a termelőszövetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok javítsák meg elsősorban a növényvédelmi mun- raunkát, a gyümölcsfák egyedi kezelését, ápolását. Elengendő számú mészkénléíő- ző üstöt kell biztosítani ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők védekezni tudjanak a pajzstetű ellen. Az olajos permetezést háromévenként legfeljebb egyszer szabad alkalmazni. A nyári permetezésekhez gondoskodni kell elegendő mennyiségű félkolloidkén- készítményekről. 4. Nagy gondot kell fordítani a szőlőterületeink gyorsabb borgazdaságé- mánynál unk fejlesztésére. Pest, Bács-j A nagyobb szaporaság elérése Kiskun és Csongrád megyékben | céljából a földművelésügyi mi- a mennyiségi bortermő fajták, [ niszter gondoskodjék arról, hogy a tokaj-hegyaljai, badacsony-ba- a * termelőszövetkezetek és az latonfüredi cs somlói borvidéke- egyéni állattartók anyaállatállo- ken a minőségi fehérborfajták, I manyának ingyenes fedeztetésé- Villány, Szekszárd, Eger és Sop-1 re mindenütt elegendő számú, a ron vidékén a minőségi vörös- meglevő állomány minőségének borfájták telepítését kell nagy I javítására alkalmas apaállat: bimértékiben fokozni. A csemegeszőlő telepítését országszerte növelni kell, de különösen Pest, Rács-Kiskun és Heves megyékben. A telepítések 1957-ig az állami gazdaságok szőlővessző-anyatelepeinek területét 1500 kát. holdra kell kiegészíteni. Ingyenes szaporítóka, mén, kos, kan álljon rendel kezésre. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az állatok gondozását lelkiismeretes, hozzá- érdekében j értő dolgozókra bízzák és gondoskodjanak az állatok jó elhelyezéséről, helyes takarmányozásáról, valamint rendszeres ápolásukról. Az ország egész állatállománya anyag juttatásával, beruházási _ _^ _ tá mogatással, a terület beadási lenycszértekének növelése érde- kötelezettség alóli mentesítésé- kében az állami gazdaságokban, vei elő kell segíteni, hogy a j valamint a fejlett állattenyésztéstermelőszövetkezetek mintegy 5001 sei rendelkező termel őszövetkeze- kat. hold anyatelepet létesítse- lekben növelni kell a törzslcnyé- nek. A szőlőollvánvtermelcst szelek számát. 1. SZARVASMARHATENYÉSZ- TÉS. a) A szarvasmarhatenyésztés' 1954-től 1959-ig az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben fokozatosan évi 14 millió darabra, a gyökeres európai | gyors mennyiségi és minőségi fej- szőlővessző termelését pedig 25 lesztése érdekében 1956. év vé- millió darabra kell emelni. Tel- i géig a szarvasmarhaállományt jesen szabaddá kell tenni a sza- legalább 2.2 millió darabra, ezen porítóanyag előállítását és eladá- | belül a tehénállományt 1.1 ralisát. " I lió darabra kell növelni. Első5. A felújítás és pótlás, vala-; sorban a termelőszövetkezeti ta- mint a szőlők jobb megművelése gok háztáji és az egyénileg gazrévén a terméshozamot 1959-ig dálkodó dolgozó parasztok gaz- mintegy 32 százalékkal kel] j daságaiban kell az állományt nö- emelni. A termelőképességet a vélni bujtassál, szálvesszőzéssel stb. kell b) Elsősorban az ország állo- ütemű, fokozatos felújítására és fokozni, a tőke erőállapota sze- mányának zömét alkotó magyar- 1956 — — teken lett meg kelí kezdeni újabb sző-- j gedély lök telepítését. j A növényvédelem elősegíté-; zalékát, a betegségekkel szemben 1959-ig 70.000—75.000 kát. hold sére növelni kell a rézből ké- való ellenállóképességet és a hússzőlőt kell telepíteni. A terme- j szült háti és motoros permetező- termelést kell növelni, lőszővetkezetek számára ingyenes! gépek gyártását és a szükséges’ c) A földművelésügyi miniszter szaporítóanyag biztosításával kel! mennyiségű rézgálicot szabadíor-' biztosílsa, hogy az 1956. év végélehetővé tenni, hogy 1959-ig 20.000—24.000 kát. hold telepítést végezzenek. Az állami gazdaságok ebben az időszakban 9000 kát. hold szőlőt telepítsenek. Elő kell segíteni, hogy az előirányzott telepítések zömét, mintegy 40.000—42.000 kát. hold telepítését az egyélű termelők, illetve a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságukban végalomba kell hozni. re országosan legalább 100.000 1959-ig oltványszőlőinknek leg-! darab t/henet tartsanak törzs- alább fele, homoki szőlőinknek | könyvi ellenőrzés alatt Segíteni egyharmada megfelelő támaszrendszerrel legyen ellátva. A borok minőségének megjavítása érdekeljen a borok kezelésére és érlelésére szolgáló tárolóteret hat év alatt folyamatosan egymillió hektoliterrel kell növelni. Vili. Az állattenyésztés fejlesztéséről, a lakosság jobb hús- és zsírellátásáról A háborús pusztítások nyomán mintegy felére csökkent állatállományunk, az egymást követő Bzáraz esztendők ellenére nemcsak helyreállt, hanem lényegesen a háború előtti színvonal fölé emelkedett. A kapitalista idők termelésére jellemző alacsony hokell tenyésztési munkájukban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, velük tenyésztési szerződéseket kell kölni, 1956. év végéig az egyénileg gazdálkodó- dolgozó parasztok tulajdonában levő legértékesebb teheneket törzskönyvezni kell. d) Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az apaáflatel- lálásra és az apaállatok minőségének megjavítására. Annyi apaállatról kell gondoskodni, hogy utópároztatás is mindenütt végév alatt 1020 malacot nevelt fel. — Különösen jó eredmény ck születtek a juhászaiban: Retter j rehajtható legyen. A termelőszöGyörgy, a túrkevei Táncsics ter-1 vetkezetek és az egyéni termemelőszö vetkezet juhásza 182 da- lök tehén- és üszőállományát két rab fésűs merinó anyánál 6.46 | eredménytelen pároztalás után az kg nyírósúlyt és 140 százalékos! állatorvos köteles állategészség- bárányszaporulatot ért el; Szűcs| ügyi kezelés alá venni, zamokat azonban eddig még nem Sándor, a mezőhegyesi torzsái- j A kiváló apaállatok tenyészér- sikerült felszámolni és emiatt j lattenyésztő állami gazdaság ju- | tekének fokozottabb kihasználása állattenyésztésünk nem tudja kel- básza 155 anyánál 8.36 kg nyí- j érdekében széles körben el kell lően kielégíteni állati eredetű élelmiszerekkel a lakosság növekvő szükségletét. Különösen kedvezőtlen a rósúlyt ért el. Legjobb tógaz- j terjeszteni a mesterséges lerrnédaságainkban elérték a 6—8 mázsa holdanként! halhozamot. Az állattenyésztés alacsony hoszarvasnmrbalenyéaztés helyzete zamának legfőbb oka az, hogy A szarvasmarhaállományon belül j nincs biztosítva a folyamatos ta- a tehenek alacsony száma is akadályozza a tej össztermelésének megfelelő növekedését, s az állatállomány kielégítő szaporodását. Országosan évről-évre nagy veszteséget jelent az elhullások magas száma, elsősorban a rossz takarmányozás, a felnevelési és tartási hibák, valamint az állat- egészségügy elmaradottsága miatt. A kedvezőtlen eredmények mellett egyes állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kiváló eredményt értek el még az elmúlt év rendkívül kedvezőtlen takarmánytermése mellett is. így Lukács Imre, a makói Táncsics termelőszövetkezet sertésgondozója 20 fehérhússertés kocától három karmányellátás. A kedvezőtlen időjárású években az állatállomány leromlik termelékenysége visszaesik. Ezenkívül az építkezés sem követi az állattenyésztés fejlődését. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban nincs biztosítva az állatok jó elhelyezése, a takarmányok helyes tárolása. Igen alacsony a tenyésztői munka színvonala, rosszul tartják az apaállatokat és elhanyagolt a törzskönyvezés munkája. Az elkövetkező 2—3 évben az állattenyésztésben az alapvető feladat a hozamok növelése: a vágási súlyok, az egy tehénre cső tejhozam, az egy juhra eső kenyítést, 1954-ben legalább 50 ezer, 1955-ben 80 ezer, 1956-ban legalább százezer tehenet kell mesterségesen termékenyíteni. e) A teheneket te (hozamuknak megfelelően — egyedileg — kell takarmányozmi. A zöld futószalag bevezetésével kora tavasztól késő őszig gondoskodni kell a tehenek zöldlakannánnyol való ellátásáról. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban mindenütt át kell térni a naponta háromszori fejősre. Ahol az előfeltételek megvannak, a borjúnevelés maradi szoptatásos módszerét a gazdaságosabb itatásos módszerre kell felváltani. A fejők munkájának megfcöny- nyítése érkedében az 1956. év végéig legalább 500 termelőszövetkezetben és állami gazdaságban kell bevezetni a gépi fejest cs legalább 500 tehénistállót kell gyapjúhozam, az egy tojótyúkra | felszerelni szelepes önitató beren- esö toiáshozam emelése Az állat- i dezéssel. f) Feladatul kell kitűzni, hogy az 1956. évi végére minden termelőszövetkezetnek legyen közös szarvasmarhatenyésztése és minden családos termelőszövetkezeti tagnak legyen háztáji tehene. A termelőszövetkezetek részére elsősorban vemhes ü-saók vásárlására az állatok értékének 50 százalékáig terjedhető hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani. g) A termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztság számára árkedvezményt biztosító üszőakciókat kell szervezni. h) Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek után — tejhözamuk arányában — a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hatósági áron abraktakarmányt kell juttatni, ha a termelt tejnek legalább hatvan százalékát átadják a begyüjtőszervnek. Az abrakjuttatás mértéke a kővetkező legyen: legalább 6000 kg igazolt évi tejtermelés esetén 15 mázsa, 5000 kg után 11 mázsa, 4000 kg után 8 mázsa és 3000 kg után 5 mázsa. f) Fokozni kell a meddőség, a brucellózis és a gümőkór elleni küzdelmet. Meg kell javítani a brucellózis elleni vakcina minőségét. 2. LÓTENYÉSZTÉS. Meg kell szüntetni azt a helytelen szemléidet, mely a lóién nyésztés jelentőségét a gépesítés fejlődése miatt lebecsüli. A ' továbbiakban elsősorban a lóállomány minőségét kell javítani. Ez most lótenyésztésünk legfőbb feladata. a) A termelőszövetkezeteknek állami támogatást kell nyújtani törzskancák vásárlására és csikótelepek létesítésére. b) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok lótenyésztésének fejlesztése érdekében a köztenyésztést elit- és törzstenyösze» tekből származó jómiuőségü ménekkel kell megerősíteni. c) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tenyéisztési keit vének elősegítésére a törzskönyvezett kancák teljes lóadóját, ha legalább kétévenként egy csikót ellettek, egyéb kancát lóadóját pedig arra az évre; amelyben elletlek, el kell engedni. 3.. SERTÉSTENYÉSZTÉS. a) 1956. évig el kell érni, hogy országos átlagban egy koca után évente legalább 7.6 sertést neveljenek M s a hizlalásnál a ta_ karmányértékcsítés országos átlaga 20 százalék fölé emelkedjek. A lakosság hús- és zsírellátásának biztosítása érdekében országosan legalább 5.5 millió sertést, ezen belül 610.000 kocát kell tartani. Hússertésállományunkat a fehérjealap növekedésével arányosan az 1953. évi 26 százalékról 1956-ig 38 százalékra kell növelni. A termelőszövetkezetek 1954. év végére érjék el, hogy közös koca-állományuk szaporulata biztosítsa hízó Usertés- beadási ‘kötelezettségük teljesítését. b) Az ország minden területén bármely sertésfajta tenyésztését meg kell engedni és elő kell segíteni. A tenyésztésnél szem), előtt kell tartani, hogy a hússer., tés-fajták közül elsősorban a fehér hússertés-fajtát kell tenyészteni, éspedig — az éghajlati adottságok figyelembevételével — főként a Dunántúlon, továbbá a nagy tejgyüjtő központok és hús- feldolgozó telepek közelében. Az ország többi részén a jelenlegi sertésállomány 70 százalékát kitevő mangalicának és első keresztezéséből származó ivadékainak tenyésztését kell elősegíteni. Berksir-sertést Rács-Kiskun megye déli részén és az ezzel határos területeken, különösen a haszonállat előállító keresztezéshez szükséges kan-ellátás céljára kell tenyészteni. A száraz, meleg éghajlattal szemben kevésbbé érzékeny koravaU sertés tenyésztésének elterjedését a Duna-Tisza- közén kell elősegíteni. A inán- gplica-fajta szaporaság ónak továbbfejlesztését és fejlődőképességének megjavítását kell cétül kitűzni. c) . Kedvezői* szaporalati eredmények elérése ós a választás utáni elhullás csökkentése érdekében a sertésállomány egészséges, természetszerű tartására az eddiginél sokkal nagyot* gondot kell fordítani. A sertéstenyésztő farmokat a gazdaságosság céljából más állattenyésztési üzemágakkal (tehenészet, hizlalda) kell összekapcsolni. d) A süldőkocák kivételével törekedni kell az évenként ’kétszeri malacoztatás általános elterjesztésére. A szoptatás ideje alatt nagy gondot kell fordítani a kocák tenyészkondíciójának fenntartására. Különös gondot kéH fordítani a szopósmalacok korai és fehérjedús takarmányozására. A begyűjtési miniszter és az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a roalacnevelés céljára 1954-tői évente legalább 100 000 mázsa hántolt, zsírdús olajpogácsát állítsanak elő. e) A malacok takarmányérték’o- sítésének, ellenáll óképességének, növekedési erélyűnek fokozása, valamint a vágott áru kedvezőbb húsarányának biztosítása érdekében — a tenyészgazdaságokat kivéve — széles körben alkalmazni kell a haszonállatelőállító keresztezést. Ezekben a gazdaságokban a zsírjellegü kocaállomány szaporaságának fokozására az első keresztezésből származó kocákat keli tenyésztésbe állítani. í) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok igtjlésállományának javítása céljából az állami gazdaságokból éveufe 30.000 darab kocasüldőt kell részükre kedvező feltételek mellett juttatni. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett állományának 1 támogatása céljából a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett, kiváló kocáinak szaporulatából tenyészállat-áron évente mintegy 30.000 darab lenyé&zsüldőt kell felvásárolni. Ezeket kedvező feltételek mellett az országos állomány javítására más termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok rendelkezésére kell bocsátani. g) A földművelésügyi minisztériumnak 1956. év végéig legalább 50.000 koca törzskönyvezéséről keil gondoskodnia. h) Meg kell javítani a sertés- pestis, serlésorbánc, brucellózis s meg kell kezdeni a hólyagfér- gesség elleni védekezést. Tovább kell javítani az oltóanyagok minőségét. 4. JUHTENYÉSZTÉS. a) A gazdaságos juhtartás minden lehetőségének maradéktalan kihasználása érdekében juhállományunkat 1956. év végéig 2.3 millióra, darabonkénti gyapjúhozamát pedig átlagosan 3.8 kg-ra kell emelni. b) Elsősorban a magas gyapjúhozamú, emellett fejésre is alkalmas, fésűsgyapjút termelő merinó julifajtát kell tenyészteni, a cigája jelenlegi állományszámának fenntartása mellett. c) A földművelésügyi miniszter biztosílsa, hogy 1956. év végéig legalább 80.000 anyajuhot tartsanak törzskönyvi ellenőrzés alatt A juhállomány minőségének javítása céljából a földművelésügyi miniszter és a könnyűipari miniszter az ország kosáilo- mányút évenként vizsgáltas a felül, A tenyésztésre alkalmas ko(Folytatás a 4. oldalon.)
