Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

1533 november 17., kedd 3 ViUai&aiok képe, r­Ujahb sikereket értek el a Békéscsabai Téglagyár dolgoséi as országos versenyben Fejezzük be minél előbb a silózást A Békéscsabai Téglagyár dol­gozói októberben lelkes munkát végeztek, sikeresen teljesítették vállalásaikat Ennek eredménye, hogy az 5-ös kemence dolgozói az országos égetési versenyben első helyezést értek el. Ehhez hozzájárult Prósz István műve­zető odaadó munkája és helyes irányítása. A nyersgyártásnál UhrinAnd- rásné nyerscserépgyártó brigádja már hosszú idő óta együtt dol­gozik. Munkakezdés előtt koráb­ban érkeznek be munkahelyük­re és így a gépüket előbb meg­vizsgálva, pontosan kezdik meg munkájukat. Októberben tervü­ket 119.7 százalékra teljesítették. Ezzel az országos versenyben ugyancsak elsők lettek. A Il-es présház 4-es szalag dolgozói ok­tóber hónapban végze.tt munká­juk után a második helyezést érték el. Ennél a szalagnál min­den dolgozó sztahanovista- Ter­vüket 118-2 százalékra teljesítet­ték. Csupán másfél százalékkal maradtak el az elsőktől. IlaZdo- lik Mihály csoportvezető jobban meghallgatná a brigádvezetők és a bizalmiak javaslatait, akkor le­het, hogy a 4-es szalag nem a második, hanem az első helye­zést érte volna el már októberben. A brigád tagjai november első 10 napjában 122 százalékot tel­jesítetlek. Az I-es présház 1-es szalagja pedig 116 százalékot. Az eredményekhez nagyban hoz­zájárult Berki László gyártásve­zető is, oki mindenkor meghall­gatva a brigádvezetők és a dol­gozók javaslatait, irányította a termelést. Ezek az eredmények - továbbra is lelkesítsék a dolgozókat jó munkára, arra, hogy megtartsák a Megyei Pártbizottság vándor­zászlóját és az élüzem jelvény mellé megszerezzék a miniszter- tanács és a SZOT vándorzászla­ját is ebben a negyedévben. Megyénkben még mindig von­tatottan halad a silózás. Tervün­ket czidáig mindössze 23 száza­lékra teljesítettük. A hiányzó rész, tejre átszámítva 24—25 mil­liméter kiesésnek felel meg, Ez pénzben 72—78 millió forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy ennyivel lesz kevesebb a bévé-' tele együttesen azoknak a ter­melőszövetkezeteknek és egyéni­leg dolgozó parasztoknak, akik nem silóznak. Járásaink sorrendjét véve fi­gyelembe, első helyen a szarvasi járás említhető meg, mely 53.3 százalékra teljesítette silózási elő­irányzatát. Utolsó helyen áll a szeghalmi járás, ahol a silózási terv teljesítése alig haladja meg a 10 százalékot. A silózást, mint általában az egyéb mezőgazdasági munkákat gátolja az osztályellenség akna­munkája. A kulákok a gyonwú járásban egyetlen köbméter ta­karmányt nem silóztak. Az idő sürget bennünket. Itt az ideje annak, hogy a silózást most már mielőbb befejezzük. Egyetlen egy termelőszövetkezet­nek, de egyetlen egyénileg dol­gozó parasztnak sem lehet kö­zömbös a silózási terv teliesítése. mert hiszen a több silótakarmány több állat zavartalan áttelelte- tését biztosítja. BOlDIS ISTVÁN az Állattenyésztő Állomások Megyei Igazgatóságának takarmánygazd. agronómusa. Miért húzza vissza megyénket a sarkadí járás? A jViharsarok Népe« november 13-i számában olvastuk a járások begyűjtési versenyének értékelését, amelyből ki­tűnt, hogy a sarkadi járás egy-két cikket kivéve az utolsó helyen kullog. Ugyanezen a napon értékelték a megyék begyűjtési verse­nyét, az őszi kapások begyűjtésében Békés megye kukoricából a 8., napraforgóból a 16., burgonyából szintén a 16. helyen van. Nyilvánvaló, hogy a megye versenye a járásoknál, a köz­ségeknél dől el, ez jelenti, hogy a megye lemaradásáért a jfi­sok felelősek. Ezt minden járási vezetőnek át kell érezni és minden tudásával azon kell munkálkodni, hogy a járás terveit maradéktalanul teljesítse, mert a járási tervekből tevődik össze a megye terve. A sarkadi járás érthetetlen módon mindenütt hátul kullog. Amikor lájékozódtunlz az okok felől, úgy értesültünk, hogy a járási begyűjtési osztály dolgozói, személy szerint Cséfján elv- társ osztályvezető, de maga a miniszteri meghatalmazott elvtárs is »objektiv* nehézségekre és okokra hivatkoznak. Hivatkoznak a vízkárra, az aszályra és mindenre, amit olyan vezetőktől szok­tunk hallani, akik nem tesznek meg mindent a siker érdekében. Cséfján elvtárs, az idén az őszi kapásnövényekben kiváló ter­més volt a sarkadi járásban is, sőt jobb, mint a szarvasi járás­ban. Másutt is volt vízkár és mégis teljesítik a' tervet. ATe"»objektiv« okok döntik el azt, hogy a begyüj- -tV tés'i terveket hogyan teljesíti egy-egy járás. Elsősorban a tanács és a tömegek tartós és szilárd kapcsolata, az állandó neve. lömunka, türelmes felvilágosító munka minden egyes dolgozó paraszt felé. A mi járásunk tervszerűen végzi munkáját. A fő­súlyt nem arra kell helyezzük, hogy aki hátralékban marad, azt a legszigorúbban meg kell büntetni, mert bebizonyosodott az, hogy az adminisztratív intézkedések és módszerek nem vezet­nek tartós eredményre. Az elmúlt hét alatt járásunkban 195 hátralékos teljesítette beadását a felvilágosító munka hatására ts a többi hátralékos is teljesíteni fogja. Be még mindig nem késő a sarkadi járásban sem meg­szüntetni a hibát. November SO-án lesz a versenyértékelés. Ezt az időt jól kihasználva be lehet hozni a lemaradást. Mi is lemaradtunk az elmúlt hónapban. Amikor felismertük, hogy a tervet nem akkor fogjuk teljesíteni, ha azt vizsgáljuk, mit le­hetne még levonni a tervből, hanem »elszakadtunk« az íróasztal mellől és kimentünk a dolgozók közé, — két hét alatt több mint 50 százalékot emelkedett a tervteljesítés. ]\Tézzenek szét az elvtársak jobban a területükön és győ- -tV ződjenek meg arról, hogy végrehajtottak-e minden ha­tározatot, ami a tervek teljesítését, segíti elő. Mozgósítsák az ál­landó bizottságokat, a begyűjtési apparátus minden dolgozóját és tekintsék felelősségteljes harci feladatnak a begyűjtést. Nyilvánvaló a kormányprogrammnak az a pontja, hogy »több élelmet és jobb élelmet kell a dolgozóknak biztosítani< el­sősorban azon áll, hogy a beadási tervek teljesítve legyenek. A dolgozó parasztok zöme ezt meg is érti, hiszen látja a fejlődést. Tisztában van azzal, hogy kötelezettségei vannak ál­lama iránt. Tudja azt, hogy a gyermekének, aki kollégiumban van, vagy egyetemen tanul, vagy az iparban dolgozik, esetleg tanfolyamon vesz részt, élelmet és jóminöségű élelmet kell biz­tosítani. Úgy gondoljuk, ezekkel Cséfján elvtársék is tisztában vannak. Javasoljuk a sarkadi járásnak, hogy készítsen egy részletes tervet arra vonatkozóan, hogy miként fogják behozni a lemaradást. A fősúlyt a dolgozó parasztok felvilágosítására, a jólteljcsítők bevonására, az apparátuson belüli fegyelemre he­lyezzék. Emellett természetesen a törvényesség betartása és az államjegyelem megszilárdítása is kapcsolódik az előbbi feladatok­hoz­németjük, hogy bírálatunkat megszívlelik a sarkadi elvtársak -**' és hozzálátnak a munkához. Fordítsanak gondot a versenyértékelésre is. A területi felelősök segítsék a tanácsokkal és az állandó bizottságokkal karöltve a dolgozó parasztok versenyét és értékeljék is azt. Az eredmény nem marad el. Bízunk abban, hogy felhívásunk nem érkezik későn a sarkadi járásba és november 30-án a sarkadi járás, de a többi járások jó eredményeként is megyénk az elsők közé kerül és visszakapja a mi­nisztertanács vándorzász'aiát. . BODI LÁSZLÓ, a szarvasi járási tanács begyűjtési osztály vezetője Miért késedelmes Szarvason a lucernaszénadarálás? Szarvason van egy szénadaráló, ami bizony nagyon kevés, meyt ha egyik dolgozó paraszt szénát akar daráUatni, két-három napig kell várni, míg rákerül a sor. Van egy másik daráló is, de; he­tenként csak két napon dolgozik- Ha egész héten dolgozna, győzné a község parasztjainak a dará­lást, ami igen fontos az állatte­nyésztés fejlesztésének szempont­jából. Iluszárik András egyénileg dolgozó paraszt, Szarvas. * Vájjon nem lehetne-e a dolgo­zó parasztok jogos" kívánságát ki­elégítem! Szarvas községben is? Jó lenne, ha a tanács megnézné ezt a kérdést és intézkedne is. TANÁCSAINK MUNKÁJÁRÓL Bálint Imre kisgyfíléseken ismerteti a rendeleteket, határozatokat Bálint Imre, a körösnagyharsányi tanács mezőgazdasági ál­landó bizottságának elnöke. Két évvel ezelőtt választották mer a dolgozók, mert abban az időben — akárcsak most — mindig az elsők között volt a beadásban és a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Szeretik is a község dolgozó parasztjai. Minde­nütt ott van, ahol tanácsra, segítségre van szükség. Ezekután igen népesek a rendszeresen megtartott kisgyűlések is. De nem is csoda, Bálint Imre mezőgazdasági állandó bizottsági elnök nem ismer fáradságot. A kisgyűléseken ismerteti a kormányhatáro­zatokat, rendeleteket és mindig összekapcsolja azokkal a felada­tokkal, amelyeket sürgősen be kell fejezni. Jó példáját követik az állandó bizottság többi tagjai is. A tanácstagi beszámolók segítik a dolgozókat A mezőgyáni dolgozó parasztoknak nagy segítséget nyújta­nak a tanácstagi beszámolók. Igen nagy jelentősége van annak, is, hogy a tanácstagok maguk is példát mutatnak a munkák elvég­zésénél. A vetés befejezése után a mezőgyáni dolgozó parasztok igen nagy lendülettel kezdtek hozzá-az-őszi mélyszántáshoz. Úgy igyekeznek, hogy betartsák a rendelet által előírt határidőt és elsők között fejezzék be ezt. a inunkátWk tanácstagi beszámoló* kon nemcsak személyes példamutatásról van szó, hanem a község dolgozói bátran fordulnak a tanácstagokhoz közérdekű és egyéni panaszaikkal is. Ezeket a bejelentéseket a községi tanács azon­nal kivizsgálja és sürgős intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a dolgozók panaszai mielőbb elintézést nyerjenek. Jól fizet a gyapot Eteken Többéves múltra tekint vissza az eleki gyapottermelés. De na­gyobb mértékben csak 1951 óta termelik, mióta megismerték, hogy nagy jövedelmet lehet a gyapot termelésével kis területen is elérni. 1951-ben a «Villám» termelőszövetkezet 15 holdon 8 mázsás átlagtermést ért el. A gaz­dag termés mintegy 225 ezer fo­rint jövedelemmel szaporította a tsz tagságának munkaegységre osztható jövedelmét. De szép eredményt ért el a «József At­tila» tsz és a többi termelő is. Volt olyan egyéni termelő, aki 400 négyszögöl területről ötezer forint jövedelmet ért el, de vol­tak többen, akik jónéhány ezer forintot kaptak párszáz négy­szögöl gyapot után. Ekkor ala­kult meg Eleken a földműves­szövetkezet és a gyapot vállalat kezdeményezésére az egyéni termelők szakcsoportja, mely először 40, az idén meg 83 holdon termelt gyapotot. Ez- évben a másodvetés miatt ta­pasztalható volt egy kis elked- vetlenedés, ami azonban szep­tember végén teljesen eloszlott, mert a gyapot rohamos érésnek indult. Meg is fogadták az ele­inek, hogy jövőre nem vetik cl olyan korán, mert az idei korai vetés nem volt megfelelő. Ele­ken IV. hó 20—25-e között van a gyapot legjobb vetési ideje. Az idén, lia rosszul is indult, de jól végződött a gyapottermelés. Újból jut sok pénz mindenre, a posta alig győzi kifizetni a termelőket, mert ilyen nagy pénz- forgalom Eleken csak 1951-ben volt, amikor hasonlóan nagy összeget kapott egy-egy termelő. Kecskeméti Ferenc a másodszori vetés ellenére eddig 4 és fél má­zsát adott át, melyért 4500 fo­rintot kapott prémiumon felül és kb. 3 mázsát számít még le­szedni egy holdról. 1954-ben már két holdon fog gyapotot ter­melni, erre már le is szerződött. Azért szerződött két holdra, mert semmi sem fizetett az idén olyan jól, mint a gyapot és aránylag könnyű a munkája, a gyerekek is sokat segíthetnek a művelé­sénél. Hauck Mátyás tanító az idén mellékfoglalkozásként kísér­letképpen 800 négyszögölön ter­melt gyapotot és annyira meg­szerette, hogy jövőre egy holdra szerződött le. A fél holdról ed­dig kétezer forintot kapott, de még nincs mind letakarítva. Pél­dák bizonyítják, hogy a gyapot­termesztés minden termelőnek szép jövedelmet jelent Persze, hozzátartozik az is, hogy minden munkáját, a ve­téstől kezdve a betakarításig, időben és minőségben elvégez­zék. Különösen a sokgyermekes családoknak könnyű a gyapot­termesztés, mert a gyerekek tud­nak segíteni úgy az ápolásban, mint a betakarításban. Ezért szerződött le egy hold gyapot- termesztésre Tóth János is, aki­nek nyolc gyermeke van. Idáig már 85 holdra szerződtek le az egyéni parasztok, de ez a 6zám naponta 15—20 holddal is emel­kedik. Az eleki egyénileg termelő szakcsoport tagjainak az a ké­résük, hogy a tanács, a helyi szervek nagyobb támogatást ad­janak. Azt szeretnék, hogy a gya­potot jövőre egy táblába vethes­sék és azt a községhez közelebb eső földeken jelölnék ki, mivel 6—8 kilométerre nem járhatnak ki gyapotot kapálni. Ha egy táblában van a gyapotföld, a gép­állomás traktora könnyebben fel­szántja, azonkívül a vetése is könnyebb. A községi tanács csak 25 holdat akar biztosítani a szak­csoport részére, holott eredeti­leg 150 holdat ígért. A tanácsnak támogatni kell a szakcsoportot, mint a nagy­üzemi gazdálkodás felé vezető első lépést. Jó lenne, ha a Me­gyei Tanács személyesen is meg­nézné ezt a kérdést és helyben konkrét segítséget adna a szak­csoport tagjainak. Az országban elsőnek akarjuk megalakítani a speciális gyapot­termelő szövetkezeti csoportot. Rövidesen egy szakcsoport tag­gyűlést hívunk össze ennek meg­beszélésére. Dévay András, megyei gyapot szakfelügyelő. Olvasó a Viharsarok Népét

Next

/
Thumbnails
Contents