Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
1953 december í , kedd 3 VLUai&awU Hétit Már a jövőre Is gondolnak A* oliányi »Uj Élet« tsz- ben 53 család gazdálkodik 707 kát. hold területen. A tavaszi munkák megkezdésének idején ebben a tsz-ben is voltak nehézségek. De Márta Gergely, a tsz elnöke elbeszélgetett a tagsággal. Ennek meg is lett az eredménye, mert a családtagokat is bevonták a munkába. A területet felosztották egyénekre. Száz kát. hold kukoricájukat négyzetesen vetették, búzájukat fejtrágyázták. Szorgalmasan dolgoztak. Jó munkájukat bizonyítja az is, hogy a zárszámadás befejezése után kiderült, hogy a tsz vagyoni értéke 103 ezer 681 forinttal növekedett. Kincses Mihálynak, aki rendszeresen dolgozott, 573 munkaegysége van. Ezért búzából 18 mázsa, árpából 450 kiló, | szálastakarmányból 9 mázsa, cukorból 78 kilogramm, pénzből 7580 forint jut. Rigler Józsefnek, a tsz egyik idős tagjának, aki már betöltötte a 70 évet, 520 munkaegysége van. ö is szép jö- j védelemben részesül. Ugyanúgy a többi tagok is. Minden tagnak hízó röfög az óljában, van olyan tag, akinek jpárjával van hízója, sőt a jövőevd hízónakvalója is megvan. Sokan tervezgetnek. Nagy Sándor felesége ruhaneműt, tavaszikabátot vásárol. A konyhára nem kell költeni, mert mindenük megvan. A szövetkezet tagsága látja azt, hogy pártunk és kormányunk segíti a termelőszövetkezetet és most az a gondolat foglalkoztatja őket, hogyan tegyék még szebbé, virágzóbbá termelőszövetkezetüket az 1954-es gazdasági évben. Ezért elhatározták, tavasszal a kalászosokat fejtrágyázzák, a kukoricát négyzetesen vetik, a cukorrépát csok- rosítják. Ugyanakkor az állat- tenyésztésben is alkalmazzák a zootechnikai eljárást, mert tudják, hogy így a jövő gazdasági évben még többet tudnak osztani a tsz tagjainak. Szekeres Sándor, agró prop. jár. tanács, Sarkad. A kamut! „Lenin“ tsz gyorsítsa az ősziek betakarítását! Decembert írunk. Megyénkben már kevés azoknak a termelő- szövetkezeteknek a száma, melyek ne végeztek volna az őszi betakarítással. Mégis akad közöttük egynéhány — ilyen a kamuti «Lenin» tsz is, amely 300 hold gyapot, 100 hold kukorica, jó- néhány hold répa szedésével van elmaradva. De súlyosan lemaradt a búzavetéssel is. November 27-én még csak 51 százalékra teljesítette tervét- A vezetők sole mindenre hivatkoznak, de a fő ok mégis az, hogy Bérezi István, a tsz elnöke kiengedte kezéből a vezetést. A brigádvezetők önállóan dolgoztak, elhanyagolták a jelentéseket napi munkájukról. Hogyne hanyagolták volna el, mikor nem ellenőrizte őket senki sem. A politikai felvilágosító munka is elKét hét a Ssabadság-hegyen Ijjártó elvtársnő, a hat lom; ni ■»Békét, tsz tagja, kiváló munkájával kiérdemelte, hogy a Szabadság-hegyre mehetett két hétre üdülni. Az elvtársnő a tsz zár. számadási közgyűlésén elmondotta a tagoknak, milyen élményekben volt része az üdülés, j alatt. Elmondotta azt is, hogy j becsületesen dolgozik tovább, j mert érzi, hogy hazánkban igen megbecsült emberek a tsz-lagokutoa MEGYÉNK HALADÓ HAGYOMÁNYA THESSED1K laposodott. A családtagokat, asz- szonvokat nem vonták be a munkába, pedig a gyapotszedésnél sokat tudnának segíteni. Vájjon gondolkoztak-e már a tagok azon, hogy jó termést ígérő gyapotjuk tönkre megy, ha nem szedik le idejében? Körülbelül 600 mázsa van még száron. Ez mintegy 300—350 ezer forint jövedelem elvesztését jelenti. Mennyivel kevesebb jut igy egy-egy munkaegységre. De kárbavész egész évi munkájuk, amit a gyapotban végeztek. Ne az elmaradás okairól beszélgessenek most már a tagok és vezetők, hanem szervezzék meg a fent említett növények gyors betakarítását addig, amíg az idő jó. Háromszáz tíz tag dolgozik a növény termesztésben. H at almas munkaerő ez, ha az akarat megvan, néhány nap alatt él tudják végezni a hátralévő munkákat. Amikor Thessedik Sámuel működésével foglalkozunk, nehéz eldöntenünk, hogy munkásságának melyik köre az értékesebb: a nevelői, a fahifejlísztői, vagy a mezőgazdaságot felemelő törekvése. Egyformán nagy volt mindegyikben, sőt még sok másban is. Thessedik Sámuel kétszáztíz évvel ezelőtt Pest megyében, Alberti községben teületctt- A kis Thessedik nagy szorgalommal tanult Pozsonyban, majd a debreceni híres kollégiumba vándorolt cl gyalog és ott a neves Hatvani professzort hallgatta nagy érdeklődéssel. Később nyugateurópai városokban folytatta tanul- Hiányait. Már fiatal korában igen nagy érdeklődéssel fordult a természet felé. önélet- rajzában azt írta: «Különösen kedveltem a mezőgazdasági kísérleteket s arra törekedtem, hogy a természet Utkait vizsgálva, megtudjam, mi hasznos és mi káros a szántóföldek, kertek és szőlők növényzetére.« Iskolái befejeztével Szarvason lett segédlelkész. Thessedik azzal a komoly elhatározással utazott Szarvasra, hogy minden idejét és erejét az elmaradott falusi nép felemelésére fogja áldozni. A szószéken elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott, egészségüggyel, takarmánytcrmeléssel, főleg pedig a sötét babona ellen nai coil» A tanítókat helyes nevelési módszerre akarta tanítani, ezért sokat foglalkozott velük. Kiváló nevelő hírében állt. Rábízták a békésmegyei evangélikus iskolák felügyeletét. Tankönyvet is adott ki, amit azért kifogásoltak, mert az imádságok hiányoztak belőle. Tanítási módszerének alkalmazására 1780-ban iskolát szervezett, amely Európa egyik legelső gazdasági gyakorlati iskolája volt. Hatalmas iskolaépületet építtetett annak a tangazdaságnak a jövedelméből, amelyet a legrosszabb szikesen szervezett. Ezt a használhatatlan sziket olyan módszerrel javította meg, amelyet ő alkalmazott el.ször hazánkban. Példája nyomán sokezer hold használhatatlan sziket leltek termővé a megyében. Iskolája olyan keresett volt, hogy tanulóinak a száma megközelítette az ezret. Gyakorlati sokoldalú képzésre törekedett. Tanítási módszere európai viszonylatban Is egyedül- álló, haladó volt. Sok-sok eredmény fűződik még Thessedik nevéhez, ö honosította meg a lucernát, a vörösherét és az akácfát. Megtanította a békésmegyeieket a szénáké, szítésre, a selyemhernyótenyésztésre, méhészkedésre, sőt a gyapjúfeldolgozást Is oktatta- A takarmánytermelésről önéletrajzában ezeket irta: «Az ország már ismeri a takarmánynövények hasznosságát és egy pesti tanácsos könyvében ajánlja, hogy vegyen a nép példát a szarvasiaktól, akik útmutatásomra a pesti piacokra annyi tejet, vajat, sajtot hoznak, mint Pest-Pilis-Solt kapcsolt megyék gazdái együttvéve.» Ez az indézet is igazolja Thessedik hatását* Sok könyvet és cikket irt különösen mezőgazdasági és falufejlesztési kér- désekről. Egyik fontos könyve: «Uj módja a rétek igazításának...» Azt javasolta ebben a könyvében, hogy a rétet védelmid élőssövénnyel, fákkal kell körülvenni a téli hófúvások és a nyári hőség ellen. Állattenyésztési, kertészeti kérdésekkel is foglalkozott Thessedik. Egyik könyvében, amelynek a címe: «A parasztember Magyarországon mitsoda és ml lehetne» —* azt ajánlja, hogy minél több zöldségfélét és gyümölcsöt fogyasszanak. Az uralkodó osztály nem jó szemmel nézte azt, hogy Thessedik a parasztifjúságot tanítja, mert a képzett ember nem olyan könnyen zsákmányolható ki. A klérus is gáncsolta törekvéseiben Thessediket. Egyik paptársa, Boczkő, aki Thessediknek köszönhette lelkésszé való megválasztását, állandóan rágalmakat hl resztéit róla. Ellenségei gyönyörű faiskoláját a bikákkal összetapostatták. iskoláját Is kénytelen volt ellenségei miatt bezárni. Sok üldöztetés és hosszass betegség után 78 éves korában magárahagyatva halt meg. Hosszú, munkás életében mindig harcolt a nép haladásáért. Nem volt ’orradalmár, de felismerte a paraszti elnyomorodás legfőbb okát, a jobbágyrend- szert. Küzdelme a látszólagos eredménytelenség ellenére, sem volt hiábavaló. Élete világítófáklya ma is minden nevelő, minden értelmiségi előtt. Ez a fáklya mutatja az utat, hogyan kell harcolni önzetlenül a dolgozó nép kulturájá- inak a felemeléséért. Dr. Vtaczo Ferenc mezög. technikumi lg., TTIT agrártudományi szakoszt. A Piiski-brigád példáját kövesse a többi brigád, is, amely, ha végez a maga területén, segít a többieknek. Rövidek a napok. Harcolni kell minden perc kihasználásáért. Hiszen a tagok egyéni érdeke is, hogy gyermekeiknek több kötöttárut tudjanak vásárolni. De hogyan elégítse ki textiliparunk, a dolgozó parasztság, a tsz-tagok igényeit, ha a nyersanyagot veszni hagyják? Egyéni és közös érdek a gyapot gyors betakarítása a kamuti «Lepin» tsz-ben is. A becsületes tagok bizonyára érzik, mit kell tenniük az elkövetkezendő időben. (M. M.) i ' . ♦ fodetnte udi i: I Futótűzként terjedt a hír \ I a békéscsabai MÁV Fütőház- ■ I ban szombaton reggel: • | BAUKÓ MIHÁLY 10 EZER \ | FORINTOT. NYERT- I Vitték a hírt gyorsan utána j• ♦ a lakására, mert éppen sza- ■; I badnapos volt. I — Nagyon örülök neki — jj I mondotta feleségének, amikor ;: I magukra maradtak, és mind- • I járt tervezgették is, mihez •: I kezdjenek »szerencséjükkelc. I — Tűzhely kellene ... az. \ \ I ián meg hencser, hogy egész ■; I legyen a szoba berendezése \ \ I * — tervezgetett az asszony. — Nyári konyhát és disz. nóótat is kellene csinálni, er. : re tegyünk félre pénzt — r mondotta a férje. Ebben ma- radtak, és most alig várják, | hogy kötvényükkel megjelen- | hessenek az Országos Taka- f rékpénztárban, ahol megkap, i ják nyereményüket. | Gépállomásaink A Békésmegyei Gépállomások Igazgatóságának versenyjelentése a november 28-1 értékelés alapján: Az éves terv teljesítéséért folyó versenyben a legjobbak: Az ecsegfalvi gépállomás, éves tervét 145.9 százalékra teljesítette. Igazgató: Stuck Ferenc. A füzesgyarmati gépállomás, versenyhíradója amely éves tervét 145.5 százalékra teljesítette. Igazgató: Seres Gyula. A csorvási gépállomás, éves tervét 134.1 százalékra teljesítette. Igazgató: Gáspár József. Leggyengébb: a medgyesegy- házi gépállomás, éves tervét 89.9 százalékra teljesítette. Igazgató; Tóth Györgyi. Brigádok közötti versenyben: Legjobb: a füzesgyarmati gépállomás Molnár Gyula brigádja, éves tervét eddig 187 százalékra teljesítette. A brigád egy főre eső napi átlagos keresete 41 forint 35 fillér. Leggyengébb: a szarvasi gépállomás Konkoly János brigádja, éves tervét 62 százalékra teljesítette. A brigád egy főre eső napi átlagos keresete 27 forint. Traktorvezetők versenyében: Legjobb: a kondorost gépállo- Leggyengébb: a kaszaperi gép- más traktorosa, Nagy József, éves állomás traktorosa, Bacsa László, lenét eddig 260 százalékra tel- éves tervét 38 százalékra teljesí- jesítette. Napi keresete 36.80 fo- tette. Napi átlagos keresete 18.20 rint és 4.6 munkaegység. forint. Női traktorvezetők versenyében: Legjobb: a körösladányi gép- teljesítette. Napi átlagos kere- állomás női traktorosa, Talpaló sete 40.40 forint. Júlia, éves tervét 167 százalékra Az őszi idényterv teljesítéséért folyó versenyben: Legjobbak: a füzesgyarmati őszi idénytervét 144.1 százalékra gépállomás, őszi idénylenét 174.5 teljesítette. Igazgató: Dobsa Já- százalékra teljesítette. Igazgató nos. Seres Gyula. r , ... , . A mezőgyáni gépállomás, őszi Leggyengébb: a mezobeienyi idénytervét 150.1 százalékra tel- gépállomás, őszi idénytervét 74.6 jesítette. Igazgató: Jenei Mihály, százalékra teljesítette. Igazgató: A körösladányi gépállomás, Valach István. Brigádok közötti versenyben: Legjobb: a körösladányi gép- Leggyengébb: a dévaványaigépállomás Döme Mátyás brigádja, állomás Zója brigádja, őszi idényőszi idénytervét 180.1 százalékra tervét 50 százalékra teljesítette, teljesítette. A brigád egy főre A brigád egy főre eső áltagos eső átlagos keresete 45 forint, keresnie 27 forint. >. Traktorvezetők versenyében: Legjobb: a csorvási gépállomás Leggyengébb: a szarvast géptraktorosa, Párkány Mihály, őszi állomás traktorosa, Lestyán Pál, idénytervét 195 százalékra telje- őszi idénytervéi 30 százalékra sítette. Napi átlagos keresete teljesítette. Napi átlagos keresete 48.28 forint. 22 forint. Női traktorvezetők versenyében: Legjobb: a körösladányi gép- zalékra lel jesítette. Napi átlagos állomás traktorosa, Talpaló Jú- keresete 39.80 forint, lia, őszi idénytervét 142.5 száSilózási versenyben: Legjobb eredményt ért el a me- vét 120 százalékra teljesítette, zőkovácsházi gépállomás Irak to- napi átlagos keresete 85 forint, rosa, Mészáros Imre, sflózási terItalt az újkígyósiaknak ! A tervek felbontásánál, valamint az észszerű áruellátásnál még mindég hiányosságok vannak. Nem kapunk Újkígyóson megfelelő mennyiségű sört, dugaszolt bort, likőrt, rumot és pálinkaféleségeket. Békéscsabán az állami kiskereskedelmi boltokban mindenhol bőven rendelkeznek literes és félliteres kiszerelt rum- likőr- és pálinkaféleségekkel. Szövetkezetünknél ez teljesen ismeretlen. A mi boltunk körzetében nincs italbolt. A dolgozók szívesen vásárolnának dugaszolt árut, de ezt nem tudjuk részükre biztosítani. (Köszörűs Sándor, Újkígyós.) NYERTEK,., Nap mint nap örömmel lapozgatták a sajtó lapjait az üzemi «Békekölcsön sorsolási bizottság» tagjai- Figyelték, kik azok, akiknek a sorsolás alkalmával kötvényeiket kihúzták. Mindjárt az első napon tizenkét dolgozó kapta a hírt a Békéscsabai Ruhagyárban, hogy nyert a békekölcsön ötödik sorsolásán. A Békéscsabai Kötöttárugyárban hatvanhétén nyertek a húzás alkalmával. Galgóczi Jenőné sztabánovista varrónő, Balázs Judit bérelszámoló, Szentpéteri Jánosné felvető ezer-ezer forintot, heten ötszázat, a többiek pedig három, vagy kétszáz forintot A Békéscsabai Pamutszövőben Cselovszki Jánosné szövőnő és Lenhard Pálné ugyancsak ezer forintot nyert. Hárman ötszázat és mintegy ötvenen három- és kétszáz forintot nyertek.
