Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

\ 1953 november 15., vasárnap ViUai&aiolc Hif*t Jó eredményeliet étiek el november első IÍ2 napjában... November havi tervük teljesítéséért újult erővel indultak harcba a Békéscsabai Textilfeldolgozó KSZ dolgozói. Azzal ké­szültek megünnepelni a forradalom évfordulóját, hogy egymás­sal párosversenyre léptek tervük túlteljesítéséért. Hatvannégyen álltak párosversenyben november első tíz napjában. Ez tette lehetővé, hogy Szokol Mihály teljesítménye elérte a 209 százalé­kot. Ancsin János nem sokkal maradt el mögötte 178 százalékos normateljesítményével. Petrovszki Jánosáé 174, Zsíros György 172, Kovács György ugyancsak 172 százalékos teljesítményével mu­tatott példát dolgozó társainak■ Ezek az eredmények újabb len­dületet adlak ahhoz, hogy a szövetkezet dolgozói november má­sodik tíznapi tervüket is időelőlt megvalósíthassák. VAGI ANDRAS, KISZOV, Békéscsaba. A FÉMGYŰJTÉS HÍREI A november havi vas- és fém­gyűjtésben eddig jó munkát vég­zett a nagykamarás! és vidéki körzeti földműves szövetkezet, amely a tömegszervezetekkel kar­öltve, már 89 mázsa vashulladé­kot gyűjtött össze. Hasonlóan jól végzi a huUadékbegyüjtést a ke- vermesi földművesszövetkezet, ahol Szálai József hulladékfelvá­sárló jó munkájával 150 százalék­ra teljesítette Vasgyüjtési tervét. A sarkadi földművesszövetkezet dolgozói közül jó munkát végzett Nagy Sándor boltkezelő, aki har­madmagával egy nap alatt 12 má­zsa vasat gyűjtött össze. Nagy Béla bolti eladó, dolgozótársaival karöltve, 10 mázsa vasat gyűjtött egy nap alatt. A gyulavári föld­művesszövetkezetnél a Szilágyi­brigád egy nap alatt 11 mázsa vasat gyűjtött. Rossz az együttműködés Tót­komlóson a földművesszövetkeze­tek és a tömegszervezetek kö­zött. Gulyás Mihály iskolaigaz­gató, Kolozsvári András DISZ- titkár, Lóczi János ingatlankezelő vállalat igazgatója, valamint a helyi tanács iparügyi előadója nemhogy elősegítették volna a fémbegyüjtést, hanepi még a megbeszélésre sem mentek el a tanácshoz. Eddig a község csak négy százalékra teljesítette ter­vét Hasonló a helyzet a mező­kovácsházi földművesszövetkezet­nél. Csanádapácán a DlSZ-szer- vezet egyáltalán nem ad segít­séget a vasgyüjtéshez a földmű- vesszövetkezeleknek. Dobozon a földművesszövetkezet ügyvezető" je csak november 12-én vette fel a kapcsolatot a DlSZ-szerve- zettel és nem kérte az úttörők segítségét a hulladékgyűjtésben. Ennek tudható be az, hogy eddig még hat mázsa vasat gyűjtöttek össze. ♦♦♦4 : l I Tóth András kőműves | | — 692 százalék t I A Mezőgazdasági Építő Vál- í lalatnál lelkesen versenyez­nek a dolgozók és kimagasló eredményeket érnek el. No- vember első tíz napjában, a «forradalmi műszak» ide­jén egy újítás bevezetésével, oldalfal vakoláson Tóth And­rás kőműves 692 százalékos teljesítményt ért el. Munka- módszerét a «forradalmi mű- szak»-ban tapasztalatcserén adta át kőműves szaktársai­nak. A fal tövében, vagy az álláson elhelyezett habarcs- teknőből fasímítóval továb­bítja a habarcsot a falra, ami természetesen nagy szak­mai gyakorlatot igényel. A bemutatón a habarcsot ko­csival kellett munkaterületé­re szállítani a gyors termelés biztosítására. Ezzel a munka- módszerrel anyagtakarékos­ságot is ér el, mivel a ha­barcsból elhullás egyáltalán nincs. Vakolási munkánál ál­landóan ezt a módszert al­kalmazza és elért eredményét minden esetben megtartja. Ejj a munkamódszer alkalmazá­sa nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az állami gazdaságok­ban az 1953. évben előirány­zott épületeket határidő elolt átadhassuk. I Fóbián Ferenc főmérnök Békéscsaba, Gazdép. Működik a lcultúrversenybizottság a mezőkovácsházi járásban k mezBKovácshézi Járásban az elmúlt hónapban alakult és kezdte meg munkáját a Járási kulturverseny-bizottság- Az elnralt évek tapasztalatai nyomán munkatervet készített és aszerint készíti elő, bonyolítja le a művészeti csoportok Versenyét« Terv szerbit a járásban St helyen; Battonyán, Dombiratoson, Mezőhe­gyesen, Mezökováesházán és Medgyesegyházán rendezünk körzeti versenyt. Előre- láthatólag az Idei művészeti verseny eredményesebb lesz, mbit az elmúlt évi; több művészeti csoporl nevez bei. A Mezőhegyest Cukorgyár, a Mezöhegyesi Kender­gyár, a dombegyházJ «Petiili» tsz., a dombcgyházl állami gazdaság és a batlouyal fculíúrrsoportok már megkezdték a versenyre való felkészülést. Azonban löbb DISZ-szervezet kultarcsoportja, mini a medgyesegyházl, almáskamarás! még sem­mit sem telt a verseny érdekében. VAJDA MAGDOLNA Járási népművelési előadó, Mezőkov&csháza­HÍR TELEK MIHÁLY nagykama­rás! egyénileg dolgozó paraszt, akinek földjét betagosították a nagykamarás! »Viharsarok« tsz- be, a tanács felszólítása ellenére ezt a földet szántotta fel. Ugyan­akkor a betagosított földje he­lyet kapott csereingatlant nem művelte, beadását sem teljesítette. Ezért a bíróság 10 hónapi bör­tönre, 400 forint pénzbüntetésre, 600 forint vagyonelkobzásra és három évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Milyen építkezési munkákat végezzünk el a téli hónapok alatt ? A legtöbb tsz területén találhatunk romos, vagy egyedülálló, használaton kívüli tanyai lakóházat, istállót, vagy más épületet, melyet el kell bontanunk, hogy azt áthelyezhessük az új bel­sőségbe. Ezen épületek bontását igen célszerűen végezhetjük el a téli hónapok alatt. Szénporos tégla készítés Feltétlenül ki kell használnunk a telet, a házi anyaggylártásra, vagy annak előkészítésére. A szénporos tégla készítéséhez szük­séges anyagot ezekben a hónapokban a legcélszerűbb kitermelni, mert az anyag a téli hónapokban jól szétfagyhat, a kitermelt anyaghoz pedig keverjünk hozzá szénport is, hogy a jó idő beálltával, az előre elkészített anyagot már csak vetni kelljen. Az égetett meszet az építkező tsz-ekhez legcélszerűbb most elszál­lítani, ahol a kiásott' meszes gödrökbe leolthatjuk. Ezáltal jó veremmeszet kapunk, mely sokkal jobb, mint a frissen oltott mész. A frissen oltott mész mészkődarabkákat tartalmaz, me­lyek ha a falazatban, vagy a vakolatban oldódnak meg, a fa­lazatot, vagy a vakolatot meglazítják, illetve megrepesztik. A habarcskészítéshez, továbbá a feltöltésekhez szükséges homokot is most lehet kitermelni és építkezés helyszínére szállítani. Az építkezések alap- és lábazati, vagy felmenő falazataihoz szük­séges terméskövet a téli hónapokban a legcélszerűbb kitermelni. Nemcsak a kőbányákhoz közel levő, de a békésmegyei tsz-ek tag­jai is elmehetnek a kőbányákba és kitermelhetik az építkezé­sekhez szükséges terméskövet, sőt a szükségleteiken felül is bá­nyászhatnak, amit más, építkező tsz-eknek eladhatnak. Nád kitermelés Most van jó alkalom a nádkitermelésre is. A nádból nád­pallót készíthetünk. Ha napraforgószárral, eirokszárral, vagy magkenderkóróval rendelkezünk, ezekből ugyancsak préselhe­tünk pallókat, melyet majd deszka helyett mennyezetnek használhatunk. Az orosházi »Dózsa« tsz nemcsak saját részére, hanem eladásra is gyárt kitűnő minőségű nádpallót. A házi­lag készített nádpaUót a békéscsabai őszi mezőgazdasági kiál­lításon nagyon sok tsz tag megiekintette és a jó példát követve annak gyártását azóta már meg is kezdte. Tetőszerkezetleszabása Ezévi összes építkezéseink előkészítését végezzük el az ősz végén és a télen. A falegyenig elkészített épületeinkre a tető- szerkezetet leszabhatjuk, azt felállíthatjuk, sőt be is cserepez- hetjük, de leszabhatjuk a tetőszerkezeiét annak az épületnek is, amelyeknek építéséhez még hozzá sem kezdtünk. A tető alatt levő épületeink belső munkáit végezzük el. Ha betonjászlat, vagy padozatot kell készítenünk és a hőmérséklet 0 C fok alatt van, akkor a betonaiiv-agot az. épületben keverjük össze és használ­junk a keveréshez meleg vizel. Épületek belső javítása A meglevő épületek belső javításait is célszerűen elvégez­hetjük. Megépíthetjük a sertésfiaztató kutricát, elkészíthhetjük az ablakokat és az ajtókat is. Különösen fontos, hogy a napos­csibék részére szükséges csibenevelők építéséhez mielőbb hoz­záfogjunk, hogy azok a naposcsibék leszállításáig nevelésre al­kalmas állapotban legyenek. Termelőszövetkezeteink gazdagodását segítik elő a házi épít­kezések. Használják ki az őszt és a telet. Somogyi Béla, az FM békésmegyei építési előadója. vatása, hogy egész népeket — te­hát nem csupán egyes osztályo­kat, szervezeteket — vonjon be a béke megvédéséért vívott harc­ba. *" A békemozgalom demokratikus jellege általános érvényű, sem nálunk, sem a kapitalista orszá­gokban nem lehet a békemozga­lomban részvevők körét leszűkí­teni azokra, akik a szocializmus hívei. A kommunista pártok tag­jai, mint a demokratikus fejlő­dés legkövetkezetesebb harcosai, élvonalban küzdenek e nagy de­mokratikus cél, a béke megvé­dése érdekében. De a békemozgalom százmilliós tömegeit azok alkotják, akik ma még nem hívei a szocializmus­nak, azonban készek síkraszállni a béke megvédéséért. A háború- ellenes koalíció részvevőinek kö­rét lehetetlen bizonyos általános érvényű sémák szerint meghatá­rozni. Az egyes országok konkrét helyzetétől függ, hogy az adott országokban kik érdekeltek1 a bé­ke fenntartásában. így például az Amerikai Egyesült Államokban, vágy Görög- és Törökországban a reakciós burzsoá kormányok üldözik s nem egyszer halállal fenyegetik a béke híveit. Ugyan­akkor vannak burzsoá kormá­nyok, amelyek a jelenlegi hely­zetben szívesen látnák a nagyha­talmak vezetőinek tárgyalását. Ezt az álláspontot a Brit Nem­zetközösség tagállamai és a Skan­dináv országok kormányai is tá­mogatták. A különböző burzsoá kormá­nyok külpolitikája természetesen saját uralkodó osztályaik állás­pontját, érdekeit tükrözi. Számos esetben azonban befolyásos po­litikusok, tőkés körök is ellensze­gülnek az amerikai imperialis­ták háborús politikájának. így például a kormányban részvevő francia Radikális Párt elnöke, Herriot, pártjának ez év szep­temberében tartott kongresszusán is élesen bírálta az «európai had­sereg» tervét és ellenezte Fran­ciaország részvételét. A Béke Világtanács budapesti ülésén is bebizonyosodott, hogy milyen óriásiak a békemozgalom kiszélesítésének lehetőségei. Ezen az ülésen kapitalista országokból érkező vállalkozók, üzletemberek, tábornokok, egyházi személyek, az uralkodó burzsoá pártok kép­viselői is felszólaltak és kifejtet­ték az általuk képviselt rétegek­nek a béke megvédéséhez fűződő érdekeit. Különösen megnöveke­dett a békeharc további megerő­sítésének perspektívája a legtöbb kapitalista országokban az utóbbi időben, amikor egyre nő a béke- szerető tömegek nyomása saját kormányaikra. Maga az amerikai sajté is kénytelen elismerni, hogy a nyugateurópai országokban a fokozódó békevágy válsággal fe­nyegeti az egész «atlanti politi­kát», vagyis az amerikai impe­rialisták háborús politikáját. A háborús politika együttjár a fasizálással. A háborúra készü­lődő reakciós kormányok dühödt támadásokat intéznek a polgári demokratikus szabadságjogok el­len. így például a De Gasperi- kormány a régi választójogi tör­vény suíbadobásával, új, nyíltan csaló választójogi törvény életbe­léptetésével, a francia reakciós kormányok többek között haladó írók, újságírók, szakszervezeti ve­zetők, képviselők törvénytelen ül­dözésével és börtönbevetésével, a sajtó- és gyülekezési szabadság elfojtásával igyekeznek megtörni a néptömegek ellenállását a há­ború és nyomor politikájával szemben. Ezekben az országok­ban a polgári demokratikus sza­badságjogok védelmére szervezett tömegmegmozdulások, akciók, a háborús politikát folytató kormá­nyok fasizáló belpolitikája elleni harc, a békemozgalom egyik leg­fontosabb feladata. ★ Mit jelent a békemozgalom de­mokratikus, pártonkívüli jellege a mi népi demokratikus rendsze­rünk viszonyai között? A magyar békemozgalom is demokratikus mozgalom. Tartalma egyetemes, nemzeti: a Haza erőinek legszéle­sebb összefogása a háborúval fe­nyegető ellenséggel szemben. Min­den hazafinak ott van a helye a magyar békemozgalomban. Teljesen hibás nézet volna az, ha a magyar békemozgalom hí­veinek körét leszűkítenék a szo­cializmus öntudatos híveii'e. Ez­zel gyengítenék ezt a Jnozgalmat, kirekesztenénk soraiból minden­kit, akiben ma még nincs meg a szocialista öntudat, nem teszi ma­gáévá a szocializmus céljait. Meg kell nyernünk az aktív békeharc ügyének az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok legszéle­sebb tömegeit, a városi és a fa­lusi kispolgárságot, a régi értel­miség becsületes tagjait, a jóin­dulatú vallásos embereket is. Hazánkban a dolgozó parasz­tok és a kispolgárság jelentős része nem ért még mindenben egyet velünk. Ezeket a békemoz­galomból kirekeszteni teljesen helytelen volna, mert a béke fenntartása az ő létérdekük is. A béke megvédésének feladataira — melyek nem szocialista, ha­nem demokratikus feladatok — meg lehet és meg kell nyernünk őket. A mi békemozgalmunkat éppen ezek között a rétegek kö­zött kell szélesítenünk. A béke­mozgalom jellegének kérdésében elfoglalt helytelen, szektáns ál­láspontok e rétegek bevonását akadályozzák, nehezítik. E néze­tekkel és ezekből folyó helyte­len gyakorlattal tehát keményen szembe kell szállnunk. Nem von­juk be azonban a békemozgalom­ba a kulákságot, mint osztályt, a volt kizsákmányoló elemeket. Nem terjesztjük ki a békemoz­galmat ezekre a rétegekre, azért, mert nekik — még ha sokan kö­zülük ezt leplezni igyekeznek is — nem a béke, hanem a háború az érdekük. A kulákság, mint osztály és a volt kizsákmányoló elemek egy új világháborúban re­ménykednek. Egy új háború ered­ményeként remélik visszanyerni a dolgozó nép felett elvesztett hatalmukat. A dolgozó nép ki­zsákmányolásából eredő munka nélkül megszerzett hatalmas jö­vedelmüket. Természetesen közü­lük egyesek önként megjelennek egy-egy békcgyűlésen, vagy egyéb békcmegnyilvánuláson, onnan nem kergetik el. De még kivételes esteben sem kaphatnak legkisebb szerepet sem a békemozgalom­ban. Például: ha bármennyire a béke híveinek mutatkoznak, ak­kor sem lehetnek békebizottsági tagok, stb. Hazánkban a béke igazi hívei azok a dolgozó száz­milliók, akiknek létérdeke, fel- emelkedése és jóléte függ a bé­ke fenntartásától és megvédésé­től. Feladatunk az, hogy béke­mozgalmunk kiszélesítésével, erő­sítésével járuljunk hozzá a hábo­rú kirobbantásának megakadályo­zásáért, a béke megvédéséért fo­lyó nemes harchoz. A mi békeuiozgalmunk demo­kratikus célját és jellegét bizto­sítja, ha a gyakorlatban váltjuk valóra pártunk II. kongresszu­sának határozatát, mely szerint a békemozgahnat általános nép­mozgalommá kell fejleszteni, amelyben résztvesz hazánk min­den becsületes polgára. (Részletek a «Propagandista» 1953 szeptember-októberi számá­ban megjelent cikkből.)

Next

/
Thumbnails
Contents