Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

2 J953 november 25. szerda {/LUaisaibk Hifit fi Béke Világtanács november 23-i esti ülése Pietro !\enui beszéde Bécs. A Béke Világtanács no­vember 23-i esti ülésén a szünet illán Pietro Nenni, a Béke Vi­lágtanács alelnöke szólalt fel. Pietro Nenni beszédében megem­lékezett Yves Farge-ról, a béke nagy harcosáról. Pietro Nenni ezután hangsú­lyozta, hogy a népek a nemzet­közi problémák becsületes ren­dezését akarják és őszintén arra törekednek, hogy elérjék a min­denki számára elfogadható meg­egyezést. — Ma — mondotta — kisebb ftz a veszély, hogy a hidegháború forró háborúba csap át, mint egy-két évvel ezelőtt volt. Mind­eddig azonban nem történt semmi olyan, ami gyökeres fordulatnak j volna tekinthető. Nenni szólt ar- : ról, hogy harcolni kell az «euró­pai védelmi közösség»-ről szóló szerződés ellen. Széleskörű kam­pányt kell szervezni — mondotta — az «európai védelmi közösség» megteremtése ellen. — A béke erői állandóan nö­vekednek. Ázsiában fokozódik a szolidaritás érzése Kínával, Ko­reával és Vietnámmal. Afrika el­nyomott népei mind erőteljeseb­ben résztvesznek a békéért, a há­borús előkészületek ellen indított harcban. — A Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok sike­rei a béketörekvés eredményei­ről tanúskodnak. Gilbert De Chambrun beszéde Pietro Nenni után Gilbert De Chambrun, haladó francia nem­zetgyűlési képviselő mondott be­szédet. Gilbert De Chambrun beszédé­ben főként a német problémával foglalkozott. Hangoztatta, hogy a szovjet kormánynak Németország békés egyesítését és újrafelfegy- verzésének megtiltását célzó ja­vaslata összhangban van minden békeszerető nép érdekeivel. Gilbert De Chambrun befeje­zésül kijelentette: — A Béke Világtanácsnak meg ; | kell mutatnia a népeknek, hogy a J német kérdés rendezése teljes- ! séggel lehetséges a szovjet javas- j lat alapján. Rá kell mutatnia, hogy a párizsi és a bonni szerző­dések elutasítása pozitív eredmé­nyekkel jár, segít elhárítani a há­borút és a nemzetközi feszültség enyhülésére vezet. D. N. Pritt beszéde Ezután D. N. Pritt, az Angol Békevédelmi Bizottság elnöke szó­lalt fel. Rámutatott, hogy Angliá­ban a békemozgalom jelentős mértékben a háború és a hábo­I rús készülődés ellen hangolta és ugyanilyen mértékben a tárgya­lások oldalára állította a közvéle­ményt. Angliában bizonyos erők ! jelenleg kívánatosnak próbálják beállítani a közvélemény előtt Nyugat-Németország felfegyver­zését, a nemzetközi feszültség fo­kozását, a harmadik világháború kirobbantását. Az angol nép óriási többsége azonban erélyesen szem­beszáll ezzel a kísérlettel. Le Dinh Tham beszéde Az ezután felszólaló Le Dinh Tham, a vietnámi békebizottság elnöke beszédében kijelentette, hogy a most folyó háborút a fran­cia gyarmatosítók kényszerítet­ték rá a vietnámi népre. Ezt az agresszív háborút a francia ural­kodó körök a francia nép érde­keinek rovására folytatják. A ko­reai fegyverszünet megkötése megerősítette Franciaország, Viet­nám és az egész világ népeinek azt a meggyőződését, hogy a vietnámi kérdés békés rendezése is lehetséges. — A koreai háború----hangsú­l yozta Le Dinh Tham •— fegyver­szüneti szerződéssel végződött. Ugyanígy szükséges és lehetsé­ges a vietnámi háború megszün­tetése is. Le Dinh Tham üdvözölte a francia népet és az összes béke­szerető népeket, amelyek síkra- 6zállnak a vietnámi kérdés igaz­ságos, békés rendezése mellett és felhívta az ülésszak részvevőit, hogy ítéljék cl az amerikai és francia imperialistáknak a bű­nös vietnámi háború kiszélesí­tésére irányuló cselekményeit. A vietnámi küldött felszóla­lásával az ülés befejeződött. Tartsák be a törvényt a sarkadi járásban is Minden társadalmi rendnek varinak törvényei- / A törvényho­zó s, a törvények alkalmazása, — teliát á végrehajtás isy-w- attól függ, ki birtokolja az államhatal­mat. Kapitalista államban a dol­gozóknak csak kötelezettségeik vannak. A törvények, ha esetleg beszélnek is valamiféle jogról, az csupán szemfényvesztésül szolgál, és senki nem törődik azzal, hogy a törvényt a dolgo­zók rovására hajtják végre. Ezzel szemben egészen má­sok a népi demokráciák törvé­nyei. Hazánkban a munkás- osztály a hatalom birtokosa. Tör­vényeink tehát nemcsak a köte­lezettségeket írják elő, hanem a jogokat is. Pártunk és kormá­nyunk kivétel nélkül megköve­teli mindenkitől, hogy a törvényt az előírásnak megfelelően hajt­sa végre. Törvényeket helyesen végre­hajtani azonban csakis úgy lehet, ha a párt és az állami funkcio­náriusok nem a múltból «átörök­m történ! Triesztben? A «Mi van a nagyvilágban» sorozat novemberben megjelenő 25. füzete a trieszti kérdéssel foglalkozik. Árkus István írásá­ból világos képet kapunk a trieszti kérdés létrejöttének előz­ményeiről s arról: milyen aljas szerepet visznek az amerikai im­perialisták a kérdés elmérgesí­tésében. Árkus István írása megvilá­gítja, mennyiben veszélyezteti a trieszti kérdés megoldatlansága az emberiség békéjét, mf a nyitja a trieszti kérdés békés megoldá­sának s m/L a békemozgalom fel­adata a kérdés békés rendezésé­nek elősegítésében. Az Országos Béketanács leg­újabb külpolitikai kiadványai újabb segítséget nyújtanak a bé­ke magyarországi híveinek, hogy helyesen tájékozódjanak a leg­fontosabb nemzetközi, külpoliti­kai eseményekben. lőtt» közigazgatási séma szerint járnak el, hanem merészen és bátran merik a törvényt alkal­mazni a helyi körülményeknek megfelelően. A sarkadi járásban is tapasz­talható például az, hogy a helyi párt és állami szervek helyi ügyekben is a járási tanácstól várják az elintézendő ügy vég- [ rehajtására vonatkozó jóváha­gyást. Geszt községben lábbal tiporják a dolgozó parasztok jogait Az «Alkotmány» tszcs feloszlott, de már szeptember 16-án eleget tett kukoricabeadási kötelezett­ségének- A 104.71 mázsa tenge­ribeadást maradéktalanul teljesí­tették. Az elszámoló bizottság azonban ezt nem vette figyelem­be és a volt csoportíagokat föld­arányukhoz mérten, ismét meg­terhelték 104.71 mázsa tengeri­hogy még mindig vakaróznak és azt latolgatják; Geszten valami hiba történt, de majd kivizsgál­juk !V) Jellemző azonban erre a «ki­vizsgálásra», hogy amikor Kiss Lajos és Sólyom Mihályt dolgozó parasztok felkeresték a járási ta­nácsot, panaszukat figyelembe se vették, Orbán elvtárs, aki az el­számoló bizottság munkáját irá­Berlin. (MTI) A «Frankfurter Allgemeine Zeitung», a nagyipar és a nagybankok szócsöve lep­lezetlen örömmel számol be Schaffer bonni pénzügyminisz­ter legújabb adóreformtervéről. Az Adenauer-klikk eszerint csökkenteni akarja a nagyválla­latok, részvénytársaságok és kor­látolt felelősségű társaságok ál­beadással. Ezek .szerint tehát nem vették tudomásul azt, hogy a csoportból kilépőket — ha már a csoport teljesítette a beadást — csak a csoportnak juttatott egy tagra eső kedvozvények visz- szafize,tűsével lehet megterhelni. Ehhez hasonló problémák van­nak a vágómarhabeadás körül is. Ma már november utolsó nap­jait jelzi a naptár, de a geszti volt »Alkotmány« tszcs tagjai még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a járási tanácsnál elisme­rik-e azt, hogy eleget tettek be­adási kötelezettségüknek. A he­lyi tanács passzív álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Nem merik kereken, nyíltan kijelen­teni a dolgozóknak — legyetek nyugodtan, eleget tettetek a tör­vényben előírt kötelezettségek­nek és senkinek sincs joga a kedvezmények visszatérítésén túl követelőzni. Ehelyett ők is jóváhagyást vár­nak a járási tanácstól.. nyitotta Geszten s a jogtalan meg­terhelést végezte, durva hangon elutasította őket, mire a gesz­tiek panaszukkal a Megyebizott­sághoz fordiütak. Mindez azt is mutatja, hogy a járási pártbizottság nem fordít kellő gondot a gazdasági munka pártellenőrzésére és nem ad kellő segítséget a tanácsnak a törvé­nyek helyes végrehajtásához. Szula Imre. tál fizetett, úgynevezett testületi adót, valamint a progresszív jö­vedelemadót és helyette ötven százalékkal emelni készül a mun­kásságot és a többi dolgozót súj­tó fogyasztási adókat. Ezzel to­vábbi 45 milliárd márka adóte­her hárulna a nyugatnémet dol­gozók vídlára. A járási ianács bürokratikus intézkedésére jellemző, 4 bonni kormány 4.5 milliárd márka újabb adóval akarja megterhelni a nyugatnémet dolgozókat A magyar labdarúgóválogatott nagy mérkőzés előtti napja London. A ina*£-«r labdarugó váloga­tónak londoni tartózkodásuk másod 11: napját a szerdai nagy mérkőzés színhe­lyének, a Woni bley-stadionnak mpglckin- j lésével kezdték. Egyöntetű volt megállít- j pításuk, hogy a pálya talaja igen rti- : ganyos, aunak ellenére, hogy teljesen át van Hatva vízzel. Félő azonban, hogy további esőzés esetén a sáros talajjal is meg kellene küzdeniük játékosainknak. Lelépték labdarugóink a pálya széles­ségét, majd rövid taktikai vitát tartot­tak. Wembleyből a Fulham-pályára mentek át i magyar labdarugók és itt tartották meg a szerdai találkozó előtti utolsó edzésüket. Az edzés végén televíziós fel­vételt készítettek Puskásról és Barcs Sándorról, a magyar küldöttség egyik ve­zetőjéről. A szerda délutáni angol—magyar ta­lálkozóról Mándi Gyula, állami edző töb­bek között a következőket mondotta: — A fiúknak jó! es*M a mozgás. Úgy látszik, hogy igeu jó erőben vannak és tesiilcg-Ielkileg megfelelően felkészültek a mérkőzésre. Talán csak egy valami nyugtalanító: az, hogy nem ismerik az angol csapatot és a játék egy ismeretlen i ellenféllel szemben sokkal nagyobb fel­adatot jelent, mint a legnagyobb és teg- veszéhesőbb, de ismert csapat elleni já­ték. Ezt az idegességet azonban játékosaink a pályára lépés után egészen biztosan le fogják vetkőzni. Harcolni és játszani fogunk és min­dent megteszünk, hogy megnyerjük ezt a mérkőzést. Hogy ez elég lesz-e az ango­lok ellen, az csak a mérkőzésen dől el. Ln azt htaepm, ha Helsinkiben, Rómá­ban és Bécsben elég volt, akkor Lon­donban is elég lesz. * Szerda délután, magyar idő szerint 13.15 órakor a Wembley-stadionban a holland Leo Horne játékvezetése mellett az alábbi összeállításban kezdi az angol lés a magyar csapat a játékot: Angol válogatott: Merrick — Ramsey, Johnston, Eckerslcy — Wright, Dickin­son — Matthews, Taylor, Moriensen, Sewell, Robb. Magyar válogatott: Grosics — Bu- zánszki, Lóránt, Lantos, -- Rózsik, Zaka­riás —• Budai II* Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czíbor. A mérkőzés két holland partjelzője: Charles Schipper és John BroukhorsL Lengyelországi MOZAIKOK A Szovjetunió ajándéka, a Sztálin Kultúra- és Tudomány­palota hatalmas, 44 emeletes magasépítkezéének acélváza, alig egy esztendő alatt elkészült. A 30. emeletig már a kőművesek is bevé­geztek munkájukat. Az épületen dolgozó szovjet ’szakemberek jelenleg a felhőkarcoló 45 méter magas torony díszítményét ala­pozzák és a belső kiképzésen dolgoznak. mii! FaluviB unosítás. A Lublini Vajdaság a háború előtt Lengyel- ország legelhanyagoltabb vidéke volt. A két háború közötti húsz esztendő alatt az akkori urak alig húsz faluba vezették be a vil­lanyvilágítást. Ezzel szemben a felszabadulás óta több mint 800 falut villamosítottak. Csupán az idén 24 faluban, 3 állami gaz­daságban és 2 gépállomáson gyulladt ki a \iliany. Iliül A varsói őszi vásár. A lengyel fővárosban hatalmas sikerrel zárult a kéthetes őszi vásár. Több mint két és félmillió érdeklődő kereste fel az elárusító helyeket. A vásáron 43 és félmillió zloty értékű árut adtak el. Igen sokan jöttek fel vidékről is, hogy az őszi vásáron szerezzék be a háztartásukhoz szükséges dolgokat. iiilll A hatéves terv nagy építkezései. Elkészült a czenstochowai «Bierut» kohóművek második nagyolvasztója. Az építkezés lénye­gesen rövidebb ideig tartott, mint az első nagyolvasztónál. Nowa Huta kombinátjában befejezték a kokszoló építkezését, már csak a gépi berendezések felszerelése van hátra. Megkezdték a hen­germű felszerelését is. Az andrychowi pamutkombinátban újabb üzemrészekben indult meg a termelő munka. nini Állandóan növekszik a Lengyel—Szovjet Társaság taglét­száma. A Lengyel—Szovjet Barátsági Hónap alkalmából nyilvá­nosságra hozták, hogy a Lengyel—Szovjet Társaság taglétszáma az elmúlt év alatt közel másfél millióval szaporodott. Jelenleg 6 millió tag van. A Társaság varsói központi klubjában az elmúlt két év alatt több mint 400 előadást, több mint 650 filmvetítést tartottak, egyre növekszik a klub látogatóinak száma. Igen so­kan keresik fel a könyvtárat, az olvasótermet és sokan hallgat­ják az orosz nyelvórákat. Országút épül „a világ tetején“ A Szicsiang-Tibeti fennsíkot -»a világ tetejének« nevezik­Most 2100 kilométer hosszú országút épül itt — a nagy kínai nép ajándéka a testvéri tibeti népnek. A beláthatatlan magasságban kanyargó, járhatatlan hegyi ösvényeken évezredekig a jak (tibeti szarvasmarha) volt az egyetlen közlekedési és szállítási eszköz. A jak-karavánok óriási erőfeszítések árán is csak tíz kilométert haladtak naponta és hó­napok tellek el, mire Szicsiangból Tibetbc értek. Ha az új út elké­szül, a motorosjárművek egy nap alatt teszik meg ugyanezt a távolságot! A hatalmas új országéit összeköti majd Tibetet Kína belső tartományaival és ezáltal elősegíti a tibeti nép gazdasági és kulturális fejlődését. Kína Központi Népi Kormánya Tibet békés felszabadítása után nyomban elhatározta, hog’J valóraváltja a testvéri nép év­százados álmát. Mao Ce-tung felhívására a felszabadító néphadse­reg katonáinak, a munkásoknak és technikusoknak tízezrei kezd­tek hozzá az országút megépítéséhez. A mérnökökből és szakemberekből álló csoport, amely az építendő országéit tervét kidolgozta, o/ypn helyeken hatolt ke­resztül, ahol azelőtt még sohasem járt ember. Az építők hatal­mas hadserege a legnehezebb körülmények között is hősiesen vé­gezte munkájúit. A fensík legmagasabb részein is, ahol olyan ritka a levegő, hogy még a lélegzés' is nehéz, nagyszerű tel­jesítmények születtek. — Ma már tiílvagyiink a nehezén, — mondta az egyik ti­beti építő. — A Kanting (Szicsiang tartomány központja) és Csangta közötti útszakaszon már megnyílt a forgalom. Ila az országút elkészül, csodálatos gépelhet kapunk majd a testvéri kínai néptől és a mi termékeink is eljutnak messze földre. Ak­kor a mi életünk sokkal szebb lesz ...

Next

/
Thumbnails
Contents