Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

1953 november 13., péntek 3 ViUaisat&U Hépt Használjuk lel a begyűjtésben élenjárók jó tapasztalatait A Megyei Tanács begyűjtési osztálya jelenti: A november 7-ét megelőző be­gyűjtési héten — bár egyes já­rásokban és községekben voltak eredmények — megyénkben nem értük el az ezt megelőző hét tel­jesítését. Járásaink közül a leg­utóbbi héten az orosházi járás teljesítése emelkedett kh amely kukoricából egy hét alatt 7.2 százalékkal növelte teljesítését. A gyenge teljesítés oka első­sorban még mindig a törvényes­ség megszilárdításának elhanya­golásában keresendő. A legtöbb járás területén csökkent a hátra­lékosok száma, de az utolsók közt álló szeghalmi járásban nem. Dé- vaványán a község vezetői még az olyan hátralékosokkal szem­ben sem alkalmazzák a törvé­nyes intézkedéseket, akik már a megelőző években is hátralékosok voltak és — bár lehetőségük megengedte volna — most sem teljesítették beadási kötelezett- ségüket. A község nagy hibája, hogy nem foglalkozik a terme­lőcsoportokkal, ennélfogva azok egyrésze jelenleg is hátralékos tejből, tojásból, baromfiból. A lemaradások oka továbbá a politikai felvilágosító munkának, a versenyeknek elhanyagolása. No­vember 7-e tiszteletére megy énk­ben 15.518 egyéni felajánlás tör­tént, azonban 698 fő adós ma­radt vállalásának teljesítésével. Ebből a mezőkovácsházi járásra 307, a gyomai járásra 129 jut Mindkét járás tervteljesítésén meglátszik a versenyek értéke­lésének elhanyagolása, a politi­kai felvilágosító munka hiánya. Etéren a szarvasi járást dícsé- íet illeti, ahol fokozták a felvi­lágosító munkát. Például Kondo­roson 86, Békésszentandráson mintegy 50 népnevelő segítségé­vel indítottak harcot a hátralé­kok felszámolására. Ennek nyo­mán Kondoros teljesítette kuko­ricabeadási tervét. Az áüandóbizottságok munká­ba való bevonása sem volt ki­elégítő az elmúlt hét folyamán. A békési járásban a mült héten nem üléseztek az állandóbizott­ságuk. Hasonló volt a helyzet a gyulai és mezőkovácsházi járá­sokban is. E téren szintén a szarvasi járás állandóbizottságai, valamint, annak tagjai mutattak példát. Békésszentandráson Csi­pái Mihály állandóbizottsági tag 6aját példájával agitált, mivel már egészévi tojás-, baromfi- és sertésbeadását teljesítette. Kon­doroson az állandóbizottság tag­jai már lelátogatták a hátralé­kosokat, most pedig vállalták, hogy az I. típusú «Szabad Föld» tszcs hátralékos tagjai részére kisgyűléseket tartanak. Ráb Já­nos állandóbizottsági tag felvilá­gosító munkájának hatására Csendes György hátralékos már egészévi tojás- éa baromfibeadási kötelezettségét rendezte. A tanácsok általában elhanya­golják a gabonahátralék miatt őszi kapásokra átütemezett kö­telezettségek teljesítésének szor­galmazását. Főleg a gyulai járás községeiben áll ez fenn. Az őszi kapások begy űjtési ver­senyét november 30-i, az élőál­lat és állatitermékek beadási ver­senyét december 10-i állapot sze­rint értékeli a begyűjtési minisz­térium. A szarvasi járás máris komoly intézkedéseket tett az or­szágosan élenjárók közé való be­kerülése érdekében. A járási szer­vek .elhatározták, hogy november 30-ig legalább 375 kisgyűlést tar­tanak. A szarvasi járás módsze­reit minden járás figyelmébe ajánljuk. Ezenkívül helyes a mun­kába bevonni a beadásban már eddig is élenjáró dolgozó parasz­tokat, elsősorban azokat, akik a nyári begyűjtési eredményükért tárgyjutalomban részesültek. Az őszi kapások, valamint az élő­állatok beadásában élenjárók no­vember 30-án, illetve december 10-én jutalomban részesülnek. Járásaink sorrendje a begyűjtési verseny november 7-i állapota szerint: Kukorica: 1. Szarvasi járás 2. Orosházi járás 3. Mezőkovácsházi j. 4. Békéscsaba 5. Békési járás 6. Gyulai járás 7. Gyomai járás 8. Szeghalmi járás 9. Sarkadi járás Hízottsertés: 1. Szarvasi járás 2. Békéscsaba 3. Sarkadi járás 4. Gyulai járás 5. Gyomai járás 6. Mezőkovácsházi ]. 7. Békési járás 8. Szeghalmi járás 9. Orosházi járás Tej: 1. Szeghalmi járás 2. Szarvasi járás 3. Gyulai járás 4. Orosházi járás 5. Gy'omai járás 6. Békési járás 7. Mezőkovácsházi j. 8. Sarkadi járás 9. Békéscsaba Napraforgó: 1. Mezőkovácsházi j. 2. Orosházi járás 3. Szarvasi járás . 4. Gyulai járás j5. Békési járás 6. Békéscsaba 7. Gy omai járás 8. Sarkadi járás 9. Szeghalmi járás Vágómarha: 1. Orosházi járás 2. Gyulai járás 3. Mezőkovácsházi j. 4. Szarvasi járás * 5. Békéscsaba 6. Gyomai járás 7. Sarkadi járás 8. Szeghalmi járás 9. Békési járás Tojás: 1. Békési járás 2. Szarvasi járás 3. Orosházi járás 4. Békéscsaba 5. Gyomai járás 6. Gyulai járás 7. Mezőkovácsházi j. 8. Szeghalmi járás 9. Sarkadi járás Burgonya: 1. Mezőkovácsházi J. 2. Szarvasi járás 3. Gyulai járás 4. Gyomai járás 5. Orosházi, járás 6. Békéscsaba 7. Szeghalmi járás 8. Sarkadi járás 9. Békési járás Baromfi: • 1. Békési járás 2. Gyomai járás 3. Szarvasi járás 4. Orosházi járás 5. Békéscsaba 6. Szeghalmi járás 7. Gyulai járás 8. Mezőkovácsházi j. 9. Sarkadi járás A járások együttes versenye: 1. Szarvasi járás 2. Békési járás 3. Orosházi járás 4. Békéscsaba 5. Gyomai járás 6. Gyulai járás 7. Szeghalmi járás 8. Mezőkovácsházi j. 9. Sarkadi járás Kapások begyűjtésében legjobb községek: Ilunya és Ecsog- falva. Kapások begyűjtésében legjobban lemaradt községek: Zea- dány és Füzesgyarmat. A vezetők hallgassák meg a tagok javaslatait is A szarvasi »Dózsa« tszcs-nél ebben az évben hiányosság ta­pasztalható a betakarítási mun­kálatoknál, a vetésben is nagy a lemaradás. Ez a lemaradás szer­vezetlenségből adódik. Bárány Mihály, a tszcs egyik tagja így beszél erről: «Az a baj, hogy itt nálunk so­kan parancsolnak. Én 63 eszten­dős vagyok. Van némi tapaszta­latom a gazdálkodásban, hisz vi­lágéletemben ezt a munkát vé­geztem, cselédeskedtem, de van­nak rajtam kívül többen is, akik ezelőtt jól gazdálkodtak. Hiba, hogy tőlünk senki nem kér véle­ményt, ha valami probléma van az egyes munkáknál. Ha valami javaslatot teszünk, akkor azt nem fogadják el. így tesz Pusztai András agronómusunk is. Ráüt a könyvre és azt mondja: «Úgy kell csinálni, ahogy a könyv elő­írja.» «De azt már a könyv sem irta elő — mondja Andrási János raktáros —, hogy a terület fel­osztása csak papíron legyen. Emiatt volt a nagy szervezetlen- oég, a kapkodás is. Reggel én már kidolgoztam magam itt a raktárban, az emberek még csak okkor kezdtek gyülekezni. Aztán várakoztak egymásra és csak ak­kor indultak dolgozni, amikor már mindnyájan együtt voltak. Ez még most is megtörténik, pe­dig sürget bennünket az idő, igyekezni kell a vetéssel, a be­takarítással, kukoricaszedéssel. Még a répánk is a földben van.» «Az bizony — vette át a szót újra Bárány Mihály — ez évben nem dicsekedhetünk valami nagy terméseredménnyel, hiszen a ku­korica sem teremhet olyan föld­ben, amelyik csak egyszer, vagy egyszer sem volt megkapálva. Nálunk a tagság nem azt nézte, hogy egy-egy növény minél több­ször legyen megkapálva, hanem hol, mennyi munkaegységet tud­nak keresni. Ha tudták, hogy egyik-másik munkánál csak ti­zedeket keresnek, akkor ki sem jöttek. így maradt el a kuko­rica kapálása is. Ennek most a betakarításkor látjuk kárát.» A tszcs két tagjának elbeszélé­séből kiderült, mi az oka a nagy­fokú lemaradásnak. Intő példa ez a tszcs vezetőinek és arra mu­tat, hogy a vezetőség hallgassa és kérjé is ki a gazdálkodásban jár­tas dolgozók véleményét, vegye figyelembe javaslataikat, így a munka is meggyorsul és közösen nagyobb eredményt érnek el. Megyei KIOSZ értekezlet volt Békéscsabán A KIOSZ megyei titkársága november 9-én. értekezletet tartott Békéscsabán a helyi KlOSZ-litkárok részére. Értékelték a harmadik negyedévi verseny eredmé­nyeit és foglalkoztak a kormányprogram­mal, ami a kisiparosság részére me­gyénkben is nagyjelentőségű. Az értekez­leten Plenter Lajos elvtárs, a KIOSZ megyei titkára elmondotta, hogy az or­szágos versenyben Békés megye az utolsó helyen van, ami onnan adódik, hogy úgy a megyei titkárságnál, mint a helyi szer­vezeteknél nem megfelelő a kollektív vezetés. Nem megfelelő a politikai fel- világosító munka. Megyei viszonylatban példaképül kell megemlíteni a szarvasi KlOSZ-szervezetct — mondotta, — ahol 193 százalékos terv teljesítéssel első he­lyen és a békési szervezetet, ahol 183 százalékos terv teljesítéssel második he­lyen végeztek a harmadik negyedévben a megyei viszonj-Iatban. A békési szer­vezet titkárát, Kecskeméti Lászlót né­hány nappal az értekezlet előtt a »Ilelyi- ipar kiváló dolgozója» címmel tűntették ki. Az értekezleten résztvett Gervai Béla elvtárs, zjl OKISZ főtitkára is, aki hozzá- ! szólásában foglalkozott a minisztertanács határozatával. Elmondotta, hogy komoly támogatást jelentett a kisiparosság ré­szére a kisipari kölcsön, az özvegyek és aggok részére a 240 forint szociális juttatás, az anyagellátás, mely a kor­mányprogramra megjelenése óta teljesen megjavult. Egy cső kukoricán 970—1050 szem A kaszaperi »Lenin« termelőszövetkezet növénytermesztési brigádja egy nap alatt 250 mázsa heterózis kukoricát tört le. A brigád valamennyi tagja megelégedett, s öröm tölti el őket ak­kor, amikor látják munkájuk gyümölcsét. Ebben az évben bátran alkalmazták a szovjet módszert és nem is látták kárát. Egy cső kukoricán 970—1050 szem is van. Mindez becsületes munká­juk eredménye. A »Lenin« tsz növénytermesztési brigádjáról példát vehetnek a kaszaperi termelőszövetkezetek többi növény- termesztési brigádjai is. Ha a jövő gazdasági évben ezt a mód­szert alkalmazzák, hasonló terméseredményt tudnak elérni. Ez­által növekszik évről-évre a szövetkezeti dolgozók jóléte, ami azt is eredményezi; nagyobb lesz részesedésük a megdolgozott munkaegységeikre. Csordás Sándor jövedelme A mezőhegyesi »Törekvő« termelőszövetkezetben is megkezdő­dött a zárszámadás. Vannak olyan tagok, mint Csordás Sándor, aki négy évvel ezelőtt lépett a szövetkezetbe, hat és fél hold földdel. Az 53-as gazdasági évben hárman dolgoztak és 703 munkaegységet teljesítettek. Jövedelmük pénzben 6432 formt. Ezenkívül még 44 mázsa búza, 8.44 mázsa árpa, 21 ‘mázsa kukorica, 5.62 mázsa cukor, 105 liter étolaj, 14 mázsa takar­mányrépa, 1 mázsa széna, 35 mázsa szalma, 70 kg Köles, 703 kéve kukorica- és napraforgószár. Ezekből a számokból is látni lehet: érdemes volt egész évben jól dolgozni Csordás Sándor­nak és a többi termelőszövetkezeti tagna’ A példamutatás A pusztaszöllősi »Előre* termelőcsoportban a dolgozók de­rekasan kivették részüket az őszi szántás-vetési és betakarítási munkákból. Kukorica és napraforgóbeadásukat 100 százalékig tel­jesítették. Az őszibúzavetés 30 százalékát keresztsorosan vetették el. Vannak olyan csoporttagok, mint idős Blahó Pál, Sándor Já­nos, Hegedűs Lajos, akik rendezték egészévi adójukat és tojás Lói, baromfiból teljesítették állammal szembeni kötelezettségü­ket. Megszilárdítjuk termelőszövetkezetünket A köröstarcsai >Uj Barázda« termelőszövetkezetben a leg­utóbbi közgyűlésen elhatározta a tagság; meg kell szilárdítani a munkafegyelmet a szövetkezetben és aki nem jár ki rendszere­sen dolgozni, vagy igazolatlanul távolmarad, attól muukaegysé- get kell levonni. A becsületes tsz-dolgozók, párttagok, közöttük Nagy Gyiula elvtárs — lapunk régi levelezője — minden munká­jukkal, magatartásukkal igyekeznek, megszilárdítani a szövetkeze­tét és mielőbb elvégezni a hátralévő mezőgazdasági munkákat. A tsz asszonyai közül Papp Zsigmondné termelőszövetkezeti tag példás munkát végez. Ott dolgozik a férfiakkal együtt és igyek­szik megtalálni helyét a munkában. Az adófizetés megjavításáért KORMÁNYUNK eddigi intézkedései dolgozó parasztságunk számára többmilliö forint megtakarítást jelentenek. A gazdag ter­mésből, a szabadpiaci értékesítés révén is jelentősen növekedett a jövedelmük. Ezeket figyelembevéve, kormányunk joggal elvárja a dolgozó parasztságtól, hogy eleget legyen minden állampolgári kötelezettségének, így az adófizetésnek is. E téren igen komoly lemaradás mutatkozik a gyulai járás egyes községeiben. Szabad­kígyós a begyűjtésben megyénk élenjáró községe, megkapta a megyei vándorzászlót. Ezzel szemben a pénzügyi tervek teljesí­tésében a kilencedik helyen áll a járás községei között. Doboz az őszi munkák végzésében legelső a járásban, az adófizetésben he­tedik. MIBŐL SZÁRMAZIK a tervek ilyen aránytalan teljesítése? Részben abból, hogy a községi tanácsok nem szervezik meg minden feladat megoldását. A járási tanácsnál is úgy van, hogy vannak «kevésbbé fontos» feladatok — így a pénzügyi tervek tel­jesítése háttérbe szorul. A másik ok az, hogy az állandó bizott­ságok egyes községekben igen gyengén működnek, vagy egyálta­lán nem végeznek munkát. Telekgerendáson októberben öt ál­landó bizottság közül egy sem tartott ülést. A gyulai járási ta­nács nyolc állandó bizottsága közül a begyűjtési, pénzügyi, me­zőgazdasági és népművelési állandó bizottság október hónapban nem ülésezett. A pénzügyi állandó bizottságok működése az egész járásban gyenge. Dobozon a bizottság tagjai hónapok óta nem tartottak értekezletet. A községi tanács nem tudja, hány tagja, hány aktívája van a bizottságnak. Az állandó bizottságok mun­kájáért a járási tanács osztályainak minden dolgozója felelős. ÚJKÍGYÓSON a végrehajtó bizottság hónapok óta nem fog­lalkozott komolyan az adófizetéssel. Június végétől október kö­zepéig 17 vb-ülést tartott, ezidő alatt csupán háromszor «foglal­kozott» a pénzügyi feladatokkal, de érdemleges határozatot nem hozott. Itt elhanyagolták a legfontosabbat, a politikai felvilágo­sító munkát. Adminisztrációs, papírmunkát végeztek: a pénzügyi dolgozók szeptember végétől ezidáig 386 zálogolást készítettek el. Ilyen módon eredményesen megoldani a feladatokat nem lehet. A megemlített hiányosságokat községi tanácsaink csali úgy tud­ják megszüntetni, ha egyre jobban bevonják a munkába az "állandó bizottságokat és tanácstagokat, akik a dolgozó parasztok között az adófizetés jelentőségét maguk is megmagyarázzák. Szilágyi Mihály, a gyulai járási tanács ellenőrzési csoportjának vezetők-.

Next

/
Thumbnails
Contents