Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
2 ViUas&atok Hifit US« december XL, eetWért«* A ílag jar Dolgozók l’árija Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Miniszleríanáesának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folvltlás az 1. oldalról.) vége/zck a mélyszántást. E növények alá a termelőszövetkezetek részére végzett mélyszántás díját, ha az egész leszerződött területet istái lói l ágyázták, a szerződtető vállalat térítse meg. b) A terméseredmények növelése érdekében az ipari «övéinek, mindenekelőtt a cukorrépa, a kender, a dohány, a len és a gyapot termelésénél lovább kell fokozni a műtrágyák felhasználását is. Az élelmiszeripari és a könnyűipari miniszter gondoskodjék arról, hogy e növények termelői — a termelési szerződések alapján — idejében megkapják a szerződésben biztosított műtrágyát. 3. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az ipari növényeket, az ország természeti adottságait figyelmen kívül hagyva, az egyes növények számára nem megfelelő tájakon is termeltetik. A földművelésügyi miniszter — a termelők kívánságának figyelembevételével — állapítsa meg az egyes ipari növények legmegfelelőbb lermöterü- lí“: ‘it s 1955. évtől kezdődően az élelmiszeripari miniszter, illetve a könny űipari miniszter az egyes ipari növények termelésére ezeken a kijelölt területeken engedélyezze a szerződéskötést. A kijelölt körzetekben rá kell térni a hároméves szerződéses termelési rendszeri-e. A kijelölt körzeteken kívül fekvő területeken csak egv évre lehet szerződést kölni. Ugyancsak meg kell szüntetni — a dohány kivételével — az ipari növények szerződésen kívül történő termelésének tilalmát, sőt javasolni kell, hogy főként kendert és lent, valamint olajos növényeket, gyapotot, a termelő- szövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szántóföldjeiken, vagy’ kertjükben saját használatukra is termeljenek. Ezért a bel- és külkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy cukorrépa, gyapot és más ipari növények vetőmagja szabadforgalomba is kerüljön. 4. Az ipari növények vetőmag- szükségletét elsősorban hazái nemesítésül fajtákból kell biztosítani. Cukorrépából elsősorban Sedlmayr Kurt Kossuth-díjas akadémikus által nemesített «Beta» K 91-es fajtát kell az ország egész területén termelni. Napraforgóból az Alföld és a Dunántúl déli részén az iregszemcsei középtör- zsíí középkorai napraforgót, a Tiszántúl északi részén pedig a szabolcsi táj faj tát kell termelni. Kenderből az Alföld déli részén a kompolti kendert, az Alföld többi részén a tiborszállási tájfajtát, a Dunántúlon a nemesített fértődi kendert kell termelni. El kell terjeszteni a kompolti kísérleti gazdaságban kidolgozott faj- tahelerózis kendervetőmag elsza- porítását. Velőmagtermelésre — a fajtakörzeteken- belül —■ a legalkalmasabb területet kell kiválasztani és ott a legfejlettebb termelési eljárásokat kell alkalmazni. Az ipari növények vetőmagjának előállítását a termeltető vállalatok szervezzék meg a kutatóintézetek és kísérleti gazdaságok segítségével. 5. A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és az egyénileg termelőknél egyaránt gépesítését. A kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék a külföldön bevált típusú rostkender- betakarítógépek oly mértékű gyártásáról, ami lehetővé teszi a j alkalmazását kender teljes gépi betakarítását. I A vöröshagyma termelés rékosság céljából térjenek rá a napraforgónak őszi takarmánykeverék után történő májusi másodvetésére, amely megfelelő magtermést biztosít. A rost- és magkender alá elengedhetetlen a koraőszi bőséges istállótrágyázás, valamint az idejében történő őszi mélyszántás. A magkendert főleg lápi (kolus) talajokra kell vetni. 6. Az állami gazdaságokban és i körben a napraforgó és szója Dunántúlon pedig javasolni kell, j a termelőszövetkezetekben fokoz-1 gabonakombájnnal való betaka- hogy a vetésterülettel való laka- ni kell a betakaralítási munkák I rítását. VI. A burgonya- és a zöldségtermelés növeléséről, valamint a dolgozóit burgonya- és zöldségellátásának megjavításáról nek periig kellő számú fogatos művelőeszközt kell rendelkezésükre bocsátani. meg kell javítani az ipari növények ápolási munkáit. A cukorrépa termelésénél, a koraőszi istállótrágyázás és a géppel- végzett őszi mélyszántás mellett, a legnagyobb gondot kell fordítani az egyetésnek négylevc- ies korban történő elvégzésére úgy, hogy négyzetméterenként legalább 10 növény maradjon. A napraforgót ősszel mélyen szántott területre kell vetni. A nak növelése érdekében fokozni kell a zöldségtermő területek trá.« gyázását és elő kell segíteni aa élenjáró termésfokozó módszerek fej« A gabonakombájnok 30 százaié- lesztése céljából a makói vidéken kához napraforgó-arató berende- -cl kell terjeszteni a dughagyma zést is kell gyártani. A földművelésügyi miniszter szervezze meg minél szélesebb Hazánkban a burgonya és a ! szervezzék meg a nemesített mi- zöldséguövények termelési lehe- nőségi velőgumó elszaporítását és tőségei igen kedvezőek, azonban a termést a termelőszövetkezetek jelenleg még mindkét termelési és az egyénileg gazdálkodó dol- ágazalra jellemző, hogy a felsza- j gozó parasztok számára ugyan- badulás előtti elmaradott állapo- olyan súlyú burgonyáért cseréltük lényegesen nem változott, jék ki. Egy-egy termelőnek any- Csak egyes gazdaságok emelték nyi nemesített vetőgumot kejl ad- lényegesen termésüket, amely , ni, hogy vetőgumóparcellájánel- egyben megmutatja lehetőségein-! szaporítva, egész vetésterületét 3 két is. A balkányi állami gazda- j —4 évenként a felújított velőgu* ság 1953-ban 200 kát. holdon móval ültethesse be, nagyüzemi hőkezelési eljárását. A fűszerpaprika, paradicsom, pót'« rezselyem terméseredményomel# fokozása érdekében el kell tér-« jeszteni a vetőmag jnrovizálását. A területek gazdaságosabb kihasználása és művelése céljából az alacsonynövésíí paradicsomot, « paprikát, a káposztaféléket, sth, sűrűbben kell ültetni. 6. Az öntözéses zöldségteröleteket 1954-ben a jelenlegi 22.000 170 mázsás burgonyatermést éri el kát. holdanként; az edelényi Alkotmány termelőszövetkezet kertészeti brigádja korai fejeskáposztából 152, paprikából 107 mázsás átlagtermést takarított be. A nyári ültetésü termés jarovi4. A zöldségtermelésben visz- kát. holdról 28.000 kát. holdra sza kell térni a történelmileg j kell növebii. Fokozottabban al- kialakult termelőtájakra; a hagy- j kalmazni kell a barázdás és per- malermeléssel Makó környékére, j metező öntözéses módszereket. A a káposztafélékkel Szabolcs-Szat- helyi vizek öntözési lehelőségci- már és Győr-Sopron megyébe, a j kihasználására a gépállomá- gyökérzöldséggel Makó környé- s°k útján 1954-ben és 1955-ben kére, és a Szigetközbe, a fűszer- 500—500 szivattyút és meghajt ó- paprikával Kalocsa és Szeged J motort kell a termelőszövetkeze- köinyékére, a csemegepaprikával tek és az egyénileg gazdálkodó zálásáuak elősegítésére a földmű- a Sárköz vidékére, a paradicsom- dolgozó parasztok rendelkezésére vdésügyi miniszter bocsásson a mai Kecskemét és Hatvan kör és nyékére, a dinnyével Heves Szolnok megyébe. Különös gondot kell fordítani zöldségtermelő üzemek részére következő három év során az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek rendelkezésére 3000 Az országos termésátlagok azou- j köbméter faanyagot és 60.000 ban még nagyon alacsonyak, s- j négyzetméter sodronyíonatot. emiatt a -mezőgazdaság a növek- j 3. A terméseredmények növe- vő szükségleteket ezekből a tér- lése érdekében javasolni kell, i anyagellátás, hitel, gépellátás, stb. menyekből kellő mértékben fe- hogy a termelők a használatos szempontjából kedvezőbb berme- dezni nem tudja. Ezért a burgo- ritka állományú ültetés helyett a lesi feltételeket kell teremteni, nya és a zöldségfélék ára magas, j sűrűbb, kát. holdanként körül-1 A földművelésügyi miniszter, Ennek oka az is, hogy a búr-1 belül 2-1.000 töves ültetést alkal- gonya vetésterülete a felszabadu- ■ mázzák. A termelőszövetkezetek, lás előtti évekhez képest 77.000 az egyénileg gazdálkodó dolgozó kát. holddal csökkeni. A zöld- parasztok és az állami gazda- ségfélék vetésterülete az 1938. évi- j ságok fokozzák a hozamot fenek a kétszeresére növekedett j szektrágyázással, negyzetes-fész- ugyan, de a mezőgazdasági irá- ' kés ültetéssel. Fokozottabb mérbocsálani. Az öntözéses területe, ken is be kell vezetni a vetésforgórendszert. 7.’ A terméseredmények növea városellátó övezetek fejlesztő- j lsének fontos eszköze a minősére. Ezekben az övezetekben a '*'8* vetőmag. A minőségi vetőnyitó szervek helytelen intézkedései következtében a zöldségtermelés jelenlős részben kiszorult lékben át kell térni a zöldtrágyázásra; 1955-től kezdve a burgonyaterületek zöldtrágyázásához a történelmileg kialakult zöldség- — mindenekelőtt a lermelőszö- termelési tájakról. vetkezetek és az állami gazdasáA burgonya- és a zöldségter- j gok számára — kedvezményes tnelés továbbfejlesztése érdeké- j áron kell biztosítani a szüksé- ben a következő intézkedéseket | ges keserűcsillagfürt- és somkell tenni: a bel- és külkereskedelmi miniszter a vetőmagellátás javítása érdekében gondoskodjék arról, hogy tasakolt zöldségmag kellő mennyiségijen és minőségben álljon a termelők rendelkezésére. A földművelésügyi miniszter a korai szántóföldi és az üvegalatti termelés fejlesztése céljából gondoskodjék 1954—1956. években legalább 420.000 darab melegágyablak, valamint a hozzá szükséges melegágvi keretek, üveg és takaróanyag (nád és zsúp) biztosításáról. Az üvegházi termelés | kóró-velőmagot. A termelőszö- j továbbfejlesztésére az üvegházi _ _ 435.000’kát. holdra, országos ter- ! gazdálkodó dolgozó parasztoknak mésátlagát a következő kél-liá-! javasolni kell, hogy a további 1. A burgonya vetésterületéi! vetkezeteknek és az egyénileg hajtatófelület 1954—1956. években 20.000 négyzetméterrel kell emelni. A helyi tanácsok segítsék elő, hogy a hazánkban található hőforrásokat és az ipartelepek fölös melegvizét a termelőszövétke- zelek és az állami gazdaságok rom év alatt Itat. holdanként az előző hat év átlagához képest — 10—15 mázsával kell növelni. Különösen nagy gondot kell fordítani a burgonyatermelés fejlesztésére elsősorban Szabolcs, évek vetőmagszükségletét maguk termeljék meg, A növényápolási munkák meggyorsítása céljából a fő burgonyatermelő vidékeken az állami gazdaságok és gépállomások kulSomogy, Veszprém, Vas, Pest me- tivátorait töltögető eketestekkel gyékben. Javasolni kell a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, hogy a burgonya termelésére alkalmas talajokon a burgonya vetésterületét más növények — elsősorban ipari növények — rovására jelentősen növeljék meg. 2. Segítséget kell adni ahhoz, hogy minden termelő saját burgonyaterületének beültetésére egészséges, jóminőségü vetőgumót termeljen. Ezért ajánlatos, hogy a termelőszövetkezetek legjobb burgonyatermő földjeiket vetőgumóparcellának jelöljék ki és ott a legjobb termelési eljárással, lehetőség szerint — elsősorban a Duna—Tisza közén és az ország déli vidékein — nyári vetés segítségével állítsák elő a vetőgumót. Javasolni kell ezt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is. Ezért a kísérleti és az állami gazdaságok 1954-től kezdve évente 8000 kát. holdon kell ellátni, az egyéni termelőkMl l|\ TH.ur' körzetekben magellátás érdekében a földművelésügyi miniszter 1954. február 1-ig dolgoztassa ki a minőségi zöklségmng termelési rendszerét. A zöldségtérmeltetést egyéb gazdasági magvak termeltetésé- tői és termelésétől külön kell választani. A magtermelési önálló zöldségmagtermeUeíő, tisztító, raktározó vállalatokat kell szervezni. Dél-Tiszánlúl vidékét ebből a szempontból kiemelt területnek kell tekinteni. A folyamatos vetőmagellátás és a kedvezőtlen évjáratokban előforduló terméskiesés miatt három éven belül vetőmaglartalékot kell létesíteni. 8. A legközelebbi években meg kell szüntetni a burgonya- és zöldségtermelés speciális gép- és eszKözellátottságának hiányait. A meglévő egyszerű, fogalos gépek jobb kihasználása mellett speciális vető- és ültetőgépek, több sort művelő kullivátorok alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyüzemü termelésben a burzöldséghajtásra, melegház és me- gonyaültetést és a sorközi míí- legágy. fűtésére felhasználják. j velést már 1955-ben 50 százalék- 5. A zöldségtermelés hozatná- [ ban géppel végezzék. FI/. A gyümölcs- és a szőlőtermelés fejlesztéséről és a lakosság gyümölccsel és borral való jobb ellátásáról Hazánk természeti és éghajlati viszonyai kiválóan alkalmasak gyümölcs-, szőlő-, valamint bortermelésre, s lehetővé teszik, népünk szükségleteinek teljes kielégítését. Egyes élenjáró üzemek jelentős eredményeket is értek el: a nyírmadai állami gazdaság almából holdanként 140 mázsát, a kölesei Petőfi termelőszövetkezet 120 mázsát, a gé- berjéni Kossuth termelőszövetkezet 120—130 mázsát termelt; a soproni Haladás termelőszövetkezet kát. holdanként 50 hektoliter bortermést ért el. A szőlő- és gyümölcstermelés eredményei azonban országosan nem kiclégítőek. A gyümölcsfaállomány termőképességét veszélyezteti a nagyarányú pajzstetű- fertőzés, a rézgálicellátás hiányosságai miatt pedig csökkent a Szőlőhozam. A borászat hiányos felszerelése s a helytelen feldolgozás folytán a lakosság kevés, nagy részben gyenge minőségű borhoz jut. A túlméretezett állami keresA telepítéseket részben a nyáí történelmileg kialakult terme.ési tájakon kell elhelyezni, részben kedelcm szervezetlensége miatt aj pedig új termelési tájakat kell megtermelt árugyümölcs sége tovább romlott, s a helytelen árintézkedések, valamint a szőlő- és gyümölcsösterületek felszorzása a termelőszövetkezeteket és egyéni termelőket elkedvetlenítették a termeléstől. A szőlő é3 gyümölcstermelés fejlesztése és a hozamok gyors kialakítani ott, ahol a talaj- és éghajlati viszonyok gyümölcstermelésre ldválóan alkalmasak. A Duna-Tisza közén a kajszibarack, cseresznye, meggy és szilva; a Nyírségben a téli alma, szilva és dió; a Cserhát, Mátra, Bükk- vidékén a cseresznye, meggy, őszibarack és mandula; Budapest emelése érdekében a következő környékén az őszibarack, csereszintézkedéseket kell tenni: 1. A gyümölcsfaállományt 1959-ig — a rendszeres utánpótlás mellett — mintegy 15 millió darabbal, a vegyes gyümölcsök termelését mintegy 10.000 kát. holddal kell növelni. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok üzemi gyümölcsöseinek területét hat év alatt mintegy 100.000 kát. holddal. ilye, mandula és bogyós gyümöl- csück, Zala, Somogy és Vas megyékben téli alma, körte, szilva, dió és gesztenye; Felső-Dunán- túlon a körte, téli alma, kajszibarack és bogyós gyümölcsűek; Dunántúlon az őszibarack, mandula, meggy és dió; a balatoni dombvidékeken az őszibarack és mandula termelését kell nagy mértékben fejleszteni. (Folytatás a 3« oldalon.)
