Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

A bélmegyeri „Táncsics“ szövetkezet tagjainak harca szövetkezetük megvédéséért---------------------------------------------------------------------------------------------------------- l/iUaitai&U képi __

ít>53 október IS , vasárnap

Két hete sincs, hogy a bél- megyeri »Táncsics« mezőgazda- sági termelőszövetkezet feözgyűié- é i azzal foglalkozták: feloszlas- sák-e, vagy sem csoportjukat? Igen élénk vita közben sokan el- nondották, hogy í:ik továbbra is közösen gazdálkodnak. Végeredményben azt fejezték ki: megvédik szövetkezetüket. Igazán példás volt ekkor Sánta Elek pár- tonkívüli szövetkezeti dolgozó felszólalása, kiállása a szövetkezet mellett. O bizony az ezt megelőző időben volt. amikor elég hangosan, ingerülten beszélt a szövetkezet ellen. A közgyűlésen ő maga mondotta el, hogy miért. Az ellenség szavára hallgatott. Volt valaki, aki állandóan »tüzelte«. A hajtogató hallgatott, ő meg persze hangoskodott. Azóta felismerte, hogy helytelen volt

ez. A közgyűlésen megfogadta, •

munkájával mutatja meg:

6 a termelőszövetkezet mellett áll

Ekkor ö sszesen 47-en jelentették ki, hogy bentmaradnak továbbra is. A felvilágosító munkát folytatták a közgyűlés után is, beszélgettek még a kilépőkkel és azokkal, akik nem voltaik ott a

közgyűlésen. Az eredmény nem maradi el: a szövetkezet 157 tagjából péntekig már csak 47-en voltak a kiiépők. Azóta megjavult az őszi munka végzése is. Sánta Elek betartotta adott szavát: lelkesen dolgozik, most brigádvezető.

Csütörtökön újabb közgyűlést tartottak a »Táncsics-ban. Pro- rok Mihály elvtárs tsz-elnök beszámolója és vá asza két.égkevon- hatatlanui megmutatta: őszintén beismerte a vezetésben elkövetett hibákat. A legtöbben a kilépők

vezetés hibáit, egyesek szóltak saját hibáikról is. Többen közülük kihangsúlyozták, vagy pedig egész beszédükből érezhető volt: ők nem a termelőszövetkezet ellen vaunak, amikor ki akarnak lépni, hanem a vezetés hibái miatt nym maradnak. »Nem a szövetkezetét utáltam meg, hanem egyenesen a vezetőket — mondta Mucsi Sándor. — Én a közös munkából elsőnek vettem részt mindenütt, mint például a községi járda építésekor is«. Amint mondotta még: felesége sokat foglalatoskodott a szövetkezeti mozgalom érdekében?

szólaltak fel, bátran feltárták a

Nem adóssággal, nem kényszerből léptek be a csoportba,

hiszen fényképét is fejtették a ver-j az egymást inegérlő beszélgelé- senytáblára, mert beadásukat, ál- ■ seklői függ. Ha Prorak elvtárs lain iránti kötelezettségüket min- személyes beszélgetés közben is dig becsületesen teljesítették. Ifa | meggyőzően bebizonyítja, hogy a Prorok etvlárs és a >Táncsics- vezetésben gyökeres változás állt vezetői, a termelőszövetkezet n:el- ] be: a kilépők nagyrészét meglett szilárdan álló tagok elb s:é- nyerheti a szövetkezeti mozga- getnek Mucsi Sándorral és a töb-1 lomnak. Hiba lenne, ha az el- bi felszólalóval, valamint azokkal j nők elvlárs ezt nem tenné meg. a kilépőkkel, akik becsületes _>n ] ■■ '■■■' ■

dolgoztak, biztosan megtudják ér- \(a jgniét lehet minőségi ietni velük, hogy máris nagy vál- - -- tozás történt a vezetésben, n.ert messzemenően figyelembe \e-izik a tagok véleményét. Most minden

November 30-ig késedelmipótlékmentes a biztosítási.] díjhátralék

A múlt év! rossz termés sok dolgozó paraszt számára megnehezítette, hogy a kötelező biztosítás díját határidőre megfizesse. Az új kormányprogrammnak megfelelően a minisztertanács úgy intézkedett, hogy akik az ezévi kőtelező tűzés jégbiztosítást díjhátralékukat november 30-íg teljesen kiegyenlítik, mentesülnek a havi 3 százalékos késedelmi pótlék megfizetése alól.

A kedvezmény 3« százalékig terjedő pótlékelengedést jelent.

A kötelező tűz- és jégbiztosítás beve. vetéséről a múlt év őszén törvényerejű kormányrendelet intézkedett.„ Az első év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez az intézkedés helyes és szükséges volt. A kötelező biztosítás jól bevált és hozzájárult ahhoz, hogy parasztságunk gondoktól mentesen végezhesse munkáját.

Az idei nyáron különösen nagy jégverések voltak Baranya, liács, Pest, Szolnok és Tolna megyékben. A jég 1170 község határában okozott kisebb-nagyobb I pusztítást. Az Állami Biztosító sokmillió | torint jégkárlérítést tizeiéit ki. Egyedül a

A jégbiztosításhoz hasonlóan, a kötelező tüzbizlosítúsnak is nagy hasznút látta dolgozó parasztságunk. Sokat tudnának erről beszélni maguk a károsultak, mint például a rábahídvégi Kovács József, aki

vetőmagot cserélni

A begyüjléii és a földművelésügyi minisztérium annak érdekében,- hogy a termelés szempontjából rendkívül fontos vetőmag- csere a mezőgazdasági munkák ! végzését ne hátráltassa, elrendel- j le ,liogy — mint a múlt héten | — október 18-án, — vasárnap is mindazokat a földművesszövellkc- zeti éi termény forgalmi vállalati 20 ezer forint, a csépal Vági Gyula, I begyűjtő telepeket, ahol harmadaki 25 ezer forint kártérítést kapott, | fokú szaporításit minőségi vetővagy akár az újkígyós! «Új Élet. tsz magol csere céljára tárolnak, tagjai, akiknek tóé ezer forintos tűzkáruk cg«s JZ nap, nyitva kelt tartani. A

térült meg. ! dolgozó parasztság a vetőmagot

Az ni kormányprograram a kőtelező 1 /. °

.. , .* 4 . . r. . . egész napon at azonnal kicserclbiztositás leren. is fokozott segítséget ■ .». iád a dolgozó parasztságnak. A miniszter- j tanács júliusi határozata — változat- j lan díj. mellett — felemelte, a jégkár- | térítés mértékét és úgy intézkedett, hogy j azok a t(íz- és j^gkárosultak is kapjanak kártérítést, akik biztosítási díjukat ; nem, vagy csak részben fizették meg. A minisztertanács határozata sokszáz tűzés jégkárosult válláról vette le a gon- | dot, mert a rendelet értelmében az Állami Biztosító a kártérítést 1953. január 1-ig visszamenően kifizette.

De ez csak a dolog egyik oldala. A tűz- és jégkártérítésekre kifizetett milliók

Cegléd melletti Csenni község jégkáro- sokszázezer biztosítási díjból gyűlnek ösz- sultjai kétmillió forint jégkártérítést kap- ; sze. Aki a biztosítási díj megfizetését, iák. Az a 297 ezer forint, amit az ottani amíg csak lehet, halogatja, saját magának

■Lenin» tszcs kapott, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a csoport tagjainak munkaegységeire több pénz jusson. Káruk arányában az egyéni gazdálkodók is kártérítésben részesültek. A báesmegyei Kuu- barancs községben például id. Bagó Lajos 15 ezer, ózv. Száf József né 9G00 forint kártérítést kapott.

és dolgozótársainak okoz kárt.

A kőtelező biztosítis első éve azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége szívesen fogadta és a biztosítás díját meg is fizette. Mindazok, akik eddig ezt nem tették, mulasztásukat a kedvezmény felhasználásával most sürgősen pótolják I

heti minőségi vetőmagra.

Propagandisták figyelmébe

A »Propagandista« című folyóirat előfizeléjo körút számos helyen íé'reértések. vannafe. Többen a szeptember—októberi számhoz küldött befizetési lapon egy példány árát fizették he.

Közöljük, hogy az egyes példányok árát a pártszervezetekhez kell befizetni. A befizetési lap a negyed- vagy félévi előfizetési díjak beküldésére szolgál.

f elhívjuk a propagandisták figyelmét, hogy az előfizetéseket mielőbb küldjék be, hogy a lap következő számát már zavartalanul, névre szólóan küldhessfük meg. A »l’ropagcmdishn

Kiadóhivatala.

Budapest, VE, Bévai-u. 16.

Megyénk mezőgazdasága fejlődésének (ükre a mezőgazdasági kiállítás

Hí a nyílik meg Békéscsabán megyénk mezőgazdasági kiállítása. A nyolc napig tartó Ikiállítás kézzelfogható, szemle'tető bizonyítékát nyújtja annak, hogy az újat bátran alkalmazó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyéni dolgozó parasztot« milyen magas terméseredményeket tudnak elérni.

A megyénkben rendezett mezőgazdasági kiállítás bemutatja Békés megye nagyüzemi gazdálkodásának, gépállomásainak, állami gazdaságamak, lermelőszövetkezeteineik fejlődését. Megismer- teli a látogatókkal az állattenyésztés és növénytermelés terén elért eredményeket. Tényekkel bizonyítja be a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit gz egyéni gazdálkodással szemben. A múltban, a felszabadulás előtt a földcsurak az agrárproletárok tízezreit sanyargatták. Azóta a dolgozók saját gazdájukká lettek s mint a kiállítás mutatja: van mivel büszkélkedniük.

A kiállításon résztvevő kaszaperi »Lenin« termelő- szövetkezet kereszlsorosan vetett 50 hold őszibúzájából 20 mázsa 84 kilogrammos átlagtermést <*rt el. Az orosházi »Dózsa« tsz • 100 katasztrális hold napraforgó területéről négyzetes vetéssel és pótbeporzás alkalmazásával holdanként 10 mázsás termést takarított be. öntöző ;es kertészetében nyolc holdon holdanként átlag 130 mázsa paprikát termelt. A kondorosi »Uj Élet« 1-es típusú tszcs 15 katasztrális holdon holdanként átlagosan 250 mázsa cukorrépát termelt. Ezt úgy érte ef, hogy 30 centiméteres volt a mélyszántás, holdanként 100 kilogramm szemcsés szuperfoszfátot alkalmazlak és négyszer kapállak.

Állami gaxdaságaink közül a felsőnyomást állami gazdaság 230 hold négyzetesen velőit, íészektr ágy ázott luu koricaterületéről holdanként 35 mázsás termést takarított ne. Az önné lykuti állami gazdaság 1300 katasztrális holdon kc- rcszlsorosan vételt búzát, a holdanként! átlagtermés 13.6 mázsa.

Kiemelkedő eredmények vannak az állaltenyész-r lésben is. A dobozi »Petőfi« termelőszövetkezet sertésgondozója, Szilágyi Istvän, a gondjaira Sízett húsz anyakocától egy év alatt kocánként húsz malacot nevelt fel, átlagosan 16 kg-os választási súllyal. Kocsis Lajos, a kaszaper! »Lenin« termelőszövetkezet juhásza a .kétévenkénti háromszori elleiéssel 130 anya után 258 b.P~ rányt nevelt, 4000 liter tejet fejt és 5.7 kg-os nyírási átlagot ért el. Jó munkája eredményeiképpen tervének túlteljesítéséért 20 bárányt kapott jutalomként.

A megyei mezőgazdasági kiállítás sok nagyszerű eredménye új sikerék kivívására buzdítja mezőgazdaságunk dolgozóit.

RlokrúnPál, megyei agro-propagandistaK a NY VE S R O LC

Könyvek a szakszervezeti választások jó előkészítéséhez

A «Szakszervezeti demokrácia» címmel most megjelent füzet Láncos Jánosnak, a SZOT központi iskoláján elhangzott előadását tartalmazza. Ismerteti a szakszervezeti demokrácia alapvető elvi kérdéseit, a demokrácia és a centralizmus összefüggését, a választhatóság és beszámolási kötelezettség elvét. Külön fejezetben foglalkozik a kollektív vezetés elvi kérdéseivel.

«Szakszervezeti választások a szovjet üzemekben» című szovjet cikkgyűjtemény megismerteti velünk több üzem szakszervezeti bizottságának választások előtti munkáját. Megvilágítja a szakszervezeti munka feladatait, foglalkozik a munka- versenyek irányításával, a fiatalok állandó nevelésével, a szakszervezeti választások lefolytatásával. Gyakorlati útj mutatást ad a beszámolók készítéséhez l a bizalmiak előkészítő munkájához.

A szovjet szakszervezeti bizalmiak I munkájút ismerteti «A szakszervezeti Mi zalroi a szovjet üzemben* c. kiadvány,

I amely betek intést nyújt a szovjet üze- ! rnek életébe. Az ismertetett gyakorlati I példákat üzemeinkben a bizalmiak eredményesen és jót felhasználhatják. A fü- í zet tanulmányozása nemcsak a bizalmiak" ; munkáját segíti elő, hanem az egész : szakszervezeti munka megjavítását is ! szolgálja.

«Az aktíva szerepe és oktatása a szov- | jet szakszervezetekben» címmel megjelent | füzet ismerteti az olvasóval azt a mód- j szert, ahogyan a szovjet szakszervezetek j nevelik, oktatják a szakszervezeti aktivis- I t.ákat.

PARASZTSORS A TŐKÉS ORSZÁGOKRAN

A féktelen fegyverkezési hajsza mind nagyobb nyomorba dönti a tőkés országok dolgozóit. Az üzemi munkások keresete a létfenntartási költségeket sem fedezi, de nem jobb a helyzete ezekben az országokban a parasztságnak sem. Ahol a pénz fegyverekre és hadi támaszpontok építésére kell, ott nem lehet 6zó arról, hogy olcsóbb és több mezőgazdasági gépet gyártsanak, ezek alkalmazásával fokozzák a termés- eredményeket. Ezt bizonyítja szemléltetően az Egyesült Államok farmereinek példája is. Amióta az üzemek termelését hadi termelésre állították át, a farmerek nagy többsége műtrágya és felszerelés hiányában annyit sem tud termelni földjén, amennyi a megélhetéséhez elegendő lenne. így azután egyre jobban eladósodnak. Az amerikai farmerek bankadósgága egy év alatt 2 milliárd dollárral nőtt. A kis- és középbirtokosok földje az eladósodás miatt a nagybirtokosok kezébe került. A legutóbbi 15 év alatt több mint másfélmillióval csökkent a gazdaságok száma. At Egyesült Államok egész megművelt

földterületének több mint a fele a földdel rendelkezők 2 százalékának a kezében van. A farmerek háromnegyedrészének jövedelme ugyanakkor nemhogy a gazdaságok fenntartásához, de még a létfenntartásra sem elegendő. Nem jobb a helyzetük Franciaországban sem a dolgozó parasztoknak. A kis- és középparasztokat itt is erősen sújtja az élelmiszerárak és az iparcikkek • árai között mutatkozó különbség. Az iparcikkek ára a háborúelőtti időhöz viszonyítva több mint kétszer any- nyival emelkedett, mint a mezőgazda- sági cikkek ára. Egyes mezőgazdasági termékek egyre nehezebben adhatók el, s például a marhahús beszolgáltatás! ára 35, a sertéshús beszolgáltatási ára 40 százalékkal csökkent. A beadási árak csökkenése, az eladási lehetőség hiánya, az iparcikkek árának nagymértékű emelkedése tönkreteszi a kis- és középparasztokat. Ez kihat a terméshozamra is. Franciaország például Nyugat-Eu- rópában a terméshozam terén a tizedik helyen vau. Nyugat-Németország- ban a mezőgazdasági munkások életszínvonalának fokozódó csökkenéséhez még az is hozzájárul, hogy ha Amerikának hadi támaszpontokra van szüksége, egyszerűen kiűzi földjeikről a dolgozó parasztokat. Nyugat-Németor- szág Vogelweh városkájában nemrég lefoglalták a parasztok földjét az amerikai katonák és hatalmas katonai tábort építettek rá. Landstuhl közelében repülőterek céljára foglalták le a földet.

Titoék is igen sokat fecsegnek arról* hogy a következő esztendőkben milliár- dokat fektetnek be a mezőgazdaságba. Erről azonban csak beszélnek. A jugoszláv parasztság csak ígéreteket kap. Hiszen ötéves tervükben is a traktorok és mezőgazdasági gépek ezreit Ígérték a jugoszláv parasztoknak, a batáridő régen lejárt és az Ígéret valóraváltásá- ból nem lett semmi. Még ma is ásóval és faekével dolgoznak s a terméshozam nemhogy növekedett, hanem csökkent a háborúelőttihez viszonyítva. Az utóbbi hat évben több mint 160.000 vagonnal kevesebb gabona és kukorica termett.

Leírhatatlan nyomor az osztályrésze a latin-amerikai parasztoknak is. Északkelet-Braziljában 13 millió paraszt éhezik. Bár az ország mezőgazdasági ország, a kormány még a legszükségesebb összeget sem biztosítja a mezőgazdaság fejlesztésére. Kilenc és félmillió földnélküli paraszt jobbágy-feltételek mellett bérel földet. Az eladósodott parasztok szinte rabszolga sorban élnek a földesúri birtokokon. Közép- és közelkeleten olyan törvény van életben, ami szerint a paraszt az általa termelt termékeknek csupán ötödrészét tarthatja meg. A termés többi ré- "• szét lefoglalják földbérre, vízbérre, vetőmagra, igásállatok használatára. És ilyen a helyzet Olaszországban is.

így élnek a tőkés államokban a dolgozó parasztok. A föld túlnyomó része a nagybirtokosok kezén van, a termésnek csupán csekély hányada jut annak, aki a földet műveli. Természetes következménye ennek, hogy az utóbbi ívekben megerősödött a mező- gazdasági munkások és parasztok harca életük megjavításáért. Olaszországban, Törökországban, Iránban, az afrikai gyarmatokon és Latin-Ameriká- ban a parasztok elfoglalják a parlagon heverő földeket, hogy megéljenek. Ez a harc mindenütt egybekapcsolódik a földreformért, a nemzeti •függetlenségért, a békéért folyó harccal.