Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-16 / 294. szám
1953 ileeenilier 16., szerda A Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói jó munkájuk eredményiéként november 6-án megkapták az élüzeni jelvényt. Büszke is rá az egész üzem. Az ünnepségen vállalták, hogy ebben a negyed i bizottság egésze dolgozók munkáját! gatójával, az agronómusokkal, söl — így van ez — ismeri el Haléi is keresték az állami gazdaság Vasj janos elvtárs, üb-clnök dolgozóit, hogy a leszállított ré-< ________________________ l/iUatsaifilc Vttpr, __ p a közül szedjék ki a gazt Ez ment is egy darabig, főleg a nappali műszakban. Sajnos, mosta“'-’fvr '--— “ --OJ-- ! 1—----------------é vben is megtartják. Ennek a búban ismét gázosán kapják a ré- vállalásnak tettek eleget, amikor pút, emiatt többször leáll a rc- no vem béri tervüket 108.9 Száza- [ pavágó. lókra teljesítették. j — Több mázsa répa i'eldolgoMár /'«ab néhánv hét I zási ideÍél veszi el lölünk ilyien- Mar csak nehanyheL^ |; k()1. cz a leáiíl-is _ m0ndja KoCsak néhány hét választ el townány Imre. bennünket az év végétől, teljesí tik is adott szavukat. Féltve őrzik a gépeket, hogy egyetlen perc se essen ki a termelésből. — Nálunk nem is lesz kiesés — mondja Zelinan Pál gépész. — Vállaltuk váltótársammal, hogy a gépek átadásakor megbeszélünk minden előforduló-hibát. — Közben figyelmesen vizsgálgatja a különböző műszereket. A szorgalmas munka, a terv- teljesítésért folyó lelkes küzdelem meghozza az eredményt. December 9-én az »A« műszak 3 vagonnal, a »C« műszak 7 vagonnal több répát dolgozott fel, mint! amennyit a terv előír. — Volt ennél már jobb eredményünk is — büszkélkedik Kiss Lajos elvtárs a nyersgyűrtásnál. Azonban, amióta a mezőhegyes! állami gazdaság cukorrépáját dolgozzuk fel, igen nehezen haladunk. Gázosán szállítják a répát, — magyarázza bosszankodva. | Nagy időveszteség... | Beszéltek már erről öze elv- társsal, az állami gazdaság igazVan azonban eredmény, ami nemcsak az üzem dolgozóinak, hanem az üzemen kívülállóknak is az első percben feltűnik: a jó versenynyílvánosság. Naponta értékelik a dolgozók terv lelj esi lését. (Hiányosság van azonban a dolgozók vállalásainak értékelésénél: ezen változtatni kell a vállalat vezetőségének. Az üzemi l>iHelyesen látja a hibát és mégsem tesz semmit annak érdekében, hogy az megszűnjön. Igaz, az üb. reszortfelelősei munkaidő ulán azonnal feltűnnek» az üzemből és így nem veszik ki részüket a szakszervezeti munkából. Helyes volna, ha az üb. termelési felelőse többet érdeklődne a bizalmiaktól a termelést gátló körülményekről és segítséget adna azok megszűnteléséhez. A bér- felelős pedig az előforduló bér- probélmák tisztázásával többel törődne, hogy azt is ne az üb- elnőknck kelljen elintézni. Ezen a területen többet kellene foglalkozni az újonnan megválasztott üzemi bizottság tagjaival Havasi A gépjavítás meggyorsításának egyik módszere a kondorosi gépállomáson A kondorosi gépállomáson je-1 kell a verseny eredményeit. Kilentős lemaradás tapasztalható a j suczki elvtársnak, a politikai hegépek javításánál. Az a kérdés: lyettesnck igen jó módszere van hogyan lehet a lemaradást meg- j a verseny értékeléséhez. Ez a köszöntetni, vagyis a munkát meg- vetkező: Minden javításra kerülő m-orcítaní ? A nLnrÓI. r/11 **cr\r Innnt ?^í A zottság pedig követelje meg a elvtársnak is. Igaz, volt már két dolgozók vállalásainak minden-1 esetben üzemi bizottsági ülés, — kori értékelését.) szokás szerint beszélgettek erről, Egyes üb-tagoknak az a véle- arról, szétosztották a reszorto- ményük, hogy »megy itt a kát... de mégsem történt semmi munka az új üzemi bizottság: változás. így a bizalmiakat nem megválasztása óta« — ezt mondja i tudják jó munkára serkenteni, Medve Zsuzsanna, üzemi bízott- akiket helytelenül, munkaidő alatt sági tag is. A dolgozók azonban i hívnak össze értekezletre más véleményen vannak. gyorsítani? A lemaradás okáról, a gépjavítás munkájának meggyorsításáról különféle vélemény alakult ki: Gyakori nézet: «Csak ha elegendő és megfelelő alkatrészt kapunk, akkor jutunk előbbre.» Vagy: «Ha a villanyhegesztőt üzemképessé tesszük.» Bizonyos, hogy mindkét tekintetben van tennivaló. De ezek mellett arról is szó van, hogy: amíg pl. a Jantvik-brigád két gépet javít ki, addig egy másik csak egyet. így kevesebb időt fordít rájuk, és hát a minőségük is jó. Másszóval: hiba van a munkafegyelem körül is. Ez sem gépről egy lapot töltenek ki. A lapon megtalálható a brigád és tagjainak neve. Feltüntetik: mennyi a javításra beütemezett óra, mennyi óra alatt vállalják a javítást a brigád tagjai f mennyi a megtakarítás. Hasonló rovat: beütemezett alkatrész, forintban — vállalás — megtakarítás. Ugyanígy a mosó- és kenőanyagnál. A lap bizonyos rovatába beírják: mely napon mennyi órát dolgoztak a brigád tagjai. Természetesen ezt a lapot annak a brigádvezetőnek is vezetnie kell. akinek a brigádja nem tett vállalást. Mire jó meg ez a. módszer? A főgépész a lapokból napentü niPtrón aníflinlía • m nl. IImaiuvaucg^u-iu ívűt m j.o, uci.bv»u i — —n i---------- — —£- — ^ v... .. ok oz kisebb kárt, mint más hiba megállapíthatja: melyik brigád — ezen pedig ott helyben a dől- I halad rosszul, És ha a brieádvc- gozók és a vezetők segíthetnének. Miért csak egyedül? 1 Minden iib-tag. — Havasi elvtársat mitidenki ismeri az üzemben, sok esetben a többi üb-tag helyett is ő végzi el a munkát — vélekedik Sülé j élüzeni-jelvény megtartásának. István. I Joós István Fontes, hogy az üzemibizottsági tagok valamennyien végezzék az üzemben a szakszervereti munkát. Ez egyik előfeltétele az Gondoskodás a dolgosokról Új kút Békéscsabán Járda Mintegy 1."0.000 forintos költséggel új kút fúrását kezdték meg a A Begyűjtési Mitiisz- Békéscsabai Vízmíícpítő ~ ' -i.,í—i. tyet osztanak ki a köz- belterületén, ahol Lsanadapaca kétezer eddig 5—6, sőt J0 hol- téglát kap a napokban dű-v szántóterületek gá- a meglévő járdák kijaví- lo,í/jk az építést és így fására. A javítást társa- so!:an a messze leülteA Begyűjtési Mims*- Hékcscsamu v.zmuep»» ,,isára> A jaVílást tarsa. tcnuni eddig végzett Technikum épületének ^ mJkáball ruletten voltak kényte. munkája elismeréséül udvarában. . , , . , , lenek építeni. J el. Társadalmi munkapénzjutalomban részes! lelte Burján Józsefet, a üzemi konyhát szabadkígyóst begyűjtési • á lan dó bizottság elnö- létesít a dolgozók étkez- két és Gaál Jánosnét, letétének megkönnyítő. szabadkígyósi tanács SÉre a kunágolai gépeit. .... lontás. Ezáltal mindenei. Társadalmi munkával raktak le ebben az évben a község területén 1330 méter hosszúságú betonjárdát is. Községrendezés Iskolát építettek Kunágotán egy volt üzemi épületből. A két tanterem mellett lakást is biztosítottak a tanító —„------r-------j— ------V“ “■S“” h alad rosszul. És ha a brigádve- zelők naponta, munka után, eg) 20 perces megbeszélésen kicserélik tapasztalataikat, a vezetők Mi is az oka annak, bogy a ----- ~r—---------» , ——.. m unkafegyelem lazaságával ta- | megtudhatják a lemaradna okai lálkozunk a gépjavításnál a kon- j is. Ilyenborman a vezetők kevés *' munkával kezükben tarthatják a verseny értékelését és ismertetését, a gépjavítás mennyiségi és m In/Wí>rri ívllíínnr-joi-óf Vuimntn “ e-rj;------------------d orosi gépállomáson? A vezetők véleménye: A dolgozók nein teljesítménybérben. hanem órabérben dolgoznak. A vezetők azt is látják, hogy a munka menetét meg lehet gyorsítani. Czvalinga főgépész elvtárs szerint meg kell szervezni a munkaversenyt. A gépállomás vezetői közt igen helyesen kialakult az az elgondolás: néha ily száz forintos díjat kell kitűzni a legjobb, vagy a két legjobb brigád részére és rendszeresen, 5 napánként ismertetni minőségi ellenőrzését. Naponta megismerhetik a hibákat ' és gyorsan intézkedhetnek a megszüntetés érdekében. A módszert — mely elősegíti a gépjavítás meggyorsulását — ismerik tehát a kondorosi gépállomás vezetői. Most már az eredmény azon múlik, hogy mikor és hogyan látnak hozzá c megvalósításhoz. Tóth Géza Használjuk ki a jó időt! M ------ - ion tus. lLZUILUL //«/men- ---b egyűjtési adminisztrá- kor me[eg ebéddel lát- Újkígyóson a decent- részére. Az új iskolával a ...tt L'ö7- -r» » .. Ivói* 11 -Zn tnrtnff fnnnr.S* Tv"nn;í<rn 1 ún íc niBrrs'/Htliló ^ _ KÚT Hl City cycuu« v/ j —.........„........ ........rrn.T n _______ _________ t orát. Szabadkígyós köz- ják a dolgozókat. E- bér 11-én tartott tanács- Kunágotán is megszűnik ség a járás községei kő- mellett előleget is kap- ülés határozatban mond- a gyerekek délutáni is- Zott folyó begyűjtési ver- nak készétel vásárlására, ta ki a község rendező- kólába-járatása, ami az senyben a második hely- amiből állandóan kellő sél. A rendezés folytán eddigi kevés tanterem re került. mennyiség lesz raktáron, mintegy 700 új házhe. miatt vált szükségessé.------ -------A z időjárás is kedvez ahhoz, hogy az istálló trágyázást és a mélyszántást mielőbb sikeresen elvégezze megyénk dolgozó parasztsága. Kétségtelen, hogy e tekintetben egyes helyeken eddig is jó eredmények születtek. Nem egy termelőszövetkezet, sőt község végzett már e nagy munkákkal. Ezek által egyik-másik járásunkban már be is fejeződött, illetve l>efejezés előtt áll az is- tállótrágyázás és a mélyszántás. Azonban vannak járások, ahol még mindég nagy a lemaradás, aminek felszámolása érdekében a tanácsok fokozottabb munkájára van szükség. Értessék meg> a dolgozó parasztsággal, hogy * több , hús,'.zsír, cukor, stb csalás e munkák elvégzése által biztosítható. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának december 10-i jelentését véve figyelembe: istálló trágyázásban: legjobbak: legrosszabbak: Szeghalmi járás Békéscsaba Szarvasi járás Békési járás mélyszántásból!: legjobbak: legrosszabbak: Sarkadi járás Békéscsaba Szeghalmi járás Békési járás .................................................. A helyesebb úton Laczó György hosszú-hosszú ideig cse'éd volt a múltban. Bognármunkát végzett az úri birtokosoknál. Már őszült a haja, amikor megszabadult a cseléd- élettől. A világ sorával nem sokat törődött. Neki is az volt a véleménye, mint sok más szegényembernek: «Úgyis az lesz ilt, amit az urak akarnak.» A felszabadulás után, 1945-ben ő is földet kapott. Ettől az időtől kezdve hat hold földet mondhatott a magáénak. Dolgozott is rajta a család becsülettel, de az egyedülálló gazdálkodás sehogy sem hozta meg a kellő eredményt. Többször elbeszélgettek vele a népnevelők, a tsz-tagok, sőt a párttitkárok is, de György bátyánk hajthatatlan maradt. — Voltam én cseléd eleget, örülök, hogy egyszer megszabadultam tőle. Ha egyik-másik ismerős tsz-taggal találkozott, megkérdezte: — Na, hogy vagytok abban a kolhozban, öcsém? Érdemes-e kolhozban dolgozni? Jobb úgy, mintha a magad gazdája volnál? Ilyen és ebhez hasonló megjegyzéseket mondott Frák János elvtárs- uak is. — Nem jól beszél maga, Laczó bátyáin. Nem kolhozban élünk mi, hanem a szövetkezetben — próbált Frák elvtárs a közös gazdálkodásról beszélni. — A... egy kutya az öcsém. Mindegy, hogy minek hívjátok. Cseléd vagy te így is, meg úgy is — vélekedett az öreg. Ari-* már nem is volt kíváncsi, milyen is a közősben az élet. Az elmúlt év nyarán, 1952-ben az aszályos év valósággal tönkretette a terméséi. Laczó bácsi fogta a birtokívet és bement vele a tanácsházára. — Itt van Bandi öcsém — mondotta a tanácselnöknek. — Te vagy a falu gazdája, csinálj vele, amit akarsz. Nekem nem kell a föld! A tanácsházán azonban okosan beszélgetlek vele. — Rendkívül rossz volt az időjárás. Lesz még jobb idő is. Akkor meg visz- szaköveteli a földet? — Később a községi pártbizottság titkára, Bencsik elvtárs is beszélt vele. ö ismét megpendítette előtte a termelőszövetkezetet. Azoknak is nehéz most — mondotta, — de azért csak könnyebben viselik a nehézséget. Laczó bácsi hallani sem akart arról, hogy ő valaha tsz-tag lesz. Telt, múlt az idő. Az 1952—1953-as gazdasági év rekordtermést hozott. Laczó bácsi elgyönyörködött hullámzó vetésének kövér kalászain. Cséplés után rendezte kötelezettségét, a fuvardíjat, ezt-azt, végül három mázsa búzája maradt. — A szentségét neki, vakargatta ősz baját. Többe került a leves, mint a hús. Felemésztette a fuvar a termés nagy részét. A faluban meg egyre nagyobb Ilire lett, hogy a tsz dolgozói 12—20—25, sőt 30 mázsa gabonát is hazavittek. Ebből semmi kötelezettséget nem kell nekik teljesíteni. Azt már elintézték. Ez szöget ütött Laczó bácsi fejébe. A cséplés után úgy adódó tt, hogy megint összetalálkozott a pártlitkárelvtárssal. Bencsik érdeklődőit, milyen volt a termés... Elsorolta György bátyánk, mi a helyzet. Majd ilyenformán folytatta: — Mondd csak Mihály, valóban igaz az, hogy a szövetkezetben olyan jól kaptak gabonát? — Aki jól dolgozott, az jól keresett. — válaszolt az elvtárs. — Mit gondolsz, 1 levennének engem a szövetkezetbe? — érdeklődik Laczó bácsi. — Próbálja meg! Beszéljen az elnökkel. Az majd a csoport elé terjeszti. Egész bátrau menjen ki — biztatta Bencsik elvtárs. Laczó bácsit felvették. — Eldolgozik maga itt, nálunk. Úgyis olyan «ezermester». Tatarozza majd az épületeket. — Éppen ilyen öreg embernek való munka az — mondották többen is — a gyülésen. Október elsején aztán munkára jelentkezett Laczó bácsi. Október 1-től december elejéig 50 munkaegységet teljesített. Ma már mosolyogva beszéli György bátyánk: — Tudod, azt hittem én, hogy olyan itt az élet, mint mikor cseléd voltam. Mióta itt dolgozom, azóta tudom, hogy ez nem igaz. Nem háborgat itt engem senki. Zsákolni, kaszálni már nem tudnék, de hát van itt nekem való munka. így lett Laczó bácsi a nagyszénás} «Lenin» tsz tagja, szorgalmas dolgozója. Szili» Imre
