Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-24 / 275. szám
1933 no vom her 24 , tedd 3 üibWfosetí Hírek a zárszámadásról A gyulai «Népköztársaság» tsz-nél lassan befejeződik a zárszámadás. A tagság tudomást szerez arról, hogy munkája után milyen jövedelemben részesül. Azok a tagok, akik egész évben becsületesen dolgoztak, szép jövedelemhez jutnak. Egy példa a sok közül: Barna János 509 munkaegysége után: Búza Árpa Kukorica Takarmányrépa Cukor Napraforgó Kukoricaszár 15.75 mázsa 4.17 mázsa 3.20 mázsa 7.63 mázsa 1.01.80 „ 0.91 mázsa 78 kéve 4.725.00 forint. 1.251.00 forint, 704.00 forint. 114.45 forint. 1.018.00 forint. 273.00 forint. 117.00 forint. l/iUaisaiok Hépi ______________________________________ Országos takarmányozási tapasztalatcsere a szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kutatóintézetben Természetbeni juttatás pénzértékben kifejezve 8.202.45 forint. Előleg 1.959.38 forint. Még kap 3.039.00 forint. összesén: 13.200.83 forint. Stummer József feleségével együtt 715 munkaegységet teljesített, természetbeni juttatása 18.613 forint értékű. Ehhez jön a háztáji gazdaság jövedelme, évi 200 liter tej, 20 mázsa csöves ku- ves kukorica, a baromfi, mely szintén ezrekkel növeli évi jövedelmüket. Ehhez hasonló jövedelemben többen részesülnek. De meg jobb eredményt értek volna el az idén akkor, ha a kiosztott földterületen minden tag 30 mázsás kukorica és 260 mázsás cukorrépatermést ért volna el, mint Krukk József, Világosi János, Faragó József és még többen. Ezzel szemben vannak olyan tagok, mint Tóth András és követői, akik egyszer, vagy egyszer sem kapálták meg a rájukeső részt, ami l3Ö3 mázsa kukorica- és mintegy 4500 mázsa cukorrépa terméskiesést eredményezett, csökkentette a tagok jövedelmét. Budai Sándor agropropagandista, Gy ula, Járási Tanács. ♦ Termelőszövetkezetünk befejezte az 1953-as évi zárszámadást. Azok a tagok, akik egész éven át becsületesen kivették részüket a munkából, most szép jövedelemben részesültek. Borsi Imre, állattenyésztő dolgozó, 870 munkaegységre búzából 25 mázsa 23 kilót, árpából 6 mázsa 90 kilót, kukoricából 6 mázsa 90 kilót, rizsből 2 mázsát, cukorból 2 mázsa 61 kilót, takarmányrépából 17 mázsa 40 kilót és 24 választási malacot kap. Ez pénzértékben 21.240 forint jövedelmet jelent. Püspöki Károly, Meggyes! István, özv. Székely Istvánné, Balogh Ferenc és Kaposi József dolgozók munkaegysége is meghaladja a 400 munkaegységet, így ők is szép jövedelemben részesülnek. Fekete József Gyulavári, «Felszabadítók Hagyatéka* tsz. Jál trűít fi így.? 1952 márciusában leszerződtünk egy borjúra. A szerződés szerint 1953 februárjában kellett volna átadni a borjút. Márciusban át is vette az Állatforgalmi Vállalat, de nem vitte el csak júliusban, teliát öt hónap múlva, mint ahogyan a szerződés szólt. A szerződésben pedig bemre van: ha a vállalat hibájából nem veszik át a borjút, akkor a vállalat köteles kötbért fizetni. Több kötegyáni dolgozó paraszt kötött akkor szerződést és egyedül csak Nagy: Jánosné kapta meg a kötbért. Szőke László, Hajdú Mihály egyénileg dolgozó parasztok két hónappal ezelőtt írlak egy levelet a vállalatnak. Mit tett a vállalati' Szépen félretette a beküldött levelet. A dolgozók egy újabb levelet küldtek azzal a gondolattal: hátha az elsőt nem kapták meg. Azonban ez is válasz nélkül maradt. Személyesen beszéltein az Ä1- latforgalnii Vállalat igazgatójával, aki azt mondotta, hogy hozzam be Békéscsabára a vételijegyet. Az igazgató elvtársnővel nem tudtam beszélni és a szerződési osztályon elmondottam a kötegyáni dolgozók panaszát. Meg is értelték, sőt azt mondták, hogy a kötegyáni állatfelvásárló írjon egy igazolást, hogy! a borjú elérte a szerződésben előírt súlyt, vagyis nem a dolgozó hibájából történt az, hogy a borjút nem tudták átadni. Az igazoló írást is beküldőik, de az Adatforgalmi Vádalat még mindig hallgat. Az igazgató helyettese azt mondotta: mivel ő csak helyet es, nem ismeri ezt az ügyet Egyszerűen a vállalat nem tudja, hogy jár-e, vagy nem a szerződéses borjúk után a kötbér. Legalább annyit megtehettek volna, hogy válaszolnak a dolgozók leveleire. Mindez azt bizonyítja, hogyi a vádalat nem sokra becsüli a dolgozók leveleit. Véleményem szerint jó lenne, ha az Adatforgalmi Vállalat nem siklana el az egyszerű sorok fölött, hanem igyekezne jobb munkát végezni és főleg a dolgozók panaszaira, sérelmeké azonnal válaszolni. Hajdú Ilona, Sarkad. Az ország első egyéves szakmai továbbképző öntözési tanfolyama kezdődött meg a szarvasi kísérleti gazdaságban Az ország első öntözési szakmai továbbképző tanfolyama kezdődött meg hétfőn a szarvast kísérleti gazdaságban. A továbbképzőn a tanácsok és ádami gazdaságok 40 legkiválóbb mezőgazda- sági szakembere vesz részt. Az egyéves továbbképzőt Bálint Andor, a Budapesti Agrártudomány Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg. Elmondotta többek között, hogy a kormányt a dolgozó nép a tudomány munkásaitól és a gyakorlati szakemberektől a közeljövőben többet vár a mező- gazdaság terméshozamának emelése terén. Vonatkozik ez az öntözésre is, ami a tiszalöki duzzasztómű megépítésével már a jövő évben többezer holddal növekedik az országban. A megnyitó beszéd után Marik Mihály elvtárs, a szarvasi Járási Pártbizottság titkára üdvözölte a hadgatókat. A továbbképző tanfolyamon egyi hónapig a szarvasi kísérleti gazdaságban tanulnak a részvevők, utána különféle öntözéses növénytermesztésre tervfeladatot kapnak. Ezeknek a megvalósítását, a tanulással együtt, 11 hónapon keresztül konzultációkon, konferenciákon és a munkahelyen segítik az Agrár- tudományi Egyetem tanárad a kísérleti gazdaság kutatói. AZ ORSZÁG LEGJOBB állattenyésztő termelőszövetkezeteinek küldöttei, a megyék állattenyésztési igazgatóságainak vezetői, állattenyésztésben kimagasló - eredményeket elért egyénileg dolgozó parasztok szombaton takarmányozási tapasztalatcserére jöttek (össze a Szarvasi öntözési és Talaj javítási Kutatóintézet bikazugi kísérleti gazdaságában. A hatvan küldött előtt Balogh Mihály’, a Kutatóintézet főagro- nómusa a takarmánytermesztés legújabb eredményeit ismertette. Elmondotta, hogy a Kutatóintézetben az idén jól trágyázott és öntözött talajon takarmányrépából 400, lóheréből és szálasperjé- ből 48 mázsa termett holdanként. Felhívta a figyelmet, hogy az öntözött területet dúsan kell trágyázni, mert a víz kilúgozza a talajt. Pemeky Máty’ás, a minisztertanács állattenyésztési előadója, az állattenyésztés hozamnövelésének lehetőségeit ismertette. — NE CSAK ZSÁKBÓL etessük a jószágot — mondotta —, hanem vessünk dúsantermő takarmánynövényeket. A gabonafélék után másodnövényként tarlóba ültetett napraforgó-csala- mádé, édescirok bőséges termést ad és a nyári szárazságot is elviseli. Silózva, vagy zölden etetve szinte felbecsülhetetlen tápértékű takarmány. Felhívta a figyelmet a pillangós virágú takarmányok fokozottabb termesztésére. Beszélt arról, hogy a növendék malacok betegségekkel szembeni ellenállását növeli a pörkölt napraforgómaggal való etetés. Javasolta, hogy anyakocánként legalább egy négyszögölön vessenek erre a célra napraforgót. Fekete Sándor, a herédi «Micsurin» tsz küldötte a háztáji állatállomány jelentőségéről szólott. Az ő tsz-ükben minden tagnak van tehene, anyakocája. Az idén többek között 10 kiló répaszeletet osztottak munkaegységenként, amivel a tagok háztáji gazdaságukban termett kukorica- szárból, csalamádéból silót ké- szítettek. BÓI ISTVÁN, a beretty ószenlmártoni «Béke» tsz juhásza elmondotta, hogy tavaly egész télen legelőn tartották a birkákat. 118 anyajuh 175 bárányt ellett s 100 nap alatt 700 liter tejet adott. Kelemen József, a kisújszállási «Ady» tsz állatfelelőse beszámolt arról, hogy az idén 6 kát. holdon takarmánytököt termesztettek, a kukorica-takarmányozás mellett jól híznak tőle a disznók. B. Tóth József, a biai «Dózsa» tsz állattenyésztője arról beszélt, hogy állatállományuk hozamára kedvezőtlenül hatott az állatgondozók gyakori cserélgetése. Nagy József, feldebrői egyénileg dolgozó paraszt újságolta, hogy a község 81 holdas legelőjét eperfa-csemetékkel ültetik be. A fák alatt dúsabb fű nő, az epertermést is jól lehet hasznosítani. A FELSZÓLALÁSOKRA Marké Lajos, a földművelésügyi minisztérium takarmányozási osztályá- j nak vezetője válaszolt, majd a | tapasztalatcsere értekezlet rész- j vevői a Kutatóintézet állatáHo« | Hiányát nézték meg. A gépállomás jó munkája nyomán tovább erősödik Ecsegfalva szövetkezeti község Ecsegfalva Békés megye elsőnek alakult szövetkezeti községe. Három éve már annak, hogy a község dolgozó parasztjai az egyéni gazdálkodást a közössel váltották fel. A három év nehéz volt. Meg kellett küzdeni a kezdeti nehézségekkel, az időjárás viszontagságaival. Tetőzte ezt még az is, hogy az eesegfalvi gépállomás évek óta, sokezer hold különféle gépi munkák elvégzésével maradt adós. Pedig, hogy mennyire szükség lelt volna a gépi munkára, az érzi a legjobban, aki az eesegfalvi kötött', helyenként szikes, nehézmunkájú földeket lakja. Ebben az évben aztán mintha kicserélték volna a gépállomást. Jó munkát végzett már a tavaszi tervteljesítésben, a nyári tervét is elsők között teljesítette. Most, az őszi betakarítási, szántás-vetési munkáknál pedig az ország első gépállomásai közé tőrt, maga mögött hagyta Békés megye 26 gépállomását. Hiába próbálkozott aztán az ellenség a szövetkezeti község bomlasztásával Ecsegfalván. A tények, a gépállomás jó munkája mindennél ékesebben beszélt A gépállomás segítsége nélkül a »Petőfi« tsz tagjai sem tudtak volna 18 mázsát aratni a keresztsorosan vetett őszi árpájukról, a »Béke« tsz tagjai is a 45 vagon cukorrépa termésüket 20 holdról szorgalmas munkájuk mellett a gépállomás minőségi munkájának is köszönhetik. Része van abban a gépállomásnak, hogy Faragó László, aki a »Béke« tsz tagja, ledolgozott munkaegysége után 15.800 forint értékű terményt vitt haza ez évben. Nem véletlen ezek után, hogy Ecsegfalva szövetkezeti községben a termelőszövetkezetekből csupán 12 kilépő akadt, ezek is olyanük, akik hanyag munkát végezték. Az, hogy a kilépőktől megszaHÍR — LOKÖSHÁZA állomás dolgozói az őszi forgalmi verseny országos célkitűzésének teljesítésénél jó eredményeket érnek el. Október 15-től 31-ig országos viszonylatban a második helyezést érték el és ezért hatezer forint jutalmat kaptak az állomás dolgozói. badultak, nem gyengítette, ellenkezőleg, erősítette a szövetkezeiét, a tagok mindjobban a sajátjuknak érzik azt. Ecsegfalva a járás első községe lett a betakarítási munkában, ahogy letakarí- tottak a földeket, nyomban szántott a gépállomás. Büszkék arra is — nem ok nélkül —, hogy elsőnek a járásban, harmadiknak a megyében határidőre a főidbe tették az őszi gabonamagvakat A gépállomás traktoristái a vetés befejezése után éjjel-nappal dolgoztak, hogy mielőbb végezzenek a mélyszántással. A lelkes munkának meg is lett az eredménye. Ecsegfalva termelőszövetkezeti község nyolc termelőszövetkezete elsőnek fejezte be a mélyszántást a megyében, az' »Uj Alkotmány«, a »Béke« és a többi termelőszövetkezet tagjai kihasználva most a jó időt, hordják a trágyát a földekre, pótolják az előző évek hiányosságát. Az elmúlt hetek harcai erősítették Ecsegfalva termelőszövetkezeti községet. A kormányprog- ramm nyomán még jobban megjött a munkakedve a tsz tagjainak, az »Uj Alkotmány« tsz-ben például halastó építésére kértek és kaplak engedélyt. A Kossuth« tsz rizstelepeit bővíti a lét folyamán, az »Uj Alkotmány* tsz kul- túrházat, ppít, a »Béke« tsz november 15-ére befejezte az állami segítséggel épült két, egyenként száz köbméteres siló építését. Mintha kic erétték volna Ecseg- falvát. Csupán pedig csak az történt, hogy a szövetkezeti község dölgozói megértették a kormányprogrammal, a pártszervezet és a tanács igyekszik annak célkitűzéseit a helyi adottságnak megfelelően alkalmazni, megvalósítani. A szövetkezeti község erősödését elősegíti a gépállomás is, mely egyre jobban betölti hivatását. Az Ismeretterjesztő Társulat rovata Hogyan hizlaljunk eredményesen kacsát és libát? Háziállataink közül a sertés után a kacsa és a liba értékesíti legjobban a takarmányt. Egy kg súlygyiarapodáshoz 4.5—5 kg keményítőértéket, azaz hat-hét kg abraktakarmányt igényel. A hizlaláshoz kevés felszerelés és berendezés szükséges. Tehát mind termelőszövetkezeteinknek, mind egyénileg dolgozó parasztságunknak érdemes a kacsa és libahíz- lalással foglalkozni. A hizlaláshoz célszerű csendes, nyugodt, száraz, tiszta és jó levegőjű helyiségről gondoskodni. Egy állatnak 0.5 négyzetméter terület szükséges. Nagyon fontos, hogy állandóan tiszta és száraz legyen. Az állatokat egy-egy rekeszben tízesével helyezzük el. A rekesz egyik oldala rácsos legyen és az itatóedényt azon kívül helyezzük el. Hízóanyagnak leginkább a 6—8 hónapos, egy-két ízben megté- tépett állatok a legalkalmasabbak. Igen fontos, hogy egészséges, fejlett, erős szervezetű állatokat hizlaljunk. Nagytömegű takarmányt ugyanis csak egészséges szervezet tud feldolgozni. Tömésre legtöbb esetben szemeskukoricát használjanak.. Fiatalabb állatoknál jót tesz a fehérjében gazdag állati eredetű takarmány is. Az emésztőnedvek termelését konyhasóval kell elősegíteni. A takarmány előkészítése ázlatással, vagy főzéssel és sózással történik. Tömés előtt annak megkönnyítésére a takarmányt meg kell zsírozni. Víz mindenkor elegendő mennyiségben álljon az állatok rendelkezésére. A víz mellett kavicsos homokot és faszenet is adjunk. Naponta kétszer tömünk a tö- mési idő pontos betartásával. Tömni csak akkor szabad, ha az előző tömést az állat jól megemésztette. A töméssel hizlalt kacsa fejadagja naponta 500—600 gr szárazon mért abraktakarmany, a libáé 500—700 gr. Összes takarmányszükséglet kacsánál, 3—4 hetes hizlalásnál 14—16 kg, libánál, 4—6 hetes hizlalásnál 20—24 kg abraktakarmány. Ráhízlalt súly kacsánál 2—2.5 kg, libánál 3.5—4 kg. A liízottállat szárnyai nem keresztezik egymást, fark- tollai széjjelállnak, zsíros talpúak. A földművesszövetkezetek útján történő hizlalásnál a termelő megfelelő liízlalási előleghez és kedvező árakat jut. Babinszki Mihály, tanár. TiTT Agrártud. Szakosztály*
