Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-22 / 299. szám

ViUaisawk Hfyt 1953 december 22., kedd PÁRTÉLET gazdasági munka pártelleiiorxéic az álSanii gazdaságokban Képviselői beszámoló Okányban A Központi Vezetőség júniu- si és októberi határozatá­nak végrehajtása szükségessé te­szi, hogy az állami gazdaságok minél olcsóbban termeljenek jó minőségben a fejlett agro- t's zoo- technika alkalmazásával, hogy a kő veielménjickuelt megír' e 1 ően minél több gabona, hús, zsír stb. jusson munkásosztályunk és az egész dolgozó nép részére. A KV júniusi és októberi hatá- rozalának végrehajtásáért har­colni azt is jelenti, hogy a párt- bizottságoknak és pártszerveze­teknek fordulatot kéül teremteni a politikai tömegmunkában. Ennek megfelelően kell a főfeladatot meghatároznia. Ehhez azonban az szükséges, hogy az AO-i párt- bizottságok és pártszervezetek részletesen ismerjék a gazdaság termelési és állattenyésztési ter­vét, a tervek folyamatos biztosí­tásának lehetőségeit. Csak ezek ismeretében tudja a párt vezető­sége a párttagság számára helye­sen meghatározni a tennivalókat. A mezőhegyest állami gazda- súg pártbizottsága az egyes feladatokat helyesen határozta meg. Az őszi mélyszántás kez­detén lemaradás mutatkozott. A pártbizottság ezt megvizsgálta és megállapítottá, hogy a lemara­dás főoka a gépek rossz kihasz­nálása. A pártbizotlság határoza­tot hozott a Iraktoristók és a {mű­szakiak közötti politikai munka megjavítására: az 1700 normál­holdas mozgalom kiszélesítésére és a munkaviszonyok megjavítá­sára. A párt aktivistáit, a legjobb műszakiakul és a legjobb trakto­ristákat összehívta és együtt be­szélték meg, hogyan kellene, meg­javítani a mankót. Eredménye az lett, hogy jelenleg aiz állami gaz­daság traktoristáinak á£jgg mun­kateljesítménye 162 százalékos. Az újrnezőhegvesi pártvezető- ség is idejében vette észre a cukorrépa szedésében beállott lemaradást. A pártvezetőség ha­tározatot hozott minden munka­erő bevonására. Az aktívákkal; a hozott határozatot és annak végrehajtási módját is megbeszél­te. A kommunisták személyes pél­damutatása, politikai nevelőm un­kája jó hatással volt, mert az első nap már mintegy 45 asz- sznny és családtag dolgozott a répaszedésnél.. Eredménye: az ál­lami gazdaságban elsőnek szed­ték fel a cukorrépát. A párt ellenőrzése, segítsége "• azonban nem mindig idejé­ben érvényesül. A dombegyházi állami gazdaság I. sz. Üzemegysé­gének pártvezetősége helyesen foglalkozott legutóbbi ülésén a dolgozókról való gondoskodás kérdésével és meg is szabta az. igazgató feladatát a hiányossá­gok mielőbbi megszüntetésére. A határozathozatal mellett azonban több nem igen történt. A párt aktíváival nem tudatják rendsze­resen a legfontosabb feladato­kat. Pedig a pártellenőrzés egyik erős pillére a politikai tömeg­munka. Ezért a szervezőt mun­kát a dombegyházi állami gaz­daság I. sz. üzemegység pártszer­vezetének is össze kell kapcsolnia a dolgozók állandó nevelésével. A párt ellenőrző munkájában legtöbb esetben a hiba ott van. hogy n vezetők nem törődnek eiégi/é a politikai munkával; több helyen elmarad a pártiagggídés, a népnevelő- és pártbizalmi ér­tekezlet. Így a párttagság nem kap j megfelelő agitációs érveket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ered. j menyesen tudjanak dolgozni. A párt ellenőrzését a tenne-, lésben minden pártszervezet és j minden kommunista ügyévé kell j I tenni. A hibák megismerésében j | nagy szerepet töltenek be a kü-' | lönböző pártértekezletek, ahol a j | kommunisták nyíltan beszélnek j | a hibákról, azok okairól. Az ál- j j lanti gazdaságokban legtöbb he- I ! lyen a hiba ott van, hogy a : párttagok helyes észrevételeit, ja- I vaslatait nem minden esetben ve. szik figyelembe, vagy ha a párt- j szervezet a hibákat meg is szün­teti, azt nem hozza a dolgozók ; tudomására. Példán! a mezőhe-' gyesi állami gazdaság 21-es üzem- j egységében a kommunisták több­ízben kérték a pártvezetőségtől; j — mi az oka annak, hogy a pré­miumot az igazgatóság nem akar- : ja megadni, pedig az üzemegy­ség a növénytermesztésben túl­teljesítette tervét. TJasordó dolgok merültek fel a dombegyházi állami gaz­daság I. sz. üzemi pártszervezet taggyűlésén is. Az ilyen hibák elhallgatása nem segíti elő a pártmunka megjavítását, hanem megnehezíti, hiszen a pártszerve­zetnek az ellenőrzése során sok­oldalú módszert kell alkalmaz­ni. Elősegíti az újításokat, az új módszerek bevezetését, az élen­járó dolgozókkal és szakembereik­kel tanácskozik, jó tapasztal ah taikat felhasználja, segíti a mun­kaversenyt. Tehát a helyes párt- ellenőrzés a termelésben nem­csak a kommunistákat, hanem ál­taluk az összes dolgozókat bevon­ja a tervek túlteljesítésébe. Vaj- i jón elősegíti-e mindezt az olyan állapot, hogy a dolgozók nem­hogy premizálást, de megfelelő választ sem kapnak kérdéseikre. Nyilvánvaló, nem. Éppen ezért segíteni, bátorítani kell a kom­munista kritika és önkritika ki­bontakozását. A mezőhegyesl ál­lami gazdaság pártbizottsága is többet követeljen meg a gazda­ság vezetők tői, a dolgozók jogos kérelmeinek gyors orvoslásáért. Gyakran előfordul, hogy az idő­szaki dolgozók közül némelyek otthagyják az állami gazdaságot a legszorgosabb munkák idején.. Mindez azért történhet meg, mert vagy a jogos kérelmüket nem intézik, vagy azért, mert a dolgo­zók nem tűrik egyes gazdaság­vezetők magatartását. yiakran tapasztalható min- ” den állami gazdaságban, hogy az egyes gazdaságvezetők türelmetlenek a dolgozókkal szemben. A meggyőző munkahe­lyeit parancsolgatnak. A pártel­lenőrzést nem lehet korlátozni csak a pártszervezetre, hanem szilárdan a tömegekre kell tá­maszkodnia, állandóan erősíteni kell a kapcsolatot a pártonkívűli dolgozókkal, szakemberekkel, ér­telmiségiekkel. A tömegkapcsolat kiszélesítése érdekében legyenek a kommunisták állandóan a tö­megek között agitációval, szemé­lyes példával, kezdeményezéssel serkenisék és vonják be munka- területükön az összes dolgozókat a feladatok végrehajtásáért foly­tatott harcba. A tervek megvalósításához egész dolgozó népünk alkotó ere­jére és akaratára van szükség. Az állami gazdaságok előtt álló föl­adatokat a pártszervezetek az ál­lami gazdaság valamennyi dol­gozójának tevékeny bevonásával tudják csak megvalósítani. A párt­szervezet a tömegek tevékeny részvételét csak akkor tudja biz­tosítani, ha állandóan foglalkozik a tömegszervezetekkel, segíti és ellenőzi munkájukat. Elsősorban a DISZ-re, a MEDOSZ-ra kell támaszkodnia, hiszen az állami gazdaságban e két tömegszerve­zet magában foglalja a gazdaság valamennyi dolgozóját. Ha a párt megfelelő irányítása mellett a szakszervezet harcol a dolgozók anyagi, kulturális jogainak meg­valósításáért, jól szervezi meg és irányítja a szocialista munkaver- senyt — egyszóval bevonja az ál­lami gazdaság dolgozóit tevéke­nyen a munkába; gyorsabban ju­tunk előre és az állami gazdasá­gok valóban — a szocialista szek­torok között is — példamutató gazdaságokká válnak. Mindehhez a pártellenőrzés fokozottabb érvé­nyesülésére van szükség. Lipták András Járási PB mezőgazd. oszt. vez., Mezőkovácsháza. Keleti Ferenc elvtárs Keleti Ferenc elv társ vasárnap, december 12-én Okány község­ben felkereste választóit, hogy tájékoztassa őket a kormány Pro­gramm után történt változásokról (és a soron lévő tennivalókról. Keleti elvtárs a többi között elmondotta, hogy pártunk és kor­mányunk egyik legfontosabb fel­adatául tűzte ki azt, hogy az ipar mögött elmaradt mezőgazdaságot felfejlessze. Vagyis erős mező- gazdaságot létesítsen, amely az ipar számára több nyersanyagot és a megnövekedett igényekhez mérten sokkal több élelmiszert lúd termelni a város és a falu dolgozó népének egyaránt. Sok hibát követtünk el — mon- | dolta, — de ez távolról sem azt j jelenti, hogy letértünk a szocia­lizmus építésének útjáról. Ab­ban követtük el a hibát, hogy j nem vettük észre azonnal azt az : aránytalanságot, amely az ipar I és a mezőgazdasági beruházások j telén bekövetkezett. Ennek kö- | vetkezménye például az, hogy | míg az ipari termelés te­lén az emelkedés megháromszo- j rozódott — az 1938-as évhez vi- j szonyítva, — addig a mezőgazda- j ságban erről nem beszélhetünk. | De nemcsak a gabonatermelés, i hanem az állattenyésztés tovább­fejlesztése terén is komoly hibák voltak. Sem hús, sem zsír nem állt megfelelő mennyiségben a dolgozók inegnövekedctt igényei-' nek kielégítésére. A mészárszékek : hetekig zárva voltak, áruhiány j miatt. A túl magas beszolgáltatási. rendszer azt hozta magával, hogy a sertések átlag 20—25 kg-mal könnyebb súlyban kerültek le­vágásra. Abraktakarmány him jvá­ban pedig a tehenek átlag 400 li­ter tejjel adtak kevesebbet éven te. A hibák kijavítása meggyor­sult pártunk Központi Vezetősé­gének október 31-i ülése óta. Az ipar átcsoportosításáról el­mondotta Keleti elvtárs, hogy például Diósgyőrben, a földalatti vasútépítésénél Budapesten és egyéb más helyeken nemcsak a beruházásokat kellett átcsopor­tosítani, hanem többezer embert is újabb munkaterületre kellett irányítani. Egyes helyeken úgy beszélnek a párt és kormány intézkedései­ről, hogy ez eltolódást jelent a mezőgazdaság felé az ipar rová­sára. Úgy beszélnek, mintha lemond­tunk volna az iparosításról. Er­tájékoztatta választóit ről azonban szó sincs. Ez magá- «iák a parasztságnak sem érdeke* hiszen a föld megműveléséhez gépekre és jó szerszámokra van szüksége. Bizonyára senki sem akar visszatérni a faekés földmű­veléshez. Eddig is azt mondottuk: fel­építjük a vas és az acél orszá­gát, de magáról az emberről meg­feledkeztünk. Most azonban az ember áll a szocializmus építésé­nek középpontjában. Az új begyűjtési rendelet is ezt van hivatva szolgálni. A me­zőgazdasági dolgozóknak is az a feladafuk, hogy minél több árut termeljenek a piacra — mon­dotta befejezésül Keleti elvtárs. A beszéd után több dolgozó szólt hozzá és elmondották, mi­lyen kár érte nemcsak a dol­gozó parasztságot, hanem magát a nemzetgazdaságot is. Sinka Sán­dor 14 holdas középparaszt pél­dául elmondotta: több dolgozó paraszt nem fedeztette be a lo­vát, vagy anyakocáját, mert nem maradt elegendő Lakamiánva, ha eleget tett beadási kötelezettségé­nek. Szilágyi Mátyás dolgozó pa­raszt röviden elmondotta: Élet­körülményünk még' nem javul! annyit, amennyit kellett volna, de elismerjük, hogy az átcsopor­tosítással járó problémák miatt türelmi időre van szükség. A jelenlévők egyhangúlag kér­ték Keleti elvtárstól, hogy tegyen lépéseket a mezőrendőri kihágá­sokra vonatkozó törvények meg­felelő alkalmazása érdekében. El­mondották például1 '* azt, hogy Both János, tanyán lakó dolgo­zónak 10 darab sertése gazdát­lanul csavarog, hatalmas károkat csinált és csinál ma is s a járási büntető bíró mindössze 20 fo­rmt pénzbírságra büntette. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: változó felhőzet, egy-két helyen, elsősorban a déli megyékben, Kisebb havazás, ónos eső. Mérsékelt délkeleti-keleti szél. Az éjszakai lehűlés délen kissé gyengül, a nappali hőmérséklet általában alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az or­szág területére ma reggel délnyugaton mínusz négy—mínusz hét, másutt mínusz tíz—mínusz tizenhárom, délben mínusz egy—plusz keltő fok között­A fűtés alapjául szolgáló várható kö- zéphőmérsékiet mínusz egy—mínusz négy fok között. Új szovjet fájdalomcsillapítószer: a „Promedol" Moszkva. A Szovjetúnió .gyiógy intézmény ei­ben az utóbibi időben széleskörűen alkalmaznak egy új fájdalomcsillapítószert: a >Promedol«-t. Ezt a készítményt Ivan Nazarov találta fel, akit nemrégen a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának rendes tagjává választottak. A »Promedol« az egészségre teljesen ártalmat­lan. Hatása emellett körülbelül háromszor akko­ra, mint a morfiumé, amelyet eddig a legra­dikálisabb fájdalomcsillapító-szernek tekintettek. Ismeretlen Beethoven-művehet találtak London. Jack Werner angol zenetudós a lon­doni British Múzeumban Beethoven két, eddig ismeretlen zongoraművét találta meg. Az egyi­ket, a »Bagate,lle«-t a szerző 1818 ban írta. Jack Wemer szerint »a mű bájos és temperamentu­mos«. A második müvet, a »Bevezetés és kerin­gő«-! Beethoven 1815-ben írta. NEMZETKÖZI SZEMLE A koreai béke kérdése elé újabb veszélyek tornyosulnak. A legutóbbi jelentések szerint az ENSZ Politikai Bizottsága határozatot hozott az ENSZ-közgyűlés jelenleg folyó 8. ülésszakának félbeszakítására. Ez a ha­tározat megnehezíti, hogy szükség ese­tén ismét összehívják a közgyűlést a koreai kérdés megtárgyalására. Mi van e határozat hátterében? Nem más, mint az amerikai imperialistáknak az a tö­rekvése, hogy teljesein szabad kezet kap­janak Koreában, «ne zavarják» őket olyan nemzetközi fórumok, mint az ENSZ —i s a sötétben bujkálva felrob­banthassák, ismét pusztító háborúvá változtassák a koreai béke ügyét. Az ENSZ zászlajával takarózó ame­rikai agresszorok a koreai kérdés ren­dezésére hivatott politikai értekezletet megelőző panmindzsoni tanácskozáso­kon megbízottuk, Arthur Dean útján minduntalan szakítást akarnak provo­kálni. A hat hete folyó tanácskozáson Dean következetesen folytatta a kor­mányának előre elhatározott, halogató politikáját. Jellemző; hogy csupán a ta­nácskozás napirendjéről folytatott vitát 18 napon át húzta-halasztotta. Ez «nemcsak azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem óhajtja a politikai értekezlet összehí­vását és azon keresztül a koreai kér­dés békés rendezését, hanem egyúttal felfedi az amerikai kormánynak azt íf bűnös szándékát is, hogy a felvilágosí­tások teljes meghiúsítása után egyol­dalú akcióval, erőszakkal visszatartsa a koreai-kínai fél fogságbaesett harco­sait — hangoztatta az ENSZ 8. ülés­szaka elnökéhez eljuttatott nyilatkozat, amelyet Csou En-laj, kínai külügymi­niszter tett. Mit akarnak elérni az imperialisták? 1954. január 22 utánra — a hadifoglyok fogvatarlása állítólagos idejének lejár­táig el akarják odázni a politikai érte­kezlet összehívását, s ügynökük, Li Szín Man ugyanakkor arra hivatkozik. hogy «országának erejét felhasználva, szabadonbocsáija a komrounislaellenes ifjakat». Ez liát a terv: kikergetni a hadifo­golytáborokból a koreai-kínai foglyo­kat, kiszolgáltatni őket Li Szin Man és Csang Kaj-sek ügynökeinek. Csou En-laj figyelmeztette az ENSZ közgyűlését az amerikaiak bűnös tevé­kenységének következményeire. Az ENSZ-ben működő amerikai sza- vazógépezelet azonban ismét sikerült üzembehelyezni. Az ENSZ 8. üléssza­kának félbeszakításáról hozott határo­zat az amerikai imperialisták útját egyengeti, akik — a világ népeinek akarata ellenére — a koreai háború lángjának újbóli fellobbantására, s a háború tüzének világméretű kiterjesz­tésére törekszenek. Azonban a koreai fegyverszünet kivívása, — amely a béke ügyének nagy győzelme volt — azt bizonyítja, hogy a népek meghiúsít­hatják azokat a mesterkedéseket, ame­lyek a koreai és egyben a világiléke aláaknázására irányulnak

Next

/
Thumbnails
Contents