Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-23 / 300. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Felkészültünk a téli építkezésre 'N V. A határozatok megvalósításáért AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 DECEMBER 23., SZERDA Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 390. SZÁM A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről A magyar parasztság helyzetében a f(-’szabadulás után mélyreható, történelmi jelentőségű változás ment végbe. A Szovjet Hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és föld- birtokosok uralma alól. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztályunk testvéri segítségével a magyar dolgozó parasztság örökre megszabadult a sokszázéves elnyomatástól, a jogfosztottságlól és a bankok uzsorájától. A munkásosztály vezetésével végrehajtotta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu új életének úttörői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom útján. Miközben azonban iparunk termelése megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony színvonalat. Aránytalanul kevés eszközt fordítottunk a mezőgazdaság fejlesztésére, s e- mellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt, biztonságos, jövedelmező termelést. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 júniusi ülésének határozata és a kor- mányprogramm nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendeletek már eddig is lényegesen javították mind az egyénileg dolgozó, mind a szövetkezeti parasztok helyzetét és termelési, kedvét. A különböző hátralékok elengedése, az adómérséklés, az ingyenes állatorvosi kezelés, a Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a <mező- gazdasátgi termelés minden fontos területén harcot kell indítani a több termelés, a nagyobb hozam eléréséért, a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért. 1. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése célkitűzésének megfelelően, nagy gondot kell fordítani az egyes mezőgazdasági ágak arányos fejlesztésére, s meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során az egyes ágazatok között fennálltak és gátjai voltak a mezőgazdasági termelés fejlődésének. a) Meg kell szüntetni a növénytermelésen belül a kenyérgabonafélék háttérbe szorítását. A kenyérgabona területének növelése mellett a legfontosabb ke- nyérgabon átélekj a búza, és a rozs számára kell biztosítani a legjobb feltételeket és elővete- ményt, a műtrágya jelentős részét, valamint egyé!) eszközöket. b) A növénytermelés és állat- tenyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takarmánytermelést, figyelembevéve az állatállományt. Ezzel lehetőséget kell teremteni az állati termékek gyors növelésé: s. szerződéses termelés kedvezőbb feltételei, a forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több évre szóld begyűjtési rendszer kedvezményiéi, a beadási kötelezettségek leszállítása, — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti termelés fokozására és jövedelmezőségére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja fokozatosan megteremti a jómódú életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és falu bőséges élelmiszerellátását, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását. E programm végrehajtása emeli a növénytermelés es állattenyésztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, email a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években 'biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, 'cukorral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral. A Központi Vezetőség és a minisztertanács elhatározta, hogye programm végrehajtása érdekében a következő három év alatt mintegy 12—13 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. c) Nagyobb gondot kell fordítani olyan fontos mezőgazdasági ágak fejlesztésére, mint a szőlő, gyümölcs, továbbá a magtermelés, amelyek az elmúlt években háttérbe szorultak. d) Szakítani keli az eddigi sablonos, a helyi adottságokat figyelembe nem vevő tervező és irányitó munkával. Az ország egyes körzeteiben, elsősorban azoknak a, növényeknek és állatfajoknak a termelését, illetve tenyésztését kell elősegíteni, amelyek a vidék adottságainak megfelelnek. e) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére Budapest és a többi ipáid városok körüli területeken, ahol a fő figyelmet a zöldségfélék termelésére, továbbá a tejelő szarvasmarbatenyésztés fejlesztésére kell fordítani. f) Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése növeli a munkaerőszükségle- tet. A munkaigényes növények egyes területek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerő-kérdést meg keü oldani. 2. A mezőgazdasági tei’melés általános fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érdekében tovább kell fokozni a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozta parasztok érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. a) A párt- és kormányszervek őrködjenek az új, több évre megállapított csökkentett beadási kötelezettség szigorú betartása felett s ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biztonságát. b) A termelési szerződéseket az önkéntesség elve alapján kell kötni és meg kell akadályozni minden erőszakoskodást. Feltétlenül biztosítani kell, hogy olyan terményeknél, ahol csak a termés egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs stb.), a szerződéses kötelezettség teljesítése után teljesen szabad legyen a termények forgalma. c) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára a földművelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez termelési segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített vetőmagot, tenyészállatot, apaállatot, napos csibét, silóépítési anyagot, műtrágyát, melegágy! keretet, rézgálieot és egyéb növényvédelmi szereket, továbbá kisgépeket, mezőgazdasági felszerelést, eszközöket és alkatrészeket (eke, vetőgép, rosta, henger, fogas, hátipemietező, metszőolló stb.), az építkezésekhez építőanyagot, cserepet, téglát, meszet és fát; ezenkívül 1954—56. között évente legalább húszezer drb. szekeret és húszezer drb. szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá tizennyolcezer drb. lószerszámot, A bel- és külkereskedelmi miniszter, valamint a SZÖVOSZ elnöke ezeket az anyagokat és eszközöket az állami és szövetkezeti kereskedelem utján szabadon hozza forgalomba, d) Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezetek munkaegy- ségelszáinolási és jövedelemelosztási rendszerét, hogy az a termelőszövetkezeti tagokat jobban ösztönözze minőségi munkára, a termésátlagok és hozamok fokozására. Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak á bérrendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy érdekeitek legyenek h termésátlagok és hozamok növelésében; ennek érdekében ki kell terjeszteni a természetbeni prémiumokat is. c) A mezőgazdaságban dolgozókat, termelőszövetkezeti tagokat, dolgozó parasztokat, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit kiváló terméseredmények és hozamok elérése esetén kitüntetésben kell részesíteni. A kimagasló terméseredményieket elért dolgozóknak az eredmény nagyságától függően a Szocialista Munka Hőse címet, a Műm ka Vörös Zászló Érdemrendjét, a Munka Érdemrendjét, a Szocialista Munkáért érdemérmet, és a Munka Érdemérmet kell adományozni, továbbá a következő kitüntető jelvényeket: kiváló állattenyésztő, kiváló növényiemé, lő, kiváló kertész, mezőgazdaság kiváló dolgozója, állami gazdaság kiváló dolgozója, gépállo. más kiváló dolgozója. Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik három éven keresztül kimagasló eredménnyel veszik ki részűkét a közös munkából és évente legalább háromszáz munkaegységet teljesítenek, a földművelésügyi miniszter »kiváló termelőszövetkezeti tagi jelvényt adományozzon. Azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, akik példaszerű gazdálkodást folytatnak, továbbá beadási és egyéb állami kötelezettségeiket teljesí« tik, a földművelésügyi miniszter »mintagazda i-jel vényt adományozzon. 3. A mezőgazdaság fejlesztésé* re irányuló rendszabályok lehe* tővé teszik, hogy az állami gazdaságok és a termelőszőveUea* ,zetek nagy termésátlagaikkal, a* állattenyésztés hozamának gyors növelésével, nagyobb jövedelmezőségükkel, a tudomány és agrotechnika legfejlettebb módszereinek alkalmazásával bebizonyítsák fölényüket a mezőgazda* sági termelésijén. II. A talaj termőerejének fokozásáról és a talaj védelméről A talaj termékenységének szakadatlan növelése mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapfeltétele. Hazánkban a felszabadulás előtt a földbirtokosok és kapitalista bérlők kizsarolták a talajt. Kapitalista viszonyok között világszerte ma Is egyre inkább pusztul a talaj lermőereje, mert ez elkerülhetetlen következménye a maximális nyereségért folytatott hajszának. Csak a szocializmusban lehet a talaj pusztulását meggátolni, termékenységét állandóan növelni. Országunkban is lehetővé vált — mindenekelőtt a gépesített, nagyüzemi termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban — a tudományos földművelés segítségével a talaj termékenységének fokozása, amely & termelés emelésének legfontosabb feladata. Ezért: 1. A mezőgazdaság dolgozói a terméshozamok növelése és állandó, nagy termések elérése érdekében a trágyázás terén a kővetkező néhány év során érjenek el gyökeres javulást. a) A termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és állami gazdaságok évenként végezzék el szántóföldjük egyötödén az istállólrágyá- zást. Az istállótrágyázásnát a növények fontossági sorrendje a következő legyen: őszi takarmánykeverékek, cukorrépa, burgonya, takarmányrépa, kender, kukorica, napraforgó. Sovány talajon az őszi gabonafélék alá is ajánlatos holdanként hetven— száz mázsa istá’lótrágyát adni. b) A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok haladéktalanul szervezzék meg a trágya helyes kezelését és idejében való felhasználását. A trágyakazlakat lehetőleg a trágyázásra kerülő tábla szélén kell elhelyezni, nedvesen és tömötten rakva. Törekedjenek az istállótrágya nyers- foszfátos erjesztésére, a trágya minőségének további javítására. Erre a célra a nehézipari miniszter biztosítson évente húszezer mázsa csontlisztet és nyersfoszfátot. A termelőszövetkezetek gyűjtsék össze a háztáji gazdaságok!* ban termelt istállótrágyát is. /Ai közgyűlés ezért a trágyáért álla* pítson meg pénzbeli, vagy ten* mészetbení térítést. ; Az egyéni gazdaságokban Is for* dítsanak gondot a helyes kist üzemű trágya kezelés re: a trágya tiprására, vagy fedőlapos takarására és öntözésére. A megyei és a járási tanácsok' szervezzenek széleskörű verseny- mozgalmat az Lstállótrágya hely« kezelése és felhasználása érdekében. c) A termelőszövetkezetiek, az egyénileg gazdálkodók és az állami gazdaságok a felgyülemlett, tápláló, any agveßzteségnele kitett szervestrágyakészteteket, a tél folyamán összegyűlő istáitötrágyá« val együtt, legkésőbb 1954. április végéig hordják ki a földekre és szántsák alá, vagy a nyári felhasználásig kazalban raktározzák. A jövőben az istállötrágyát mindenütt a nyári és őszi szántásnál használják fel. d) A könnyűipari miniszter és a helyi tanácsok tőzege* fék ál- trágya termelését 1954. évben két- millióötszázezer mázsára, majd 1956-ban hárommillió mázsára fokozzák. Az egyéb szerves hulladékok (komposzt) előállítását 1954. évben 240 ezer mázsára, 1956-ban kétmilliószázezer mázsára kell emelni. A begyűjtési miniszter gondoskodjék arról, hogy az ipari sertéshizlaldákban a friss trágyát tőzeggel komposz- tozzák s így évi kétmillió mázsa lőizeges sertéstrágyát állítsanak elő. Az előállított sertéstrágyát egységes áron kell forgalomba hozni, elsősorban szőlők, gyümölcsösök, (zöldségfélék, réteké* legelők trágyázására. Két és félmillió forintos beruházással fokozni kel! a tőzeg- termelés gépesítését és évenként kétmillió mázsa jóniinőségű tőzeget kell trágyatermelés céljára adni. e) Elsősorban a homoktalajokon, de az ország egyéb termőföldjein is, 1954-ban ötvenezer. kát. holdon zöldtrágyázást kell végezni, főleg som kóró, csillag- fürt és szegletes lednek vetésével. A zöldtrágyázást három év alatt ötszázezer holdra kell kiterjeszteni!. . A kettőstermclést — az öntözéses területek, valamint az ország nyugati részeinek kir (F«!yM*« * 8, «Üdülői«.)
