Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-14 / 267. szám

r A jő munkamódszerek elterjesztése jobb eredmények elérésére vezetne a sarkadi járásban is V. A milliomos szövetkezét tagjai számot vetnek a jelenről és a jövőt is formálják .-ÍV A . AZ HDP B É K É S M E GYEI PAR T BIZ OTTSÁGÁNAK LA P 3 A 4953 NOVEMBER 14 , SZOMB VT Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM A járási béketaláikozók elé Holnap az ország számos járásában járási béketaláikozók lesznek. Ezekkel a béketalálkozókkal a Béke Világtanáo# budapesti ülésének egyik határozatát hajtjuk végre. Megyénk! dolgozói, becsületes békeszerető emberei hetek óta készül­nek ezekre a találkozókra. A készülődés napjaiban esti bé­kebeszélgetéseken a békcmozgalom hatalmas eredményeivel is­merkedtek:>nieg a dolgozók. Á készülődés, a nemzetközi kér­dések fokozottabb ismertetése, sok-sok embert hozott köze­lebb a ltékemozgalomhoz. Az esti beszélgetéseken nem egy­szer találkozhatunk olyan asszonyokkal, emberekkel, akik korábban scmilyen mozgalomban nem vettek részt. Ez a tény is bizonyítja, bogy népünkben egyre jobban érik a fel­ismerés: a béke mindenkinek ügye,, azért harcolni kötelessége minden becsületes embernek, aki nem akar háborút. Az elmúlt napokban minden községben összejöttek azok, okik szívükön viselik a béke ügyét, megválasztották soraik­ból a küldötteket. Elküldik velük üzeneteiket a békctaíál- kozókra, a béketalálkozókon keresztül a Béke Világtanács novemberi ülésére. Uj eredményekről számolnak be ezek a* üzenetek, tükrözik azt, mit tettek ezekben a napokban me­gyénk dolgozói a lakéért. Beszélnek az üzenetek arról, hogy új békebizotteágokat alakítottak, bogy a békemozgalom egyre több ember ügye lett. Hatalmas jelentősége van ezeknek a béketalálkozóknak nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi békemozgalom szem­pontjából is. A világ miúdeu részén tetté válik a Béke Világ- tanács határozata. Kanadában, Brazíliában népszavazásokat tartottak. A japán békeharcosok ebben a hónapban még fo­kozottabb erővel harcoltak az ország felfegyverzése, ellen. A francia békeharooáok a szennyes vietnámi háború megszünte­tését követelik. Nincs olyan ország, aliol az egyszerű embe­rek milliói ,»ie követelnék a vitás nemzetközi kérdések békés megoldását. Milliók kiáltják ma a háborús uszítok felé: meg- • ... ■ - ■■ ß. az de nem akarnak megegyezést! Nem szabad, hogy megtévessze­nek bennünket Ígérgetéseik, a kérdések békés rendezéséről, hiszen a tények egész sora épp az ellenkezőjét bizonyítja. Az amerikaj imperialisták és hű kiszolgálójuk, Li Szia Man, Bem akarnak belenyugodni a vereségbe, nem hajlandók bé­kével lezárni a koreai háborút. Minden módon akadályoz­zák a tárgyalásokat, a hadifoglyok haza telepítését, új há­ború kirobbantásán fáradoznak. Hogy' háborút akarnak, azt bizonyítja a vietnámi példa is. Évente 400 millió dollár köl­csönt adnak Franciaországnak a vietnámi háború folytatá­sára. NyugalrNéiiietországban Adenauer fasiszta kormányát támogatják, újjá akarják, éleszteni a «Wehrmacht»-ot, aka­dályozzák Németország egyesítését. Békeharcosaink nagy feladata, hogy leleplezzék ezeket a mesterkedéseket, hogy megmagyarázzák minden dolgozónak: a vietnámi háborút ki akarják terjeszteni Kínára, s a ketté­osztott Németország állandó háborús fenyegetést rejt magá­ban. Az amerikaiak ezt a kettéosztottságot arra használják fel, hogy felfegyverezzék Nyugat-Németországot, felszítsák a német sovinizmust, mely egy emberöltő alatt már kétszer döntötte véres háborúba a világot. Beszéljenek a mi béke­harcosaink arról is: azért akadályozzák az amerikai imperia­listák és csatlósaik a Kínai Népköztársaság és a demokrati­kus országok felvételét az ENSZ-be, mert/ tudják, hogy ezek az országok a béke országai. Mi békét akarunk. Mindezeknek a vitás kérdéseknek bé­kés tárgyalások útján való rendezését. Békét akarunk, mert tudjuk, a béke teszi lehetővé, hogy növeljük a jólétet or­szágunkban. Kormányprogranimunk alapja a béke, végrehaj- eának feltétele a béke. Ez a feltétele annak, hogy dolgozó­ink élete könnyebb legyen, gondtalanabb. Mi nem akarunk háborút, nem akarjuk felidézni a koreai borzalmakat, nem akarunk síró özvegyeket és árvákat. Békét akarunk, mert gyűlöljük a háborút. De békét akarunk azért is, mert tud­juk, hogyr a béke szép és az életünk csak akkor lehet egyre 6zebb és szebb, ha békében élünk. Békclalálkozóink jelszava: béke, munka, jólét. Ea a jelszó egyre szebb életünk jelszava. Benne van az is, hogy a bé­kéért dolgozni kell. A siker nem hull magától az ölünkbe. A béke elválaszthatatlan a munkától s a munka eredményezi a jólétet. Nagy és szép feladat a béke harcosának lenni. Ezt kelt átérezniök a béketaláikozók küldötteinek, ezt kell éreznie minden békeharcosnak, S ha ez így lesz, akkor ezek a járási béketalálkozók a békemozgalom újabb sikereinek kiinduló­pontjai lesznek. egyezett , J|tz eiot « követelés elöl p«m leltet ténú ' a Jláfeorús uszítóknak. Nem egyszer hangzik el épp *o’"ajlnikroi, hogy tárgyalni akarnak. Tárgyaim akarnak, Miért nem halad a vetés Battonyán ? Battonyának nem kis része van abban, hogy a mezőkovácsházi járás' csaknem aj: utolsó helyen áll megyénkben a búzavetésben. A község dolgozói nem dicseked­hetnek a betakarítással sem, mert a környékben alig van már olyan község, ahol lábonáííva búslakodik a csövekkel megra­kott kukoricaszár, úgy mint ná­luk, De, ahogy á betakarítással, épneu úgy' a búzavetés határ­időre való elvégzésével sem »tör­ték i magukat, a baUonymak. »Ok­tóber 31-re még 20 százalékra sem teljesítettük a tervet* — ismerik be a község vezetői is Kétségtelen, osztály ellenség is szép számmal van a községben. A kulákok pedig nemcsak a saját munkájuk elmulasztásával, de a még rájuk hallgatókra gyako­rolt befolyásukkal is visszavetik a vetés munkáját. Mi másért nem vetette el a búzáját Mészáros Ba­lázs és Petyka Ferenc középpa­raszt? Z ám bori Károly kiüák ta­valyi is parlagon hagyta a föl­det és most sem kezdett hozzá még a vetéshez. Vidiczki Koszta, Lung Illés, meg a többiek — az 500 kuták jórésze — bizony vajmi keveset törődik azzal, hogy az országnak legyien elegendő ke­nyere jövőre. De úgy látszik, hogy maga a tanács seiní Nemhogy megfele­lően harcolna a gátló körülmé­nyek megszüntetéséért, hanem bét leforgása alatt nem lesz vé­letlen búzaföld Battonyán. Az eg.y hét eltelt, — az előirányzatot még csak 60 százalékban sem teljesítetlek. De úgy látszik még most sem jöttek rá, hogy nem elég tervezni: cselekedni is kell Hogy a föld szárazsága — melyre a vezetők előszeretettel hivatkoznak — nem befolyásolta túlzott mértékben a búza veté­sét, bizonyítja többek között Joó Márton dolgozó paraszt munkája Joó Márton hat hold földön gazdálkodik és még fogata’ sincs Ennek ellenére már zöldéi a -bú- zavelése. Igaz, kissé göröngyös a föld. O azonban így vélekedik- • Nem félek én attól, hogy nem kel ki. Nyáron, amikor elszíóró- dik, ki tud kelni? Itt volt annak az ideje, hogy elvessük*. Min­dent idejében szeret elvégezni. »A munkának csak úgy van értel­me* — mondja. A búza vetésével a község egyik termelőszövetkezete, a »Béke* termelőszövetkezet Is végzett már, ami az ottani pártszervezet jó munkájának, a kommunisták, pél­damutatásának tulajdonítható. A községben ezeknek J prí­máknak kell általánossá válniuk Ehhez természetesen az szüksé­ges, hogy a tanács számolja Jel a meglévő hiányosságokat. Has­son oda, hogy jövőévi kenye­rünket a vetés rövid időn helül v:üó elvégzésével biztcsítsík a batlonyai dolgozó parasztok is Ha rút h íjúszló ■ objektiv"” körülményekre hivatkozik ♦V a vetés lemaradásánál. Hogy a búzavetés jelenleg is csak 53 szá­zalékos, annak magyarázatául mindent felhoznak, csak éppen, a saját hibájukat nem. »Száraz volt a föld, nem lehe­len szántani... Na, meg a tsz- próbléma* — vélekednek, de a mezőgazdasági csoport szervezet­ien munkáját valahogy nem akar­ják beismerni. Tartottak ők Ugyan kisgyüléséket, de azok: nem voltuk tartuhnasak és nipudlLulni' csak a látszat kedvéért csinálták. Akárcsak a versenyt, amit a dií- lőbizlosok között indítottak: hé októlver közepén. Mivel la­punk a versenykihívást an­nak felszínessége nüátt hem közölte le, az »illetékesek* ab­bahagyták a versenyt. Az bizonyos, hogy a község­ben csak úgy halad a mező­gazdasági munka megfelelő ütem­ben, ha a meglévő fogatokkal a tanács helyesen gazdálkodik. Erre a helyi pártbizottság ide­jében felhívta a figyelmet. A vezetők azonban a járási tanács „utasítására44 vártak a fogatok ellenőrzését Lite tőén. Mikor azuláü a járási tanács megadta az utasítást, késedelmet okozott a íogatUpok hiánya. Csak ezután látak hozzá ahhoz, hogy megállapítsák: mit keli egy fo­gatnak naponta elvégeznie, hogy a .vetéssel most már rövid időn belül végezzenek. Megörülték, mi­kor 1 látták, hogy ilymódon egy Az újitómozgaiom segíti munkájukat A november 7-i munkaver- seny lendülete magával ragad­ta az újítókat is az orosházi DAV-nál. Alkotó gondolataikat olyan megoldási feladatokra irányították a dolgozók, ami a gépek, munkaidejük jobb ki­használását és a technológiai folyamatok tökéletesítését je­lentette. — Ne mondjunk egyebet —• mondja Ambrus István mű­vezető —, a földelés beverő­készülék elkészítésével 7.2 munkaóra megtakarítást érünk el. Négy köbméter föld helyett csupán 1.5 köbméter földet kell kiásni. Sok fáradságos mun­kától szabadulnak meg így a dolgozók. Tevékenyen segíti az újító mozgalom fejlődését, hogy egy ötletládát állítottak fel az üzemben, ahová minden dol­gozó bedobja kis cédulán az ő javaslatát. Természetesen, ami a legfontosabb, ezeket a javaslatokat, nagyokat és ki­csiket egyaránt gyorsan válóra- váltják. Bésztvesznek az újító- mozgalomban a villanyszerelő tanulók is. Amikor éppen szük­séges, útmutatásokkal Nagy Jó­zsef tanulófelelős látja el őket, Komádi Sándor egy egyszerű, de nagyon hasznos újításával a csatlakozó áranu «tanítását ol­dotta meg. Sokat foglalkoz­tatta — ha a csatlakozó drót­szál leszakad, és a földre esik, kárt okoz, élet- és íűveszé­ly e». Ezt oldotta .meg újítá­sával. Sebcsi Károly tanuló a munka megkönnyítésére adott be újítást. Az oszlopok felál­lításánál görgős korcsolya el­készítését javasolta, könnyeb­ben megy így * munka, A» üzem gépkocsivezetője is sokat töprengett már azon, hogyan lehetne megnövelni a pótkor« teherbírását. Röviddel ezelőtt, az elmúlt hónapban megoldot­ta, amikor egy újabb rugó be­építésével 50 százalékkal nö­velte a kocsi teherbírását, A dolgozók újításokkal, észsze- rűítésekkel segítik az üzen« tervteljesítését, s könnyítik sa­ját munkájukat. 4 FÉMGYŰJTÉS HÍREI Értekezletei tartott a Fémgyüjiő Bizottság A békéanue^yei Fém^öjtti lüiiotlsüg oovember 13-án megiarlott érickezle- iién pllialáwiíi, hagy untat az egész országban, ÜSékés «negyébe« is as ifjúság 0 vasárnapot a ff-ímgyífjUAsre liasznáíja Í©L így; a lialaJőlí ezrei inátiiuallt rohamra hazánk nyersanyag ellátása érdekében., A szaki irányú ipari (uitdó iskola vállalta, bogy Hg laaulója Békéscsaba kíH- (crüleict kocsival járja be» Ezernyi ipari lanullö én BlSZ-fiahil és az úttörők lízerrei kutatják lel és szállítják be a vasat» fémet» rongyot, papírt és egyéb értékes hulladékot az álvevöbelyekre, niel/cf nyitva Mirlanak t*»jraap A gyűjtés (iikero érdekében kérjük a «negye tlukosságűÉ hogy használaton kívülálló ócskaságok és hulladék átadásával segítse a fiatalok leiken urna­búját» Kérjük a szerveket is» hogy támogassák a halálokat odaadó» lel­kes uiuuköjnkbaM UékróuTegyei Fémgyüjtő Bizottság* A békéscsabai lí-es számú is­kola tanulóinak 60 százaléka részt .vesz a vasgyújtésben. Az iskola november 12-ig 494 kg vas: it és 33 kg fémet gyújtott. A III-as számú általános iskola íeisö ta­♦ gozaláitak 85 százaléka indult harcba a fémgyűjtésért. Az iskola gyűjtése 3242 kg vas, 98 kg fém, 315 kg papír és 288 kg rongy. A legeredményesebb munkát a VII./b osztály végezte, 1230 kg vasat és 35 kg fémet gyűjtöttek. Ugyanennek az osztályinak két tanulója, Sári Katalin és Szanyá Márta 400—400 kg-ou felül gyűjtöttek. A MÉH járási telepeinek ered­ményei : Békéscsaba 46 5 százalék, vas, 26.9 százalék fém, Gyom a 39 szá­zalék vas, 1.7 százalék fém. Gyula 50.7 százalék vas, 17.2 százalék fém. Orosháza 52 7 százalék vas, 6.1 százalék fém. Sarkad 43 2 szá­zalék vas, 0 8 százalék fém. Szeg­halom 48.2 százalék vas, 8 8 szá­zalék fém. Mezőkovácsháza 41.1 százalék vas, 4 százalék fém.

Next

/
Thumbnails
Contents