Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-11 / 290. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r Ismét elsők alkarunk lenni Fejezzük - lie a mélyszántást! J AZ M D P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZ OTTSÁ GÁ N A K LAPJA , . 1*, 1953 DECEMBER 11, PÉNTEK Ara SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 29D- SZÁM I takarmányok helyes felhasználásával az állatállomány sikeres áttelelteléséért Mezőgazdaságunk két íő jövedelmi forrása a növénytermelés és az állattenyésztés. A növénytermelés az idén általában minden állami gazdaságban és termelő- szövetkezetben szép eredménnyel zárult. Az állattenyésztésre ellenben még a legtöbb helyen sok a panasz. Az elmúlt években, különösen az elmúlt télen volt alacsony az állattenyésztés jövedelmezősége. És ezt az állattenyésztési szakembereknek egy jórésze természetesnek is tartotta, pedig az állattenyésztés jövedelmezőségének téli csökkenése elkerülhető. A helyes takarmányozással és tartással, valamint az alapvető állattenyésztési és állategészségügyi rendszabályok betartásával nemcsak a csökkenést akadályozhatjuk meg, hanem a termelő- képességet és ezzel együtt az állattenyésztés jövedelmezőségét télen is tovább fokozhatjuk, ami minden egyes állattenyésztési szakembernek, állatorvosnak és állatgondozónak a legdöntőbb feladata és egyben kötelessége is. Elsősorban a takarmányozástól függ télen is az állattenyésztés jövedelmezősége. Úgy kell takar- mányozni, hogy az állatok minden tápanyagot megkapjanak, amely termelőképességük legnagyobb mértékű kifejlesztéséhez szükséges és ezt a legolcsóbb takarmányokban kapják. Ezért ismerni kell minden egyes állattenyésztési szakembernek az állatok termelőképessége szerinti tápanyagszükségletét és ennek figyelembevételével a rendelkezésre álló takarmányokat úgy kell beosztani, hogy elegendők legyenek az állatállomány részére egész éven át. De emellett ügyelni kell arra is, hogy az állatok a kapott takarmányból semmit ne pazaroljanak el. Az állatállomány átteleltetésére való felkészülés és az állatokról való helyes gondoskodás jó példáját láttuk az állatállomány áttelelte- tési mintaszemle bemutatón a earkadi «Dózsa» termelőszövetkezetben, ahol bőségesen gyűjtöttek a nyáron szálastakarmányokat, elsősorban réti- és luoernaszénát. Ha télen számosállatonként 6—8 kiló szénát etetnek naponta s a háztáji állatállomány eltartására is osztanak ki szénát, még mindig több mint 100 mázsa széna maradt tartalékban. A csorvási «Vörös Október» termelőszövetkezet tagjai eddig 1200 köbméter silót készítettek, így 6Ílózási tervüket 170 százalékban teljesítették. Minden számosállatra 13,6 köbméter silótakarmány jut. Emellett 150 köbmétert silóztak külön a sertéseknek. Endréd! Dezső elvtárs, az ecsegfalvi «Kossuth» tsz elnöke kiszámolta a tagságnak, hogy ha évente kétszer töltik meg a 200 köbméteres silót, ez tejre átszámítva 4200 liierter tejtöbbletet jelent, pénzben átszámítva 12—13 ezer forintot. De ne csak a takarmányozásra fordítsanak nagy gondot állattenyésztési szakembereink, hanem | vezessék be területükön az élen-! járó új módszereket. Ezek közé j tartozik a napi háromszori fe-1 jés és etetés, a borjak itatásos nevelése, egy ivarzás alatti kétszeri búgatás, a szálas siló és vizenyős takarmányok fokozott felhasználása, a takarmányozás számos kiváló módszere. Ma már sok olyan állami gazdaságunk és termelőszövetkezetünk van a megye területén, a- melynek vezetői, állattenyésztési szakemberei és dolgpzói felismerték az élenjáró módszerek jelentőségét, bátran és sikerrel alkalmazzák is azokat. A sarkadi »Dózsa« termelőszövetkezetben a fe- jési átlag: 9.8, istálló-átlag 7.6J. Az eleki »József. Attilá«-ban a fejési átlag: 9.3, istálló-átlag: 7.51 a napi háromszori fejes és etetés bevezetése óta. A körösladányi j »Uj Barázda« tsz sertésgoudozója 20 mangalica anyakoca után 238 malacot nevelt fel. A szeghalmi járásban azonban csak három termelőszövetkezetben, a gyomai járásban csak négy termelőszövetkezetben alkalmazzák a napi háromszori fejést és etetést. Vájjon, milyen különös nehézséggel jár, mondjuk, a háromszori fejes? Semmiféle különös feltétel, befektetés nem szükséges hozzá. Viszont, ahol alkalmazzák ezt a módszert, ott nő a jövedelem és természetesen javítja a termelőszövetkezet anyagi helyzetét és így hatása van az állattenyésztésre- is. Ugyanez vonatkozik a borjak itatásos módszerrel váló felnevelésére. E módszer alkalmazásával nagy termelőképességű, szilárd szervezetű tenyészállatokat nevelhetünk, e- mellett nemhogy drágulna, hanem sokkal olcsóbbá válik a borjak felnevelése. Arra, hogy milyen haszonnal jár az élenjáró módszerek alkalmazása, a híres szovjet állatte- nyésztőnő, Ljuszkova példája a legjobb. Ljuszkova 1947-ben a gondjaira bízott sertések takarmányozására az előirányzott 85 tonna abrak és 6 tonna széna helyett 26 tonna szénát és 60 tonna silótakarmányt és csak 11 tonna abrakot használt fel. llyon módon egyötödére csökkentette a sertéslüzlalás költségeit. Ebből a példából láthatjuk, hogy az új módszerek alkalmazása állattenyésztésünk fejlesztésének, a hozam növelésének óriási tartaléka. Az ellenség azt próbálja lií- resztelni, hogy nem lesz attól több tej, ha háromszor fejünk. De ahol a dolgozók szakmai nevelésével törődnek és ahol jól szervezték meg a szakoktatást, ott a dolgozók tudják, hogy a többszöri fejés, a tőgymasszírozás növeli a tej képződést az állat szervezetében. Éppen ezért az új módszerek elterjesztése érdekében egyik nagyon fontos feltétel a mezőgazdasági szakoktatás megjavítása. Állattenyésztési szakembereink, állatorvosaink és állatgondozóink az elkövetkezendő időbeli harcoljanak még jobban állatállományunk zavartalan áttelelteléséért és a sLlózásl terv mielőbbi teljesítéséért. Pataj Miháy Állami Állattenyésztő Állomások Megyei Igazgatóságának igazgatója MEGYEIK HÍREI Teljesítette tervét Tűzoltólaktanyái építenek Mezőmegyer község !»önkéntes tűzoltói elhatározták, hogy társadat- ! mi munkával egy négy ! helyiségből álló tűzoltó- j laktanyát építenek. Az | építést, melyhez a tanács dolgozói is segítséget adnak, bontott anyag felhasználásával rövidesen megkezdik. Ötezer forint beruházással egy négy lussos fürdő építését fejezik be néhány nap múlva a tófkom- lósi gépállomáson. A traktorosok és a műhely dolgozói örömmel várják, hogy mi né! hamarabb használhassák. Az endrődi «Petőfi» tsz ezévi állattenyésztési tervét 100 százalékra teljesítette. Hatvan anyakocát kétszer fiaztattak le. A terven felüli süldőket eladták a dorogi bányászoknak Egy év alatt visszatérül A tótkomlősi »Viharsarok* egy 3—4 ezer to- jásbefogadő képességű keltetőgépet vett kb. 5—■ 6 ezer forintért. A kel- tetőgéppei nemcsak a tsz, hanem a tagság ré_ szére is keltetnek csibéket. A ráfordított költséget egy év alatt visz- szakapják a tsz-tagok, a további években pedig szaporítja jövedelmüket. s jelentős pénzösszeget kaptak. Rájöttek arra, hogy az állattenyésztéssel érdemes foglalkozni és célul tűzték ki a tsz-tagok, hogy állatállományukat továbbra is fejlesztik. Már a jövő érre hizlalnak A békéscsabai »Vörös Október* tsz ezévi hí- zottsertésbeadási tervét teljesítette. Az 1954-es gazdasági évre már hizlalják a sertéseket és februárban be is adják. A hízók árából süldőko* cákal vesznek, hogy minél jobban szaporítsák sertésállományukat. —* Ugyancsak a napokban adtak el egy bikát 6500 forintért. Négy lóval végezte a mélyszántást Puskás Mihály körös- larcsai dolgozó paraszt Kozma Sándorral fogott össze és nógj' lóval végezte el az őszi mélyszántást. Ezt megelőzően az addig összegyűlt istállótrágyát mind kihordta földjére. ♦ Gyomán a »Kossuth« tsz 200 hold búza'Peté- séből 61 holdat kérészt- sorosan vetettek, hogy ezzel is hozzájáru tjavak a nagyobb terméseredmények eléréséhez. ♦ Kétegyházán a beadási kötelezettség teljésílc- sében élenjár Banduta János, Bozsó János és Abrudán Vazul dolgozó paraszt. ♦ Kerekes Sándor állattenyésztő a bu- csai Petőfi termelőszövetkezet tagja. Ezj évben a malacnevelésben 125 százalékra teljesítette tervét. Jó munkájáért 17 malacot kapott prémiumként. 200 új föld in ü vessző ve the se ti tag A battonyai földművesszö vet - lőttük. hogy két vegyes boltot kezet december 6-án tartotta kap a község és egy vendéglőt, taggyűlését. Hatszáz tag jelent hogy a dolgozók jobb és gyór- tmejy a gyűlésen és nagy érdeklő- sabb ellátását ezzel is biztosítsák, déssel hallgatták végig a beszá- Az igazgatóság és a szövetkezet mólót. Kiss Mátyás ügyvezető aktívái kisgyűléseken és családi elvtárs a kollektív vezetésről elbeszélgetésen keresztül a nar- beszélt, melyet még jobban meg madik negyedévben 200 új tágoc kell szilárdítani. Nagy örömet szerveztek be a szövetkezetbe, keltett körükben, mikor azt hal- Kocsis József, Ballonja Túlteljesítették novemberi tervüket A mezőhegj-iesi Cukorgyár dolgozói a harmadik negyedévben végzett jó karbantartási és üzemelőkészítési munkálatok eredménye alapján elnyerték az élüzem első fokozatát. Amikor november 6-án őzt a kitüntetési átvették, az üzem dolgozói ígéretet teltek: úgy dolgoznak,’hogy ái élüzeni jelvényt továbbra is megtartsák. November első tíz napjában olyan eredményekről számolhatlak be, mint még soha, amióta az üzem fennáll. Az esedékes répafeldolgozási tervet lf/.6 százalékra teljesítették. Ez a lelkesedés a hónap következő két tíz napjában sem csökkent és így áz üzem a répafeldolgozási tervet 115.4. a cukorfeldolgozási tervei 108.9 százalékra teljesítette' novemberben. A dolgozók 98 százaléka kapcsolódott be a munkaversenjibe, melynek eredménye megmutatkozik a terv túlteljesítésénél, Számosán közülük, mint Varga István réparakó 348, Mikit« I Lajos réparakó 347.8 százalékra teljesítették normájukat. A kettes műszakban Farkais György réparakó, szakszervezeti bizalmi 263.5, a hármas műszakban pedig Szrenka János réparakó 252.5 százalékot ért el. A műszakok közötti párosversenyíbeu a eukorraktár dolgozói közül az egyes műszak 132.4 százalékkal megelőzte a másik két műszakot. Puszíaottlaka dolgozó parasztjai nem visznek át adósságot a jövő évre A magyar-román- és szlováklakta Pusztaottlaka hosszú idő óla Békés megj'e élenjáró községe. A gabonabegjüjtés idején jó munkájáért minisztertanácsi elismerő oklevelet kapott. A tavaszi kapások: kukorica, burgonya, napraforgó begyűjtésében is lehagyta versenytársát, Medgyesbodzást s megelőzte a megj'e valamennyi községét. Lemaradás csupán a tojás-, baromfi- és a Sertésbe- adásban»mutatkozott. Látva ezt a begyűjtési állandó bizottság tagjai, esténként gyakrabban összejöttek a lánácsházán, megbeszélték a begyűjtés állását. Utána az állandó bizottság tagjai, Griviletye János 5 holdas, Lehóczki János 8 holdas középparasztok az élenjáró dolgozó parasztokkal felkeresték a körzetükben lakó késlekedőket, elmondották, hogy a község nem könnj'en megszerzett becsületét veszélyeztetik. Használt a felvilágosító szó. Mőcz Péter és a többiek, akik vonakodtak a teljesítéstől; belátták, hogy nem kerülhetnek -szembe a község dolgozó parasztjainak többségével. Napokkal ezelőtt nagy esemény történt a községben. P>égi vágyuk teljesül a község dolgozóinak: megkezdték a két és fél kilométer hosszú bekötő út építésének földmunkálatait. Válaszképen erre a begyűjtési állandó bizottság ígéretet lett, hogy fokozza a munkáját, versenyre kelt a határrész a határrésszel, dolgozó paraszt a dolgozó paraszttal. A hetipiacokon azóta többezer darab tojást, több mázsa baromfit vesz át a földmüvesszövetkezet. A legutóbbi sertésátvevő nájkm pedig 18 mázsát adtak át a begyűjtő vállalatnak, a legtöbbet a járás községei között. Pár nap alatt megkétszereződött a sertésbeadásokat teljesítők száma; december G-ig 117 dolgozó paraszt teljesítette sertésbeadását. Azért harcolnak most közös erővel a pusztaótt- lalcai dolgozó parasztok, hogy újabb fogadalmukat valóravál sák, ne vigyenek át begyüjtés adósságot a jövő évre.
