Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-08 / 287. szám

1*53 december 8., kedd [/iUaA&awlc Pléjit Folytassanak következetes harcot a tervteljesítésért a Pamutszövő dolgozói! A békéscsabai Pamutszövő dol­gozóinak és vezetőinek jó mun­káját dicséri a minőség javulása. Azonban a szállítási batáridők betartásánál komoly hibák mu­tatkoznak, mivel az üzem terv- ségi termelés érdekében a dolgo­teljesítése októberben csupán 89, novemberben pedig 93 2 százalék volt A terv nem teljesítése miatt többezer méter anyagot nem tudtak szállítani, ami részben abból adódott, hogy az anyag és energia biztosításában voltak bizonyos hiányosságok. A fonódák nem szállították üteme­sen a fonalat. Ez elég sok pro­bléma elé állította a termelést. Súlyosbította a helyzetet, hogy az írezőben sem ment úgy a munka, ahogy kellett volna. — Mi van magukkal? — for­dult végül is az írezőkhöz az elmúlt héten Mitykó János fő­mérnök. a keményítő és a víz aránya jó, mégis gyenge az írezőmassza. Utánanéztek és rájöttek, hogy a kondenzvíz befolyik az írező- tartályba, ez felhígítja az anya­got. Javítottak ezen a hibán, hogy az előkészítő üzemrészből kikerülő anyagok ne gátolják a szövők minőségi munkáját. — Milyen formában tudnánk előbbresegíteni az export-tervek teljesítését — beszélgettek most — Nem tudjuk, mi a baj, | már tovább a vállalat vezetői. Biztosítani kell az üzemrészek közötti együttműködést-- vélekedett Iíardulecz István igazgató elvtárs —, hogy a hiány­zó áruk legyártását és szállítását december 10-ig teljesíteni tud­juk. Igen ám, de idegesítő és fe­jetlen kapkodást eredményezett még az utóbbi napokban is a dolgozók között, hogy az eddig gyártott lánchengerek erősen bolyholódtak. Aztán meg a dol­gozók sokszor váltótársuknak nem jól adják át a gépeket. — Már félek bejönni — ma­gyarázta Mészárosáé Dudás Olga brigádveze tőnek. — Mindig rosszul kapom át a gépet A szálak keresztezik egy­mást a rossz befűzés miatt, alig tudok elindulni a gépemmel... Amikor a gépek mellé áll, «váratlan esemény» gátolja Du­dás Olga előrehaladását. Az egyik henger rosszul van betéve, ezt kell előbb megjavítania. Ilyenformán nemcsak a fel­ajánlásukat, de még a tervüket sem tudják teljesíteni egyes dol­gozók — kevesebbet is keresnek. Ezért a műszakiak és maga a vállalatvezető elvtárs is naponta felkeresik a dolgozókat, hogy időben segítsenek a hibákon. (Persze helyes lenne, ha a szak- szervezet! bizalmiak is megma­gyaráznák a folyamatos és minő­túr ÍOÍ HU Vvze'S'fá&to* r A vizesfási állami gazdaság az ország első rizstermelő állami gazdasága lett. Az őszi munkákat is mind idő Iron elvégezték. A ki. váló eredmény elérését elősegí­tette a 1952—53-as oktatás is, mely igen jól fejeződött be. O fazekas Antal építő-brigádja, mely 47 tagból áll, vállalta, hogy a tervbe vett építéseket időben be­fejezi. Ehhez azonban kérik a gazdaság vezetőségének segítsé­gét, azt, hogy minden szükséges anyagot idejében biztosítsanak számukra, azonkívül megfelelő mennyiségű fogatot állítsanak rendelkezésükre. O A gazdaság dolgozói Tar hős­ről, Békésről és a környező köz­ségekből járnak ki dolgozni. Már régi vágyuk az, hogy egy négy és félkilométeres bekötőutat kap­janak. Megígérték az illetékesek, sőt, a méréseket mán meg is kezdték — csak az a baj, hogy az út építését nem kezdték meg. A dolgozók sokat panaszkodnak a gazdaságban levő földművesszö­vetkezetre, — illetve inkább az áruelosztő felsőbb szervekre, — mert elfelejtenek zsírt, paprikát s egyéb nélkülözhetetlen cikkeket kiutalni. A dolgozók munkaidő után járnak Békésre vásárolni. o Szép könyvtára van az állami gazdaságnak — azaz, csak len­ne, ha valaki gondját viselnél Például egy része a könyveknek be van zárva a pártirodába, má­sik része a magtárban hever, a harmadik részét pedig nehezen tudnák összeszedni azoktól, akik széjjelhordták. Vájjon, nem vol­na-e helyesebb egy könyvszek­rényt biztosítani a könyvek ré­szére és a DISZ, vagy a szakszer­vezet kijelölne egy tagot, annak kezelésére í Ha a gazdaság veze­tősége nagyobb gondot fordítana erre, is, bizonyára több dolgozó olvasna könyvet. O Tűz volt a vizesfási határban nemrég egy egyéni termelőnél1» A vizesfási állami gazdaság dolgo­zói siettek a tüzet oltani, — de mivel nincsen tűzrendészet! fel­szerelésük, csak körülállták a tü­zet, nem volt mivel vizet szívat­ni. Békésről kijárnak ugyan né­ha a tűzoltók — éjjel sem res­tellik felzörgetni a vezetőket, hogy jegyzőkönyvet írjanak, azonban jó lenne elgondolkozni az illetékeseknek, hogy egy olyan távoleső részre bizony, nagyi szük­ség van tűzoltó felszerelésre is. zóknak: műszakváltáskor üzem­képes állapotban adják át egy­másnak a gépeket) — Hogy mennek a gépek? — kérdezte az igazgató elv társ pén­tek reggel Guska elv társtól, a III. terem művezetőjétől. — Ma egészen jól indultunk — magyarázza.^, aztán hozzáteszi még. — Tegnap is jól ment, mert 102 százalékra teljesítettük ter­vünket i — Milyen hiba fordul még elő? — Az írelő munkája még min­dig elég hiányos, mert a negyve­nes láncfonal erősen bolyholódik — számol be a terem munkájá­ról. A dolgozók lendületesen végzik munkájukat, műszakonként küz­denek azért, hogy a 10-ig vállalt szállításoknak eleget legyenek. Pénteken a délutáni műszak­ban a III-as teremben találjuk Gálik Ilona sztahanovista szövő­nőt. Novemberben 106,6 százalék­ra teljesítette normáját, most sem akar lemaradni. Otthonosan mozog gépei között, szerdán 110, csütörtökön 107 százalékot ért el. Ahogy igyekszünk, úgy keresünk — mondja és- a gépek egyenle­tes járással engedelmeskednek gyors mozdulatainak. ...Leáll az egyik gépe — Elkapdossa a gépem min­dig a szálakat — siet Salamon József s^gédművezetőhöz... az megigazítja. S máris hívják egy másik gép megjavításához. A 308-as gépen hengert kell cserél­nie. Nem telik bele egy negyed­óra és a szövőgép csattogva tár­sul a többi szövőgép zajához- A gépen cm-ről cm-re nő az ingvá- szon-anyag, növeli Koncos Mi- hályné sztahanovista szövőnő tel­jesítményét, aki csütörtökön 103 százalékra teljesítette normáját. A hármas terem dolgozói a gé­pek mellett lendületesen végezve munkájukat, biztosítják, hogy a következő exportszállítmány idő­re készen legyen. Olvasóink VÉLEMÉNYEI, JAVASLATAI Három héttel ezelőtt véleménykutatást indított szer­kesztőségünk lapunk olvasóinak táborában. Az eltelt idő alatt sok érdekes javaslat érkezett szerkesztőségünkbe. Olvasóink közölték, miről szeretnének olvasni és hogyan lehetne a la­pot színvonalasabbá tenni. A beérkezett véleményekből néhá­nyat ismertetünk: Gyenes Mihály, Mezőhegyes: Véleményem szerint többet kellene foglalkozni az állami gazdaságok, gépállomások, ter­melőszövetkezetek pártcsoporLjainak munkájával. Ismertetni a helyes és a helytelen módszereket, mert a pártcsoportok jó felkészülése sok segítséget jelent a munkák elvégzésénél. Venyige Lajos, Zsadány: Igen helyes volna, ha a lap rendszeresen írna a szovjet módszerekről is. Például: a szov­jet irodalomról, művészetről, építészetről, továbbá ismertetné az agrotechnikai módszerek kimagasló eredményeit, s azt, hogyan termeljünk gyapotot szjovjet módszer szerint. Petrov Gáborné, Almáskamarás: Jó volna, ha a lapban bővebben írna a szerkesztőség a termelőszövetkezetek életé­ről, a zárszámadásról, ismertetné azokat a hiteleket, ame­lyeket elengedett kormányunk. Ez nagy segítségünkre lenne. K. Győri Etelka, Köröstarcsa; Hiányolom a kulturális cikkeknél, hogy a pályázati felhívások eredményeit nem közli a lap. Pedig a művészet igen sok dolgozót érdekel fa­lun is. Sokat segítene a lap akkor, ha röviden közölné, mi­lyen új kis színdarabok jelentek meg. Csabacsüdi József, Csabacsüd; Legszívesebben az alkalmi tudósításokat olvasom a lapból. Javasolom, hogy legyen egy állandó rovat »Panaszos láda« címmel. A levél íróját a jóin­dulatú felvilágosítás megnyugtatja és ez megbecsülést szerez a lapnak. Török Imre, Békéscsaba: Kevés a sporttudósítás a lap­ban több helyet kellene biztosítani az ilyen cikkek részére. A lapban ne csak a békéscsabai, hanem a falusi sporttal is foglalkozzanak, mert ez lelkesítené megyénk sportolóit. Olvasóink valamennyi javaslata, amelyeket nem is közöl­tünk le lapunkban — nagy segítséget jelent munkánk­ban. A beérkezett véleményeket szerkesztőségünk hasznosítja. Arra kérjük lapunk olvasóit, hogy a jövőben is közöljék észrevételeiket, hiszen az újság olvasóink számára készül, s ha szerkesztőségünk ismeri a dolgozók ilyenirányú vélemé­nyét, érdekesebben, olvasmányosabban tudja megírni a sajtót. Ehhez kérjük továbbra is olvasóink segítségét. Dohányos Sándor traktorista munkája 'T'ermetére nézve nem nagy ember Dohányos Sándor, a tar­A hősi gépállomás traktorislája, de munkája révén kiválik tár­sai közül. Még szeptember 10-én teljesítette éves tervét. Az ősz folya­mán eddig 229 normálholdat szántott Jel(. Nagy részét a bélme­gyeri »Uj Élet«’ termelőszövetkezelbenj’ melynek ő is tagja.* — Valamennyi traktorista közül ő végzi a legjobb minőségi munkát — tartják róla a gépállomáson. Ami a traktoristáknál a legkényesebb dolog: a forgót is jól megszántja. Nem restell három fordulót is termi. Dohányos elvtárs tudja azt, hogy a jó munkához elengedhe­tetlen a gép megfelelő karbantartása. Ha más nem is, de ő még vasárnap is dolgozik. A kisebb liibákat maga javítja meg gépén. Váltáskor nem ül a gépre addig, inig a tankolást, olajo­zást és a csavarok meghúzását a váltókkal közösen el nem végzik. Ment is a munka úgy, hogy a november hónapban indított talajmunkaversenyben 20-ig ő volt az első. A verseny lezártáig megtartotta volna az elsőséget, ha gépe közben komoly műszaki hibával ki nem esik. így harmadik lett Csupán két holddal szántott kevesebbet, mint az első, és ha nem jön közbe a nyolc napos kiesés, a mostani legjobbat .40—45 százalékkal teljesí­tette volna túl. IVa de semmi sincs elveszve, — nyugtatja meg magát. Kijaví­1 ” tott gépét már járatja. Folytatja a szántást, s rövidesen befeje­zi csoportjánál a még hátralevő talajmunkát. A ZÁRSZÁMADÁSOK TAPASZTALATAI A telekgerendási „Arany Kalász* termelőszövetkezetben nem úgy roeUt a munka a nyáron, ahogyan a tagok jövedelme megkívánta volna. Ezt maga a tagság is be­ismerte most, a szombati zár­számadó közgyűlés alkalmával. — Bennünk volt a hiba, — ve­tették fel többen. Bizonyára nem 31.10 forint lett volna az egy munkaegységre eső részesedés, ha nem nézik el, hogy a tagság 45 százaléka alig, vagy egyáltalán nem veszi ld részét a munkából. Szervezetlen volt a munka. A terület nem volt felosztva, így a megmunkálásáért senki sem vállalt felelősséget. Az elkésett munkák elvégzéséért 268 ezer fo­rintot fizetett ki a szövetkezet idegen munkaerőknek. »Mennyi­vel jobb lenne, ha ez a mienk maradt volna« — vélekednek most a tagok. A baj az volna., ha a hibák­ból nem okulnának. El is hatá­rozták most, hogy együttes erővel látnak hozzá jobb jövőjük meg­alapozásához. Napokon belül el­vetik a még hátralevő 50 hold búzát. Utána pedig semmihez sem fognak hozzá addig, míg az összes istállótrágyát ki nem hordták. Nehogy' »megbosszulja magát« a föld. A telet se fogják tétlenül töl­teni. Dohánypajtát, meg egy százférőhelyes serlésólat építenek. Gyümölcsöst is létesítenek. Úgy beszélték meg, hogy a tavaszra öt holdat telepítenek be. A gyulavári „Dózsa“ termelőszövetkezet mindössze hály pénzre átszámított jövedel­egyéves múltra tekint vissza. En­nek ellenére már az első zár­számadás bebizonyította a tagok előtt, hogy érdemes volt szövet­kezetbe tömörülni. Mocsorán Mi­mé 1572.80 forintot tesz ki ha­vonta. G. Szilágyi István is majd 11 ezer forint értékű terményt és egyebet kapott 422 munka­egysége után. A füzesgyarmati „Győzelem“ lettel vették ki készüket a mun­kából — így az egy főre jutó jövedelem is figyelemreméltó. Id 17’ La ■ J . . .A a » 1 — I — 7. rw . . I n I I o / I 1 termelőszövetkezetben is a na­pokban vetettek számot az elmúlt gazdasági év eredményességéről. Van itt is bőven mit »aprítani a tejbe«. Csak a fontosabbakat említve: búzából 6.37 kg-ot, ár­pából 0.56 kg-ot, cukorból 16 kg-ot, pénzből pedig 7.79 fo­rintot osztottak munkaegységen­ként. A tagok mindenkor becsü­Eke Ferenc már közel áll a 70 évhez, de 399 munkaegység után mérik a részesedését. Van mit hazaszállítani Olasz Imrének a 430 munkaegysége után, de Nagy Lászlónak is, aki 406 munkaegy­séget szerzett

Next

/
Thumbnails
Contents