Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-20 / 272. szám

ÍS53 novcmlier 20, péntek1 VLUaisawU Vléyii Több Jószág - több jövedelem KÖZSÉGI TANÁCSAINK HÍRANYAGÁBÓL — vélekedik Csépai Mihály békésszentandrási középparaszt Úgy többet ka­A jó gazda minden tekintetben jó. Annak gondozott a földje, a tanyája, van elegendő jószágja és — munkája után biztos megél­hetése, Szóval olyan, akiről a köz­ségbeliek példát vesznek, akit tiszteletben tartanak. Ilyen Csé- pai Mihály, békésszentandrási 15 holdas középparaszt is. — Az öreg Csépai házatáját bi­zony meg lehet nézni — mond­ják, ha beszélgetés soráu szóba kerül. Amilyen pontos, határozott ma­gatartási! szemtől-szembe, olyan a munkában is. Földje már ré­gebb idő óta feketélik' a tanya körül, csak az őszi vetésű tábla válik ki zöldelő színével. Ami munka még hátra van, az mind a- tanyán belül található. De az ezután meglesz egészen tavaszig, meg még tovább is — mindig: a jószággondozás. Erre nemcsak most, hanem minden esetben a legnagyobb súlyt fekteli Csépai Mihály. «Él-hal a jószágért» — tartják róla- Van is neki elegendő a földhöz viszonyítva. Az udvar iele aprójószággal: fiba, tyúk, pulyka zajától han­gos a tanya környéke. Az istál­lóban nyolc szarvasmarha ké­rődzik a jászol előtt: két fejős­tehén, két ökör, meg négy tinó. Annak ellenére, hogy a vész a ta­vaszon is alaposan megfogy asz- totta, van 13 sertése, melyből ötöt hizlal: egyet beadásra, ket­tőt eladásra és ugyancsak ket­tőt saját maguknak. A hízók mindegyike jóval felül van már az egy mázsán. Ha valakinek ennyi jószága van, az megelégedett önmagával. Csépai szomszédja: Fazekas Imre még ennél kevesebbel is beéri. Két lova, egy tehene, három disz­nója, aprójószág úgyszólván semmi — a 15 hold földön. Olyan is a tanyája, mintha nem is laknának benne,. Az öreg Csépai azonban nincs megelégedve a dol­gokkal. Ahhoz van szokva, hogy 40—50 disznó ordítson az ólban, ha a veder csörrenését meghall­ják. A tojást se 25 tyúk után — amennyi a vész után megmaradt — szedje az asszony, hanem leg­alábbis 50 után. — Legjobban a szarvasmarhát kedvelem — vélekedik. — Azt nem bántja úgy a nyavalya. De egyszer már azzal is megjár lain a 40 év alatt. A «Jurcsek-rendszer» alatt tör­tént. Hét marháját (köztük há­rom tehenét) vitték el. A szom- szédbeü kulákoktól pedig úgy­szólván egyet se; Nem maradt, csak egy ökre. Földjét azonban még úgy, az egy ökörrel is be- munkúUa- A felszabadulás azután megadta a lehetőséget, hogy új­ra talpraálljon. Vett egy tehe­net s ma itt tart- A szaporulatot nem szokta eladni kicsi korá­ban. Legyen az üsző, vagy bika­borjú — felneveli és akkor adja Pályásat mezőgazdasági újításokra A földművelésügyi minisztérium és a MEDOSZ, elsősorban az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgo­zói részére pályázatot hirdet a következő mezőgazdasági újí­tásokra : 1. Munkagépek új kapcsolási módszereire, üzembiztos, kevés anyagot igénylő, lehetőleg hulladékból elkészíthető kivitel­ben; 2. Egyes gépek szélesebbkörű felhasználására, más munka- folyamatok elvégzésére; 3. Erőgépek üzemanyagfelhasználásának csökkentésére; 4. Növényápolás gépesítésére, egyszerű módszerekkel; 5. Rizs gépi aratására; 6. Borsó gépi aratására; • 7. A mozgatási (szállítás, rakodás, stb.) munkák gépesítésére; 8. Szem veszteség kiküszöbölésére, aratógép- és kombájnara­tásnál; 1 . 9. Takarmány előkészítés és etetés nagy daraértékesítést biz- módszereire; el. Mondván pok érte.» A több jószág — több jöve­delem. Ez már régen bebizonyo­sodott előtte- A család szükség­leteit nagyrészt a jószág értéke­sítéséből fedezi. Az állattartás közvetett jövedelme is figyelemre méltó. Több a trá­gya — jobban terem a föld. A másodvetések révén többszörösen ki lehet használni a talajt. Az idén is 7 holdat terített be a kihordott trágyával. Csépai gazda nemcsak a «sze­mével hizlalja» az, állatot. Bizo­nyítja ezt a széríískertben gon­dosan bekazalozott szálastakar­mány. A kukoricaszárat is nem sokkal a törés után behordta és jól bekúpozta. Á cukorrépater­melés révén 8 mázsa szárított szelethez is jutott. Elég lesz a marháknak vagy két hónapig. Abraktakarmány egy kissé kevés van. Nedvdús takarmány pedig .semmi. «Majd lesz jövőre» — mondja- A most fokozódó jobb­lét biztosítja számára, hogy földjét úgy ossza be, ahogyan neki a legjobb: több takarmány termelésére. OROSHÁZA a IV. negyedévi pénzügyi tervét mindössze 15.4 százalékra teljesítette. A tervteljesílés érdekében meg kell javítani munkáját a pénzügyi osztálynak■ Többet kell foglalkozni a dolgo­zókkal, kint a helyszínen, személyes beszélgetések alkalmával és kisgyiílcseken ismertessék az adófizetés jelentőségét. Hiba az is, hogy a pénzügyi osztály nem népszerűsíti a jó adófizetőket sem Ludas Matyin, sem hangoshiradón. Pedig többen vannak olyanok, mint Kovács Máté tanácstag, Púlka József, vagy Vári Szabó Jó­zsef dolgozó paraszt, aki két nap alatt 2S00 foript adót fizetett be és ezzel egészévi adóját rendezte. <»4- ; ÚJKÍGYÓSON a dolgozó parasztok jó munkával, a beadási kötelezettség teljesítésével, az őszi vetési munkák elvégzésével készülnek a bchetalálkozóra. Többen verseny vállalást tettek a bé­ketalálkozó napjára. 365-en már teljesítenék vállalása'kát. 4IIIII!<4 KOROSLADÁNYBAN igen nagy lemaradás van a tojás-, ba­romfi- és sertésbeadási kötelezettség teljesítésénél. A község éves tervét tojásból 52 százalékra, baromfiból 53 százalékra, sertésből 6 százalékra teljesítette. Hiba az, hogy a község dolgozói nem érzik át; nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak az állammal szenében. Pedig a beadást nemteljesítő dolgozók is ele­get tudnának lenni állammal szembeni kötelezettségüknek, ha kö­vetnék azoknak a példáját, akik 100 százalékig teljesítették be­adásukat. Példamutató dolgozók: Szatmári Lajos, Buga Lajos, Gerendely Zsigmond dolgozó parasztok. 4-IIIIII4­KÉTEG YHAZÁN a dolgozó parasztok teljes egészében befejez­ték a búza vetését. A lófogattal rendelkező dolgozó parasztok hozzákezdtek a mélyszántás elvégzéséhez. A községben többen vannak olyanok, mint Csobán György, Pavelka István, Pilán Já­nos dolgozó parasztok, akik már a mélyszántást is elvégezték. Kövessék példájukat azok a dolgozó parasztok, akik a mélyszán­tást munkát még meg sem kezdték. Igyekezzenek mielőbb be­fejezni, hogy a község a mélyszántási tervet mielőbb teljesíteni tudja. A békési és fiirjesi tangazdaság párosrersenye A békési és a fürjesi tangazdaság között munkaverseny folyik, versenyszerződés szerint. A versenyt kéthetenként értékelik. Az értékeléshez, mely egyik alkalommal a békési, másik alka­lommal a fürjesi tangazdaságban történik, bizottságot küldenek. Ez a módszer nemcsak a ver­seny állásának lemérésére alkalmas, hanem egyúttal tapasztalatcserére is jó. November 14-én a békési versenyértékelő bizottság volt Fürjesen. Az értékelés eredménye szerint a betakarítással, takarmányok tárolásával, rendezésével a békésiek vannak előbbre. Fürjesen még lábon áll a cukorcirok s a tengeriszárat sem hordták be, mind a széna-, mind á SZafinakazlak tetejezetle- nek. Az őszi mélyszántással a békési tangazdaság maradt el, mert csak egy traktorral dolgoz­hat, a másik törés miatt áll. Gazdaságunkban a versenyszellem különösen október utolsó napjaiban fokozódott. Kiváló munkát végeztek a fogatosok. A fogatos brigád minden tagja jelentősen a napi norma felett tel­jesített és megszabott munkaidőn túl dolgozott. Korábban kezdték és későn fejezték be a mun­kát. A répaszedők többsége is túlteljesítette napi normáját. Legjobb Szűcs Zsuzsa munkacsapata ebben a munkában, de egyénileg Bálintné és Nánási Zsuzsa tűntek ki jó példával, átlagban 200 százalékra teljesítettek normájukat. A békési tangazdaság dolgozói megkérték a fürjesi tangazdaságot, hogy az őszi mélyszán­tásban legyen segítségükre, adjanak legalább egy traktort. Egyidőben versenyre hívják a hoz­zájuk küldött traktorost és 200 forint jutalmat kap az, aki a legtöbb szántást végzi. Várjuk, hogy kérésünket teljesíti-e a fürjesi tangazdaság? Szilassy Istvánná, a békési tangazdaság munkaügyi előadója. ♦ | Szilárdabb vezetést í A gyulai állami gazdaság- I ban különösen szép ered- I menyi ért el a gyapotsze- i désben Juhász Teréz, aki 12 * mázsát szedett le idáig. O ? volt az első, aki elsajátította A FEMGU JTES IBI KEI A békésmegyei MÉH Vállalat járási telepeinek begyűjtési ered­tosíló , 10. A tömeg- és abraktakarmányok nagy tejhozamot bizto sító egyedi etetésének módszereire. vvll uz cl3V> UKl cts„yütMUtlu A tíz feladat mindegyikére a beérkezett legjobb javaslatot tíz, f a kétkezes szedést. Több dol­------mnn * gozó is követte példáját, i H iba a gazdaságban, hogy J uz agronómusok és brigád- i vezetők nem adják meg a | megfelelő segítséget a giga- i potszedőknek. Nem biztosi- J ♦ tollák a megfelelő területet | I a kétkezes szedőknek és kö- i _____ óíjjal juta ... m egilleti. Az újítási javaslatokat 1953 december 31-ig a földmű­velésügyi minisztérium újítási csoportjának kell benyújtani. A ja­vaslatok elbírálását külön szakbizottságok végzik. Az eredményt február 10-én hirdetik ki. Termeljünk több dohányt! mériyci november 17-én száza­lókban: vas: iéin: Békéscsaba 64 33 Gyoma 56 5 Gyula 90 20 Orosháza 79 9 Sarkad 78 12 Szeghalom 74 10 Mezőkovácsliáza 52 5 A MÉH Vállalat globálisan 67.3 vas- és 19 százalék ; vettek el olyan hibát is, hogy j száza]^k _ \ három dolgozó által szedett | fómhullad£;t gyűjtött eddig. La- t gyapotot egynek írták be, sót t , , ? is. ruunr ? kóteruleti begyűjtésben lemará­sok ültetés és a jó növényápolási munka meghozta gyümölcsét a dohánytermelésben. A nagyszé- nási «Dózsa» és a gádorosi «Ge- rő» termelőszövetkezetek 25 hold­ról átlagban 10 mázsás termést takarítottak be. Az egyéni termelők is megelé­gedettek. Farkas János eleki, Gabri József hattónyai, Kovács Pál újkígyósi termelők 10 má­zsán jóval felüli termést takarí­tottak be, szép jövedelemhez ju­tottak. A jövő évben a dohányterme­lőknek a Dohánybeváltó Válla­it az éddigieknél még nagyobb kedvezményeket biztosít. Kamat­mentes művelési előleget, vető­magot, molinót, dohányfűzőzsi­ménybeadási kötelezettség alól és í zónák a tényleges mennyiség- az egész terület pedig mentes az ♦ nél. A dolgozónak így sok állat- és egyéb beadási kötele- I munkaideje veszett kárba zettségektől. A dohánybcváltási | amiatt, hogy igazát kereste. ár, a minőségi és többtermelési | Jő lenne, ha végre többet lö- jutalom is jelentősen magasabb, t rődne a vezetőség a dolgo- Például az 575 forintos do- | zókkel. Ne úgy intézzék ha­hány ára jövőre 875 forint lesz. | zaszáUításukal munka után, A dohánytermelők régi kíván- | hogy két-három órával ké- sága is beteljesedik, mert bősé- | söbb küldik értük a jármű- gesen kapnak ingyenesen cigaret­tát. E szerződéseket úgy a tsz-ek, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztok nagy érdeklődéssel fo­gadják és sokan leszerződtek már dohánytermesztésre. Cser István, l vet■ De a gazdaságban fel­merülő egyéb hibák kijaví­tásához is szükséges, hogy a vezetők változtassanak maga­tartásukon. KISS JUHASZ JANOS, gyulai állami gazdaság. teljesítettek: A gépállomások dolgozói lel- kesep veszik ki részüket a vas- gyüj lésből, 17-éig nyolc vagon vasat gyűjtöttek. Jó eredményt ért el az orosházi gépállomás, amely 13 980 kg, a körösladányi gépállomás, amely 7952 kg vasat gyűjtött. Egyénileg a békéscsabai gépállomáson Szaszák György 1660 kg vasat gyűjtött össze. Le­maradás van a. mezőberényi gép­állomáson, ahol Tóth Kálmán ve­zetőtechnikus, Kunágotán Lázár Mihály műhelyvezető, Nagyszé­náson Zatykó József megbízott az utolsó napokra hagyjál« a selejtezést és az ócskavas gyűj­tését. _ • A békéscsabai fiúgimnázium kissé elkésve, de annál lelkeseb­ben, eredményesebben fogott hozzá a vasgyüjtéshez. Ezen a héten az iskola 3117 kg vasat gyűjtött, melyből a II. b) osztály 1436 kg-ot. A gyulai általános iskolák fém- gyüjtő felelősei november 16-án ankétot tartottak, me Lep az is­kolák eredményeiről és tapasz­talatairól is beszámoltak. A Ií-es számú általános iskola pajtásai eddig 20 mázsa vasat gyűjtöttek. A IlI-as számú iskola 15 mázsát) a Tanítóképző 6.5 mázsát. A fém- gyüj tő-felelősök megbeszélték, hogy milyen módon fogják meg­szervezni a fémgyüjtő hónap hát­ralévő részén a gyűjtést, hogy a vasművek minél több nyers­anyagot kaphassanak Gyula vá­rosától. Dohánybeváltó Vállalat | igazgatója Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
Thumbnails
Contents