Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

ViUot&audc Pléfti

1*53 október 25 . vásarcap

A Szovjetunió minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „a szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről“

Moszkva. (TASZSZ) Annak a halaszthatatlan feladatnak a megoldása érdekében, hogy a lakostág sokkal jobban el legyen látva minden népi fogyasztási cikkel és tovább javuljon a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiség, valamennyi szovjet ember anyagi helyzete, még nagyobb jelentőségűvé válik az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztése és az állami, a szövetkezeti és kolhozkereskedelem szervezetének megjavítása.

A kereskedelem a szocializmusban a fogyasztási cikkek elosztásának alapvető formája a ezocialista társadalom tagjai között és hosszú időn át az is marad. A dolgozók növekvő személyes szükségleteit a kereskedelem segítségével elégítik ki.

A feladat most az, hogy komolyan előre lendítsük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét és a legközelebbi hét-három esztendőben biztosítsuk azt, hogv mindén városban és minden falusi kerületben fennakadás nélkül árusítsanak a lakosság számára szükséges minden árut.

A határozat ezután rámutat arra, hogy a kereskedelem szervezésében nagy hiányosságok vannak, amelyek akadályozzák a kereskedelem további fejlődését és a lakosság ellátásának megjavítását,

A Szovjetunió minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága a szovjet kereskedelem crősira- mú fejlesztésének biztosítása, érdekében határozatot hozott az áruforgalom továbbfejlesztéséről és a kereskedelmi szervezetek megjavításáról.

1951-ben 1950-hez viszonyítva (összehasonlító árakban) 72 százalékkal kell felülmúlni az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát.-Az ötéves terv 1955-re 70 százalékos emelkedést irányzott elő. Tehát már 1954-ben túl kell teljesíteni az ötéves terv feladatát. Biztosítani kell, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom 1955- ben körülbelül kétszerese legyen az 1950. évinek.

1954-ben és 1955-ben jelenté- nyen növelni kell a lakosságnak eladott élelmiszerek és ipari áruk mennyiségét és 1955-re az ötéves tervben megszabott feladattal ízemben körülbelül a következő arányban kell előirányozni a piaci árukészletek 1950-hez viszonyított növekedését:

(Az első szám az ötéves terv által 1955-re megszabott növekedést, a második szám az új terv- feladat szerint 1955-re megszabott növekedést jelenti.)

Húskészítmények 90 százalékkal : 2.3-szeresükre; *

halkészítmények 70 százalékkal, 2.1-szeresükre;

vaj 70 százalékkal, 1.9-szere- sére;

sajt kétszeresére, 2.2-szeresére;

növényi olaj kétszeresére, 2.6- szelesére;

cukor kétszeresére, 2.3-szere- eére;

szöllőbor kétszeresére, 2.4-sze- resére;

ruházat 80 százalékkal, 2.4- szeresére;

szövetek 70 százalékkal, 1.8- szeresükre;

ezen belül gyapjú- és selyem- szövetek az új tervfeladat szerint 2.4-szeresére. Harisnya, zokni kétszeresére, 2.7-szeresére. Köt-szövöttáru 2.2-szeresére, 2.7- szeresére ;

bútor háromszorosára, 4-szeo'(e- eére;

fémedény 2.5-szeresére, 4.9- szeresére;

kerékpár 3.5-szeresére, 5.5szeresére;

varrógép 2.4-szereséré, 5.1-sze- szeresére;

rádió és televíziós készülékek nőségériek fokozására, majd a kö- ! szolgáló berendezések gyártását j kereskedelmi szállítási berende- kétszeresükre, 4.4-szeresükrc; vetkezőket szögezi le: nyolcszorosára, a pénztári készii-1 zések gyártását 5.5-szeresére

óra 2.2-szeresére, 2.6-szercsúre; A könyvkereskedelem tov ább- lékek gyártását 4.5-szeresére, a j emeljék, ezen belül karóra csupán az új j fejlesztése érdekében kötelezni j , _

tervfeladat szerint 4.7-szercsére. kell a Szovjetunió kulturális A katlerkepzes javitasanak módszereiről

ügyeinek minisztériumát, hogy Az ámforgaIom mhldeil esz-I kólákon és a főiskolák fakultá195o-ben nyisson könyves- ! t&rtólá fejlesztésének és a sain az 1953. évi 2200-ról 1954g va amennyi kereskedelem szervezéve megjavítása feladatainak teljesítésére al- K»telezni kell a eentroszojuzt, kalmas szovjet kereskedelmi szak- li°gy 1955-ben 1953-hoz viszo- ember-káderek kiképzésének biz- nyítva kétszeresére növelje a fal- tosítása érdekében:

Háztartási jégszekrények, mosógépek, porszívók néhányszoro- sukra, több mint tízszeresükre.

1956-ra elő kell irányozni, hogy a fő élelmiszerek és iparcikkek piaci árukészlete 1950-hez viszonyítva körülbelül a következő arányban növekedjék:

Húskészítmények 2.6-szeresük- re; halkészítmények 2.3-szeresük- rc; vaj 2.1-szercsérei; növényi

1954boltokat az ország kerületi székhelyén.

ben háromezerre és 1955-ben ben 3500-ra kell növelni.

vakban történő könyveladást.

A Szovjetunió kereskedelmi minisztériumának 1953 októberében le kell értékelnie a közszükségfelvett hallgatók számát

A határozat ezután felsorolja, milyen mértékben kell emelni a különböző kereskedelmi szakiskolákon részvevő hallgatók számát.

kereskedelmi és gazdasági főis

• A falusi kereskedelem megjavításáról

A kolhozparasztok, a falusi érolaj 2.8-szeresére cukor 2.4-sze- ,eti ; ikkck minisztériumától

SÄÄ U.V.«, néhány év öl.(elhal™,- tdmi,ég, .'„ovhek é, , gép szeresére; varrógép 5.9-szertsÓM; ."í" | álloinások munkásai népfogysszkerékpár hatszorosára; rjádió és i OSSze* “•?» cikk szükségletének, valateleviziós készülékek 5.3-szeresé- f? 9°, “*,h° .'“H ekbeny a ; mmt a kolhozok termeleset szol- re; bútor 4.8-szeresérc. í iparcikkek mm,sz- ga o áruszükségletének jobb kikötelezni kell a Szovjetunióig™ n.V^«eghefize- dégítése,érdekében kötelezni kell

kereskedelmi minisztériumát. es^nC) r®'a9ara- a ‘eiiUoszojuzt: .

hogv a többi között A • határozat a továbbiakban j bzelesköruen fejlessze a falusi

szervezze meg a lakosság kg- hangsúlyozza: I lakosság és a kolhozok számára

rében mutatkozó árukereslet gon- | Kötelezni kell a Szovjetunió | szükséges áru eladását, meg kell dós tanulmányozását; j kereskedelmi minisztériumát és a ! szervezni falun a lakosság körea lakosság körében mutatkozó! többi minisztériumot és intéz- j ben mutatkozó kereslet gondos árukereslet tanulmányozásának j ményt, amelynek hatáskörébe n | tanulmányozását, nem szabad el- alapján a népi fogyasztási áru- 1 közélelmezési vállalatok tartóz- fogadni az ipartól olyan arukat, kát termelő minisztériumokkal nak, legyenek intézkedéseket együtt időszakonként felül kell ' közélelmezé3 minden eszközzel

vizsgálni a piacra szállított áruk I történő fejlesztésére és javításá- választékát; | ra és biztosítsák a legközelebbi

jelentős mértékben meg kell két-három évben a jól felszerelt

javítani a nagykereskedelmet és , a nagykereskedelmi raktárak I munkáját.

j A határozat ezután több intézkedést sorol fel, amely ek hivatot

étkezdék, vendéglők, falatozók, teaházak és biiffék hálózatának kibővítését, javítsák a készételek minőségét, bővítsék ezek választékát és emeljék a fogyasztók

amelyeket a lakosság nem keres, sem a rosszminőségű árukat.

1954—1956-ban 23.000 kiskereskedelmi vállalatot kell nyitni;

1954-ben azokban a városokban és munkástelepekén, amelyek kerületi központok, iparcikkekkel kereskedő áruházakat kell építeni és nyitni.

A raktárgazdaság elmaradásának felszámolása érdekében 1954- ben, 1956-ban 1,700.000 négyzetméter összalapterületű általános áruraktárakat kell építeni.

A kolhozkereskedelem megjavításáról

tak az áru választékának és mi- | kiszolgálásának kultúráját

A kereskedelmi hálózat fejlesztéséről

Kötelezni kell a köztársaságok minisztertanácsait a területi, határterületi és kerületi szov jetek végrehajtóbizoltságait és a Szov jetunió kereskedelmi minisztériumát — hangzik a továbbiakban a határozat '— tegyenek szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kolhozok és kolhozparasztok számára kedvező félté

szervezeti szerv egyik legfontosabb feladata. A helyi szovjet, párt- és szakszervezeti szervezetek kötelesek állandóan ellenőrizni az üzletek és étkezdék munkáját, határozott harcot kell foly- tatniok a szovjet kereskedelem elveinek megsértői ellen. n>: korán i ítéz’ c é eke l e’l en lök az üzletek éj étkezdék munkájában

teleket teremtsenek a mezőgazda- feltárt hiányosságok kiküszöfcö•uforgalomnak jelent dését, szükségesnek kell nyilvánítani, hogy 1954—í956-ban városokban és falvakban építsenek és nyissanak:

negyvenezer üzletet, közülük 10.800-át 1954-ben, 13.500-at

1955-ben és 15.700-at 1956-ban.

gépkocsira

gyártani az állandó kereskedelmi hálózattal nem rendelkező lakott helységek kiszolgálására.

A határozat ezután leszögezi, hogy a raktár- és hűtőbázgazda- ság fejlődésében mutatkozó el.. ... . maradás felszámolása, valamint a

Ezen belül a szovjetunió varosai- , , ,, , , .... , ■

. - , , , J. , , ; foeyaszlohelyeken szükséges arában, munkástelepein es kerületi, ké^|etck fcjhaImozása feWleikozpont iáiban kilencezer szakuz-! , , ., 1 , nek megteremtése cellából, a laletet kell nyitni, ebből háromezer , ... , ,- J. n ■

.. . -. . . kossarr tennakíutasmonles e tata

: «agy

ipari közpi

élelmiszert és hatezer ipari árukat árusító szaküzletet; 100 nagy- és középáruliázat a területi központokban és ipari városokban;

tizenegyezer vendéglőt, étkezdét, falatozót, kávéházat, teaházat és büffét, ezen belül 1954-ben 3150-et, 1955-ben 3700-at, 1956- ban 4150-et.

kosság fennakadásmentes elláta sáliak biztosítása érdekében a hűtőházak, élelmiszer- és ipari áruraktárak, burgonya és zöldségtároló helyek építési programmját 1954—1956. évre milyen terjedelemben kell megállapítani.

Szükséges — hangzik a továb- 1 biakban a határozat —, hogy

Az új üzleteket és étkezdéket a 1956-ban 1953-hoz képest ha- I városokban főképpen az új lakó- romszorosára emeljék az autóhazak földszintjén lévő helyisé- matikus hűtőkompresszorok és I gekben kell nyitni. hűtőberendezések gyártását a

j Fejleszteni kell a vándorke- kereskedelmi hálózat számára, a I réskedelmet és ebből

. c. . . , >m|i ... 11 r,,„

A szovjetunió. minisztertanácsa

tokban

Egy hónapon belül lássanak el és a Szovjetunió Kommunista minden kolhozpiacot a szükséges J Pártjának Központi Bizottsága mennyiségű kereskedelmi béren- megköveteli a lielvi szov jet és dczéssel, súlyokkal, munkaruhá- j pártszervezetektől, hogy számolva!. ; jak fel a kereskedelemmel és a

A kolhozpiacokon és a hozzá- j kereskedelmi dolgozókkal szénijük csatlakozó utcákon fejlesz- j ben még meglévő lebecsülést és szék az ipari áruk kereskedelmét j teremtsék meg körülöttük az elv- a kolhozok és kolhozparasztok j társias támogatás és kellő meg- keresletét kielégítő választékban, j becsülcs légkörét, emlékezetben 1954—1956 folyamán építse- tartva, hogy a szovjet kereskedettek 508 új városi kolhozpiacot, j lem a szocialista gazdaság egyik A meglévő piacokon építsenek j fontos szakasza, a szovjet keres- 750 raktárt és 750 hűtőházat a J kedelem dolgozói pedig a szo- kolhozok és kolhozparasztok árui- j cializmus dolgozóinak egyik csa- nak őrzésére, 750 teaházat, 750 pata, mely a nép állandó kiszol- húsellenorző és 750 tejelleiiőrző ! gálásának megtisztelő feladatát állomást. j teljesíti.

A Szovjetunió minisztertanácsa I A szovjet kereskedelem minden és a Szovjetunió Kommunista 1 dolgozójának kötelessége, hogv a Pártjának Központi Bizottsága j legrövidebb időn belül eltávolít- úgy véli, hogy az állami szövet- J sa a kereskedelmi szervezetek és kezeti és kolhozkereskedelem j vállalatok munkájában lévő hiá- gyors fellendülésének biztosítása ; nyosságokat és magasabb fokra

a célból ; közélelmezési üzemek számára valamennyi párt-, szovjet és szak-I emelje a szovjet kereskedelmet.

NEMZETKÖZI SZEMLE

A „trieszti kátyú'

dia díjat tűznének ki az év legostobább cselekedetére, az angol kormány könnyű győztes lenne a trieszti A-ővezet kiürítésére vonatkozó döntésével.« — jelentette ki Woodrow Wyatt angol munkáspárti képviselő azzal az angol-amerikai nyilatkozattal kapcsolatban, hogy Trieszt A-ővezetet átadják az olasz körmányinak. Távol áll tőlünk, hogy ebben a kérdésben vitába szálljunk Wyatt úrral. Annyi azonban bizonyos, hogy az újabb angol- amerikai ,sakkliúzás« kudarcra vezető lépés volt: jogsértő lépés, amelyről a nemzetközi manőverek olyan hétpróbás »nagymestere*, mint Morrison, a volt labourista külügyminiszter is azt mondotta, hogy »rendkívül ész- szerűtfen és otromba«. Az, hogy az angol-amerikai nyilatkozat nyíltan semmibe vette az Olaszországgal kötött békeszerződést, amelyet az Egyesült Államok és Anglia is aláírt, nem okozott fejfájást sem Washington, sem lxmdon imperialista urainak. Annál inkább fő a fejük most amiatt, hogy a világ közvéleménye előtt lelepleződött ez a cinikus szerződésszegés; a Szovjetunió a Biztonsági Tanács elé Vitte az ügyet. A Biztonsági Tanácsban, az ENSZ fórumán elhangzottak Yisinszkij elv-társ súlyos megállapításai; »Az Egyesült Államok és Nagybritámiia kormányának lépése Trieszt szabad terület kettéosztását jelenti. Ez a lépés megszegi az Olaszországgal kötött békeszerződés azon feltételeit, amelyek az említett szabad terület létrehozására vonatkoznak.« A Szovjetunió megmutatta a megoldás útját; javasolta, hogy az olasz békeszerződés értelmében haladéktalanul nevezzék ki Trieszt szabad terület kormányzóját, alakítsák meg kormányzótanácsát.

Amiatt is fő áz imperialista »sakkmesterek« feje, hogy manőverük felszította az atlanti tábor két marakodó szomszédjának viszályát: a titoisíák és az olasz uralkodó körök dühödten acsar- kodtak egymásra, csapatmozdulatokra került sor, Pella és Tito kölcsönösen fenyegetőzött és magának követelte egész Triesztet.

Az angol-amgrikai döntés tehát tovább fokozta a két csatlósország ellentéteit és nem érte el azt a célt sem, hogy megszilárdítsa a Pella kormány helyzetet. A döntést ugyanis nyilvánvalóan megvesztegetési díjul is szánták. A »Scotsman« című konzervál iv angol lap szerint »Dulles az A-ővezet átengedésével akarta az olaszokat az európai védelmi szerződés ratifikálására rábírni. A »Scotsman« szerényen az amerikai külügyminisztert hibáztatja, a »The New Statesman .And Nation« azonbán rémi köntörfalazás után bevallja, hogy az angol kormány Dulies egyetértő cinkosa volt ebben a »késesértékű trükkr ben. A trieszti »sakkhúzás« tehát — immár kétségtelen — balul ütött ki. Szívja is a fogát a nyugati sajtó. A »Reynold’ S News« a döntést »megdöbbentő melléfogásnak«, az »Observer« jvaiig »baklövésnek« nevezi, a »Daily Herald« a következményeket »trieszti kátyúként« jellemzi. 5 ba- Eden angol külügyminiszter azzal mentegette az angol-amerikai nyilatkozatot, hogy »ei kellett távolítani a trieszti tályogot« — mi elmondhatjuk: valóban, fel fakadt a Trieszttel űzött aljas játék kelet é.iye, de a problémát nem oldották meg. A problémát csakis az olasz békeszerződés betartása utján lehet megoldani. A recept egyszerű.. Mint Yisinszkij elvtárs mondotta: paci a servanda sunt«. A szerződéseket teljesíteni kell. És ezt a leckét előbb-ulóbfc meg kell szívlelnie . Washingtonnak és Londonnak is.