Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-28 / 303. szám
1833 (teccmfeer 28., hétfő S ViUaiMiialc Htyc Nagy Zoltán, a Szarvasi Öntözési és Talajjavító Kutatóintézet füvesvetésforgó szakos kutatója a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározatról A párt és a minisztertanács határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, minden eddigieknél nagyobb segítséget, megbecsülést nyújt a mezőgazdasági szakembereknek a kutatás területén is. Intézetünk dolgozói is örömmel fogadták ezt a határozatot. Intézetünk egyik feladata, hogy a Körösvidék, az ország öntözhető területére kidolgozzuk a szálas- takarmánynövények termelési eljárását. Ez a munka hosszabb időt vesz igénybe, de már menetközben is értünk és érünk el olyan részleteredményt, amelyet a gyakorlatban alkalmazni lehet. Az öntözött területen elsősorban rövid életű szálkás gyepnövénykeverékes takarmány- növények termesztését, nitrogén fej trágyázását, kombinált vetőmag termesztését kísérletezzük ki. Az említett fűfélék részlet eredményeinek alkalmazása már is 30—50 százalékos terméstöbbletét jelentene öntözéses takarmány- termesztésünkben. T ermészotcsen az eredmények évenkint növekednek. Minden lehetősége megvan annak, hogy egy-két éven belül — nemcsak kísérleti parcellákon, hanem üzemi méretekben is — hazánk öntözött területein elérjük a holdanként! ketlőszáz mázsás szénatermést. Ehhez azonban feltétlenül fontos, hogy a határozatot betartsuk. Igen nagy örömmel vettük tudomásul a traktoros és fogatos kaszák nagyobbarányú gyártásának megkezdését. Meg kell mondani, hogy' az utóbbi időben gyártott kaszák sem mennyiségileg sem minőségileg nem feleltek meg a követelményeknek. A takarmánynövény- termesztésnél kísérletezünk a nagyüzemi szénaszárítás kidolgozásával. Öntözött területeinken a szénatermés első két kaszálása adja a legnagyobb zöldtakarmányt. Azt a lehető leg-j rövidebb időn belül lo kell a te- 1 rületről takarítani, hogy utána; nyomban öntözhessünk. Ellenkező esetben egy kaszálással rövidülünk meg, ami holdanként 10—151 mázsa szénát és minőségi veszteséget jelent. Száraz viszonyok között kifogástalan a »Kimd«- féle nagyüzemi szénaszárítási; mód, öntözött területeken azon- i ban ez nem megfelelő. Célunk: olyan módszert kidolgozni, amely lehetővé teszi a nagytömegű zöld- termés s zinte azonnali betakarítá- j sát. I Az öntözéses szálast aha rmány- termesztés agrotechnikájának kidolgozásával párhuzamban az egyes füves fetésforgó kérdéseivel is foglalkozunk. Ezen a téren a növények legmegfelelőbb egymásutáni sorrendjeitek megállapítása a fő cél, úgy hogy a hozam szempontjából is az a legtöbbet adja. 1950 óta hat különböző vetésforgó rendszerű kísérletben végezzük ezirányú kutató munkánkat. Igen nagy örömmel vettük a határozatnak azt a részét, amely szerint a megyei, járási tanácsok a jövőben az eddigieknél nagyobb mértékben vonják be tanácsadóként a kutatókat, a mezőgazdaság irányításába. Biztosítását látjuk ebben annak, hogy eredményeinkkel közvetlen is segítségére lehetünk dolgozó parasztságunknak, a mezőgazdasági termelést szinte új alapokra helyező tervek megvalósításában. Én magam és munkatársaim nevében ígérem, hogy az eddigieknél még nagyobb lendülettel, a határozat szemelőtt tartásával végezzük kutatómunkánkat, hogy eredményeinkkel elősegítsük dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Az év utolsó napjait is jól használják ki az Orosházi Seprűkőtő Vállalat dolgozói Az évi terv megvalósításának utolsó napjaiban az Orosházi Seprűkötő Vállalat dolgozói minden percet kihasználnak, hogy teljesítsék tervüket, ne ma adjanak adósai népgazdaságunknak. Ennek a törekvésnek megvalósításán dolgoznak az üzem kommunistái, minden egyes dolgozó. Szorgalmas, gyors mozdulattal végzi munkáját Valaczkai Vilma elvtársnő, s így naponta öthat mázsa cirkot kiválogat. December 16-án 165 százalékot teljesített. A cirokvágók »cm maradnak el munkájukkal. Tudják, hogy az ő teljesítményük egyik része a terv sikeres befejezésének. Itt Dénes Irén elvtársnő, pártvezetőségi tag éri el a legjobb eredményt, jelenleg 1954 január 18-i tervén dolgozik. Vele szemben dolgozik Fejes Pál elvtárs, aki már 3í) éve seprűkötő. Nincs is előtte semmi akadály egy-egy seprű megkötésénél. Azonban az utóbbi időben sokat mérgelődik a drót rossz minősége miatt. Elmondotta ezt már termelési értekezleten, de még semmi intézkedés nem történt annak megjavítására. Fejes elvtárs már 1954 január 5-i tervén dolgozik. Sokan figyelemmel kísérik az üzemben Szántó Júlia elvtársnő teljesítményét, aki seprűvarráson dolgozik. Nem igen van a műszakban olyan dolgozó, — de még az üzemben sem, — aki túlszárnyalná a varrásban. — A minőségre vigyázok a legjobban — mondja —, hogy ne legyen selejtes egyetlen seprű sem. Emellett a teljesítéssel se marad el, mondhatni percenként szaporodnak mellette a megvarrt seprűk, melyekben a minőségi átvevő nem talál hibát. December 16-i normáját 119 százalékra teljesítette. így végzik munkájukat az Fejezzük be mielőbb az istállótrágya kihordását A hideg időjárás fontán beállott fagy egyidőre megbénította a mélyszántást. Jól lehet az értékelést figyelembe véve; e tekiu- letáen megyénkben még sok a leendő. A sarkadi járástól eltekintve járásainknak még igen kemény munkát kell kifej teniök. Ezért, ha az idő engedi, késedelem nélkül folytassák a szántást, hogy a tavaszi vetések alá a talaj megfelelően előkészített legyen. ' Nem gátolja, sőt bizonyos mértékben elősegíti az időjárás jelenlegi állapota az istállótrágyázást. így semmi akadálya nem lehet annak, hogy járásaink, a szarvasi, a szeghalmi és a sarkadi járás példáját követve mielőbb végezzenek a trágya kihordásával. A megyei tanács mezőgazda« sági osztályának december 20-i értékelése alapján járásaink sorrendje: Istálló trágyázásban: 1. Szarvasi járás; 2. szeghalmi járás; 3. sarkadi járás; 4. inezőfeorácsházl járás; 5. orosházi járás; 6. gyulai járás; 7. békési járás; 8. gyomai járás; 9. Békéscsaba. Mély szán fásban: 1. sarkad! járás; 2. szeghalmi járás; 3. gyomai járás; 4. szarvasi járás; 5. me- zökovácsházi járás; 6. békési járás; 7. gyulai járás; 8. Békéscsaba; 9. orosházi járás. Orosházi Seprűkőtő Vállalat dolgozói, hogy minél több és jobb áruval járuljanak hozzá a dolgozók szükségleteinek ezen területén levő kielégítéséhez. I Sarkadi levél... I Kedves Szerkesztőség! Í Most arról írok, hogy a diákok milyen könyveket szeretnek olvasni. Itt van mindjárt Pál Gyula VIII. osztályos tanuló. Nagyon szeret olvasni, komolyabb könyveket tanulmányozni. Legutóbb a Bolsevik Párt Történetét kölcsönözte ki. Édesanyja, aki tanítónő, a napokban járt nálunk, akkor mondta: — Tanulom a Bolsevik Párt Történetét, fejezetenként jegyzetelek belőle. A napokban Gyuszi fiam föléin hajolt, megnézte jegyzeteimet, azután így szólt: ■»Mi az, Anyu... Te még csak itt tartasz?* — aztán szépen elmondta a nálam még hátralevő rész léiyegét. Nálunk Pál Gyulát így ismerik: A költő. Verseket ír. Persze, van benne hiba, sokat kelt még tanulnia, de verseiben vannak értékes részletek. Vádi Zsuzsannát a legjobb olvasóink közé soroljuk. Amióta az első könyvek megérkeztek, rendes olvasója könyvtárunknak. Kevés olyan irodalmi könyvet tudunk neki ajánlani, amit még nem olvasott. Sajti Karóig VI. osztályos tanuló. Ő még ebéd közben sem teszi le a könyvet. Iía tanulótársai játszani hívják, nem megy. Inkább olvas. Verne Gyula könyveit szereti legjobban. Növekszik könyvtárunk forgalma, mind több a rendszeres és a lelkes olvasó. Most a karácsonyi ünnepek alkalmával a legjobb olvasókat mozijegyekkel ajándékoztuk meg Rc.skó Irén Sarkadi Járási Könyvtár Csekélység..» •Menjen be Orosházára a vállalathoz» — tanácsolta Ralik Pál gerendási állatbegyüj lő Váradi Imrének, egy gerendási dolgozó parasztnak, amikor az közölte vele, hogy 100 forinttal kevesebbet kapott a beadott sertéséért. «A 100 forint annyit csak megér magának!» — hangzott az állatbegy üj tő megnyugtatásra szánt érvelése. Váradi Imre ugyanis azt a véleményét merészelte kifejezni, hogy nem nagy kedve van a beutazáshoz, szeretné, ha ezt nem kellene megtennie. Érthető is. öt-hat kilométert gyalogolni más hibájai miatt a csorvási vasútállomásra és vissza egy idősebb embernek — valahogy nem ízlik. Meg hát a vasúton nem utaz- hátik ingyen, a vállalat pedig nem teríti vissza neki az útiköltségét. Ha ez pénz a vállalatnak — neki is! Közölni a vállalattal, hogy utalják ki postán a hiányzó ősz- szeget — az állatbegyüjtő szerint: dehogyis leheti De beutazni Orosházára — az csekélység! Most ezért, most azért utazgasson, — mert, ha valamelyik szerv hibát követ el, akkor mindig a dolgozó paraszt menjen, fáradjon és költekezzen. így is meg leltet keseríteni valakinek az életét. Meglehet azonban a hibát másképp is szüntetni s el is várják ezt az orosházi járás begyűjtő szerveitől a dolgozó parasztok. T. G. Haszontalan Néhány hónappal ezelőtt örültem én is Békéscsabáin a LuÜier- utcán megnyílt halászcsárdának. Kezdetijén igen sűrűn bő adagot fogyasztottam el, jőleső érzéssel vettem tudomásul a csárda népszerűségét, növekvő forgalmát. Bevallom ugyan — kissé sokal- tam a hét forintot a halászléért, 9 forintot a rántotthalért. Dehát nyugtattam magamat; nem tudhatjuk, milyen volt a »haltermés« — mennyi vizet kell megszűrni a megye halászainak, amíg a hal a lábasba kerül. Az árleszállítás után sem lelt változás ,minden maradt a régiben az árak körül. Nem tudtam mire vélni, úgy voltam vele, biztosan oka van ennek: új üzlet, a kezdeti nehézségek. Egy napon aztán a régi árak helyére új árak kerültek. A halászcsárda valamennyi »törzsvendégének« meglepetésére azonban a várva várt árleszállítás helyett (úgy, ahogy írom) menüként egy forinttal emelték a halból készült ételek árát. Elhatároztam, hogy belenézek megyénk egyetlen halászati szövetkezetének berkeibe. Nehézség és siránkozás helyett csupa vidám és elégedett embereket találtam a szövetkezet székhazában. Szabó János bácsi is, a gyomai öreg halász nyolc havi munkájáért húszezer forintot kapott. Nincs ott semmi baj. Elmondják, hogy anyahalakat nevelnek, ezévben is többszáz darab haliva- dékot raktak ki a vizekre, 1430 mázsa halat fogtak, 800 ezer forint volt az évi bevételük. Amióta a közösben halásznak, ötvenezer forintról közel egymillióra emelkedett a vagyonuk. — Hát ha Ilyen jól állnak — teszem fel a kérdést — az árleszállítás helyett miért emelték az árakat a békéscsabai haiász- csárdájukbanf — Kérdésemre Forgó István, a szövetkezet elnöke adja meg a választ. — Nem rajtunk múlott. Mi akartuk az árakat csökkenteni. Akarjuk, hogy a békéscsabai dől. gozók havonta ne tíz, hanem 3tí— 40 mázsa halat fogyasszanak el. Jött ám a megbélyegzés a békéscsabai vendéglátó üzemek réhaszonkulcs széről: »tisztességtelen versenyt* folytatunk, alacsony haszonkulcsosai dolgozunk. A tsz árcsökkeiv- tési kívánságaival együtt a szána- kozók keserve is eljutott a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályára. Legyünk »őszinték«, nem könnyű dolog kartársak közt a* Ilyen »nehéz« kérdésben dönteni. A BelkercsKedehni Minisztérium illetékes osztályára bízták. Azok pedig minden elfogultság nélkül a vendéglátóipari vállalatoknál alkalmazott 95 százalékos haszonkulcsot húzták rá a békécsabai halászcsárdára is. Nem számított a minisztérium közétkeztetési főosztályánál az sem, hogy a szövetkezet az általa fogott halból készült ételeket árusítja. A hal árát nekik is éppen úgy kell felszámítani, mintha azt a halértékesítő vállalattól szereznek be. Pedig itt nem kell szállítani, jegelni, hűteni, csomagolni, raktározni az árut Eszeiint hiába csökkentik a rezsiköltséget is, a halászcsárdában az nem lehet kihatással az árak alakulására. Ez az oka annak, hogy az ár- leszállítás után (reméljük, nem visszavonhatatlanul) emelték az árakat a békéscsabai halászcsárdában. Ezt adta a dolgozóknak a közétkeztetés legfőbb szerve. A hivatalból elrendelt haszonkulcs- enrelés haszontalan lett a »Viharsarok« halászati termelőszövet- kezelnck is, ugyanis az árdrágításé?!) óta igen megcsappant a halevők száma Békéscsabán. (Farkas Sándor) 58 rádió! és zenegépet kaptak ebben az évben a megyénk területén levő diákotthonok és általánosiskolai napközi- otthonok. Megyénk iskoláinak tatarozására 1953-ban a reális kereten felül ötszázezer forint összeget fordított kormányzatunk. Emellett még a rendes költségvetési hitelből ugyancsak ötszázezer forintot fordítottak megyénk iskoláinak, tantermeinek helyreállítására Örménykút község tanácsának! Van-e tudomásotok arról, hogy az apaállatok vizsgálatát a megye egész területén befejezték már az állattenyésztő állomások, kivéve örménykút községet? Bizonyára itt is megtörtént volna már ha az elnökhelyettes elvtárs az apaállattartókat a vizsgálat helyéről és idejéről értesíti.
