Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-24 / 250. szám

r-----------------------------------------­N e várjanak az esőre Beszámolók az üzemi kollektivszerzó'désekró'l 1953 OKTOBER 24, SZOMBAT Ára 50 fillér IX. i:\FOLVAM 25». SZÁM Yilág proletárjai egyesüljetek! Az értelmiség új tömegszervezetének megyei alakuló közgyűlése elé írta: FRANK FERENC, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője A szocialista ■ építés elöltünk álló feladatai sikeres megoldásának, a kormány új progra nrnja végrehajtásának egyik fontos előfeltétele a dolgozó tömegek között folytatott széleskörű politikai jcl- világosító és nevelőmiinka, a tömegek általános politikai, ideológiai és kulturális szína >nalá mk\ szakadatlan emelése. Ezt — a dolgozó tömegek általános politikai, ideológiai, kulturális színvo­nalának emeléséi — csak akkor végezhetjük el eredményesen, ha aktívan bevonjuk a néphez hűi ér lé miség széles tömegeit, ha a politikai és kulturális felvilágosító munka végzését az értel­miség soraiban tömegmozgalommá, önkéntes, aktív társadalmi tévékéi ységgé tesszük. Ennek a feladat­nak megoldását segíti élő a Társadalom és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat, mely­nek megyei szervezete létrehozására holnap gyűl­nek össze Békéscsabán megyénk legkiválóbb ér­telmiségi dolgozói. Áz új szervezet munkájának igen nagy tár­sadalmi jelentőslége van. A szocialista társadalom felépítéséhez, terveink teljesítéséhez, bonyolult mű­szaki és agronómiái feladataink megvalósításához nemcsak jó szakoktatcisra van szükség, hauen szé­lesítenünk kell népünk látókörét, fokozni nz 'új iránti érdeklődésit is, Áz általános műveltség eme­lése, a tudományos ismeretek terjesztése nélkül nem válhatnak dolgozóink, sokoldalúan fejlelt em-\ berekké­A szocializmus építése minden dolgozótól egyre több és több ludast követel. A tudás és a mind' több tudás azt jelenti, hogy a munkások a gr árak-1 bun, a parasztok a földeken többet és jobbat tud­nak termelni, megváltozik gondolkodás nő lj ik, s a szocialista társadalom tántoríthatatlan építőivé vádnak. A munkásosztály és a parasztság a Horthy- j rendszer kultúrpolitikájának következményeként a felszabadulásig el volt zárva a tanulás lehetőleg él­tül. A burzsoázia nevelte-', a dolgozókat, vigyázva arra, hogy csak annyi tudásra tegyenek szert,] amennyit a tőlük követelt munka megkíván. Arra »nevelték';, hogy ne foglalkozzanak politikái "J, a társadalmi problémákkal, hanem mindazt bízzák — azokra a hivatottakra, akik már thozzáértés­sel* születtek a világra, — az arakra. A bur­zsoázia »nevelői munkájának hatása nem hint el egycsapásra hazánk felszabadulásánál, httása még ma is érződik az emberek gondolk > iásmód- jában. Ezek ellen a maradványok ellen a leg­élesebb harcot kell vívni. Maradi gondolk dúséi ember nem tud résztvenni a nehézségek leküzdé­sében, nem fejlődik ki benne az az erős akarat, amely elengedhetetlenül szükséges a szocialista tár­sadalmi rend felépítéséért folytatott harcban, az ilyen embert az ellenség könnyebben befolyása alatt tudja tartani. A tudás, a műveltség széles- J köréi terjesztésével kell hozzásegíteni a dolgozó- \ kát a maradiság levetkőzéséhez, a burzsoá rend-; szer »örökségének? felszámoliísiíhoz. Ezt a célt szolgálja a TTIT, amely lehetővé teszi a ti üre­gek számára tudásuk, ismereteik gyarapítását, álta­lános műveltségük növelését. Maga a fejlődés teszi szükségessé tehát olyan szer­vezet létrehozását, amely képes a legsokrétübbj természettudományi és társadalomtudományi isme­retek terjesztésére, a dialektikus és lórié leimii materializmus egyedül következetesen tudományos világnézetének szellemében. Ez a szervezet a Tár­sadalom és Természettudományi. Ismeretterjesztő Társulat, melynek elsőrendű feladata: biztosidoni az értelmiség különböző rétegeinek önkéntes közre­működését ebben a munkában. Az új Társulat jellegében, szervezeti f< li-pité­iében és tevékenységében alapvetően különbözik a kulturális felvilágosító, tudományos ismereteket népszerűsítő munkát eddig végző szervezetektől. A; új Társulat, a volt Természettudomá uji Tár­sulattal ellentétben nem az elöadáspropaga.idával foglalkozó, egészen szűk csoportot tömöríti, hanem az ország, megyénk értelmiségeinek széies. riUgcit I egyesíti tömegszervezeti kcietek között. A TTIT megalakulásával kiszélesedik az is­meretterjesztő munka: az új Társulat hereiében külön szakosztályok jognak dolgozni a politikai, filozófiai és művészeti ismeretek ferjesztéscvcl. Kü­lönös fontosságú az a tény, hogy a politikai isme­retek terjesztésének új, nagy szervezete jött léire. Az új Társulat tehát eleven, élő kapcsola­tot teremt az értelmiség és a munkások, dolgozó parasztok tömögei között. Tömöríti szervezeteibe megyénk valamennyi néphez hű értelmiségi dol­gozóját. Szervezeti kereteiben biztosítja, hogy az értelmiség aktív közreműködésével a tud miány, a művészet, a kultúra eredményei a széles doh gozó nép közkincsévé váljanak. Ezzel párhuzam1 mosan biztosítja azt is, hogy a tömegek min-j dennapi életében, a termelőmunkában szerzett gya­korlati tapasztalataik eljussanak a tudó nány és a művészet munkásaihoz. A Társulat kölcsönös és állandó kapcsolatok kiépítésével segít egyyéjcr-! rasztani az ’Értelmiséget a munkásokkal és dol­gozó parasztokkal. Abból a lényből, hogy a TTIT az értelmiség társadalmi szervezete lesz, következik, hogy mun-.] Icája csak az értelmiség önként vállalt tevékeny­sége, állandó, aktív kezdeményezése alapján foly-! hat sikeresen. Ezért van rendkívüli jele ilösége az új szervezet megyei alakuló közgyűlésé te/.-, mely lerakja az értelmiség új tömegszervezeté íek alap­ját. Ahhoz, hogy megyénk értelmiségei eredmé­nyes és színvonalas ismeretterjesztő munkát tud­janak végezni, szükség van saját továbbképzésükre j is: le kelt küzdeniük a múltból visszamaradt hiá- \ nyosságaikat, saját soraik közölt a burzsoá reze­tek maradványait és elsajátítani a dialektikus materializmus harcos világnézetét. Egész bizonyos, hogy az a munka, amelyre értelmiségünknek a TTIT keretei között lehetősége fog nyilai, nem- csak munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk számára ad hasznot, de igen sokat fog tanulni belőle értemiségünk is, amely ezen az úton még job­ban megismeri maid dolgozó népünket, még job­ban összeforr vele. Igen fontos feladat vár a különböző tömeg- szervezetekre, mindenekelőtt a szakszervezetekre és tanácsaink népművelési apparátusára, az előadá­sok megszervezésével kapcsolatban. Ezek a szervek az eddiginél sokkal jobban vegyék jigyele nbe a dolgozók véleményét és kívánságát. Az előadás sok témáinak kiválogatásában a dolgozókat sokkal szervezettebben tájékoztassák az előadások helyé­ről és időpontjáról. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot is, hogy az ismeretter-> jeszlö munkát lebecsülik, fölösleges nyűgnek te­kintik egyes kulturális szervek. Véget kell vetni a hallgatóság bűróktatikus, adminisztratív mód­szerekkel történő szervezésének. Az ilyen módon való »szervezés« azt eredményezi, hogy a dol­gozók nem ismerik fel az ismeretierjesztésben saját igényeik kielégítését. Értelmiségeink legjobbjai e közgyűlésen áj, fontos munkát vállalnak magukra. Olyan munkát, amely szakmája gyakorlása mellett milden ér­telmiségi nagyjelentőségű, hazafias feladata. Ér­telmiségünknek ez a nagy, önkéntes társulata, amely a politikai és tudományos ismeretek ter­jesztése cél jóiból jött létre, évröl-évre mindinkábbj közvetíti a magas fejlettségű, haladó új tudo­mányt a szakemberektől a népig. Megyénk ér­telmiségei büszkék lehetnek arra, hogy tevéke­nyen. hozzájárulhatnak a művelt, kulturált Ma­gyarország megteremtéséhez, a szabad, öntudatos és képzett dolgozók neveléséhez. Munkájuk sike­rének biztosítéka: megyénk dolgozóinak rokon- szenve e szervezet iránt, a párt, államunk szaka­datlan támogatása. November 7-i vállalás teljesítése A körösiadányi „Zalka Máté“ termelőszövetkezet 600 kát. bold őszibúzát vetett el határidő előtt A körösiadányi «Zalka Áfáié, termelőszövetkezet vállalást tett november 7-e tiszteletére az ősziek hatáiidőelőiti elvetésére. Ok­tóber 23-án teljesítette vállalását, 600 kát. hold őszibúza vetését befejezte. Tekintve, hogy már az ősziárpát és takarmánykeverékét is elvetették, elhatározták, hogy november 7-e tiszteletére -ter- \ en felül még 50 kát. hold búzát vetnek el keresztsorosan. Új I-es típusú tszcs alakult Kisdomkegyliázáii Az; ellenség szeretné megszűntéim a termelőszövetkeze két, de az élet azt mutatja: dolgozó parasztságunk egyre nagyobb számban megérti a közös gazdálkodás előnyeit. Nemrégiben Kis- dombegvházáu új I-ea típusú tszcs alakult «Előre» tszcs névén, 85 holddal. Tíz föhhiélküli dolgozó tartalékföldel igényelt, azon akarnak közösen gazdálkodni. Tszcs alakítási kérelmüket felter­jesztették a földművelésügyi minisztériumhoz. -------------------------------------------------------------------I----------------­K épek a Megyei Mezőgazdasági Kiállításról A kiállításon nagv helyet kapott megvetik gépállomásainak! modern gépparkja. Á kiállítást látogató dolgozók sok olyan nagy­szerű, emberi erőt kímélő s a növényápolási munkákat meggyor­sító géppel találkoznak, amilyent eddig még nem is láttak. Ké­pünk egy univerzális traktorra oldalt és hátul felszerelt, igen öt­letes cukorrépa csokrosítót ábrázol. Megyénk termelőszövetkezetei közül számos hozott, saebbnél- szebb fajtiszta állatokat a mezőgazdasági kiállításra. Termelőszö­vetkezeteink állatállományának nagyszerű fejlődését bizonyítja a* a tény, hogy az állatok közül igen sokat részesítettek első, má­sodik és harmadik díjban. Bordon András, a kondorost «Dolgo­zók» termelőszövetkezet tagja azonban a legbüszkébb n kiállítá­son részvevő termelőszövetkezeti tagok közül, mert a tsz Iboly nevű jó testalkatú és nagy tejhozamű, fajtiszta tehenét nagy díjjal tün­tették ki

Next

/
Thumbnails
Contents