Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-06 / 261. szám

I/Uuusawlc VUpt 1933 JiotVaiber 3 pí-aSrt B Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata (Folytatás az 1. oldalról.) osztály és az alkalmazottak jo- Eait­A népgazdaság teherbíró ké­pességének megfelelően meg kell valósíiani a munkásosztály anyagi ellátottságának, a munkásviszony- uak, a munkavédelemnek, az üze­mi szociális, kulturális és sport­intézmények megjavítását. Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgazdaság számára különlegesen fontos szén- bányászati dolgozók bér- ée mun­kaviszonyait, hasonlóképpen a legalacsonyabb fizetésű munká­sok bérviszonyait is. Helyes arányt kell létrehozni az egyes munkáskategóriák bérei között. Fokozottabban kell gondoskodni az idős nyunkásokról és minde­nekelőtt javítani kell a régi jo­gon nyugdíjas ipari munkások nyugellátását. A Központi Vezetőség felhív­ja az állami, a szakszervezeti és pártfunkcionáriusokat, az üze­mek, bányák, vállalatok igazga­tóit, hogy feltétlenül, minden kö­rülmények között biztosítsák a kormány által felemelt munka­védelmi és szociális beruházások programrojának teljesítését. Gon­doskodjanak nap mint nap; a dol­gozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, pana­szaik orvoslásáról. A terv telje- líté&e és a dolgozókról való gon­doskodás: elválaszthatatlan! Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és a Népköztársaságunk kormányának politikája! H IV. A Központi Vezetőség júniusi ülése óta eltelt időszak bebizo­nyította, hogy a dolgozó paraszt­ság egyre egységesebben tömörül a párt és a kormány politiká­jának támogatására. Pártunk ke­resztülhúzta az ellenség tervét a termelőszövetkezetek szétbomlasz­tására. Idejében hozott, helyes határozatokkal és széles politikai tömegmunkával megvédte a szö­vetkezetét. Az eredményes lferc, amelyet a szövetkezeti parasztság pártunk vezetésével a szövetkezetek megvédéséért az utóbbi négy hónapban ví­vott, megmutatta, hogy a nagyüzemi szocialista, szövet­kezeti gazdálkodás mély gyö­kereket eresztett a magyar faluban. A szövetkezeti termelésnek több­százezer főnyi, lelkes, harcos, cél­tudatos tábora van, melyre pár- j tunk, munkásosztályunk bizton számíthat. Az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok termelési kedvének, biz­tonságérzetének fokozását bizo­nyítja a mezőgazdasági termelési eszközök iránt növekvő kereslet, továbbá az a tény, hogy a tar­talékföldeket már csaknem tel­jes egészében bérbe vették a dol­gozó parasztok s nem egy köz­ségben kevésnek is bizonyult a bérbe vehető földterület. Az egész dolgozó parasztság fokozódó termelő tevékenységére támaszkodva, a Központi Veze­tőség és a minisztertanács a me­zőgazdaság nagyarányú fejlesz­tésére irányuló alapvető intézke­dések előkészítését határozta el. Ezek fő célja: a gabonakérdés megoldása, a terméshozam növe­lése; az állattenyésztés hozamá­nak emelése; a lakosság bősé­ges burgonya- és zöldségellátásá- nak biztosítása; a világhírű ma­gyar bor, a gyümölcstermelés fel­javítása; a gépállomások további fejlesztése és munkájuk minőségi megjavítása. Ezen alapvető kérdések meg­oldása érdekében a Központi Ve­zetőség elhatározta, hogy még ez évben megtárgyalja a mezőgaz- j dasági termelés további nagyará-1 nyú fellendítése érdekében szük­séges rendszabályokat. A mezőgazdaság e nagyarányú fejlesztésének politikája a dol­gozó parasztság, a munkásosz­tály, egész népünk alapvető ér­deke. A munkásosztály, e álta­lában a városi dolgozók életszín­vonalának emelése legközvetle­nebbül a növénytermelés és ál­lattenyésztés fejlesztésétől függ. Az élelmiszeripar és részben a könnyűipar nyersanyag ellátásá­nak emelése mindenekelőtt a me­zőgazdasági termelés fokozását követeli meg. A mezőgazdaság fejlesztésének politikája erősíti népi demokra­tikus államunk alapját: a mun­kás-paraszt szövetséget. Szoro­sabbra fűzi a munkásság és az egész dolgozó parasztság kapcso­latát, elmélyíti, erősíti a mun­kásosztály szövetségét a közép­parasztsággal. A munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében is fokozott gondot és figyelmet kell fordítani jelenleg a mezőgazda­ságban túlsúlyban lévő egyénileg gazdálkodó parasztok termelési szükségleteinek kielégítésére, össze kell egyeztetni a paraszti kisárutermefok egyéni érdekeit a munkásosztály, az állam érdekei­vel mindkettőjük hasznára. Gaz­dasági és politikai rendszabályok révén el kell érni, hogy tovább javuljon a viszony a párt és a dolgozó parasztság között és nem utolsó sorban a párt és a kö­zépparasztság között. Minden körülmények között biztosítani kell az őszi munká­latok, a szántás, a vetés, a mély­szántás, stb. mielőbbi, jó minő­ségben való elvégzését, a fel­emelt kenyérgabona vetésterv j megvalósítását, mert ettől függ j jövőévi kenyerünk és mert ez lépés a kenyérgabonakérdés meg­oldása fele. V. A Központi Vezetőség elhatá­rozza, hogy lényegesen meg kell javítani a város és a falu áruel­látását s az áruforgalmat. A la­kosság szükségleteinek fokozot­tabb kielégítése érdekében meg kell változtatni a nemzeti jöve­delem felhasználásának arányait. Az 1953. évi 53 százalékkal szemben 1954-ben a nemzeti jö­vedelemnek mintegy 70 száza­lékát kell a lakosság ellátására fordítani. Biztosítani kell, hogy a lakosság nemcsak több, de jobb­minőségű és gazdagabb válasz­tékú áruhoz jusson, 1953 negye­dik negyedében és fokozottab­ban 1954-ben jelentősen növelni kell azoknak az áruknak a meny- nyiségét és választékát, amelyek iránt a kereslet megnövekedett s amelyekben még hiány mutatko­zik. T^agyohb mennyiségben kell gyártani és forgalomba hozni jó­minőségű szöveteket, készruhát, cipőt, gyermekfehérneműt, bú­tort, edényárut, különböző ház­tartási felszerelési tárgyakat, mo­torkerékpárt, stb. 1954-ben biz­tosítani kell a lakosság ellátását jóminőségű tüzelővel. A paraszti vásárlókat jobban el kell látni kisgépekkel, műtrágyával, szer­számokkal, szeggel, dróttal, épí­tőanyaggal, mésszel, rézgáliccal, stb. Meg kell javítani kereskedel­münk munkáját. Belkereskedelmi szerveink munkájából ki kell kü­szöbölni á szervezetlenséget, ve­zérelvükké kell tenni a vásárlók igényeinek minél töbéletesebb ki­elégítését, a közönség figyelmes, gondos kiszolgálását. Az ipari központokban a munkások, a dolgozók igenj einek gondos! mérlegelésével tovább kell fej-! leszteni az üzlethálózatot, el kell érni, hogy a dolgozók gyorsab­ban végezhessék el vásárlásaikat j és munkájuk után is friss élelmi- j szerekhez juthassanak. Meg kell ! javítani a földművesfizövelkeze-; tek munkáját, hogy a falu ipar­cikkekkel való ellátása bősége- sebbj zökkenőmentesebb legyen. VI. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata nyomatékosan hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani a törvényes­séget. A párt és a kormány in­tézkedéseinek eredményeképpen a törvényesség megszilárdítása a júniusi teljes ülés óta jelentős lé­pésekkel haladt előre. Megvaló­sult a széleskörű amnesztia. Meg­szűnt az internálás rendszere, fel­osztatták az intemálótáborokat. Feloldották a kitelepítettek lak­helyhez kötöttségét. Megszűnt a kuláklista- Hatékony intézkedése­ket léptettek életbe a rendőr­ség, az állam védelmi szervek, a bíróságok gyakorlatában a tör- vényesség biztosítása érdekében- Létrejött a legfőbb ügyészség, a törvényesség egyik alapvető biz­tosítéka. A Központi Vezetőség azonban felhívja a párttagok és különösen az állami szervekben és taná­csokban dolgozó kommunisták figyelmét, hogy még mindig elő­fordul törvénysértés, még most is megtörténik, hogy hatóságok, különösen a falun, ridegen in­tézik a dolgozók ügyeit. A Központi Vezetőség felszólít­ja az összes állatni és pártszerve­ket, hogy erélyesen számolják fel a helyenként még előforduló törvénysértéseket cs teljes mér­tékben szerezzenek érvényt a tör­vényeknek az állami, a gazdasági és a társadalmi életben. Az ország törvényes rendje a lakosság nyugodt, biztonságos életkörülményei ugyanakkor meg­követelik, hogy minden állampol­gár tartsa tiszteletben a törvé­nyeket, fegyelmezetten tegyen ele­get kötelességeinek. Érvényt kell szerezni az állampolgári fegye­lemnek minden téren: az adófi­zetésnél, a begyűjtésnél, az ösz- szes állampolgári kötelezettségek hiánytalan teljesítésénél' VII. A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy a júniusi kibővített ülés határozata nyomán javult a pártonbclüli demokrácia. Fejlő­dött a párt alapszervezeteiben cs a vezető pártszervekben a bí­rálat és önbírá'-at, szélesedett az alulról jövő bírálat. Csökkent a személyi kultusz, amely össze­egyeztethetetlen a marxizmus-le- ninizmus szellemével. Kezd kiala­kulni a pártszervezetekben és a pártszervekben a kollektív ve­zetés. Megnőtt a taggyűlések, va­lamint a választmányok szerepe és tekintélye. Növekedett a párt­tagság aktivitása a pártéle Iben. A Központi Vezetőség ugyanak­kor leszögezi, hogy a vezetés módszereinek és egész rendsze­rének megjavítása, a belső part­éiét kifejlesztése, a kollektív ve­zetés megvalósítása terén a párt még csak kezdeti eredményeket ért el. Felhívja az egész párt­tagság, valamennyi pártszervezet és pártszerv figyelmét arra, hogy a pártonbelüü demokrácia, & kol­lektív vezetés ügyét ne tekintse időleges, egyszeri kampányjellegű feladatnak, ez a lenini forradalmi munkáspártnak, a Magyar 'Dol­gozók Pártjának is állandó mód­szere, működési törvénye. Döntő feltétele ez a párt előtt átló fel­adatok sikeres megoldásának, a párt és a munkásosztály, a párt és a pártonkívüli dolgozó töme­gek közötti szoros, megbonthatat­lan kapcsolatnak. Megállapítva a pártélet meg­javításában eddig elért eredmé­nyeket, a Központi Vezetőségrá- mutat arra, hogy a belső pártélet felélénkülése számos pártszerve­zetben befeléfordulással párosult, a széles pártonkívüli tömegek kö­zött a párttagok és a pártszerve­zetek által végzett felvilágosító, agitációs munka elégtelen, a párt- szervezetek nagy része nem egyez­teti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a politi­kai munkát a gazdasági munká­val s ezért gyengült a pártszer­vezetek és pártszervek figyelme a termelés iránt az iparban és mezőgazdaságban. A pártszerve­zetek és pártszervek kezdik ugyan elsajátítani a pártéletben a veze­tés helyes módszereit, de a tö­megek helyes kommunista veze­tése terén még lényeges előreha­ladás nincsen. A bírálathoz való viszony és az önbírútat olykor formális: nem mindig követik megfelelő tettek a bírálatot és az önbírálatot. Egyes pártszerve­zetekben megfeledkeznek arról, hogy a párt szervezeti felépítésé­ben és egész működésében ér­vényesülnie kell a demokratikus centralizmusnak, hogy a demo­kratikusan megválasztott szervek határozatai a párt minden szer­vére és minden tagjára egyaránt j kötelezőek. Komoly elmaradás mutatkozik! azon feladatok megvalósításában,1 | amelyeket a júniusi kibővített | ülés ideológiai és elméleti té- i j ren szabott meg. Egyes párttá- j Lgoknál a kapitalizmusból a szó- j ; cializmtisha való átmenet elme-1 I leli és ideológiai kérdéseiben bi- j ■ zonyos zavar és tanácstalanság I mutatkozott, aminek leküzdésé-; hez a párt vezetése kellő időben j nem fogott hozat és amelyet' maradéktalanul még nem számol.! fel. A Politikai Bizottságnak gotr j | doskodnia kell arról, hogy kidol- j gozásra és tisztázásra kerüljenek I azok az elméleti és ideológiai ■ kérdések, amelyek az új hely­zettel, pártunk és népi demokrá­| ciánk fejlődésének új szakaszá- I val kapcsolatosak s amelyeknek tisztázása elengedhetetlenül szük­séges a párt helyes politikájának meghiúsításához. Tekin tetbevéve, hogy egész to­vábbi fejlődésünk döntő láncsze­me, kulcskérdése a mezőgazda­ság termelésének nagyarányú fej­lesztése — és figyelemmel arra, hogy a magyar mezőgazdaságban még különféle tipusú gazdasági alakulatok egymás melleit mű­ködnek, ami bonyolulttá teszi a feladatokat a párt számára: az i egész párt egyik legdöntőbb, alap- | vető feladata a falusi pártmunká- ! ban évek éta tapasztalható el- ,! maradás, sőt visszaesés felszámo- | lása. A Közírón ti Vezetőség kö- i telezi a Politikai Bizottságot, va- j lamint a párt megyei, járási és j egyéb vezető szerveit, hogy a me- í zőgazdaság jelentőségének meg- ! felelően foglalkozzanak a falusi, ! gépátlomási, termelőszövetkezeti, ; állami gazdasági, stb párlszcrvc- 1 zetek megerősítésével, építésével, I pár teleiével, vezetésének megja- ! vitásával és e -szervezeteknek, kü- | lönösen a falusi pártszervezetek­nek összetételével. Biztosítsál;, I hogy a falusi pártszervezetekben j I mind nagyobb számban legyenek : közvetlen tennelő munkát vég­ző dolgozd' parasztok. Mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban biztosítani kell hogy a pártszervezetek össze­egyeztessék a politikai munkát a gazdasági munkával, elsősorban a termelés feladataival, irányít­sák, vezessék a munkaverseny t, karolják fel a dolgozók helyes, élenjáró kezdeményezéseit! Tá­mogassák erőteljesen a műszaki értelmiséget, a mérnököket, tech­nikusokat, agronómusokat a nép­gazdaság erői gyors átcsoportosí­tása érdekében kifejtett tevé­kenységükben, tudatosítsák kö­zöttük munkájuk nagy jelentősé­get és közvetlen összefüggését az egész nép jólétének emeléséért folytatott harccal. Pártunk erejét az 1953-as terv­év sikeres befejezésére és az 1951. évi népgazdasági terv teljesíté­sére, illetve túlteljesítésére kell összpontosítani. E cél érdekében mozgósítani kell a magj ai* mun­kásosztályt, az egész dolgozó né­pet Meg kell értetni minden dol­gozóval, hogy népgazdasági ter­vünk a népjó’ét emelésének ter­ve. Helyileg és országosan a terv teljesítésér minden egj*es dolgozó ügyévé kell tenni. Minden egyes pártszervezetünk, minden egyes kommunista lelkes, odaadó mun­kájától íügg, hogy győzelemre vigyük a nép jólét emelésének 1954-cs tervét! A párt csak akkor képes ered­ményesen leküzdeni a nehézsége­ket, ha széleskörű, fáradhatatlan felvilágosító munkát végez a dol­gozó tömegek, a lakosság legszé­lesebb rétegei között. Ennek ér­dekében a kommunistáknak job­ban kell támogaíniok cs mozgósí­taniuk a szakszervezeteket, a DISZ szervezeteit, az MNDSZ-t és más tönicgszervczetekct. Fordítsanak a pártszervezetek és pártszervek fokozott figyelmet a helyi tanácsok munkájának megjavítására, segítsék elő, hogy a tanácsok, mint az államha­talom helyi szervei és mint a lakosság legszélesebb tömegszer- vezetei, teljes mértékben betölt­sék szerepüket: erősítsék kapcso­lataikat a lakossággal, törődje­nek a lakosság mindennapi érde­keivel, a községfejlesztés és gaz­dálkodás ügyével s ugyanakkor biztosítsák a központi feladatok megvalósítását is. A Magj'ar Dolgozók Pártjának politikája — a magj'ar munkás- osztály politikája. Ez a politika a munkásosztálj-, a magjai* nép anyagi és szellemi felemelkedé­sének, Magjarország felvirágoz­tatásának, a békének, a nemzeti függetlenségnek, a nemzeti egy­ség megerősítésének, a szocializ­mus építésének a politikája! A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésén meghatározott politika megköv eteli, hogy a párt még következetesebben elmélyít­se és megsokszorozza kapcsolatait a munkásosztállyal, a dolgozó pa­rasztsággal, az értelmiséggel, az egész néppel. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége felhívja a párt valamennyi szervezetét, az összes párttagokat és tagjelölte­ket, hogy zárják még szorosabbra soraikat ß odaadóan, szilárd aka­rattal biztosítsák a Központi Ve­zetőség júniusi teljes ülésén ho­zott határozatok, az ott megálla­pított politika, valamint a je­len határozatban megjelölt fel­adatok gj'ors megvalósítását! A Központi Vezetőség felhí­vással fordul az egész magj'ar dolgozó néphez, minden hazáját szerető magyarhoz, a béke és a függetlenség minden hívéhez, hogy széles nemzeti egységben összefogva segítsenek valóravál- tani a Magyar Dolgozók Pártjá­nak, népköztársaságunk kormá­nyának politikáját, diadalra jut­tatni a magj'ar nép felemelkedé­sének nagy ügyét.

Next

/
Thumbnails
Contents