Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-12 / 265. szám
1953 NOVEMBER 12, CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! (-------------------------------------------> A dolgozókról való gondoskodás a IV. negyedéves terv teljesítésének elősegítője Termelőszövetkezeteink életéből v*.____________________________J A Z M D P BÉKÉS MEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA;' IVii’tamk szaunára a legfőbb törvény: gondoskodás a nép jólétéről Tanácsaink feladata: elősegíteni a búzavetés mielőbbi befejezését A Magyar Dolgozók Tártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata körvonalazza pártunk politikáját, népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában, melyet mindenekelőtt a munkásosztály, a dolgozó pa- raszlság, egész népűnk jólétéről való fokozott gondoskodás jellemez. Rákosi Mátyás elvtárs ezen az ülésen hangsúlyozta, hogy .»pártunk számára a legfőbb törvén!/-' gondoskodás a nép jólété r ölt. Ez a politika pártunk politikája, az egész munkásosztály politikája. Ez. az egyetlen biztos, eredményhez vezető út hazánkban a szocializmus felépítéséhez. Rákosi elvtárs beszédéből, a Központi Vezetőség határozatából kiviláglik, hogy a szocializmus építésének új szakaszához érkeztünk. Az új szakaszban egyre teljesebben bontakozik ki a szocializmus alaptörvényei benne a szocializmus alapvető céljával; társadalmunk anyagi és kulturális szükségletei egyokozódó kielégítésének progyammjávál. A nép jólétének emelése útján járunk. Minden vezetőnek ez anv- uyit jelent, hogy minden munkahelyen, elsősorban a munkaviszonyokra, munkavédelemre, az egészségvédelemre, kéjt több gondot, fordítani. Ez minden vezető legelső kötelessége. Megyénk dolgozói is tapasztalták, hogy pártunk, és kormányunk megkezdte a harcot június óta a mézögazdaság elmaradása ellen. Az egész dolgozó nép életkörülményeinek megjavítását szolgáló intézkedésekkel nőtt az üzemi j^iuttiáísok itfunká- kedve, megnőtt a dolgozó parasztság érdekeltsége a magasabb terméshozamért folyó harcban. Megyénkben is komolyan számíthatunk arra — ha időben elvégezzük az őszi mezőgazdasági munkákat, jól felkészülünk a tavaszi munkákra —, hogy jövőre több gabonát, húst, zsírt, tejet, tojást, gyümölcsöt,- ipari növényt adhatunk az országnak és lakosságának. Pártunk célkitűzése falun: hatalmas -arányban növeljük a mezőgazdaság hozamát, hogy ezzel megoldjuk a gabona- kérdést, s bőségesen elláthassuk a lakosságot élelmiszerekkel, burgonyával, zöldséggel, stb. Ehhez megyénk minden állami és gazdasági szenének, iparnak, kereskedelemnek sokkal több és hatásosabb segítséget kell nyújtania a termelőszövetkezetek és csoportok, az egyénileg gazdálkodók, az állami gazdaságok számára: munkájukban sokkal több figyelmet és energiát kell a mezőgazdaság fejlesztésére, támogatására fordítani. A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése elképzelhetetlen, ha nem fordítunk fokozott figyelmet az egyénileg dolgozó paraszI lókra, gazdaságuk megsegítésére. | Minél gondosabban műveli földjét a dolgozó paraszt és több tehenet, disznót, baromfit tart, állami kötelességének teljesítésén túl, annál többet vihet piacra. Ezzel nemcsak a város és falu közötti áruforgalom fokozódik, hanem nő a város és falu lakosságának életszínvonala. Megállapíthatjuk azonban azt, hogy a termelőszövetkezetek — sok esetben túlzott — fejlesztésével pártszervezeteink és tanácsaink elhanyagolták az egyénileg dolgozó parasztokkal való foglalkozást. Rákosi elv társ beszédében figyelmeztetett bennünket arra: »Az a körülmény, hogy hazánkban a termelőszövetkezetek létrehozásával megkezdődött a falun a szocializmus építése, nem változtatta meg alapjában azt a lenini politikát, mely a mai viszonyokhoz hasonló helyzetben előírja, hogy 'támaszkodjunk teljes erővel a szegényparasztságra, legyünk szövetségben á középparasztlal és harcol- junk a kiüáfc ellen'. Mióta a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésnek indult a falun, a szegényparasztság mellett természetesen elsősorban a szövetkezeti parasztságra támaszkodunk, melynek sorai között növekszik a középparasztok számat Tehát nem lehet egyedid csak a termelőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok terméshozamának növelésére törekedni, emellett megfelelő segítséget kell nyújtani az egyénileg dolgozó parasztok terméshozamának növeléséhez. Ez annál is inkább fontos, mert pártunk nem egg-egy gazdaság terméshozamának emelését tűzi ki célul, hanem egész mezőgazdaságunk terméshozamának emelését. Falusi pártszervezeteinknek sok a tennivalójuk, hogy a termelőszövetkezetek, amelyeknek nagyi többsége az elmúlt hetek tűzpróbá- ján jól vizsgázott, valóban megerősödjenek. A párt és a kormány határozatai minden lehetőséget megadnak ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti tagok valóban kiváló gazdái legyenek földjüknek, egyesítsék munkájukban a dolgozó parasztság legjobb tapasztalatait és a korszerű mezőgazdaság legjobb módszereit. Legyen a szövetkezet belső élete olyan, liogyi minden tagja érezze: ő is gazdája ennek a nagy gazdaságnak, az ő szava és szorgalma is gyarapítja a gazdaságot és a maga jövedelmét. Már most küzdeni kell azért, hogy a szövetkezeti föld hoza-1 ma a jót megművelt egyéni gaz- j daság hozamánál is nagyobb le- j gyen, hogy a hátralévő őszi munkákat gyorsan és gondosan elvégezzék, a téli hónapokat jól kihasználják, a tavaszi munkát tervszerűen, alaposan készítsék elő, a gépállomások jobban dolgozzanak. Nagy feladatok várnak ebben a tanácsokra és más állami szervekre. A termelőszövetkezetekben is biztosítani kell, hogy végrehajtásra kerüljenek mindazok a kedvezmények és többterme- lésre serkentő rendszabályok, amelyeket pártunk és kormányunk határozatai a termelőszövetkezetek megerősítésére hoztak és hogy hatásukra növekedjék a termelőszövetkezeti tagok anyagi jóléte. Központi Vezetőségünk határozatainak jó végrehajtása városon és falun egyaránt pártunk vállán nyugszik és ez megköveteli, hogy pártunk elmélyítse a pártonkívüli dolgozó tömegekkel való kapcsolatát, hogy ápolja és erősítse pártunk, kormányunk és népünk egységéuek gondolatát, Rákosi elvtárs hangsúlyozta, liogyi a KV határozatainak jó végrehajtása azt is megköveteli: »javítsuk meg azt a munkát, melyet pártunk az állagú, szervek működésének irányításában, ellenőrzésében és támogatásában kifejtei Javítsuk meg pártunk munkáját a tanácsoknál, hogy még nagyobb segítséget nyújthassanak a dolgozó parasztságnak a határozat végrehajtásához. Ennek megfelelően pártszervezeteink, a tanácsok rendszeres, segítő ellenőrzésével gondoskodjanak a begyűjtés, az adózás pontos teljesítéséről, az állampolgári fegyelem megszilárdításáról. A nép jólétének állandó emelkedéséről akkor beszélhetünk, ha az iparban csak úgy, mint a mezőgazdaságban, az eddiginél többet és jobbat termelünk. Ahhoz, hogy minden dolgozó megértse saját munkájának összefüggéséi a közösségi érdekkel, a dolgozó nép életszínvonalának tokozásával biztosítanunk kell, hogy pártszervezeteink megfelelő politikai munkával magyarázzák meg azt. Központi Vezetőségünk határozatát csak megfelelő ideológiai, elméleti alátámasztással lehet jól végrehajtani• Olyan célokat tű- zölt pártunk dolgozó népünk elé, amelyek minden eddiginél szélesebb egységben, szorosan a párt köré tömöríthetik az ország népét. Dolgozzunk minden erőnkkel és tudásunkkal e nagyszerű célok megvalósításán, egész dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedésén. Párt- szervezeteink induljanak harcba Rákosi elvtárs szavaival: »Dolgozó népünk minden hű. fiát, békénk és függetlenségünk minden hívét, minden hazáját szerelő magyart arra hívunk fel, hogy pártunk és kormányunk mögött széles nemzeti egységben összeforrva juttassák diadalra népünk jólétének, nemzetünk további felemelkedésének nagy ügyéit Jó pár nap választ már el bennünket a búzavetés miniszter- tanács által megállapított lintár- idejétől. Feladatunknak ezen a téren azonban mindeddig nem tudtunk eleget tenni. Jóllehet egyik-másik járásban — többek között a sarkadi és a gyulai járásban — viszonylagosan jobb eredményt értek el, általánosságban mégsem dicsekedhetünk a vetés jelenlegi állásával. Mindez abból ered, hogy tanácsaink nem olyan módon foglalkoznak a búzavetés meggyorsításával, mint Technikum DISZ-fiataljai sztwel- lélekkel (kezdtek hozzá a fémgyűjtéshez. Ennek eredménye az lett: november 11-ig 267.800 kg vasat gyűjtöttek össze. Az iskola legjobb osztálya a Il/b leányosztály, amely 8250 kg ócskavasat adott át a MÉH-nek. Egyénileg a ltl/a osztály két növendéke: fíéjjas István 1400 kg-os, Kiss Lajos 1300 kg-os eredményt ért el. A technikum DISZ-szervezete vállalta, hogy még e héten 100 mázsa vasat gyűjtenek össze a fiatalok. Az orosházi II. sz. általános iskola november 8-ig 1060 kg1 ahogy azt a munkák jobb előrehaladása megkívánná. A párt- szervezetek nem kielégítő segítségadásából ered, hogy az egyes községekben nem megfelelő a népnevelőmunka. Vajmi keveset törődnek az élenjárók népszerűsítésével. Hasonló okok miatt gyengén halad az istállótrágyázás, valamint az őszi mélyszántás is. Az alábbiakban közöljük járásaink sorrendjét a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának november 5-i értékelése alapján: vasat, 16 kg fémet gyűjtött ős* sze. Az I-es sz. iskola pedig 924 kg vasat és 16 kg fémet. Járásaink versenyében a MÉH- telepek eddigi eredményei november 10-én estig a kővetkezők: vas fém hely. Békéscsaba 0/» 33 0/0 18 3 Gyoma 39 1 6 Gyula 49 15 2 Orosháza 49 5 1 Sarkad 27 1 7 Szeghalom 43 6 4 M.-kovácsháza 35 3 5 A megyei vállalat eredménye: 366 10.7 Ősziek alá végzett szántásban; 1. Szarvasi járás 2. Sarkadi járás 3. Gyulai járás 4. Orosházi járás 5. Gyomai járás 6. békési járás 7. Szeghalmi járás 8. Békéscsaba 9. Mezőkovácsházi J. üszibóza vetésben: 1. Sarkadi járás 2. Gyulái járás 3- Békési járás 4. Szeghalmi járás ß. Orosházi járás G. Gyomai járás 7. Szarvasi járás 8. Mezőkovácsházi j. 9. Békéscsaba Mezőgatzd. o. vez.: Vida János Debreceni Mihály Mórocz István Uhgi Imre Arató József Kiss Máté Ombódi Sándor Liker Mátyás Don László Istállótrágyázásban: 1. Orosházi járás 2. Szarvasi járás 3. Sarkadi tárás 4. Gyulai jutái íj. Mezőkovácsházi j\ 6. Békési járás 7. Gyomai .járás 8. Szeghalmi járás 9. Békéscsaba Főagronómus: Hajós Lajos Szabó Imre Kürti Imre Puskás Ferenc Baló Antal Kürti Fcrencné Gál István Czinege János Forgó Sándor Mélyszántásban: 1. Gyomai járás 2. Szeghalmi járás 3. Orosházi járás 4. Szarvasi jaráj» 5. Sarkadi járás 6. Békéscsaba 7. Békési járás 8. Mezokov ácsházi 9. Gyulai járás JTovóbb az évi terv túlteljesítéséért! A Mezőhegyesi Keudergyár dolgozói lelkes munkát végeztek a tforradalmi műszak» ideje alatt. Ennek eredménye, hogy 2 százalékos tervtúlteljesítésre tett vállalásuk helyett 105,3 százalékot teljesítettek, 100 százalékos tervszerűség mellett, ami a műszaki vezetőség jó munkáját is dicséri. A ti Iónok, tövősök és a kócgyártók a minőségi munka megjavítása érdekében kooperáció* szerződést kötöttek. Ennek eredménye megmutatkozik a kócgyár- tásnál, a szálhozam növelésében. A törőmunkások vállalták a minőségi munka érdekében a kismarkos törést, aminek eleget ia tettek. így állandóan jói megtört anyaggal biztosították a diósok és a kócosztály minőségi munkáját. November 7-re tett vállalásuk teljesítésekor kiváló eredményeket értek el az egyes brigádok és egyénileg dolgozók.: A ti- lósok közül Balda Mihály 185, Bakos Mária 187, Balda László 167, Janovszki György 176 százalékos teljesítménnyel köszöntötték november 7-ét. Az áztatósok is vállalásuk túlteljesítésével köszöntötték a Nagy Októberi Forradalom évfordulóját. Ötszázalékos tervtúlteljesítést vállaltak és 132 százalékot teljesítettek. A nagy ünnep után, most az éves terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére törekednek. A FÉMGYŰJTÉS MIKÉI A békéscsabai Közgazdasági
