Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-14 / 267. szám
IS.VI november 14, szombat ViUai&awk Héfiz Biztosítsuk a falu jobb áruellátását A kormányprogramul végrehajtása nagymértékben lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának emelkedését. A termelőszövetkezeti tagság és az egyénileg dolgozó parasztság életében komoly segítséget jelentett a beadási és az adókedvezmény. A kormányprogramm megvalósítása további fokozott munkát kíván n földművesszövetkezetek tagságától is. A földmfivesszövetke- zetekre vár az a feladat, hogy még jobban biztosítsák a falusi dolgozók igényeinek kielégítését, jóminőségű és bőséges választékú áruval. A földművesszövetkezetekre vár az a feladat, hogy a begyűjtési, felvásárlási tervek maradéktalan teljesítésével elősegítsék a város élelemmel és nyersanyaggal való ellátását. Most folyik az őszi kapásnövények begyűjtése. Ebben a munkában a békéssámsoni földművesszövetkezet a tanáccsal való jó együttműködés alapján 104 százalékra teljesítette az őszi kapások begyűjtését. Jól segítik a tanácsokat ebben a munkában a körösladányi, füzesgyarmati és vésztői földművesszövetkezetek. Vannak azonban olyanok, mint pl. a kötegyáni földművesszövetkezet, ahol nem keresik a kapcsolatot a tanáccsal, nem végzik együtt a felvilágosító és nevelő munkát és így nem is halad megfelelően a begyűjtés. A külön utakon való járás nem segíti elő a begyűjtést, az ipar nyersanyaggal való ellátását és így a földművesszövetkezetek sem tudják biztosítani megfelelően a falusi dolgozók szükségleteit. Biztosítani kell a szövetkezeti boltoknak a megfelelő minőségi árut. Ezt azonban csak úgy lehet, ha a nagykereskedelem leszállítja a megrendelt árumeny- nyiséget a megrendelők részére. Nem úgy, mint ahogy az történt az elmúlt hónapban. A békési földművesszövetkezet a vasműszaki kereskedelmi vállalattól két esetben megrendelt árut csak 50—50 százalékban szállította le. A Textil Nagykereskedelmi Vállalat a békési járásnak a megrendelt textil- és kötöttáru 10 százalékát, a FüSZÉRT pedig egynegyedrészét szállította le. A földművesszövetkezetek és a paraszti dolgozók is elvárják a nagykereskedelemtől a pontosabb kiszolgálást, melyet úgy tudnak megvalósítani, ha a földműves- szövetkezetek és a nagykereskedelmi vállalatok szorosan a gyáriparral, a falu dolgozóinak növekvő igényeit felmérve és azok érdekében végzik munkájukat. Pallag Sándor, MÉSZÖV. Jobban tanulunk! \ Nagy öröm volt az osztó- t lyunkban akkor, amikor ol- ♦ vasiak a Viharsarok Népé- 5 bői, hogy foglalkozik osztó- : lyunk eredményével és a hi- | ányzással. Úgy véltük, hogy J ezután nem lesz egyetlenegy í hiányzó sem osztályunkban, i Azonban nem úgy történt. | Pedig mindent elkövettünk, I hogy ezt az egy hiányzót is J meggyőzzük arról, hogy rend- J szeresen járjon iskolába. Ut- • törőggülésen elhatároztuk, t hogy a szerdai nap hiányzás- t mentes nap lesz iskolánkban. I Eddig is értünk már el ered- i ményeket, de most már azon I igyekszünk, hogy egyetlenegy i hiányzó se legyen osztályunk- í ban. Szombaton volt a ne- | gyedévi értékelés. Osztályunk t tanulmányi eredménye 3.1• t Bizony ■ ez elég kevés. Ami- í kor tudomásunkra jutott: | elhatároztuk, hogy jobban $ tanulunk. Én kitűnő tanuló i voltam az elmúlt évben is és | ezt az osztályzatot most ne- I gyedévkor is sikerült elér- t nem. | MAKRA IRÉN úttörő, | Füzesgyarmat. j Villáim A sütőüzemek trösztösítése után is vannak még hiányosságok egyes pékségeknél. Nagyszénáson november 9-én Tanner János pék annyi kenyeret sütött, «amennyit ő akart». Főleg cserekenyeret, nem érdekelte, hogy másfajta kenyérre js szükségük van a dolgozóknak. Erről a nagyszénás! tanács is tudomást szerzett, de intézkedése csak annyi volt, hogy jelentette ezt a felsőbb szervei felé. Az orosházi járási tanács is foglalkozott ezzel az üggyel, beszélt a kenyérgyár igazgatójával, de változás még a mai napig sem történt. Szükséges, hogy a tröszt igazgatósága mielőbb megkezdje a basáskodások felszámolását és teremtsen rendet a portáján. (Patakfalvi István, Orosháza) Beruházási Bank és a MEGYEINÉL vezetőihez! A sarkadi gépállomás szeretne mielőbb átköltözni újonnan elkészült helyiségébe, hogy a téli gépjavításhoz nekifoghassanak. Az új épületben azonban nincs villany. Kétszáz méter légvezetékre és öt oszlopra volna szükség, amihez a megfelelő anyagi eszközöket erre az évre a beruházási terv plő is írta részükre. De még mindig nem történt semmi!’ Intézkedjetek, hogy a sarkadi gépid lomás új helyiségében a legrövidebb időn belül kigyulladhasson a villanyfény. Ez aztán „törődés" a Szabad Föld Téli Estékkel! A mezőkovácsházi járás 19 községében 35 Szabad Föld Téli Este előadás volt október hónap folyamán. Az előadásokon 2979-en vettek részt. Akárhogyan nézzük is, bizony nagyon kevés az előadások, meg a részvevők száma is. Azért, mert Mezőhegyesen, Almáskamaráson, Mezőkovácsházám, Magyar bánhegyesem és Kevermesen egyáltalán, Medgyesegyházán és Dombegyházán pedig csak egy-egy SZFTE-előadás volt. Megkérdeztük a mezőkovácsházi, a reformátuskovácsházi, nagybánhegyiesi és a inedgyesegyházi tanácselnököket, hogy miért nincs községükben Szabad Föld Téli Este, illetve miért olyan kevesen látogatják. A velük folytatott párbeszéd kisebb eltérésekkel az alábbiak szerint zajlott le: — Milyen napokban szokták megtartani^a Szabad Föld Téli Este előadásokat a községben! — Mikor is?... kh... khm... talán az iktatóban megvan a beüíemezés. Emlékszem beküldtük a járáshoz... — Milyen segítséget ad a tanács az előadások sikeréhez? — kérdezzük miután hiába kutat a fiókban és az emlékezetében. — Segítjük mi elvtárs, hogyne segítenénk, hiszen átérezzük mi, hogy csakis kiművelt emberfőkkel lehet a szocializmust építeni. Végül kiderült, hogy a reformátuskovácsházi tanácstitkár, csak akkor volt hajlandó meghirdetni az SZFTE előadás időpontját, ha a kultúrotthon vezetője előre lefizetett 5 forintok A mezőkovácsházi tanácselnök azt mondotta, hogy még nem ismeri a falut, mivel csak hat hónapja van ott, meg aztán nem is ért rá a SZFTE-előadás okkal foglalkozni. A nagybánhegyiesi tanácselnök úgy emlékezett: valakitől hallotta, hogy volt már égy előadás, de nem tudja, mikor és hol. Medgyesegyházán 12-éu is kellett volna előadásnak lenni, de a tanácselnök som és mások sem tudtak róla. Hogy egyszer is elmennének a tanácselnökök az SZFTE- előadásra? Nehéz ezt elvárni tőlük, mikor azt sem tudják, hogy milyen napokon szokták megtartani. Meg aztán minek mennének? Ismerik ők azt, ami ott elhangzik. Találkozni, beszélgetni a dolgozókkal, s választ adni az előadás alkalmával felmerült gyakorlati kérdésekre? Vessék fel a dolgozók, amikor idézésre bennjámak a tanácsházán. Vagy talán azért nem megy például a medgyesegyházi tanácselnök a Szabad Eöld Téli Esték-re, mert a kullúrházban még kályha sincs, hogy befűtenének ilyen alkalmakraí Hogy ő is fázik a hideg teremben, ezt meg lehet érteni. Nem lehetnek mindenütt Olyan »tüzesek« az emberek, mint például Kaszaperen, ahol az október 9-i SZFTE-előadáson 86-an, a 16-i előadáson 120-an, a 23-i előadáson pedig 126-an jelentek meg. Vagy olyanok, mint Medgyesbodzáson, ahol október 9.-én 77-en, október 23-án pedig 187-en vettek részt az előadáson, mert diafilmvetítés is volt. Ideje Volna, hogy községi tanácselnökeink ne csak szavakban, hanem tettekben is bebizonyítanák, mennyire átérzik felelősségüket a dolgozó tömegek szórakoztatva történő neveléséért. Ideje volna, "hogy közvetlenül es közvetve segítsék a Szabad Föld Téli Este előadások sikerét is. fnii&iówM dk&frCtk&b&t tdgftU dbÁmöt nelh'&fc d éd d id November, faluban a számvetés ideje. Összehajolnak a paraszti fejek. A közösség, a csa-j lúd számol, mérlegel: mit hozott az esztendő. Mérleg ez az esztendei munkáról; a kamra eszerint telik meg, avagy csak az egyik sarka. A végegyházi «Szabadság» szövetkezet tagjai is számolnak. Csobán János elvtárs, növény termesztési munkacsapat- vezető előtt egy halom munka- cgységkönyv. Közbein jegyez valamit egy papírra- Az elnök elvtárs hol ide, hol oda fordul, válaszol a kérdésekre. Bálint Mihály elvtárs, a pártszervezet titkára, jó mélyeket szippant cigarettájából és cserzett arcán a derű bujkál, amikor egy-egy szám hagyja el valaki ajkát. Ezt a derül a párt varázsolta arcára, melynek ő is egyik katonája s ezt segítette ő, hogy valamennyi ember arcára odakerüljön. És odakerült, mert Bálint elvtárs is akarta, mert ezt akarta mind az 52 kommunista. S most valamennyien, a szövetkezet mind a 109 tagja nem sajnálja a fáradozást — megérte. Megtelnek a tagok kamrái — Az első cémaszáltól az utolsó szegig most már mindé,n a miénk — összegezi Medvegy János elvtárs, állattepyésztő. Egy esztendővel ezelőtt több mint 200 ezer forint adósságuk maradt a zárszámadáskor. Most pedig egymilliókétszázezer forint értékű vagyonnal indulnak neki az új gazdasági évnek. De nem a szabadpiaci áron számolva, hiszen úgy az állatállomány értéke többre rúgna. Ugyanakkor a tagok padlása is meghajlik a kukoricától és gondot okoz a kamrák rendezése, hogy jusson hely mindennek, ami odavaló. Medvegy János elvtárs, állattepyésztő búzából 23 mázsa 76 kg-ot, cukorból két mázsa 73 kg-ot vitt haza. Takarmányrépából 30 mázsát, hereszénából pedig tizenkettőt. És munkaegységemként a többi «apróság» mellett kap még 5.7 del napraforgó olajat, ami az 594 munkaegység után jónéhány liter. De sem ő, sem a családja nem iszonyodott a munkától. A nagyobbik, a 16 éves lányának 274 munkaegysége van bejegyezve, ebből felesége a házkörüli munka mellett hetvenet teljesített, ő maga epdig háromszáz- húszat. Ehhez még hozzájön a háztáji termése, csak kukoricából 28 mázsa. Aztán ott van a háztáji tehén, az idén tavasszal vette államkölcsönből. — Négy év alatt kell visszafizetni, amit az ember észre sem vesz — teszi hozzá Medvegy elv- társ, majd elmosolyodik: Tavasz óta már ki is fizette magát; nemsoká meg is ellik. És ott röfög a háztáji ólban a 220 kg körüli hízó; karácsonyra megüti a 250— 260 kilót, mikorra késre érik. Csobán elvtárs meg azt is kiszámította, hogy 268 munkaegysége után liavonta 1670 forint jövedelme van 1952 október 1-től 1953 október 1-ig. Szepényen számolt, kukoricáját 120 forintjával. Csobán elvtárs most saját hajlékába költözött, 6000 forintért házat veit. Nem hozómra, az árát ki is fizette. Növelte munkaegység értékét, hogy a búzatermesztésnél elért 109 egység után prémiumot is kapott, 1.4.5 mázsa termést értek el holdanként búzából. 300 mássás cukorrépatermés De nem szégyenkeznek más növények termésátlagáért sem. Kukoricából 35 mázsa átlagot takarítottak le a 110 holdról és 5 hold másodvetésűt, de az is 35 mázsájával fizetett. Cukorrépájuk meg 330 mázsa termelt holdanként. Igaz, se kapát, se trágyát nem sajnáltak. Szeptember derekán a cukorrépa alá készített földre 225 mázsa istállótrágyát hordtak ki holdanként és szántottak alá, majd novemberben ismét felszántották 25 centire. És amikor tavasszal sorjázott a cukorrépa, már sarabolták s ahogy kibújt az első négy levele, egyelték és aztán még háromszor meg- kapálták. S hogy nem ette a kapát a rozsda, mutatja, hogy. napraforgójuk 15 5 mázsás minőségi De aligha lenne egész a számvetés, ha csak a jelennel gondolnának. A jelenben benne van a jövő is. Ez pedig nem más, mint a jó őszi munka és az állatok takarmány biztosítása. A szövetkezei tagjai ezt így mondják: A jó földből is lehet rosszat csinálni, a rosszból is lehet jót. Ha jó a föld, van termés, van takarmány, van jószág. Vau minden. Az pedig már szégyen is lenne, ha még a búzát nem vetették volna el. A mélyszántással is I végeznek november 20-ra. A cukorrépának készített földön most holdanként 300 mázsa istállólrá- gyát szántottak alá és ezt november második felében mégegyszer jól megforgatják. Ha mi megadjuk a földnek, ami az övé, az is | megadja azt, ami a miénk. így vélekednek. Ebben nem is csalódtak és nem is csalódnak. Ezért tudtak az 500 köbméter ossz silóterv helyett csak nyersszeletből 300 köbmétert, őszikeverékből 240 köbmétert és 120 köbméter szálassilót készíteni, no meg 500 mázsa takarmányrépa vetőmagot adott le holdanként. Bevételük ebből 26 ezer forint lett, azaz, hogy több, inept né- hányezer forint prémiumot is kaptak. Úgy, hogy a természetbeni járandóságon kívül most, a zárszámadás után még 9—10 forint pénz is jut munkaegységenként. átlagtermést elérni. Nem is lehet villával kocsira hányni, kézzel kell, mert. 10—12 kilósak, van közte, amelyik megüti a 18 kilót is. — El is érjük níostTnár tehenenként az évi 2400 liter fejési átlagot — teszi hozzá Medvegy elvtárs. Ilyenkor kell gondolni arra, hogy év közben is befusson nagyobb summa pénz Már most októberben a beadáson felül 1800 liter tejet adtunk el az államnak, csak ez 4320 forint volt. Már per dig a tejhozam csak ezután növekszik, most kezdenek elleni a tehepek. Van harminckettő, meg 65 növendékmarhánk. Aztán meg a 256 idei siildőből százhuszon- hatot már befogtunk, áprilisra olyan 140 kilós átlagra meghizlaljuk. Ebből több mint 100 ezei forintot kapunk. Úgy, hogy évközben se,m szenvedünk semmiben hiányt. így vetnek számot a milliomos szövetkezet tagjai. Mérlegre teszik a jelep t és egyben már a jövőt formálják. Cserei Pál Ha mi megadjuk a földnek ami as övé, as is megadja ami a miénk
