Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

2 ViUas&atok Hifit US« december XL, eetWért«* A ílag jar Dolgozók l’árija Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Miniszleríanáesának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folvltlás az 1. oldalról.) vége/zck a mélyszántást. E nö­vények alá a termelőszövetkeze­tek részére végzett mélyszántás díját, ha az egész leszerződött területet istái lói l ágyázták, a szer­ződtető vállalat térítse meg. b) A terméseredmények növe­lése érdekében az ipari «övé­inek, mindenekelőtt a cukorrépa, a kender, a dohány, a len és a gyapot termelésénél lovább kell fokozni a műtrágyák felhasználá­sát is. Az élelmiszeripari és a könnyűipari miniszter gondos­kodjék arról, hogy e növények termelői — a termelési szerző­dések alapján — idejében meg­kapják a szerződésben biztosí­tott műtrágyát. 3. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az ipari növényeket, az ország ter­mészeti adottságait figyelmen kí­vül hagyva, az egyes növények számára nem megfelelő tájakon is termeltetik. A földművelésügyi miniszter — a termelők kívánsá­gának figyelembevételével — álla­pítsa meg az egyes ipari növé­nyek legmegfelelőbb lermöterü- lí“: ‘it s 1955. évtől kezdődően az élelmiszeripari miniszter, il­letve a könny űipari miniszter az egyes ipari növények termelésé­re ezeken a kijelölt területeken engedélyezze a szerződéskötést. A kijelölt körzetekben rá kell térni a hároméves szerződéses termelési rendszeri-e. A kijelölt körzeteken kívül fekvő területe­ken csak egv évre lehet szerző­dést kölni. Ugyancsak meg kell szüntetni — a dohány kivételével — az ipari növények szerződésen kívül történő termelésének tilalmát, sőt javasolni kell, hogy főként ken­dert és lent, valamint olajos nö­vényeket, gyapotot, a termelő- szövetkezetek, termelőszövetke­zeti tagok és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok szántó­földjeiken, vagy’ kertjükben sa­ját használatukra is termeljenek. Ezért a bel- és külkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy cukorrépa, gyapot és más ipari növények vetőmagja sza­badforgalomba is kerüljön. 4. Az ipari növények vetőmag- szükségletét elsősorban hazái ne­mesítésül fajtákból kell biztosí­tani. Cukorrépából elsősorban Sedl­mayr Kurt Kossuth-díjas akadé­mikus által nemesített «Beta» K 91-es fajtát kell az ország egész területén termelni. Napraforgó­ból az Alföld és a Dunántúl déli részén az iregszemcsei középtör- zsíí középkorai napraforgót, a Tiszántúl északi részén pedig a szabolcsi táj faj tát kell termelni. Kenderből az Alföld déli részén a kompolti kendert, az Alföld többi részén a tiborszállási táj­fajtát, a Dunántúlon a nemesített fértődi kendert kell termelni. El kell terjeszteni a kompolti kísér­leti gazdaságban kidolgozott faj- tahelerózis kendervetőmag elsza- porítását. Velőmagtermelésre — a fajta­körzeteken- belül —■ a legalkalma­sabb területet kell kiválasztani és ott a legfejlettebb termelési eljá­rásokat kell alkalmazni. Az ipari növények vetőmagjá­nak előállítását a termeltető vál­lalatok szervezzék meg a kutató­intézetek és kísérleti gazdaságok segítségével. 5. A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és az egyénileg termelőknél egyaránt gépesítését. A kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék a kül­földön bevált típusú rostkender- betakarítógépek oly mértékű gyártásáról, ami lehetővé teszi a j alkalmazását kender teljes gépi betakarítását. I A vöröshagyma termelés rékosság céljából térjenek rá a napraforgónak őszi takarmány­keverék után történő májusi má­sodvetésére, amely megfelelő magtermést biztosít. A rost- és magkender alá el­engedhetetlen a koraőszi bőséges istállótrágyázás, valamint az ide­jében történő őszi mélyszántás. A magkendert főleg lápi (kolus) talajokra kell vetni. 6. Az állami gazdaságokban és i körben a napraforgó és szója Dunántúlon pedig javasolni kell, j a termelőszövetkezetekben fokoz-1 gabonakombájnnal való betaka- hogy a vetésterülettel való laka- ni kell a betakaralítási munkák I rítását. VI. A burgonya- és a zöldségtermelés növeléséről, valamint a dolgozóit burgonya- és zöldségellátásának megjavításáról nek periig kellő számú fogatos művelőeszközt kell rendelkezé­sükre bocsátani. meg kell javítani az ipari növé­nyek ápolási munkáit. A cukorrépa termelésénél, a koraőszi istállótrágyázás és a géppel- végzett őszi mélyszántás mellett, a legnagyobb gondot kell fordítani az egyetésnek négylevc- ies korban történő elvégzésére úgy, hogy négyzetméterenként legalább 10 növény maradjon. A napraforgót ősszel mélyen szántott területre kell vetni. A nak növelése érdekében fokozni kell a zöldségtermő területek trá.« gyázását és elő kell segíteni aa élenjáró termésfokozó módszerek fej« A gabonakombájnok 30 százaié- lesztése céljából a makói vidéken kához napraforgó-arató berende- -cl kell terjeszteni a dughagyma zést is kell gyártani. A földművelésügyi miniszter szervezze meg minél szélesebb Hazánkban a burgonya és a ! szervezzék meg a nemesített mi- zöldséguövények termelési lehe- nőségi velőgumó elszaporítását és tőségei igen kedvezőek, azonban a termést a termelőszövetkezetek jelenleg még mindkét termelési és az egyénileg gazdálkodó dol- ágazalra jellemző, hogy a felsza- j gozó parasztok számára ugyan- badulás előtti elmaradott állapo- olyan súlyú burgonyáért cserél­tük lényegesen nem változott, jék ki. Egy-egy termelőnek any- Csak egyes gazdaságok emelték nyi nemesített vetőgumot kejl ad- lényegesen termésüket, amely , ni, hogy vetőgumóparcellájánel- egyben megmutatja lehetőségein-! szaporítva, egész vetésterületét 3 két is. A balkányi állami gazda- j —4 évenként a felújított velőgu* ság 1953-ban 200 kát. holdon móval ültethesse be, nagyüzemi hőkezelési eljárását. A fűszerpaprika, paradicsom, pót'« rezselyem terméseredményomel# fokozása érdekében el kell tér-« jeszteni a vetőmag jnrovizálását. A területek gazdaságosabb ki­használása és művelése céljából az alacsonynövésíí paradicsomot, « paprikát, a káposztaféléket, sth, sűrűbben kell ültetni. 6. Az öntözéses zöldségterölete­ket 1954-ben a jelenlegi 22.000 170 mázsás burgonyatermést éri el kát. holdanként; az edelényi Alkotmány termelőszövetkezet kertészeti brigádja korai fejeská­posztából 152, paprikából 107 mázsás átlagtermést takarított be. A nyári ültetésü termés jarovi­4. A zöldségtermelésben visz- kát. holdról 28.000 kát. holdra sza kell térni a történelmileg j kell növebii. Fokozottabban al- kialakult termelőtájakra; a hagy- j kalmazni kell a barázdás és per- malermeléssel Makó környékére, j metező öntözéses módszereket. A a káposztafélékkel Szabolcs-Szat- helyi vizek öntözési lehelőségci- már és Győr-Sopron megyébe, a j kihasználására a gépállomá- gyökérzöldséggel Makó környé- s°k útján 1954-ben és 1955-ben kére, és a Szigetközbe, a fűszer- 500—500 szivattyút és meghajt ó- paprikával Kalocsa és Szeged J motort kell a termelőszövetkeze- köinyékére, a csemegepaprikával tek és az egyénileg gazdálkodó zálásáuak elősegítésére a földmű- a Sárköz vidékére, a paradicsom- dolgozó parasztok rendelkezésére vdésügyi miniszter bocsásson a mai Kecskemét és Hatvan kör és nyékére, a dinnyével Heves Szolnok megyébe. Különös gondot kell fordítani zöldségtermelő üzemek részére következő három év során az ál­lami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére 3000 Az országos termésátlagok azou- j köbméter faanyagot és 60.000 ban még nagyon alacsonyak, s- j négyzetméter sodronyíonatot. emiatt a -mezőgazdaság a növek- j 3. A terméseredmények növe- vő szükségleteket ezekből a tér- lése érdekében javasolni kell, i anyagellátás, hitel, gépellátás, stb. menyekből kellő mértékben fe- hogy a termelők a használatos szempontjából kedvezőbb berme- dezni nem tudja. Ezért a burgo- ritka állományú ültetés helyett a lesi feltételeket kell teremteni, nya és a zöldségfélék ára magas, j sűrűbb, kát. holdanként körül-1 A földművelésügyi miniszter, Ennek oka az is, hogy a búr-1 belül 2-1.000 töves ültetést alkal- gonya vetésterülete a felszabadu- ■ mázzák. A termelőszövetkezetek, lás előtti évekhez képest 77.000 az egyénileg gazdálkodó dolgozó kát. holddal csökkeni. A zöld- parasztok és az állami gazda- ségfélék vetésterülete az 1938. évi- j ságok fokozzák a hozamot fe­nek a kétszeresére növekedett j szektrágyázással, negyzetes-fész- ugyan, de a mezőgazdasági irá- ' kés ültetéssel. Fokozottabb mér­bocsálani. Az öntözéses területe, ken is be kell vezetni a vetésfor­górendszert. 7.’ A terméseredmények növe­a városellátó övezetek fejlesztő- j lsének fontos eszköze a minő­sére. Ezekben az övezetekben a '*'8* vetőmag. A minőségi vető­nyitó szervek helytelen intézke­dései következtében a zöldségter­melés jelenlős részben kiszorult lékben át kell térni a zöldtrágyá­zásra; 1955-től kezdve a burgo­nyaterületek zöldtrágyázásához a történelmileg kialakult zöldség- — mindenekelőtt a lermelőszö- termelési tájakról. vetkezetek és az állami gazdasá­A burgonya- és a zöldségter- j gok számára — kedvezményes tnelés továbbfejlesztése érdeké- j áron kell biztosítani a szüksé- ben a következő intézkedéseket | ges keserűcsillagfürt- és som­kell tenni: a bel- és külkereskedelmi mi­niszter a vetőmagellátás javítása érdekében gondoskodjék arról, hogy tasakolt zöldségmag kellő mennyiségijen és minőségben áll­jon a termelők rendelkezésére. A földművelésügyi miniszter a korai szántóföldi és az üvegalatti termelés fejlesztése céljából gon­doskodjék 1954—1956. években legalább 420.000 darab meleg­ágyablak, valamint a hozzá szük­séges melegágvi keretek, üveg és takaróanyag (nád és zsúp) bizto­sításáról. Az üvegházi termelés | kóró-velőmagot. A termelőszö- j továbbfejlesztésére az üvegházi _ _ 435.000’kát. holdra, országos ter- ! gazdálkodó dolgozó parasztoknak mésátlagát a következő kél-liá-! javasolni kell, hogy a további 1. A burgonya vetésterületéi! vetkezeteknek és az egyénileg hajtatófelület 1954—1956. években 20.000 négyzetméterrel kell emel­ni. A helyi tanácsok segítsék elő, hogy a hazánkban található hő­forrásokat és az ipartelepek fö­lös melegvizét a termelőszövétke- zelek és az állami gazdaságok rom év alatt Itat. holdanként az előző hat év átlagához képest — 10—15 mázsával kell növelni. Különösen nagy gondot kell fordítani a burgonyatermelés fej­lesztésére elsősorban Szabolcs, évek vetőmagszükségletét maguk termeljék meg, A növényápolási munkák meg­gyorsítása céljából a fő burgo­nyatermelő vidékeken az állami gazdaságok és gépállomások kul­Somogy, Veszprém, Vas, Pest me- tivátorait töltögető eketestekkel gyékben. Javasolni kell a ter­melőszövetkezeteknek és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknak, hogy a burgonya terme­lésére alkalmas talajokon a bur­gonya vetésterületét más növé­nyek — elsősorban ipari növé­nyek — rovására jelentősen nö­veljék meg. 2. Segítséget kell adni ahhoz, hogy minden termelő saját bur­gonyaterületének beültetésére egészséges, jóminőségü vetőgu­mót termeljen. Ezért ajánlatos, hogy a termelőszövetkezetek leg­jobb burgonyatermő földjeiket vetőgumóparcellának jelöljék ki és ott a legjobb termelési eljá­rással, lehetőség szerint — első­sorban a Duna—Tisza közén és az ország déli vidékein — nyári vetés segítségével állítsák elő a vetőgumót. Javasolni kell ezt az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak is. Ezért a kísérleti és az állami gazdaságok 1954-től kezdve évente 8000 kát. holdon kell ellátni, az egyéni termelők­Ml l|\ TH.ur' körzetekben magellátás érdekében a földmű­velésügyi miniszter 1954. február 1-ig dolgoztassa ki a minőségi zöklségmng termelési rendszerét. A zöldségtérmeltetést egyéb gazdasági magvak termeltetésé- tői és termelésétől külön kell vá­lasztani. A magtermelési önálló zöldségmagtermeUeíő, tisztító, raktározó vállalatokat kell szervezni. Dél-Tiszánlúl vi­dékét ebből a szempontból ki­emelt területnek kell tekinteni. A folyamatos vetőmagellátás és a kedvezőtlen évjáratokban elő­forduló terméskiesés miatt há­rom éven belül vetőmaglartalékot kell létesíteni. 8. A legközelebbi években meg kell szüntetni a burgonya- és zöldségtermelés speciális gép- és eszKözellátottságának hiányait. A meglévő egyszerű, fogalos gé­pek jobb kihasználása mellett speciális vető- és ültetőgépek, több sort művelő kullivátorok alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyüzemü termelésben a bur­zöldséghajtásra, melegház és me- gonyaültetést és a sorközi míí- legágy. fűtésére felhasználják. j velést már 1955-ben 50 százalék- 5. A zöldségtermelés hozatná- [ ban géppel végezzék. FI/. A gyümölcs- és a szőlőtermelés fejlesztéséről és a lakosság gyümölccsel és borral való jobb ellátásáról Hazánk természeti és éghajlati viszonyai kiválóan alkalmasak gyümölcs-, szőlő-, valamint bor­termelésre, s lehetővé teszik, né­pünk szükségleteinek teljes ki­elégítését. Egyes élenjáró üze­mek jelentős eredményeket is ér­tek el: a nyírmadai állami gaz­daság almából holdanként 140 mázsát, a kölesei Petőfi termelő­szövetkezet 120 mázsát, a gé- berjéni Kossuth termelőszövetke­zet 120—130 mázsát termelt; a soproni Haladás termelőszövetke­zet kát. holdanként 50 hekto­liter bortermést ért el. A szőlő- és gyümölcstermelés eredményei azonban országosan nem kiclégítőek. A gyümölcsfa­állomány termőképességét veszé­lyezteti a nagyarányú pajzstetű- fertőzés, a rézgálicellátás hiá­nyosságai miatt pedig csökkent a Szőlőhozam. A borászat hiá­nyos felszerelése s a helytelen feldolgozás folytán a lakosság ke­vés, nagy részben gyenge minő­ségű borhoz jut. A túlméretezett állami keres­A telepítéseket részben a nyáí történelmileg kialakult terme.ési tájakon kell elhelyezni, részben kedelcm szervezetlensége miatt aj pedig új termelési tájakat kell megtermelt árugyümölcs sége tovább romlott, s a helyte­len árintézkedések, valamint a szőlő- és gyümölcsösterületek fel­szorzása a termelőszövetkezete­ket és egyéni termelőket elked­vetlenítették a termeléstől. A szőlő é3 gyümölcstermelés fejlesztése és a hozamok gyors kialakítani ott, ahol a talaj- és éghajlati viszonyok gyümölcster­melésre ldválóan alkalmasak. A Duna-Tisza közén a kajszibarack, cseresznye, meggy és szilva; a Nyírségben a téli alma, szilva és dió; a Cserhát, Mátra, Bükk- vidékén a cseresznye, meggy, őszibarack és mandula; Budapest emelése érdekében a következő környékén az őszibarack, cseresz­intézkedéseket kell tenni: 1. A gyümölcsfaállományt 1959-ig — a rendszeres utánpót­lás mellett — mintegy 15 mil­lió darabbal, a vegyes gyümöl­csök termelését mintegy 10.000 kát. holddal kell növelni. Ennek megfelelően a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok üzemi gyümölcsöseinek területét hat év alatt mintegy 100.000 kát. hold­dal. ilye, mandula és bogyós gyümöl- csück, Zala, Somogy és Vas me­gyékben téli alma, körte, szilva, dió és gesztenye; Felső-Dunán- túlon a körte, téli alma, kajszi­barack és bogyós gyümölcsűek; Dunántúlon az őszibarack, man­dula, meggy és dió; a balatoni dombvidékeken az őszibarack és mandula termelését kell nagy mértékben fejleszteni. (Folytatás a 3« oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents