Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
3 1953 december 24., csiíttirtiik yiUaí-míak Vlépí A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Fo’ytalás a 4. oldalról.) (alniazni l eli. A julalmazás összege 100.000 forintig terjedhet. 6. A mezőgazdaság gépesítésében fontos feladat vár a munkásosztályra, különösen a mező- gazdasági gépiparban dolgozó kommunistákra, akik felelősek azért, hogy a mezőgazdasági gépek, alkatrészek, határidőre, jó minőségben legyártásra kerüljenek. B. A gépállomásokon a mezőgazdasági munkák gépesítésének megjavítása érdekében az alábbiakat kell tenni: 1. A gépállomások vezetőit felelőssé kell tenni a termelőszö- veikezetek terméseredményeinek növeléséért, elsősorban a növény- termelés területén, de a többi termelési ágakban is. További feladatuk a dolgozó parasztok termelésének elősegítése, a számukra végzett jóminőségű gépi munka útján. 2. Minden gépállomáson javítóműhelyt, géptároló színeket, üzemanyag- és alkatrész-raktárt, üzemi mosdót, öltözőt és pihenő- helyiséget kell építeni. Az 1954— 1956. évi népgazdasági tervekben elő kell irányozni 260 gépállomási típus-javítóműhely és a hozzá legszükségesebb üzemi épületek felépítését. a) 1954—1956-ban nyílt beton- teret kell építeni a gépek szabadban történő tárolására és biztosítani kell a gépállomások vízellátását. b) A gépállomásokon az üzemanyag tárolására az 1954. évben 166. darab, 1955-ben 150 darab, 1950-ban “ugyancsak 150 darab 25 köl «néieres; eekeszes vaslemez - tartályt, a brigádszálLásokon 600 darab, egyenként háromköbmété- res Vaslemeztartályt, 20.000 darab 200 literes és 5000 darab 50 literes vashordót, megfelelő számú kézi szivattyút és az üzemanyag kezeléséhez szükséges egyéb felszerelést kell biztosítani. 3. A megyei gépjavító vállalatok fejlesztésére 1954—1956. években 60 millió forint építkezési beruházást kell fordítani. Ebből 1954-ben hétmillió forintos keretben a nyíregyházi típus-javítóüzemet kell felépíteni, továbbá 10 millió forintos keretben a meglévő műhelyeket kell korszerűsíteni. Az építésügyi miniszter a gépállomások és a megyei gépjavító vállalatok építkezéseit minden más építkezést megelőzve végeztesse el. A mezőgazdasági gépek javításához az 1954—1956. évi nép- gazdasági tervekben évente egyenlő arányban legalább 600 darab esztergapad, 50 millió forint értékű műhelyfelszereléshez szükséges egyéb szerszámgép, 35 millió forint értékű műhelyberendezést és ebből ötmillió forint értékű mérőszer legyártását, valamint 330 darab 1.5 —2 tonnás tehergépkocsira szereit mozgójavítóműhely gyártását és felszerelését kell előirányozni. 1954—1955-ben meg kell teremteni a mezőgazdasági gépek fődarabcserés javításának lehetőségét és e célra a megyei gépjavító vállalatoknál a gépek 10 százalékának megfelelő fődarab- esere-alapot kell biztosítani a traktorok és kombájnok főjavításának elvégzésére. 4. A gépállomási dolgozók j munkabérüket az államtól kapják az alábbiak szerint: a) Minden traktor- és . kom- j \ bájnvezető, tekintet nélkül arra.[ I hogy tagja-e valamely termelő-1 I szövetkezetnek, vagy nem. a tér-' melőszövetkezetekben végzett | munkáért minden teljesített mű- szaknorma után a gépállomástól j biztosítóit pénzbeni és természetbeni fizetést kap. Ezenfelül a traktorvezető, a kombájnvezelő, a munkagépke-1 z-elő és a segédkombájnvezető a ■ termelőszövetkezet zárszámadásakor minden elért munkaegység után olyan természetbeni és pénzbeni juttatásban részesüljön, amilyen mértékben az egy munka- ségre eső termelőszövetkezeti jövedelem meghaladja a biztosított bért. A műszaknormáért járó munkaegység változatlan marad. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kombájnvezető, a munkagépkezelő és a segédkombájnvezető a gépállomástól pénzbeni és természetbeni teljesítménybért kap. A munkagépkezelő és a segédkombájnvezető 70 százalékát kapja a traktor- és kombájnvezető készpénzben és természetbeni megállapított bérének. A készpénzbért közvetlenül, a természetbeni bért az állami ter- ménybegyüjtő útján fizeti a gépállomás. Az évi termény járandóságot két részletben, minden év július 31-ig és november 30-ig kell kiadni. b) A gépjavításban résztvevő traktorvezetők és egyéb dolgozók héíéí^Sí javítások idején, a n$j hely munkások bérét egész évben ai'rtjifdti I. a. számú karbantartó tarifával kell elszámolni. c) A dolgozók érdekeltségének fokozása céljából új prémium- rendszert kell kidolgozni, figyelemmel a termelőszövetkezetben elért eredményekre. d) A gépállomások állandó dolgoséit társadalombiztosításban és családipőtlékban kell részesíteni. e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehozásához szükséges ösz- szeget kell a költségvetés kereté- bal előirányozni. Az állandó szálláshellyel nem rendelkező brigádok részére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954— 1956-ban 1000, egyenként legalább 8 személyes lakókocsi legyártásáról. 5. A traktorosok képzettségének megjavítására az ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerre kell áttérni. A trak- torgépészképzést, az ipari tanuló- képzés mintájára, 18 hónapos időtartammal kell megszervezni. 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő 17—19 éves tanuló képzését kell megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a I gépállomásokon legalább három évig kell szakmájukban dolgoz- niok. A földművelésügyi miniszter 1954-től kezdődően szervezzen 6 hónapos traktorosgépészképző tanfolyamokat 22—26 éves dolgozók számára, akik katonai szolgálatukat teljesítették és a traktorvezetésben vagy szerelői munkában legalább egyéves tapasztalattal rendelkeznek. Ezen a tanfolyamon évente 4000—4000 traktorvezetőt beli kiképezni. A kombájn vezetőket és egyéb speciális gépkezelőket hasonló elvek szerint kell átképezni. A műhelymunkások és a megyei gépjavító vállalatok szakmunkásainak utánpótlására az MTH irányítása alá tartozó tanulóképzés keretében traktormotorszerelő, esztergályos és ko- vácsbegesztő szakmunkásokat kell kiképezni. A traktoros- és szakmunkástanulók kiképzésük ideje alatt az ipari tanulókhoz hasonlóan ingyenes egyenruha- és munkaruliajutlatásban és ellátásiján részesülnek. A gépállomások dolgozói részére naponta az eddig megállapított hozzájárulással háromszori étkezést, ebből egyszer meleg étellel való ellátást kell biztosítani. Ha. a szántóföldeken dolgozó traktorosbrigádok részére a gépállomás az étkeztetést nem tudja biztosítani, a napi étkezési hozzájárulást 4 forintra kell felemelni. A traktorvezetők részére önköltségi áron egyenruhát kell biztosítani. A gépállomás minden családfenntartó dolgozója részére háztáji földet kell adni. A gépállomások dolgozói lakásviszonyainak meg ja vitására az egyéni lakásépítkezés széleskörű fejlesztését kell lehetővé tenni. 1954-ben a gépállomások telephelyeinek közelében 500 szolgálati lakást kell építeni. 6. A vezetés színvonalának emelése érdekében: a) 1956-tól gépállomás igazgatójává, főmérnökévé, főagronó- musává gépészmérnökök, illetőleg felsőfokú képzettséggel rendelkező agronómusok nevezhetők ki. A gépjavító vállalatoknál főmérnökké csak egyetemi végzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező mérnököt lehet kinevezni. b) Azoknak a gépállomási igazgatóknak, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek, de kellő hozzáértéssel vezetik a gépállomást, segítséget kell nyújtani szakképzettségük fokozására. c) 1954-ben az Agrártudományi Egyetem gépesítési karán végzettek közül 50, a Műszaki Egyetem gépészmérnöki és gépgyártó- mémöki karán végzettek közül 25—25 mérnököt, az ipar és a népgazdaság egyéb ágaiból 1954ben további 50 mérnököt kell s mezőgazdaságba átirányítani. d) A gépállomások vezető dolgozóinak (igazgató, főmérnök, fő- agronóinus, vezető könyvelő, vezető mechanikus, körzeti media nikus, munkairányító) fizetésé az iskolai végzettségtől, az eltöltött szolgálati évektől és a terv- feladat nagyságától függően kel megállapítani. e) A gépállomás irányító munkakörben működő vezető dolgozóit a gépállomási tervek túl teljesítése, a magasabb termésátlagok elérése alapján premizálni kell. 7. 1954— 55-ben önkéntes jelentkezés alapján az iparból * gépállomásokra és állami gazdaságokba át kell irányítani mintegy 5000 tapasztalt, képzett szakmunkást részben a javítóüzemekbe, részben pedig traktorosgépésznek és kombájnvezetőnek. A földművelésügyi minisztérium gondoskodjék ezeknek a? ipari munkásoknak átképzéséről illetve továbbképzéséről és elhelyezéséről. X. A mezőgazdasági szervek irányításúnak megjavításáról; a mezőgazdasági szakemberek bevonásáról a termelés közvetlen irányításába; a szakotaiás és a tudományos munka megjavításáról A mezőgazdasági termelés állami irányítása és annak szervezete nem felel meg a követelményeknek. A legfőbb hiba az, hogy a mezőgazdasági szakemberek irodákban ülnek, adminisztrációval vannak lekötve és nem szervezik a termelést. A szakemberképzés színvonala és szűk specializálása sem felel meg a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatoknak. mezőgazdaság áUaípj, irányításában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácsok hatáskörét az utasítások továbbítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben gúzsba- kötötte a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások kezdeményezését is. A központosítás lúlhajtása következtében a megyei, járási és a községi tanácsok a mezőgazdaság helyi problémáit képtelenek helyesen megoldani és a dolgozók tömegeit bevonni a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzett munkába. \ Mindez a mezőgazdasági szervek >— a földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak — mértéktelen felduzzasztására és az operatív vezetés helyett bürokratikus utasítások tömkelegére vezetett. Emiatt a földművelésügyi minisztériumban háttérbe szorult a mezőgazdaság állami irányításának egyik legfontosabb része: a szakmai propagandamunka. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legjobb eredményeit a propaganda nem népszerűsíti, nem ismerteti azokat a módszereket, amelyek segítségével az eredményeket elérték. Mindezekneik a hibáknak a gyökere elsősorban magában a földművelésügyi minisztériumban van, másodsorban a megyei és a járási mezőgazdasági szerveknél; A mezőgazdasági tudományos munka is elmarad még a gyakorlat követelményeitől és elért eredményei sem terjedtek el a gyakorlatban. 1. A mezőgazdasági termelést irányító szervezetnek megjavítása érdekében az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) A mezőgazdasági állami irányításában a túlzott központosítást meg kell szűntetni. A földművelésügyi miniszter a termelés közvetlen irányításával kapcsolatos feladatok zömét adja át a helyi tanácsi és mezőgazdasági szerveknek, ugyanakkor fordítson nagyobb gondot ezek munkájának megjavítására. A mező- gazdasági termelés fejlesztésére irányuló feladatok végrehajtását a helyi viszonyok figyelembevételével a megyei, a járási és a községi tanácsok szervezzék meg, elsősorban a mezőgazdaság dolgozói körében végzett felvilágosító, mozgósító tevékenységük! gyökeres megjavításával. Elvhez a tanácsok népművelési szervei és intézményei adjanak messzemenő segítséget. b) A gépállomások körzeti agronómusi rendszerét meg kell szüntetni, helyette létre kell hozni a termelőszövetkezetekbe, illetve a községekbe kihelyezett agronómusi hálózatot úgy, hogy egy agronómusra általában 2500 3000' kát. hold szántóterület jusson. Az agronómusnak, aki továbbra is a gépállomás állományában marad — elsősorban a termelőszövetkezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkor minden, segítséget meg kell adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára is. Lehetőleg a 600—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezetbe külön agrouómust kell helyezni. Az ország főbb zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkálatok elvégzésére és ezekre I a gépállomásokra kertész és szőlész szakembereket kell beosztani. c) Minden járásban létre kell hozni egy állattenyésztőállomást, amelynek fő feladata a törzskönyvezés és az apaállatgazdálkodás. Az országos növényvédelmi szolgálatot decentralizálni kellés létre kell hozni 17 növénylvé- dőállomást, amelyek ellátják az állami feladatot képező védekezést (burgonyabogár, amerikai fehér szövőlepke stb1.), és segítséget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők effenf védekezésben. Megyénként öntözési és talajjavítási állomásokat kell létesíteni és feladatukká kell tenni a belső öntözőtelepek megépítését, a talajjavítás elvégzését d) A földművelésügyi minisztérium az eddiginél nagyobb gondot fordítson a szakmai propagandára. Meg kell javítani az írásos propaganda szakmai színvonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készítése során figyelembe kell venni az egyes tájak adottságait A népművelési miniszter a földművelésügyi miniszterrel együtt növelje a mezőgazdasági oktató- és dokumentumfilmek, íUmhíradó- beiétek és hangfelvételek számát A hároméves téli mezőgazdasági tanfolyamokat be kell illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe és a tanfolyamot végzettek kapják .uníg,, az »Arany«- illetve Ezüstkalászos főldmüves«-jél- vényi. A mezőgazdasági szakkörök segítségével tömegméretűvé kell tenni a mezőgazdasági kísérletezést és a korszerű termelési eljárások alkalmazását. A szakkör öle működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kel biztosítani. A Micsurin Agrártudományi Egyesület tevékenységét ki kell terjesztem és feladatává kell tenni a mezőgazdasági ismeretek társadalmi úton való ei- terjesztését. A földművelésügyi miniszter a* 1954. évtől kezdve évente szervezze meg a hagyományos országos mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt Budapesten, t emellett az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján évente rendezzen megyénként is vásárral egybekötött mezőgazdasági kiállításokat. Rá kell térni arra * rendszerre, hogy a kiállításokon azok a termelőszövetkezetek, át lami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok vehessenek részt, alak az előző gazdasági évben jó termelési eredményt értek el. e) A dolgozó parasztok körében népszerű »Szabad Föld« nyújtson még több szakmai segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. • 2. Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésére az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) 1954 őszén újból meg kell nyitni — az 1953. év őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához hasonló szervezettel —< a Keszthelyi és a Magyaróváré Mezőgazdasági Akadémiát b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükséglet biztosítására és a tanítási színvonal emelése érdekében az Agráregyetem. gépesítési karát önálló Me(Folytalás a 6. oldaton.)
