Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-10 / 289. szám
1953 december 10 , csütörtök ViUcus-aiölt Vlí^l Az Országos Béketanács elnökségének ülése Ifjúságunk boldog, szép életéért Szerdán délelőtt ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. Az ülésen résztvett Dolli István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, valamint Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke és még mások a tudományos és kulturális élet jelentős személyiségei közül. Az elnökség ülését Mihályit Ernő nyitotta meg, majd Andics Erzsébet számolt be-a Béke Világtanács bécsi ülésszakának munkájáról. Ezután Péter János református püspök emelkedett szólásra. Péter János beszámolójában hangsúl yoz la. hogy a világ minden táján növekvő mértékben fogadják el az egyházak keretén belül is a békemozgalom leglényegesebb tételeit. Az egyházak keretén belül is — mondotta — egyre szélesebben érezteti hatását az a meggyőződés, hogy nem elég a háborút rossznak, a békét jónak tartani, hanem aki valóban békét akar, annak cselekednie is kell a béke érdekében. Ezután Ben ke Valéria, az Országos Béketanács titkára számolt be az elnökség október 9-i ülésén hozott határozatok végrehajtásáról. Ezen az ülésen határozták el, hogy ősszel béketalálkozókat rendeznek. Benke Valéria ezután arról beszélt, hogy a békemozgalom terén most végzett munkának három szakasza volt. Az első szakaszban a régi kisgyőlések helyiéit beszélgetéseket tartottak a békeharcosok a dolgozókkal. A második szakaszban békeesték I rendezésére került sor. A békeestek általában sikeresek voltak. A harmadik szakaszt a járási és a budapesti kerületi béketalálkozók jelentették. 173 helyen rendeztünk ilyen találkozókat — mondotta Benke Valéria —, amelyekre a békeesteken körülbelül harmincölezer küldőt let- választottak. A meghívott vendégekkel együtt összesen mintegy negyvenezer ember vett részt a találkozókon. A továbbiakban Benke Valéria: beszámolt arról, hogy a béketa- lálkozók megrendezése során negyvenöt helyien választottak járási békebizottságot, s ezzel a magyar békemozgalom elérte, hogy az ország minden járásában működik békebizottság. Ezután az Országos Béketanács elnöksége Benke Valéria által be, I terjesztett nyilatkozatot fogadott el: A Béke VUágtanács magyar tagjai útján üzenet érkezeit Bécs- bői. Válasz népünk jólétet teremtő életéről tanúskodó üzeneteire. Az van benne, hogy a Béke Világtanács úgy fogadta a hófehér lapokra rótt üdvözleteket, ahogyan mi küldtük: nagy örömmel, nagy- szeretettel, az őszinte barátság tanujeleként — hangzik a többi között a nyilatkozat. Amikor átadjuk ezt az-üzenetet, jó alkalom nyílik, hogy hozzá- j fűzzük a mi köszöntésünket is. | Az Országos Béketanács elnök- j sége köszönti a magyar béke- j mozgalom derék munkásait abból j az a! kálómból, hogy a magyar bé- j kemozgalom új megnyilvánulásiét, a békebeszélgetéseket és békces- teket a nemzetközi kérdéseik demokratikus iskolájává tették. Köszönti abból az alkalomból, hogy a Béke Világtanács budapesti és bécsi ülésszaka közti időben 173 j béketalálkozón teltek tanúságot népünk békearatáról. Az Országos Béketanács elnökElöadás Pérlbírek Villám »A szocializmus gazdasági alaptörvénye hogyian érvényesül hazánkban« címen tart előadást a Központi Előadó Iroda egyik tagja dec. 11-én, azaz pénteken délután 5 órakor Békéscsabán, a Pártoktatás Házában. MAVAUT, BELSPED, Hizlalda, SZÖVOSZ, szabó-szűcs KTSz, rendőrség megyei és városi kapitánysága pártszervezeteinek vezetői! A pártoktatásról még eddig nem adtatok tájékoztatást a Városi Pártbizottságnak, pedig ez minden pártszervezetre kötelező. sége további munkára hívja fel a békemozgalom minden munkását — fejeződik be a nyilatkozat. — Vigyék el a felvilágosítás fényét minden házba, minden ember szívébe és agyába. Legyenek a béke ügyének lűrvivői, a felvilágosító munka élenjárói. Gyűjtsék maguk köré az embereket. Válaszoljanak kérdéseikre, magyarázzák meg: mi miért történik a nagyvilágban, hogyan függnek össze az esemény ek egymással és a mi dolgainkkal. A béketalálkozók nagy siker? adjon új erőt a békemozgalom egyszerű embereinek. Tudjanak egyszerre tanulni és tanítani. Lássák, hogy miért küzdünk együtt a világ valamennyi békeszerető emberével: a tartós békéért, a- mely soha ennyire nem volt a mi kezünkben, mint most.« Az Országos Béketanács elnökségének ülése Mihályfi Ernő zárószavaival ért véget. • A közeledő téli szünidőben sok szórakozás várja az úttörőket. Téli túrák, sportesemények, újévkor karneválok teszik változatossá az úttörőcsapatok életét az ország minden részében. Emellett szervezeti életük megerősítésére is felhasználják az iskolai szünet napjait. December 28-án valamenny i úttörőcsapatban csapatgárdista- találkozók lesznek, őrsvezetők, rajvezetők, a csapattanács tagjai megbeszélik azokat a módszereket, kezdeményezéseket, amelyekkel a jövő esztendőben még eredményesebbé tehetik- az úttörőmunkát. . * A DISZ megyei bizottsága vendégül látja a megye ötven legjobb csapatgárdistáját. A háromnapos megyei találkozó változatos programmal szórakoztatja az úttörőket. Ez a találkozó egyben tapasztalatcsere-értekezlet is lesz. A csillebérci úttörőtáborban országos csapatgárdista-találko- zót rendeznek. Az ország minden részéből százötven, jórészt olyan pajtás ad egymásnak találkozót, aki még nem járt a fővárosban. Megismerkednek Budapest nevezetességeivel, múzeumaival. .A Magyar-Szovjet Társaság a közelgő Fenyőfaünnep alkalmából gyűjteményt állított össze orosz és magyar írók gyermekeknek írott műveiből, a legszebb orosz és szovjet népmesékből. Többek között Gorkij, Csehov és más nagy írók népszerű meséit gyűjtötték össze a gyermekek szórakoztatására. A mesegyűjtemény a falusi és városi kultúrcsoportoknak nyújt segítséget az ünnepélyek műsorának összeállításához. Külpolitikai! hírek Berlin (MTI). Az Adenauer- kormány a nyugatnémet szaka- dár állam 1954/5. évi költség- vetésében 7.6 millió márkát irányoz elő az salkotmányvédelmi hivatalnak« nevezett új Gestapo fenntartására. Erre a célra a jelenlegi költségvetési évben 5.2 millió márkát fordítanak. Az amerikai megszállók azt követelik az Adenauer-kormánytól, hogy az új Gestapo fenntartásán kívül gondoskodjék a Gehlen volt náci tábornok vezetésével működő kémszervezet anyagi szükségleteinek fedezéséről isA nyugatnémet sajtó kommentárjai szerint a négyezer »munkatársat« foglalkoztató Gehlen-fé- le kémszérvezet fénntarlása hozzávetőlegesen évi 28 millió márkába kerül. Ezt az összeget eddig az Amerikai Egyesült Államok hírhedt százmillió dolláros kémkedési és kártevési alapjából fedezték. ■ Peking (Uj Kína). Tokióból érkezett jelentés arról számol be, hogy Japánban újabb hetvenegy' amerikai katonai támaszpontot létesítenek. A földművelésügyi és erdőgazdálkodási minisztérium által a nemzetgyűlés elé terjesztett adatok szerint a Joszida-kormáuy elhatározta, hogy 34 gyakorlótér létesítésére 112.200 hektár,- harminchét repülőtér építésére pedig 14.554 hektár területet bocsát az amerikai megszálló csapatok rendelkezésére. A Joszida-kormány ezen túlmenően előkészületeket tesz arra is, hogy további 33.800 hektár területet engedjen át katonai célokra a rövidesen kibővítendő .úgynevezett nemzetbiztonsági hadtest számára. ■ • (MTI) A baszrai olajmunkások sztrájkja, amely szombaton kezdődött, hétfőn tovább terjedt és sztrájkba léptek a faoi olajkikötő munkásai is — jelenti az AFP. ■ Qsl-ó (TASzSz). A lapok közlése szerint a nonég kormány- december 7-i rendkívüli ülésén elhatározta, hogy- »erőszakos beavatkozáshoz« folyamodik a hajóstisztek szakszervezete és a hajótulajdonosok szervezete közötti konfliktusban, miután a hajóslisztek szakszervezete megtagadta a munkáltatók feltételeinek elfogadását. A kormány döntése alapján a sztrájkoló “ hajóstisztek olyan utasítást kaptak a szakszervezettől, hogy munkájuk folytatása céljából haladéktalanul térjenek vissza hajóikra. A diktátum módszere felháborodást keltett a hajóstisztek körében. ■ Párizs (MTI). Mint Indokí- nából jelentik, a francia expedi- ciós' hadtest parancsnoksága elrendelte Lai-Chau-nak, thai tartomány fővárosának kiürítését. Lai-Chau Észak-Vietnamban, Hanoitól mintegy háromszáz kilométerre északnyugatra fekszik. A francia parancsnokság a város kiürítését »biztonsági okokból« rendelte el, a vietnami néphadsereg egyik oszlopának előrenyomulása miatt. Vasakarattal... Igen szép helyen találkoztam Füredi István elvtárssal. Olyan szép helyen, ahová a községből közel háromezren jönnek el hetenként legalább egyszer., Ki-ki két-három kötet könyvvel jön s úgy is távozik. A könyvtáros boldogan és jogos büszkeséggel magyarázza: tegnap száz- ketten, ma pedig ötvenkilencen kölcsönözlek könyvet. Közben bejön a hatvanadik és a hatvanegyedik kölcsönző, Füredi István és kislánya, a IV. osztályos kitűnő tanuló, Margitka. Füredi Istvánnak Lenin egyik műve van a hóna alatt. Margitkának egy meséskönyv a kezében. Már ezt is jóleső érzés látni. Hát még a dátumot Füredi István kölcsönző-lapján. 1951 elején iratkozott be. Még bemutatkozni is elfelejtettem, csak megrohantam kérdésekkel, hogy azelőtt is szeretett-e olvasni és hogy mik a kedvenc olvasmányai, stb, stb.. Egy pillanatig kutatóan nézett rám, mintha ki akarta volna olvasni tekintetemből kilétemet és hogy miért kell nekem mindezt tudni. Aztán csödesen, de csöppet sem elutasítóan megszólalt: Megígértem a feleségemnek, hogy sie- Lek haza- Csak ezzel a feltétellel engedett el bennünket vacsora előtt. De ízért válaszolok a kérdéseire. Legfeljebb nem lesz olyan forró a vacsora, nire hazaérek. A kis Margitka néhány percig ott álldogált mellettünk, aztán, mikor Látta, hogy apja nagyon belejnerült élete és olvasóváválásáaak történetéi«, leült egy asztal mellé és képeskönyveket lapozott. Füredi István pedig beszélt. Hosszan részletezte régi és jelenlegi éleiét. Beszélt örömeiről, bánatairól és igen sokat a tanulás fontosságáról. Elmondotta, hogy az egész élete 1945-ig jóformán egy nagy bánat volt. Emellett csak olyan kis bánat volt az, amikor a 30-as években kétízben is bele akartak gázolni a becsületébe. Ki akarták túrni a sovány megélhetést biztosító gátőri állásából. Az egyik alkalommal ráfogták, hogy ő engedte le dr. Rózsavölgyi halastaváról a vizet, ami elárasztotta a földeket és kárt tett a vetésben. Ott is voltak nyilasok. Rózsavölgyi meg zsidó volt. Emiatt üldözték. Az ő, a Füredi István kenyerére meg rátörtek. Egyszerre akartak mind a kettőjükre lecsapni. Dóczi Sándor és az apja indította meg a rohamot. A Vízgazdálkodási Hivatal igazgatójának kövér disznót, tejet, túrót, meg ki tudja, mi mindent adtak, csakhogy Dóczi Sándort Füredi István helyére tegyék. Ehhez kellett aztán a. vád, hogy zsidóbarát, hogy összejátszik a zsidókkal, ezért eresztette a halastó vizét a vetésre. Mióta örökre végeszakadt a csendőrvilágnak, sok örömben volt része. De a legnagyobb öröm, az örömök kiindulópontja a felszabadulás volt számára. Negyvenöt óta jóformán tanulással töltötte éveit. Figyelte, melyik is az a párt, amelyik nemcsak szóval, de tettel is a nép javát akarja szolgálni. Azt, hogy a dolgozóké legyen, végre a föld, hogy megszűnjön a nyomor, ne kelljen többé a 8—9 éves gyerekeknek varjú-, liba- és disznópásztorkodni iskola helyett, mint ahogy ő is pásztor- kodott, később cselédeskedett Weuck- heim László gróf birtokán. Hogy ne kelljen soha többé alázaloskodni a grófok és hajcsárjaik előtt. A Szociáldemokrata Pártban azt látta, hogy-Kun Endre és társai egymásután söprik ki a munkásembereket. Különösen az olyanokat, mint ő, aid Endrődön egy titkos rádiókor tagja volt és a moszkvai rádióból megismerte a proletárok jogát, igazságát és az összefogásukból származó erőt, hatalmat Tanulmányozta a Kommunista Párt politikáját is és beiratkozott még 45-ben egész életére. Negyvenhatban segédumkásnak állt be a békési seprűüzembe. Rövidesen megtanulta a seprű gépi- és kézLvarrá- sát. Szakmunkás lett. Aztán egyre harcosabb és példamutatóbb katonája a pártnak. 1950-ben a IV. kerület párt- szervezetében az egyik pártnapon Vágó István iskolaigazgató ismertette, hogy beindítják a dolgozók általános iskoláját. Füredi István is jelentkezett. Hiszen csak négy osztálya volt s jóformán csak ími-ólvasni tudott. Szorgalmasan tanult. Nem volt könnyű, 43 éves létére, ő volt a legidősebb. Elég jó sikerrel vizsgázott az általános iskola V—VIII. osztályából. Nemcsak a tudása gyarapodott, hanem megszerette az olvasást is. Be iratkozott a népkönyvtárba. Onnan hordta mindig a párt- oktatáshoz szükséges irodalmat is. Különböző politikai iskolákon könnyen ment számára a tanulás, hiszen az általános iskolában megismerkedett a történelemmel, könnyen párhuzamot tudott vonni a Dózsa-féle parasztlázadás, a Kurucz-harcotó, a 48_as forradalom és a gyarmati népek jelenlegi harca között. Könnyebben felismeri az ellenséges elemeket, akik a dolgozók közé furakodva, bontani próbálnák népünk egységet. Nagy segítségére volt mindaz, amit eddig tanult az ősz folyamán is, amikor a járási pártbizottság olyan termelőszövetkezetekbe küldte, közel két hónapon keresztül, ahol fel- világosító szóra, az ellenséges támadások leküzdésére volt szükség. Meg is szilárdult a hunyai és két bélmegyeri termelőszövetkezet is, amelyekben hosszú heteket töltött el. Most ismét szakmát tanul Füredi István. A volt békési seprűüzemben ezután csak kosarakat készítenek. Elhatározta, hogy hat hónap alatt elsajátítja a kosárfonás mesterségét. Miután elbúcsúztam tőle, arra a megái' apításra jutottam, hogy Füredi István nagyon szereti a dolgozó népet, s vasiakarattal tanul és dolgozik érte. Kukk Imre
