Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

1953 december 10 , csütörtök ViUcus-aiölt Vlí^l Az Országos Béketanács elnökségének ülése Ifjúságunk boldog, szép életéért Szerdán délelőtt ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége. Az ülésen résztvett Dolli István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, vala­mint Andics Erzsébet, az Orszá­gos Béketanács elnöke és még mások a tudományos és kultu­rális élet jelentős személyiségei közül. Az elnökség ülését Mihályit Er­nő nyitotta meg, majd Andics Er­zsébet számolt be-a Béke Világ­tanács bécsi ülésszakának mun­kájáról. Ezután Péter János református püspök emelkedett szólásra. Péter János beszámolójában hangsúl yoz la. hogy a világ min­den táján növekvő mértékben fo­gadják el az egyházak keretén belül is a békemozgalom leglénye­gesebb tételeit. Az egyházak keretén belül is — mondotta — egyre szélesebben érezteti hatását az a meggyőző­dés, hogy nem elég a háborút rossznak, a békét jónak tartani, hanem aki valóban békét akar, annak cselekednie is kell a béke érdekében. Ezután Ben ke Valéria, az Or­szágos Béketanács titkára szá­molt be az elnökség október 9-i ülésén hozott határozatok végre­hajtásáról. Ezen az ülésen ha­tározták el, hogy ősszel béketa­lálkozókat rendeznek. Benke Valéria ezután arról be­szélt, hogy a békemozgalom te­rén most végzett munkának há­rom szakasza volt. Az első sza­kaszban a régi kisgyőlések he­lyiéit beszélgetéseket tartottak a békeharcosok a dolgozókkal. A második szakaszban békeesték I rendezésére került sor. A béke­estek általában sikeresek voltak. A harmadik szakaszt a járási és a budapesti kerületi béketa­lálkozók jelentették. 173 helyen rendeztünk ilyen találkozókat — mondotta Benke Valéria —, ame­lyekre a békeesteken körülbelül harmincölezer küldőt let- válasz­tottak. A meghívott vendégekkel együtt összesen mintegy negyven­ezer ember vett részt a találko­zókon. A továbbiakban Benke Valéria: beszámolt arról, hogy a béketa- lálkozók megrendezése során negyvenöt helyien választottak já­rási békebizottságot, s ezzel a magyar békemozgalom elérte, hogy az ország minden járásá­ban működik békebizottság. Ezután az Országos Béketanács elnöksége Benke Valéria által be, I terjesztett nyilatkozatot foga­dott el: A Béke VUágtanács magyar tagjai útján üzenet érkezeit Bécs- bői. Válasz népünk jólétet terem­tő életéről tanúskodó üzeneteire. Az van benne, hogy a Béke Vi­lágtanács úgy fogadta a hófehér lapokra rótt üdvözleteket, aho­gyan mi küldtük: nagy örömmel, nagy- szeretettel, az őszinte barát­ság tanujeleként — hangzik a többi között a nyilatkozat. Amikor átadjuk ezt az-üzenetet, jó alkalom nyílik, hogy hozzá- j fűzzük a mi köszöntésünket is. | Az Országos Béketanács elnök- j sége köszönti a magyar béke- j mozgalom derék munkásait abból j az a! kálómból, hogy a magyar bé- j kemozgalom új megnyilvánulásiét, a békebeszélgetéseket és békces- teket a nemzetközi kérdéseik de­mokratikus iskolájává tették. Kö­szönti abból az alkalomból, hogy a Béke Világtanács budapesti és bécsi ülésszaka közti időben 173 j béketalálkozón teltek tanúságot népünk békearatáról. Az Országos Béketanács elnök­Elöadás Pérlbírek Villám »A szocializmus gazdasági alap­törvénye hogyian érvényesül ha­zánkban« címen tart előadást a Központi Előadó Iroda egyik tag­ja dec. 11-én, azaz pénteken dél­után 5 órakor Békéscsabán, a Pártoktatás Házában. MAVAUT, BELSPED, Hizlal­da, SZÖVOSZ, szabó-szűcs KTSz, rendőrség megyei és városi ka­pitánysága pártszervezeteinek ve­zetői! A pártoktatásról még eddig nem adtatok tájékoztatást a Vá­rosi Pártbizottságnak, pedig ez minden pártszervezetre kötelező. sége további munkára hívja fel a békemozgalom minden munká­sát — fejeződik be a nyilatko­zat. — Vigyék el a felvilágosítás fényét minden házba, minden em­ber szívébe és agyába. Legyenek a béke ügyének lűrvivői, a felvi­lágosító munka élenjárói. Gyűjt­sék maguk köré az embereket. Válaszoljanak kérdéseikre, ma­gyarázzák meg: mi miért törté­nik a nagyvilágban, hogyan függ­nek össze az esemény ek egymás­sal és a mi dolgainkkal. A béketalálkozók nagy siker? adjon új erőt a békemozgalom egyszerű embereinek. Tudjanak egyszerre tanulni és tanítani. Lás­sák, hogy miért küzdünk együtt a világ valamennyi békeszerető emberével: a tartós békéért, a- mely soha ennyire nem volt a mi kezünkben, mint most.« Az Országos Béketanács elnök­ségének ülése Mihályfi Ernő zá­rószavaival ért véget. • A közeledő téli szünidőben sok szórakozás várja az úttörő­ket. Téli túrák, sportesemények, újévkor karneválok teszik vál­tozatossá az úttörőcsapatok életét az ország minden részében. Emellett szervezeti életük megerősítésére is felhasználják az is­kolai szünet napjait. December 28-án valamenny i úttörőcsapatban csapatgárdista- találkozók lesznek, őrsvezetők, rajvezetők, a csapattanács tag­jai megbeszélik azokat a módszereket, kezdeményezéseket, ame­lyekkel a jövő esztendőben még eredményesebbé tehetik- az úttö­rőmunkát. . * A DISZ megyei bizottsága vendégül látja a megye ötven legjobb csapatgárdistáját. A háromnapos megyei találkozó válto­zatos programmal szórakoztatja az úttörőket. Ez a találkozó egy­ben tapasztalatcsere-értekezlet is lesz. A csillebérci úttörőtáborban országos csapatgárdista-találko- zót rendeznek. Az ország minden részéből százötven, jórészt olyan pajtás ad egymásnak találkozót, aki még nem járt a fővá­rosban. Megismerkednek Budapest nevezetességeivel, múzeumai­val. .A Magyar-Szovjet Társaság a közelgő Fenyőfaünnep alkal­mából gyűjteményt állított össze orosz és magyar írók gyerme­keknek írott műveiből, a legszebb orosz és szovjet népmesékből. Többek között Gorkij, Csehov és más nagy írók népszerű meséit gyűjtötték össze a gyermekek szórakoztatására. A mesegyűjte­mény a falusi és városi kultúrcsoportoknak nyújt segítséget az ünnepélyek műsorának összeállításához. Külpolitikai! hírek Berlin (MTI). Az Adenauer- kormány a nyugatnémet szaka- dár állam 1954/5. évi költség- vetésében 7.6 millió márkát irá­nyoz elő az salkotmányvédelmi hivatalnak« nevezett új Gestapo fenntartására. Erre a célra a je­lenlegi költségvetési évben 5.2 millió márkát fordítanak. Az amerikai megszállók azt kö­vetelik az Adenauer-kormánytól, hogy az új Gestapo fenntartásán kívül gondoskodjék a Gehlen volt náci tábornok vezetésével műkö­dő kémszervezet anyagi szükség­leteinek fedezéséről is­A nyugatnémet sajtó kommen­tárjai szerint a négyezer »mun­katársat« foglalkoztató Gehlen-fé- le kémszérvezet fénntarlása hoz­závetőlegesen évi 28 millió már­kába kerül. Ezt az összeget ed­dig az Amerikai Egyesült Álla­mok hírhedt százmillió dolláros kémkedési és kártevési alapjából fedezték. ■ Peking (Uj Kína). Tokióból ér­kezett jelentés arról számol be, hogy Japánban újabb hetvenegy' amerikai katonai támaszpontot létesítenek. A földművelésügyi és erdőgaz­dálkodási minisztérium által a nemzetgyűlés elé terjesztett ada­tok szerint a Joszida-kormáuy elhatározta, hogy 34 gyakorlótér létesítésére 112.200 hektár,- har­minchét repülőtér építésére pe­dig 14.554 hektár területet bocsát az amerikai megszálló csapatok rendelkezésére. A Joszida-kormány ezen túl­menően előkészületeket tesz ar­ra is, hogy további 33.800 hek­tár területet engedjen át katonai célokra a rövidesen kibővítendő .úgynevezett nemzetbiztonsági hadtest számára. ■ • (MTI) A baszrai olajmunkások sztrájkja, amely szombaton kez­dődött, hétfőn tovább terjedt és sztrájkba léptek a faoi olajkikötő munkásai is — jelenti az AFP. ■ Qsl-ó (TASzSz). A lapok köz­lése szerint a nonég kormány- december 7-i rendkívüli ülésén elhatározta, hogy- »erőszakos be­avatkozáshoz« folyamodik a ha­jóstisztek szakszervezete és a ha­jótulajdonosok szervezete közötti konfliktusban, miután a hajós­lisztek szakszervezete megtagadta a munkáltatók feltételeinek elfo­gadását. A kormány döntése alap­ján a sztrájkoló “ hajóstisztek olyan utasítást kaptak a szakszer­vezettől, hogy munkájuk folyta­tása céljából haladéktalanul tér­jenek vissza hajóikra. A diktátum módszere felháborodást keltett a hajóstisztek körében. ■ Párizs (MTI). Mint Indokí- nából jelentik, a francia expedi- ciós' hadtest parancsnoksága el­rendelte Lai-Chau-nak, thai tar­tomány fővárosának kiürítését. Lai-Chau Észak-Vietnamban, Ha­noitól mintegy háromszáz kilo­méterre északnyugatra fekszik. A francia parancsnokság a város kiürítését »biztonsági okokból« rendelte el, a vietnami néphadse­reg egyik oszlopának előrenyo­mulása miatt. Vasakarattal... Igen szép helyen találkoztam Füredi István elvtárssal. Olyan szép helyen, ahová a községből közel háromezren jönnek el hetenként legalább egyszer., Ki-ki két-három kötet könyvvel jön s úgy is távozik. A könyvtáros boldogan és jogos büszkeséggel magyarázza: tegnap száz- ketten, ma pedig ötvenkilencen kölcsö­nözlek könyvet. Közben bejön a hat­vanadik és a hatvanegyedik kölcsönző, Füredi István és kislánya, a IV. osz­tályos kitűnő tanuló, Margitka. Füredi Istvánnak Lenin egyik műve van a hóna alatt. Margitkának egy mesés­könyv a kezében. Már ezt is jóleső érzés látni. Hát még a dátumot Füredi István kölcsönző-lapján. 1951 elején iratkozott be. Még bemutatkozni is elfelejtettem, csak megrohantam kérdésekkel, hogy azelőtt is szeretett-e olvasni és hogy mik a kedvenc olvasmányai, stb, stb.. Egy pillanatig kutatóan nézett rám, mintha ki akarta volna olvasni tekin­tetemből kilétemet és hogy miért kell nekem mindezt tudni. Aztán csödesen, de csöppet sem elutasítóan megszólalt: Megígértem a feleségemnek, hogy sie- Lek haza- Csak ezzel a feltétellel enge­dett el bennünket vacsora előtt. De ízért válaszolok a kérdéseire. Legfel­jebb nem lesz olyan forró a vacsora, nire hazaérek. A kis Margitka néhány percig ott álldogált mellettünk, aztán, mikor Látta, hogy apja nagyon belejnerült élete és olvasóváválásáaak történetéi«, le­ült egy asztal mellé és képeskönyveket lapozott. Füredi István pedig beszélt. Hosszan részletezte régi és jelenlegi éleiét. Beszélt örömeiről, bánatairól és igen sokat a tanulás fontosságáról. El­mondotta, hogy az egész élete 1945-ig jóformán egy nagy bánat volt. Emellett csak olyan kis bánat volt az, amikor a 30-as években kétízben is bele akar­tak gázolni a becsületébe. Ki akarták túrni a sovány megélhetést biztosító gátőri állásából. Az egyik alkalommal ráfogták, hogy ő engedte le dr. Ró­zsavölgyi halastaváról a vizet, ami el­árasztotta a földeket és kárt tett a ve­tésben. Ott is voltak nyilasok. Rózsa­völgyi meg zsidó volt. Emiatt üldözték. Az ő, a Füredi István kenyerére meg rátörtek. Egyszerre akartak mind a kettőjükre lecsapni. Dóczi Sándor és az apja indította meg a rohamot. A Víz­gazdálkodási Hivatal igazgatójának kö­vér disznót, tejet, túrót, meg ki tudja, mi mindent adtak, csakhogy Dóczi Sándort Füredi István helyére tegyék. Ehhez kellett aztán a. vád, hogy zsidó­barát, hogy összejátszik a zsidókkal, ezért eresztette a halastó vizét a ve­tésre. Mióta örökre végeszakadt a csendőr­világnak, sok örömben volt része. De a legnagyobb öröm, az örömök kiin­dulópontja a felszabadulás volt szá­mára. Negyvenöt óta jóformán tanulás­sal töltötte éveit. Figyelte, melyik is az a párt, amelyik nemcsak szóval, de tettel is a nép javát akarja szolgálni. Azt, hogy a dolgozóké legyen, végre a föld, hogy megszűnjön a nyomor, ne kelljen többé a 8—9 éves gyerekeknek varjú-, liba- és disznópásztorkodni is­kola helyett, mint ahogy ő is pásztor- kodott, később cselédeskedett Weuck- heim László gróf birtokán. Hogy ne kelljen soha többé alázaloskodni a grófok és hajcsárjaik előtt. A Szociál­demokrata Pártban azt látta, hogy-Kun Endre és társai egymásután söprik ki a munkásembereket. Különösen az olyanokat, mint ő, aid Endrődön egy titkos rádiókor tagja volt és a mosz­kvai rádióból megismerte a proletá­rok jogát, igazságát és az összefogásuk­ból származó erőt, hatalmat Tanulmá­nyozta a Kommunista Párt politikáját is és beiratkozott még 45-ben egész életére. Negyvenhatban segédumkásnak állt be a békési seprűüzembe. Rövidesen megtanulta a seprű gépi- és kézLvarrá- sát. Szakmunkás lett. Aztán egyre har­cosabb és példamutatóbb katonája a pártnak. 1950-ben a IV. kerület párt- szervezetében az egyik pártnapon Vágó István iskolaigazgató ismertette, hogy beindítják a dolgozók általános isko­láját. Füredi István is jelentkezett. Hi­szen csak négy osztálya volt s jófor­mán csak ími-ólvasni tudott. Szorgal­masan tanult. Nem volt könnyű, 43 éves létére, ő volt a legidősebb. Elég jó sikerrel vizsgázott az általános is­kola V—VIII. osztályából. Nemcsak a tudása gyarapodott, hanem megszerette az olvasást is. Be iratkozott a népkönyv­tárba. Onnan hordta mindig a párt- oktatáshoz szükséges irodalmat is. Kü­lönböző politikai iskolákon könnyen ment számára a tanulás, hiszen az általános iskolában megismerkedett a történelemmel, könnyen párhuzamot tudott vonni a Dózsa-féle parasztláza­dás, a Kurucz-harcotó, a 48_as forrada­lom és a gyarmati népek jelenlegi harca között. Könnyebben felismeri az ellenséges elemeket, akik a dolgozók közé furakodva, bontani próbálnák né­pünk egységet. Nagy segítségére volt mindaz, amit eddig tanult az ősz folya­mán is, amikor a járási pártbizottság olyan termelőszövetkezetekbe küldte, közel két hónapon keresztül, ahol fel- világosító szóra, az ellenséges támadá­sok leküzdésére volt szükség. Meg is szilárdult a hunyai és két bélmegyeri termelőszövetkezet is, amelyekben hosszú heteket töltött el. Most ismét szakmát tanul Füredi István. A volt békési seprűüzemben ezután csak kosarakat készítenek. El­határozta, hogy hat hónap alatt elsajá­títja a kosárfonás mesterségét. Miután elbúcsúztam tőle, arra a megái' apításra jutottam, hogy Füredi István nagyon szereti a dolgozó népet, s vasiakarattal tanul és dolgozik érte. Kukk Imre

Next

/
Thumbnails
Contents