Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-18 / 296. szám
VLUaisaiaU Hé^e 1953 deeemhsr 18., péntek II Szovjetunió ügyészsége befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L. P. Berija ügyében Moszkva. (TASZSZ) A Szovjet-j zélc a hazaáruló igazi arcát és unió Legfelső Tanácsának elnök- 1 határozott intézkedéseket fogana- sége 1953 június 26-án, ihiután tosítsanak ellenséges tevékenyséincgvizsgálta a Szovjetunió minisztertanácsának közlését L. P. Berijának, a külföldi toké ügynökének a szovjet állam aláakná- zására irányuló bűntetteiről, elhatározta: leváltja L. P. Beriját a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettesi és a Szovjetunió belügyminiszteri tisztségéből és bírói úton felelősségre vonja. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953 augusztus 8-án jóváhagyta ^ Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének június 26-i rendeletét. A Szovjetunió ügyészsége most befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L. P. Berija ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy Berija, helyzetét kihasználva a szovjet állammal ellenséges, áruló, összeesküvő csoportot tömörített, amely azt a bűnös célt tűzte maga ele, hogy a belügyminisztérium szerveit mind a központban, mind vidéken a kommunista párt és a Szovjetunió kormánya ellen, a külföldi tőke érdekében használja fiel, s amely hitszegő terveiben arra törekedett, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintása és a szovjet munkás-paraszt rendszer megsemmisítése érdekében, a kapitalizmus visszaállítása és a burzsoázia uralmának helyreállítása céljából a párt és a kormány fölé helyezze. Az összeesküvők áruló csoportjának tevékeny résztvevői voltak a belügyi nép biztosságban és a belügyminisztériumban Berijával sokéves közös bűnös tevékenység folytán kapcsolatban állott következő vádlottak: V. N. Mérkulov, a Szovjetunió volt ál- ainbizíonsági minisztere, az utóbbi' időben pedig a Szovjetunió állami ellenőrzési minisztere; V. &. Dekanozov, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig a Grúz SZSZK belügyminisztere; B. Z. Kobulov, a Grúz SZSZK volt belügyi népbiztosának volt helyettese, később a Szovjetunió állambiztonsági miniszterének helyettese, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügyminiszterének helyettese; SZ. A. Goglidze, a Grúz SZSZK volt belügyi népbiztosa, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügyminisztériuma egyik hatóságának vezetője; P. J. Mesik, a Szov jetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig az Ukrán SZSZK belügyminisztere, valamint L. J. Vlodzi- mirszkij, a Szovjetunió belügyminisztériuma különösen fontos ügyeket kivizsgáló osztályának volt vezetője. Berija és cinkostársai hosszú éveken keresztül gondosan álcázták és titkolták ellenséges áruló tevékenységüket. J. V. Sztálin elhunyta után, amikor a reakciós imperialista erők aktivizálták a szovjet állam ellen irányuló aknamunkájukat, Berija felfokozott ütemű működést kezdett kifejteni, hogy bűnös célkitűzéseit elérje, — mindenekelőtt olymódon, ho'fy a belügyminisztérium szerveit a hatalom megszerzésére használta fel, ami azután rövidesen lehetővé tette, hogy leleplezgének meghiúsítására. Amikor Berija 1953. márciusában a Szovjetunió belügyminisztere lelt, fotozottan kezdte a belBerija és cinkostársai, miután a bűnös módszerek segítségévei felelős állásokat kaparintottak meg a Kaukázuson túl és Grúziában, majd később a Szovjetunió belügyminisztériumában, áruló céllal a hatalom megszerzésére ügyminisztérium vezető állásaiba irányuló terveket forgatva fejükhelyezni az összeesküvő csoport résztvevőit. Az összeesküvők üldözték és hajszolták a belügyminisztérium becsületes dolgozóit, akik megtagadták Berija bűnös rendelkezéseinek végrebaj tását. Berija abból a célból, hogy aláaknázza a kolhozrendszert és élelmezési nehézségeket idézzen elő országunkban, minden csz- I közzel szabotálla, gátolta a párt ben leszámoltak a nekik nem megfelelő emberekkel, nem riadtak vissza önkényeskedésektől és törvénytelenségektől sem, gyalázatos módon félrevezették a pártot és az államot. A vizsgálat nagyszámú olyan bűnös mesterkedésre derített fényt, amelyeknek célja Berija karrierista célkitűzéseinek elérése és ellenséges személyek leiepés a kormány azon rendkívül í lezésének megakadályozása volt. fontos intézkedéseinek végrebaj- így a vizsgálat megállapította, tását, amelyek a kolhozok és szovhozok gazdaságának fellendítésére, a szovjet nép jólétének szakadatlan fokozására irányultak. Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bűnös intézkedéseket tettek, hogy felelevenítsék a burzsoánaeiona- lista elemek maradványait a szövetségi köztársaságokban, ellenségeskedést és civakodást szítsanak a Szovjetunió népei között és elsősorban, hogy aláássák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néphez fűződő barátságát. Berija és cinkostársai, akik semminemű társadalmi támasszal nem rendelkeztek a Szovjetunión belül, bűnös terveiket külföldi reakciós imperialista erőkkel való összeesküvés támogalására építették. Amint most a vizsgálat megállapította, Berija már a polgár- háború időszakában kapcsolatokat teremtett külföldi titkosszolgálatokkal. Ezerkilencszázlizen-1 kilencben, a Bakuban tartózkodó Berija árulást követett el, titkos ügynöki állást töltött be az azerbajdzsáni ellenforradalmi musszavatista kormány kémszolgálatában, amely angol kémszervek ellenőrzése alatt dolgozott. 1920-ban a Grúziában tartózkodó Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtett a grúziai mensevik titkosszolgálattal, amely az angol titkosszolgálat fiókintézménye volt. A vizsgálat megállapította, hogy Berija a későbbi évek során is fenntartotta és kibővítette a külföldi titkosszolgálatokkal kiépített titkos és bűnös kapcsolatait hogy Berija áruló célkitűzéseinek eléréséért cinkostársainak segítségével bűnös intrika-harcot folytatott Szergo Ordzsonikidze, a Kommunista Part és a szovjet állam kiváló funkcionáriusa ellen, benne látva azt az embert, aki akadályozza további előrehaladását és ellenséges terveinek megvalósítását. Mint most megállapítást nyert, Szergo Ordzsoni- kidze politikai bizalmatlanságot táplált Berijával szemben. Szergo Ordzsonikidze elhunyta után az összeesküvők kíméletlen bosszúi álltak családjának tagjain. Megállapított a vizsgálat olyan tényeket is, amikor az összeesu! részéről leleplezéstől tartottak, esi lezüüését bizonyítják, czenkí- minthogy Berija és cinkostársai j viil olyan tényekre, hogy Berija telték el láb alól M. Sz. Kedro- i bűnösen önző intézkedéseket ío- vot, aki a Kommunista Párt tag- j ganatosított és visszaélt hatalmúja volt 1902 óla, emellett elnök- val ségi tagja a Szovjetunió rend-j A vádlottak, akiket a vi/sgá- kívüli bizottságának (VCSK) és! iát során lelepleztek a nagyiszákollégiurni tagja az állami politikai hatóságnak OCPU), F. E. Dzerzsinszkij mellett. Az összeesküvőknek alapos volt az a gyanújuk, hogy Kedrov rendelkezik anyagokkal Berija bűnös múltja felől. Megánapitoltak más olyan terrorista gyilkosságokra valló tényeket is, amelyeket az összeesküvők azzal a bűnös céllal követtek el, hogy elpusztítsanak a Kommunista Párt és a szovjet hatalom ügye iránt odaadó, becsületes kádereket. Amint a vizsgált megállapította, Berija és cinkostársai számos árulást követtek el, igyekezvén gyengíteni a Szovjetúnió védelmi képességeit. A vizsgálat megállapította, hogy az összeesküvő csoport résztvevői — Mérkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mtsik és Vlod- zimirszkij vádlottak —, akiket sokéves közös bűnös tevékenység kapcsolt össze Berijával és1 akik Berija bármilyen bűnös megbízását teljesítették, segítettek neki elrejteni és álcázni bűnös múltját — számos igen súlyos, fent már említett úliamel- lencs bűntettet követtek el. li'ysnódon megállapítást nyert, hogy Berija, Mérkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak elárulták hazájukat, a nemzetközi imperializmus ügynökségeként, a szovjet nép legádázabb ellenségeiként cselekedtek. A vizsgálat fényt derített más, küvők terrorista módon meggyil- Berija által elkövetett olyan bunkói lak olyan személyeket, aíkik j tettekre is, amelyek mély erköímú tanuk vallomásai és a valódi okmányadatok, beismerték bűnösségüket számos igen súlyos államellenes bűntett elkövetésében. Beriját hazaárulás, szovjetellenes összeesküvés szervezése, terrorista cselekedetek elkövetése vádjával, a munkásosztály és a forradalmi munkásmozgalom ellen folytatott, a polgárháború időszakában az ellenforradalmi musszavatista kormány titkos- szolgálata szerveiben belöltötll b'tkosügynöki állásában kifejezésre jutott aktív harc vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíróságnak, amelyek az OSZSZSZK büntetőtörvény- könyvének 58—1 »b«, 58 íj, 58—13, 58—11 cikkelyeiben szerepelnek. Merkulovot, Dekanozovot, Ko- imlovot, Goglidzét, Mesikot és Miodzimirszkijt hazaárulás, terrorista cselekmények elkövetése és ellenforradalmi áruló összeesküvő csoportban való részvétel vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták út a bíróságnak, a- melyek az OSZSZSZK büntetőtör- vényköny vének 58—1 ib«, C8 8, 58—11 cikkelyeiben szerepelnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének rendeleté értelmében a Borija, Mérkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Me- sik és Vlodzimirszkij eilen emelt vád ügyét a Szovjetúnió Legfelső Bíróságának külön tanácsa tárgyalja az 1934. évi december 1. keltezésű rendelkezéseknek megfelelően. Propagandisták tapasztalatcseréje Párloktatámpkban legnagyobb lemaradás a szemináriumok elvi 8ZÍnvonalánaÍiie\kriéfésében- ■ van. iMpunk »Propagandisták tapasztalatcseréje< címen vitát indít a propagandisták és a hall- gaioic közölt, helyes vezetési és felkészülési módszerek továbbfejlesztésére. Ez a vita akkor les: termékeny, ha minél több propagandista közli saját módszerét — bírálja a helytelen módszere_ két — úgyszintén a hallgatók is elmondják, hogyan látják a propagandista munkáját. Az első cikket Benlcő Erzsébet elvtársnő Gádorosról küldte be, melynek alapján megindítjuk a vitát. Hogyan készülök fel a foglalkozás levezetésére ? > hiányosságok vannak és mik azok Az 1953—54-es oktatási év előkészítésekor én is azt a megtisztelő feladatot kaptam: propagandista leszek az SzKP története tanfolyam I. évoflyamán. örömmel vállaltam, mert kitüntetésnek érzem párttagjaink nevelését. Az első foglalkozás a hallgatókkal való ismerkedés volt. Ezen az estén megbeszéltük, hogy a párttörténeti tanfolyam célja: elsajátítani a Szovjetunió Kommunista Pártjának harci taktikáját és módszerét. Megtárgyaltuk és megfogadtuk a hallgatók,kai együtt, hogy a lemorzsolódás ellen harcolunk. És ha mégis megtörténik, hogy valaki a szeminá- az azok által becsempészett ké- j fiúmtól távolmarad, a hallgatók meken keresztül, akiket sikerült néha megóvnia a leleplezéstől és a megérdemelt büntetéstől. A hazaárulóként és kémként működő Berija, alti eladta magát külföldi titkosszolgálatoknak, cinkostársai segítségével bűnös tevékenységének egész ideje alatt titkos kapcsolatokat tartott fenn az cllenforradalmár grúz mense- vik-emigránsolckal, több külföldi titkosszolgálat ügynökeivel. Berija, gondosan elrejtve és álcázva bűnös múltját és az idegen államok titkosszolgálataival fenntartott ellenséges kapcsolatait, alapvető módszerként a rágalmazást, az ármánykodást, a különböző provokációkat választotta a becsületes pártmunkások és szovjet funkcionáriusok ellen, akik útjában álltak a szovjet állammal szemben ellenséges terveinek és akadályozták őt a hatalom megszerzésében. felkeresik és ezzel az eivtárssal elbeszélgetnek már másnap. Az első foglalkozáson a beosztott 18 hallgató közül 17 jelent meg. Ezt a létszámot ma is fenntartjuk. Nagy gondom van arra is, hogy a szeminárium helyiségét otthonossá és ünnepélyessé tegyük, hogy minden elvtárs jól érezze magát. Mindennél nagyobb gondom vau arra, hogy a felkészülést ne az utolsó napon végezzem. Az irodalmat összeszedem az anyaghoz, figyelmesen tanulmányozom és az előadás vázlatát is elkészítem, helyi dolgokat építek az előadásomba. Komoly segítséget nyújt a felkészüléshez a párttör- ténet-fejezetenként megtartandó járási konferencia, ahol megbeszéljük egy-egy fejezet tartalmát és tisztázódik a vitás kérdés. Segítséget nyújt az is, hogy a pártbizottsággal szoros kapcsolatot tartok, így a helyi ismeretem bővítéséhez kapok támogatást. A felkészülésem során Hornok elvtárssal — aki szintén elsőéves párttörténeti tanfolyamot vezet'“ módszerek melyekkel a hiba- - az ő és az én általam elkészí-j ka . .mc? lehet A balltett vázlat alapján, az anyagot í együtt megvitatjuk. Ezzel azt érem él, hogy az anyag tisztázásához elvi és módszertani segítséget kapok. A jegyzetelésnél úgy segítem a hallgatókat, hogy a tanfolyam kezdetén ismertettem velük a jegyzetkészítés módszerét és azóta is rendszeresen megnézem egy-egy elvtárs jegyzetéi és az általam helyesnek látott kisegítő módszert javaslom neki. A hozzászólásoknál nyújtok szükség esetén kisegítő kérdéseket, ezzel elősegítem a vita kialakulását. A szabad véleménynyilvánítás mindjobban megmutatkozik nálunk• Korábban, ha valaki rosszul szólt, az »ellenség hangjának« tulajdonítottuk, ma nem ütjük el ilyen demagógiával, hanem a vita során minden hallgató előtt kikristályosodik a helyes elvi álláspont. Az aktivitást úgy is segítem, hogy a válaszadásomban értékelem, melyik elv- társ mennyire helyesen világította meg a kérdést, utána azt még kiegészítem. Ezzel a hallgatók bátorságát, vita készségét, a tanuláshoz való kedvét elősegíteni!. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása A párttörténet tanfolyamán igyekszünk az elméletet a gyakorlattal összekapcsolni. Például Lenin elvtárs meghatározását: sA párt mint a munkásosztály él- csapatat — ennél a résznél megnéztük, hogy községünkben hogyan mutatkozik ez meg, milyen közelebb kerülnek ahhoz, hogy kint a gyakorlati életben népnevelő munkájuk során eredményesen használják fel a szemináriumon tanultakat. A még jobb eredmények eléréséért azonban van mit javítani felkészülési módszeremen. Elmondom még pár szóval azt, hogy milyen hiányosságokat tapasztaltam. Habár nagy gondot fordítok a felkészülésre, mégis elkövettem azt a hibát, hogy a párttörténet III. fejezetéből az előadásra nem készítettem vázlatot. így az előadás kőnyvízűvé, sablonossá vált, mert csak aj irodalomra támaszkodtam minden helyi ada) felhasználása nélkül. Mikor az előadást elkészítettük — ugyanis Homok elvtárs- sal együtt készültem —, elgondolkoztam azon, hogyan kellene azt kijavítani, de a teljes átdolgozásra időm nem volt. Az előadásomat a hallgatók is így bírálták meg, ami jogos volt és okultam belőle. A következőkben úgy változtatok ezen, hogy az előadásra való felkészüléshez először is időt biztosítok magamnak. A szükséges irodalmat összeszedem, az anyagot figyelmesen tanulmányozom és az előadáshoz minden esetben vázlatot készítek. A hibámon okulva, a már jól bevált módszeremmel igyekszem tartalmassá és színvonalasabbá tenni a szemináriumot, hogy minél több segítséget tudjak nyújtani hallgatóimnak a tanuláshoz. Benkő Erzsébet, SZKPT I. évf. propagandistája Gádoros
