Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

3 1953 december 24., csiíttirtiik yiUaí-míak Vlépí A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Fo’ytalás a 4. oldalról.) (alniazni l eli. A julalmazás össze­ge 100.000 forintig terjedhet. 6. A mezőgazdaság gépesíté­sében fontos feladat vár a mun­kásosztályra, különösen a mező- gazdasági gépiparban dolgozó kommunistákra, akik felelősek azért, hogy a mezőgazdasági gé­pek, alkatrészek, határidőre, jó minőségben legyártásra kerülje­nek. B. A gépállomásokon a mezőgaz­dasági munkák gépesítésének megjavítása érdekében az aláb­biakat kell tenni: 1. A gépállomások vezetőit fe­lelőssé kell tenni a termelőszö- veikezetek terméseredményeinek növeléséért, elsősorban a növény- termelés területén, de a többi termelési ágakban is. További feladatuk a dolgozó parasztok termelésének elősegítése, a szá­mukra végzett jóminőségű gépi munka útján. 2. Minden gépállomáson javí­tóműhelyt, géptároló színeket, üzemanyag- és alkatrész-raktárt, üzemi mosdót, öltözőt és pihenő- helyiséget kell építeni. Az 1954— 1956. évi népgazdasági tervekben elő kell irányozni 260 gépállomási típus-javítóműhely és a hozzá legszükségesebb üzemi épületek felépítését. a) 1954—1956-ban nyílt beton- teret kell építeni a gépek sza­badban történő tárolására és biz­tosítani kell a gépállomások víz­ellátását. b) A gépállomásokon az üzem­anyag tárolására az 1954. évben 166. darab, 1955-ben 150 darab, 1950-ban “ugyancsak 150 darab 25 köl «néieres; eekeszes vaslemez - tartályt, a brigádszálLásokon 600 darab, egyenként háromköbmété- res Vaslemeztartályt, 20.000 darab 200 literes és 5000 darab 50 lite­res vashordót, megfelelő számú kézi szivattyút és az üzemanyag kezeléséhez szükséges egyéb fel­szerelést kell biztosítani. 3. A megyei gépjavító vállala­tok fejlesztésére 1954—1956. évek­ben 60 millió forint építkezési beruházást kell fordítani. Ebből 1954-ben hétmillió forintos keret­ben a nyíregyházi típus-javító­üzemet kell felépíteni, továbbá 10 millió forintos keretben a meglévő műhelyeket kell korsze­rűsíteni. Az építésügyi miniszter a gép­állomások és a megyei gépjavító vállalatok építkezéseit minden más építkezést megelőzve végez­tesse el. A mezőgazdasági gépek javítá­sához az 1954—1956. évi nép- gazdasági tervekben éven­te egyenlő arányban legalább 600 darab esztergapad, 50 mil­lió forint értékű műhelyfelszere­léshez szükséges egyéb szerszám­gép, 35 millió forint értékű mű­helyberendezést és ebből ötmil­lió forint értékű mérőszer le­gyártását, valamint 330 darab 1.5 —2 tonnás tehergépkocsira sze­reit mozgójavítóműhely gyártá­sát és felszerelését kell előirá­nyozni. 1954—1955-ben meg kell te­remteni a mezőgazdasági gépek fődarabcserés javításának lehe­tőségét és e célra a megyei gép­javító vállalatoknál a gépek 10 százalékának megfelelő fődarab- esere-alapot kell biztosítani a traktorok és kombájnok főjavítá­sának elvégzésére. 4. A gépállomási dolgozók j munkabérüket az államtól kapják az alábbiak szerint: a) Minden traktor- és . kom- j \ bájnvezető, tekintet nélkül arra.[ I hogy tagja-e valamely termelő-1 I szövetkezetnek, vagy nem. a tér-' melőszövetkezetekben végzett | munkáért minden teljesített mű- szaknorma után a gépállomástól j biztosítóit pénzbeni és természet­beni fizetést kap. Ezenfelül a traktorvezető, a kombájnvezelő, a munkagépke-1 z-elő és a segédkombájnvezető a ■ termelőszövetkezet zárszámadása­kor minden elért munkaegység után olyan természetbeni és pénz­beni juttatásban részesüljön, ami­lyen mértékben az egy munka- ségre eső termelőszövetkezeti jö­vedelem meghaladja a biztosított bért. A műszaknormáért járó mun­kaegység változatlan marad. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kom­bájnvezető, a munkagépkezelő és a segédkombájnvezető a gépál­lomástól pénzbeni és természet­beni teljesítménybért kap. A munkagépkezelő és a segéd­kombájnvezető 70 százalékát kap­ja a traktor- és kombájnvezető készpénzben és természetbeni megállapított bérének. A készpénzbért közvetlenül, a természetbeni bért az állami ter- ménybegyüjtő útján fizeti a gép­állomás. Az évi termény járandó­ságot két részletben, minden év július 31-ig és november 30-ig kell kiadni. b) A gépjavításban résztvevő traktorvezetők és egyéb dolgozók héíéí^Sí javítások idején, a n$j hely munkások bérét egész évben ai'rtjifdti I. a. számú karbantartó tarifával kell elszámolni. c) A dolgozók érdekeltségének fokozása céljából új prémium- rendszert kell kidolgozni, figye­lemmel a termelőszövetkezetben elért eredményekre. d) A gépállomások állandó dol­goséit társadalombiztosításban és családipőtlékban kell részesíteni. e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehozásához szükséges ösz- szeget kell a költségvetés kereté- bal előirányozni. Az állandó szál­láshellyel nem rendelkező brigá­dok részére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954— 1956-ban 1000, egyenként leg­alább 8 személyes lakókocsi le­gyártásáról. 5. A traktorosok képzettségé­nek megjavítására az ipari tan­intézetekben alkalmazott képzési rendszerre kell áttérni. A trak- torgépészképzést, az ipari tanuló- képzés mintájára, 18 hónapos időtartammal kell megszervezni. 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő 17—19 éves tanuló képzését kell megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a I gépállomásokon legalább három évig kell szakmájukban dolgoz- niok. A földművelésügyi miniszter 1954-től kezdődően szervezzen 6 hónapos traktorosgépészképző tanfolyamokat 22—26 éves dolgo­zók számára, akik katonai szol­gálatukat teljesítették és a trak­torvezetésben vagy szerelői mun­kában legalább egyéves tapaszta­lattal rendelkeznek. Ezen a tan­folyamon évente 4000—4000 traktorvezetőt beli kiképezni. A kombájn vezetőket és egyéb speciális gépkezelőket hasonló el­vek szerint kell átképezni. A műhelymunkások és a me­gyei gépjavító vállalatok szak­munkásainak utánpótlására az MTH irányítása alá tartozó ta­nulóképzés keretében traktormo­torszerelő, esztergályos és ko- vácsbegesztő szakmunkásokat kell kiképezni. A traktoros- és szak­munkástanulók kiképzésük ideje alatt az ipari tanulókhoz ha­sonlóan ingyenes egyenruha- és munkaruliajutlatásban és ellátás­iján részesülnek. A gépállomások dolgozói részé­re naponta az eddig megállapí­tott hozzájárulással háromszori étkezést, ebből egyszer meleg étel­lel való ellátást kell biztosítani. Ha. a szántóföldeken dolgozó traktorosbrigádok részére a gép­állomás az étkeztetést nem tudja biztosítani, a napi étkezési hoz­zájárulást 4 forintra kell fel­emelni. A traktorvezetők részére ön­költségi áron egyenruhát kell biz­tosítani. A gépállomás minden családfenntartó dolgozója részére háztáji földet kell adni. A gépállomások dolgozói lakás­viszonyainak meg ja vitására az egyéni lakásépítkezés széleskörű fejlesztését kell lehetővé tenni. 1954-ben a gépállomások telep­helyeinek közelében 500 szolgá­lati lakást kell építeni. 6. A vezetés színvonalának emelése érdekében: a) 1956-tól gépállomás igazga­tójává, főmérnökévé, főagronó- musává gépészmérnökök, illető­leg felsőfokú képzettséggel ren­delkező agronómusok nevezhetők ki. A gépjavító vállalatoknál fő­mérnökké csak egyetemi végzett­séggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező mérnököt lehet kine­vezni. b) Azoknak a gépállomási igaz­gatóknak, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek, de kellő hoz­záértéssel vezetik a gépállomást, segítséget kell nyújtani szakkép­zettségük fokozására. c) 1954-ben az Agrártudományi Egyetem gépesítési karán vég­zettek közül 50, a Műszaki Egye­tem gépészmérnöki és gépgyártó- mémöki karán végzettek közül 25—25 mérnököt, az ipar és a népgazdaság egyéb ágaiból 1954­ben további 50 mérnököt kell s mezőgazdaságba átirányítani. d) A gépállomások vezető dol­gozóinak (igazgató, főmérnök, fő- agronóinus, vezető könyvelő, ve­zető mechanikus, körzeti media nikus, munkairányító) fizetésé az iskolai végzettségtől, az eltöl­tött szolgálati évektől és a terv- feladat nagyságától függően kel megállapítani. e) A gépállomás irányító mun­kakörben működő vezető dolgo­zóit a gépállomási tervek túl teljesítése, a magasabb termésát­lagok elérése alapján premizálni kell. 7. 1954— 55-ben önkéntes je­lentkezés alapján az iparból * gépállomásokra és állami gazda­ságokba át kell irányítani mint­egy 5000 tapasztalt, képzett szak­munkást részben a javítóüzemek­be, részben pedig traktorosgé­pésznek és kombájnvezetőnek. A földművelésügyi miniszté­rium gondoskodjék ezeknek a? ipari munkásoknak átképzéséről illetve továbbképzéséről és elhe­lyezéséről. X. A mezőgazdasági szervek irányításúnak megjavításáról; a mezőgazdasági szakemberek bevonásáról a termelés közvetlen irányításába; a szakotaiás és a tudományos munka megjavításáról A mezőgazdasági termelés ál­lami irányítása és annak szerve­zete nem felel meg a követelmé­nyeknek. A legfőbb hiba az, hogy a mezőgazdasági szakemberek irodákban ülnek, adminisztráció­val vannak lekötve és nem szer­vezik a termelést. A szakemberképzés színvona­la és szűk specializálása sem felel meg a mezőgazdasági ter­melés előtt álló feladatoknak. mezőgazdaság áUaípj, irányí­tásában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácsok hatás­körét az utasítások továbbítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben gúzsba- kötötte a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások kezdeményezését is. A közpon­tosítás lúlhajtása következtében a megyei, járási és a községi tanácsok a mezőgazdaság helyi problémáit képtelenek helyesen megoldani és a dolgozók töme­geit bevonni a mezőgazdaság fej­lesztése érdekében végzett mun­kába. \ Mindez a mezőgazdasági szer­vek >— a földművelésügyi mi­nisztérium, a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztá­lyainak — mértéktelen felduz­zasztására és az operatív veze­tés helyett bürokratikus utasítá­sok tömkelegére vezetett. Emiatt a földművelésügyi minisztérium­ban háttérbe szorult a mezőgaz­daság állami irányításának egyik legfontosabb része: a szakmai propagandamunka. A termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legjobb eredményeit a propa­ganda nem népszerűsíti, nem is­merteti azokat a módszereket, amelyek segítségével az eredmé­nyeket elérték. Mindezekneik a hi­báknak a gyökere elsősorban ma­gában a földművelésügyi minisz­tériumban van, másodsorban a megyei és a járási mezőgazdasági szerveknél; A mezőgazdasági tudományos munka is elmarad még a gyakor­lat követelményeitől és elért ered­ményei sem terjedtek el a gya­korlatban. 1. A mezőgazdasági termelést irányító szervezetnek megjavítá­sa érdekében az alábbi intézke­déseket kell tenni: a) A mezőgazdasági állami irá­nyításában a túlzott központosí­tást meg kell szűntetni. A föld­művelésügyi miniszter a terme­lés közvetlen irányításával kap­csolatos feladatok zömét adja át a helyi tanácsi és mezőgazdasá­gi szerveknek, ugyanakkor for­dítson nagyobb gondot ezek mun­kájának megjavítására. A mező- gazdasági termelés fejlesztésére irányuló feladatok végrehajtását a helyi viszonyok figyelembevé­telével a megyei, a járási és a községi tanácsok szervezzék meg, elsősorban a mezőgazdaság dol­gozói körében végzett felvilágo­sító, mozgósító tevékenységük! gyökeres megjavításával. Elvhez a tanácsok népművelési szervei és intézményei adjanak messzeme­nő segítséget. b) A gépállomások körzeti agronómusi rendszerét meg kell szüntetni, helyette létre kell hoz­ni a termelőszövetkezetekbe, il­letve a községekbe kihelyezett ag­ronómusi hálózatot úgy, hogy egy agronómusra általában 2500 3000' kát. hold szántóterület jusson. Az agronómusnak, aki továbbra is a gépállomás állomá­nyában marad — elsősorban a termelőszövetkezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkor minden, segítséget meg kell ad­ni az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok számára is. Le­hetőleg a 600—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezetbe kü­lön agrouómust kell helyezni. Az ország főbb zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkálatok elvégzésére és ezekre I a gépállomásokra kertész és sző­lész szakembereket kell beosztani. c) Minden járásban létre kell hozni egy állattenyésztőállo­mást, amelynek fő feladata a törzskönyvezés és az apaállatgaz­dálkodás. Az országos növényvédelmi szolgálatot decentralizálni kellés létre kell hozni 17 növénylvé- dőállomást, amelyek ellátják az állami feladatot képező védeke­zést (burgonyabogár, amerikai fe­hér szövőlepke stb1.), és segít­séget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők effenf védekezésben. Megyénként öntözési és talaj­javítási állomásokat kell létesí­teni és feladatukká kell tenni a belső öntözőtelepek megépítését, a talajjavítás elvégzését d) A földművelésügyi miniszté­rium az eddiginél nagyobb gon­dot fordítson a szakmai propa­gandára. Meg kell javítani az írásos propaganda szakmai szín­vonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készí­tése során figyelembe kell ven­ni az egyes tájak adottságait A népművelési miniszter a földmű­velésügyi miniszterrel együtt nö­velje a mezőgazdasági oktató- és dokumentumfilmek, íUmhíradó- beiétek és hangfelvételek számát A hároméves téli mezőgazdasági tanfolyamokat be kell illeszteni az állami szakoktatás szervezeté­be és a tanfolyamot végzettek kapják .uníg,, az »Arany«- illetve Ezüstkalászos főldmüves«-jél- vényi. A mezőgazdasági szakkörök se­gítségével tömegméretűvé kell ten­ni a mezőgazdasági kísérletezést és a korszerű termelési eljárások alkalmazását. A szakkör öle mű­ködéséhez szükséges anyagi esz­közöket állami támogatással kel biztosítani. A Micsurin Agrártu­dományi Egyesület tevékenységét ki kell terjesztem és feladatává kell tenni a mezőgazdasági isme­retek társadalmi úton való ei- terjesztését. A földművelésügyi miniszter a* 1954. évtől kezdve évente szer­vezze meg a hagyományos or­szágos mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt Budapesten, t emellett az elmúlt évek jó ta­pasztalatai alapján évente ren­dezzen megyénként is vásárral egybekötött mezőgazdasági kiál­lításokat. Rá kell térni arra * rendszerre, hogy a kiállításokon azok a termelőszövetkezetek, át lami gazdaságok és egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok ve­hessenek részt, alak az előző gaz­dasági évben jó termelési ered­ményt értek el. e) A dolgozó parasztok köré­ben népszerű »Szabad Föld« nyújtson még több szakmai se­gítséget a mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséhez. • 2. Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésére az aláb­bi intézkedéseket kell tenni: a) 1954 őszén újból meg kell nyitni — az 1953. év őszén meg­nyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához hasonló szervezet­tel —< a Keszthelyi és a Magyar­óváré Mezőgazdasági Akadémiát b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükséglet biztosí­tására és a tanítási színvonal emelése érdekében az Agráregye­tem. gépesítési karát önálló Me­(Folytalás a 6. oldaton.)

Next

/
Thumbnails
Contents