Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-07 / 262. szám
1953 november szombat 7 ViUoAsaioU Hcftc A levelezést nem tudnám abbahagyni Lassan egy éve lesz annak, hogy Kiss Zsófia, a hidasháti 'állami gazdaság dolgozója tollat fogott kezébe és megírta első levelét a sajtónak. Azóta szorgalmasan levelez. Dolgozótársai többször érdeklődtek tőle, hogyan kezdett el levelezni s miről írt első levelében? Kiss Zsódüa mindenkor szívesen beszél erről: — »Az első levelemet ezév januárjában írtain. A levél megírására hosszabb idő óta készültem. Már az elmúlt évben is az állami gazdaságban dolgoztam. Sokat beszélgettem egyik munkatársammal a sajtólevelezésről, aki szintén levelezője volt a lapnak. Amikor megírt egy levele^ ismertette velünk, milyen eredményre, vagy hiányosságra hívta fel a szerkesztőség figyelmét. Érdeklődtem a levelezés iránt, de, amikor arról volt szó, hogy én is írjak, úgy vélekedtem — s ezt meg is mondjam — én nem töltenem az időmet ilyen »firkálásokkal« úgysem ér az semmit. No, meg az ilyesmiért a vezetőség sem dícsér meg, csak magamra haragítom őket. Jobb lenne, ha te is abbahagynád — mondtam nem egyszer munkatársamnak. Később láttam és jómagam is kezdtem felismerni, hogy a levelező a dolgozók érdekeit képviselte gazdaságunkban s harcolt azért, hogy amit a kollektív szerződés előír, az biztosítva legyen a dolgozók számára. A vezetőség több esetben változtatott is a hiányosságokon. Ezekután többi dolgozótársaim, velem együtt kezdték megbecsülni a levelezőt. Éreziük, hogy segíti munkánkai Később a levelező más munkahelyre került s amikor elment, elbeszélgetett velem, megkért, folytassam helyette a levelező it, tájékoztassam a párt lapját a gazdaságban levő eredményekről, problémákról, népszerűsítsem a jól dolgozókat és mutassak rá a hibákra. Megígértem. A levél megírására azonban csak hónapok múltán került sor. Közben találkoztam gazdaságunk volt levelezőjével, elmondottam, bizony sok hiányosság van nálunk. Arra kértem, írja meg helyettem. Azt mondta: szívesen ad segítséget, Ale írjam, meg csak én magam a levelet. Kivizsgálták a panaszunkat Újra csak megígértem: hamarosan írok. Végülis láttam; meg kell írnom, hiszen nemesik rólam van szó, hanem dolgozótársaimról is. Megkérdeztem őket, mit javásolnak? Többen helyeselték, de azt is mondották: »nem érdemes írni, úgysem törődik senki a mi panaszunkkal«. Végülis' megírtam a levelet. Közöltem a szerkesztőséggel, hogy a vezetőség, nem gondoskodik megfelelően az állattenyésztő dolgoztak női éi férfi brigádszállásairól. Piszkos lepedőket kapnak és nem tudnak kellően tisztálkodni. A levél elkészült. Most már csak azon töprengtem: elküldjem-e, vagy ne küldjem? Felvetődött bennem az a gondolat is; vaijje •■■»■n ■■■■twwhwtr ■ ví érte? A levél srtnte^égefié kézét#ét, mikor postaládába dobtam. De mégis elküldtem. Pár nap múlva már vá-, Jászt is kaptam, közölték: a megírt panaszt kivizsgálják, örömmel mutattam meg a levelet munkatársaimnak, azoknak is, akik korábban ké'eikedtók abban, hogy a bejelentésünket figyelembe veszi a szerkesztőség. így leiiem levelező Talán el sem kell mondanom, hogy az első levelet követte a többi is. Most már én is levelezője vagyok pártunk megyei lapjának. A levelezést nem is tudnám abbahagyni, mert ez segíti munkánkat. Most már én is másképp látom a dolgokat. Ami jó volt nekem tavaly, az ma már nem jó. Tavaly én sem igen hallgattam a levelezőre, ha arról beszélt, hogy használjuk ki jobban a munkaidőt és jobb minőségi munkát végezzünk. Most én is úgy érzem: kötelességem becsülettel végezni munkáinál hiszen pártunk elvárja ezt minden levelezőtől. Most mindig tudók időt szakítani arra is, hogy dolgozótársaimmal foglalkozzam. Elbeszélgetünk velük, megismerem problémáikat, igyekszem segítséget nyújtani munkájukhoz. Persze azért még van javítanivaló levelezési munkámban. Sok esetben ha tudok is az eredményekről, nem közlöm a szerkesztőséggel. Vannak olyan hiányosságok is, amire nem terjed ki a figyelmem. Ezentúl igyekszem alaposabban tájékoztatni a szerkesztőséget munkánkról.« Munkacsapatának tagjai közül Plavecz Etelka és Rigó Istvánná elmondották: »Mi valamennyien nagyon helyeseljük, hogy Kiss Zsófia levelez a sajtóval. Ez segíti a tni munkánkat is. Nagy érdeklődéssel olvassuk azokat a leveleket, melyeket a mi munkacsapatvezetőnk kap a szerkesztőségtől. Nemcsak jó levelező ő, hanem derekasan elvégzi a feladatát is.« Tehát méltó arra, hogy mint levelező a párt harcos katonája, a »Közvélemény parancsnoka« legyen. Bánfalvi Ilona■ Békeőrjárat Megyénk számos községében, üzemében békeesteket rendeztek a békebizottságok. Ezeken a békeesteken választják meg a küldötteket a járási, városi béketalálkozókra. Gyulán mintegy 250 ember vett részt a békeesten, ahol megválasztották az üzemek, termelőszövetkezetek legjobb dolgozóit, az élenjáró egyénileg dolgozó parasztokat, hogy a járási béketalálkozón képviseljék a gyulai békeharcosokat. A küldöttek 21 üzenetet visznek magukkal. ♦ A magyarbánhegyesiek is ünnepélyes Lié keestcn válasz - tolták meg küldötteiket. A küldöttek között van Nigrédi Endre pedagógus, Deres Va- zulné tsz-tag és László Já- nosné, egy egyénileg dolgozó paraszt felesége is. A magyar- bánhegyesi dolgozók megbízták küldötteiket, mondják el, hogy ők is minden erővel harcolnak a maguk területén békés életünk biztosításáért. ♦ Az orosházi békebizottság igen jó munkát végzett a békeestek megrendezésében. A városi békebizottság tagjai személyesen is felkerestek az üzemi békebizottságokat, így adtak segítséget a békeestek megrendezéséhez. Felkeresték az üzemi pártszervezeteket is és megkérték a titkár elvtársakat, hogy adjanak kellő segítséget a békebizott- ságok munkájához. Az orosházi békeesteken kultúrműsor is volt. Ezt úgy biztosították, hogy á városi békebizottság szoros kapcsolatot tart fenn a népművelési osztállyal s a különböző kultúrcsoportok- kal. ♦ Békéscsabán is több üzemben megtartották már a békeesteket. Igen jól sikerült a Pamutszövő békeestje. Az estnek egyik igen kedves jelenete volt, amikor a nap- köziotthonból egy kisfiú és egy kislány békegalambot adott át a küldötteknek, mintegy emlékeztetve őket, hogy amikor jól végzik munkájukat, a gyermekek békés jövőjét biztosítják. Egyik-másik községben a | pártszervezet és a tanács J nem segíti kellően a béke- « bizottságok munkáját, nem J ismerték fel a járási béketa- | lálkozók jelentőségét. így volt | ez Kondoroson is, ahol sem ♦ a pártszervezet, sem a ta- | nács részéről nem ment el | senki a békeestre. Életünk a parádfürdői úttörőtáborban Hát két hetet töltöttünk ezen a gyönyörű vidéken. Hogy minden otthon maradt pajtás megtudja, milyen szép napok várnák rá a jó tanulásért, leírjuk, mivel töltjük napjainkat. Pontos napirend szerint osztjuk be Időnket. Reggel hét órakor síp jelzi az ébresztőt. A torna befejezése után fürgén felöl tözködünk, majd szépen rendbehozzuk a szobát, azután a zászlófelvonáshoz sorakozunk. Amikor a rajvezetők jelentése elhangzott, ének közben felvonják a nemzeti színű zászlót. A fajonkénti elvonulás után jóízűen elfogyasztjuk a pompás reggelit. Kilenctől tizenkettőig tanulunk, örülünk, ha földrajz óra következik, jobban megértjük, mert a valóságban látjuk a hegyeket, völgyeket, a csörgedező patakocskákat. Látjuk a hegyvidéki lakosság életét, örök élmény marad számunkra a recski ércbányába tett kirándulás. Tanítás után egy óráig szabadfoglalkozásunk van. A szabadfoglalkozásunk legtöbb Idejét tánc- és verseny tanulással töltjük el. Majd elfogyasztjuk az ebédet. Tegnap elmaradt a csendes pihenő, mert kirándulni voltunk' a fenyvesbe- Mikor visszatértünk, ízlett az uzsonna. Hozzáláttunk a tanuláshoz. A tanuló-órán a jó tanulók segítenek a gyengébbeknek. Olyan filmeket látunk, amikből tanulunk és amikben gyönyörködünk. Este a zászló levonása következik. A vacsora mellé zamatos almát és csokoládét is kapunk, fel- negyünk a hálóba, megmosdunk és nyugvóra térünk. Az otthon maradt tanulókat jó tanulásra buzdítjuk, mert akkor az állam őket is részesíti ilyen üdülésben. Mezőhegyes! isk. IV. o. tamiléi. Ecsegfalva Békés megye egyik legfiatalabb és leggyorsabban fejlődő községe. Alig néhány évvel ezelőtt még mintegy 150 szél- jelszórt ház volt itt, amelyekben a vallásalapítiány nagyki! erjedésé földjeit cselédként és kisliaszonbérlőként túró családok tengették életüket öröm, szórakozás, kultúra és tanulás nélkül. A felszabadulás óta 83 család épített lakóházat, állami kölcsönnel és több mint százan saját erejükből. Gépállomás és orvosi rendelő is épült és most épül egy modern napkőziotthon 500 ezer forint költ séggel- A község fejlődése együtt jár az ott lakók kultúrájának rohamos növekedésével. Az analfabéták közül többen megtanullak írni- olvasni. Iskolaköteles gyermekeik kivétel nélkül, alig hiányozva járnak az általános iskolába, húszán középiskolán, hálán szak- érettségin, ketten pedig egyetemen tanulnak. De tanulnak, művelődnek a felnőttek is, rádióbólf könyvekből, újságokból, folyóiratokból és a mozi előadásaiból. A 700 kötetes népkönyvtárnak 137 beiratkozott olvasója van.. A napi- és 'hetilapokra, folyóiratokra 336-an fizetnek elő, de példányonként is sok lapo! megvásárolnak, Szabad Bőidből például mintegy 140-et hetenként Keskenyfitmes moziban októberben 1198 volt a látogatók száma augusztusban pedig 1119. A fejlődő hullára hatása A rádió, az olvasás, az újságok és a filmek hatása érződik i. falu dolgozóinak minden tettében. Megyénkben Ecsegfatva álukult át elsőnek termelőszövetkezeti községgé. A nyáron az elsők között voltak a gabonabegyüjtésben, elsők között vannak az őszi munkákban, a vetésben is. A nyolc termelőszövetkezet tagságé közül jóformán csak az a néhány tag lép ki, akiket rossz munkájuk miatt kipenderítenek.. Belépő viszont annál több van A < ne. Kei tsz-be is hatan kérték felvételüket. Hogy is ne, amiko az olyan idős emberek is nagy jövedelemhez jutottak, mint a b-i éves t’app Imre. Teljesített munkaegységeire 28 mázsa búzát, 23 kg árpát, csaknem három kocsi kukoricát (háztáji is beszámít va), több mint egy mázsa cukrot, öt mázsa hereszénát, egij kocsi szalmát, 150 kéve kukorica- és naprajorgószárat kapott. „Minden jól megy“ nézet A járási és a megyei tanácsnál a fentiek után elterjed! az a nézet, hogy Ecsegfalván »minden jól. megy<. Erre fel aztán elkerülik, nem segítik a község vezetőit. Az elmúlt három hónap alatt a járási tanácselnök két ízben, a járási tanács- titkár két ízben, a járási lunács mezőgazdasági előadója öfrízbe n, a járási tsz-felelős két ízben volt kint, leginkább villám látogatáson. Rossza Márton, a járási tanács előadója, ugyan részt- vett az egyik tsz-közgyülésen, de háromszori felkérés után is azt mondotta, hogy az ott tárgyaltakhoz neki nincs hozzászólása. Az elmúlt három hónapban a megyei tanácstól is csak Szabó elvtárs, elnökhelyettes volt kint egyízben. Csfprcgi elvtársat, a megyei tanács tervosztály előadóját, is várták a tszvezet öséyi tagok, mivel megigérfe,Jiogy kimegy- De akkor mp.mikor leint kellett volna, hogy legyen, telefonon kiszáll: nem megy. mert.hátha úgysem jönnek össze,,,,-Bizony,, 36 tsz-vezető&égi "tag, várta. Azóta sem ment ki nEcseg falván minden jól megye jelszó alapján. Sürgős javítani valók as iskolában Nézzünk csak a tminden jót megye mögé. És néhány példával idézzük meg Ecsegfalvára az illetékes osztályok előadóil mind a járási, mina a megyei anácstól, mind a minisztériumokból, a SIOKÉP megyei és központi szerveitől is. kezdjük az iskolával: 1■ 35 elsőosztályos gyerek nem kapott tankönyvet. 2■ Az idő egyre hűvösebb, de a tantermekben nincs kályha 3. A nevelők állva, vagy asztalon ütve tanítanak, meri egyik tanteremben sincs szék. A nevelőtestületi értekezleteket is ’állva, vagy kölcsönkért székkel oldják meg évek óta. 4. Hónapok óla kérik a kidőlt iskotakerítes megcsináltató- sát. Hatvan méter kerítésdrót és 30 méter szögesdrót a pincében hever, csak éppen oszlopok keltenének. 5. A Kódmönösi iskola verandája lezuhanással fenyeget, csupán néhány oszlop kellene alá. Elhanyagolt a moxiépület Nézzük meg most, hogyan néz ki az igen látogatott moziépület. Félő ugyanis, hogy a télen senki sem jár majd moziba Mégpedig a következőit miatt: 1. Az ablakok rissz-rossz deszkadarabokkal és rozsdás bádog, darabokkal vannak becsinálva. 2. Az ajtón éjjel az megy be, aki akar. Két hétig használták éjjeli szállásnak a mozit a község vezetőinek tudta nélkül. 3. A terem a meglevő kályhával teljesen füthetetlen. 4. A padlózatban nagy, buktató gödrök tátonganak. 5- A WC olyan, hogy csak a környékét használják. Öncélú földmíívessxövetkexet Most pedig hívjuk fel a JASZÖV, a MÉSZÖV és a jöldműves- szövetkezetek országos központjainak figyelmét az ecsenfalvi föld- müvesszövetkezet működésére. E<z a szövetkezet ugyanis, csak abból a célból működik, hogy minél magasabb százalékkal teijesíise bevételi tervét még a dolgozók igényeinek í-ovására is. Ennek az állításnak alátámasztására felsoroljuk a következőket: 1- A községben levő sütödéket nem üzemeltették még a legnagyobb kenyér szűkében sem és most sem, azzal az indokkal, hogy az nem kifizető. Mit sem törődnek a dolgozók szükségleteivel. 2- A boltban leginkább olyan áruk találhatók, amelyek jobban hozzájárulnák a pénzügyi terv teljesítéséhez. Több apróságért el kell utazni más községekbe. 3. A vendéglőben nincs étkezési lehetőség. A tavasszal volt, de beszüntették azzal az indokkal, hegy néhány emberért nem érdemes fenntaitani. De a JASZÖV egyes vezetőinek is az a véleménye: lAh, nem érdemes, nem kifizető.« Ugy 'á's ik számukra az a kifizetőbb, hogy Ecsegfalván mintegy 30 dolgozónak a hangulatát elrontotta a főttételért való könyörgés és közülük már többen át akarják helyeztetni magukat olyan községbe, ahol rendszeresen étkezhetnek. Jó volna, ha a MÉSZÖV vezetői felismernék, hogy a fötdmüvesszövetkezet nem önmagáért, hanem a dolgozók igényeinek kielégítéséért van. KUKK IMRE
