Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
fj>53 «kt óber it., vasárnap [/iUaisauilc Kept hfqpe A dolgozók levelei erősítik, gyorsítják a bírálat, önbírálat széleskörű kibontakozását. Éppen ezért mindenegyes levél arra kötelezi szerkesztőségünket, hogy körültekintően vizsgáljuk meg a dolgozók észrevételeit, panaszait, mert több esetben nemcsak személyi, hanem közügyeket érintő hiányosságról írnak. ♦ A köröstarcsai dolgozók javasolták: «Véleményünk szerint jobban kellene takarékoskodni a villanyárammal. Az utcában akkor is ég a villany', amikor már világos van. Ha ezt az illetékes szerv megszüntetné, akkor népgazdaságunk számára nngy összeget lehetne megtakarítani.» Szerkesztőségünk a levél érkezésekor kérte a DÁV üzemvezetőségét, hogy vegye figyelembe a dolgozók javaslatát és sürgősen javítsa ki a hibát. A DÁV üzemvezetősége többek között ezt válaszolta : «Elfogadjuk a köröstarcsai dolgozók javaslatát, csak az a baj, hogy a tanács az új körzeti szerelő részére nem tud lakást biztosítani. Igaz, Ígéretet azt kaptunk.» Teliát most már csak a tanácsnak kell intézkednie. Két hónap telt el, amíg szerkesztőségünk többszöri sürgetésére a tanácstól megérkezett a levél: «A körzeti szerelő részére szeptember 5-én biztosítottunk lakást. Megszűnt a dolgozók panasza és a világításnál is javulás tapasztalható. ■ Létai Erzsébet körösladányi levelezőnk az egész község dolgozóinak panaszát közölte egyik levelében. Megírta: «A Bctlilen-utca és a Dcsscwffi-utca közötti bekötőút rossz. Többször voltunk már ebben az ügyben a tanácsnál, de nem intézkedtek.» Lapunk jogosnak találta levélírónk közlését es kértük a tanácselnök elvtársat, hogy rövid időn belül intézze el a dolgozók panaszát. Pár nap elteltével erről adtak hírt: «Az átjáró építkezését megkezdtük s rövidesen befejezzük.» Szerkesztőségünk közbenjárása által a panasz Körösladányban is megszűnt. Lapunk szeptember 25-i számában «Illetékesek figyelmébe* rovatunkban közöltük: «Miért nincs útjelzőtábla?» címmel Sztárnak Károly endrődi levelezőnk beküldött írását. Az illetékes szervek nem válaszoltak a megjelent cikkre, de Sztanyik Károly megírta: «A levél megjelenése után a megyei rendőrkapitányságtól voltak kinn és kivizsgálták az ügyet. Jogosnak találták a pa- L iMpuftt ra infézkeilést is tették. Ezután * ítíháes .»égy darab tiá«»«B^élzőt és három darab iskolajelzőt älHttatot^Jcl.» «Feleségemnél szülési íájdalmak jelentkeztek — írja Bakos Sándor Orosházáról. Mindjárt mentünk vele a szülőotthonba. A legnagyobb meglepetésünkre nem engedtek be az ajtón. Zsigrai Istvánnc szülésznő volt az ügyeletes, ráförmedt feleségemre: «Minek jött ide, mikor magának úgyis kórházba kell menni?» Zsigrainé nem akart telefonálni sem a mentőkért, sem pedig az orvosért, hogy kórházi beutalót kapjon * feleségem. Négy-öt orvost felkerestünk, míg végre egyet otthon találtunk és feleségemet beutalták a kórházba.» Bakos Sándor levele is azt bizonyítja, hogy egyes helyeken nemtörődömséggel, lelketlenül kezelik a dolgozók ügyeit. Hogy ez más alkalommal ne fordulhasson elő, szerkesztőségünk a járási tanács egészségügyi csoportjához is megírta Bakos Sándor észrevételeit. Levélben kértük az egészségügyi csoport vezetőjét, hogy vonják felelősségre Zsigrai Istvánnét. A választ gyorsan megkaptuk, melyben ez állt: «Zsigrai Istvánná szülésznőt felületes munkájáért fegyelmi elé állítottuk.» ♦ A dolgozók leveleivel való bánásmód jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy még jobban elméiyüljön és megszilárduljon a párt és n tömegek közötti kapcsolat és minél aktívabban veszik ki részüket a dolgozók a hibák feltárásából, annál előbb meg tudják szüntetni munkaterületükön, vagy községükben a hibákat. Tanuljunk oroszul ♦ Hazánkban sohasem tanul- { tak annyian idegen nyelvet, ; mint most, a felszabadulás f után. Különösen sokan igye- | keznek elsajátítani az orosz | nyelvet, Lenin-Sztálin nyel- j vét. | : A békéscsabai MSZT-szcr- vezetben is megkezdődött az | orosz nyelvoktatás. A Fém- | forgácsoló üzem MSZT-szer- 5 vezetőben 17 részvevővel in- ♦ dúlt meg az orosz nyelvtan- | folyam. Somogyi Tibor és ♦ Mucsi János marós elmon- | dották, hogy e’sőnek jelent- ♦ keztek a tanfolyamra, mert | eredetiben akarják tanulmá- | nyozui a fejlett szovjet tech- | nikát. Az orosz nyelv tanulá- ♦ sában jó példával jár elöl az | üzem igazgatója, Bakó Ignác | és az üzem párttitkára, Kész- ♦ linger elvtárs. • A MAY-fűtőház MSZT- ) szervezetében beindult nyelv- J tanfolyamra elsőnek Len- J gyei Gyula, a fűtőház főnöke ; jelentkezett. Elmondotta: j szilárd elhatározása, hogy ♦ megtanul oroszul, hogy ere- ♦ detiben olvashassa a szovjet | szak- és szépirodalmat. Párti ♦ János, a fűtőház egyik dől- | gozója is azért tanul oroszul, | mert eredetiben akarja ol- f vasni Puskin és Tolsztoj műveit. Ahol példát mutatnak az MSZT-szervezet, a pártszervezet és a vállalat vezetői, ott komoly sikerrel folyók az orosz nyelvtanulás. A Ruhagyárban, a Magasépítési $ Vállalatnál és a Barneválnál í hiányzik a példamutatás és í hiányzik a nyelvoktatás je- | lentőségének megfelelő is- J mertetése. Az MSZT-szcrvc- ♦ zetek vezetői nem igyekez- ♦ nck megértetni, hogy' az orosz í nyelv tanulása népünk ér- | dekeit szolgáló hazafias moz- | galom. Nem igyekeznek i megértetni, hogy ha min- f den dolgozó megismeri a | szovjet nyelvet, még szóró- | sabb barátság fejlődik ki né- t púnk és a sok anyagi és er- S kölcsi segítséget adó szovjet • Mit vár dolgozó népünk megyénk művészeitől ? /~\kióber 25-én, a békéscsabai Munkácsy Mihály Má- zeumban nyílik meg a Magyar Képzőművészek és Iparművészek békésmegyei munkacsopo: t ’á a’c első kiá'lí- tása. Ez a kiállítás erőpróbája lesz annak, hogy az itt élő művészek miként foglaltak állást dolgozó népünk szocializmust építő hősi harcai mellettDemokráciánkban a művészet nem egyes emberek magánügye, hanem egyetemes kultúránk felemelkedésének és ■ kiszélesítésének ügye, — azért a művészeknek a rajz, festészet, valamint a szobrászat eszközeivel kell közreműködni társadalmi életünk szocialista kialakításában. A A szocialista realista műrészét tudatos, pártos művészet, felismerése annak, hogy az emberi fejlődést előbbre vinni csak a munkásosztály tudományos világnézete alapján lehetséges. Azért kell küzdeni az igazi művészet eszközeivel a dekadencia, a burzsoá formalizmus ellen, mert ezek az igazságot elhomályosítják éKvégeredményben' népellenes, társa a'omeilenes tendenciákat takarnak. Művé izeink működésül kJ bizonyítják, hogy a szocializmus építői közé tartoznak, amikor megyénk ételének ábrázolása, dolgozó népünk küzdelmeinek ét örömein-k a megörökítése képeiknek és szobraiknak a tematikája. Nekünk, vidéken élő művészeknek közvetlen kapcsolatunk vaii a földmiunkássáygal és a paiasztiágal, azé.t ennek az osztálynak az é'etén keresztül kell rámutatni arra, hogy p köznapok hősei önfeláldozó és fegyelmezett munkájukkal hogyan rakják le szebb jövőnk alapjait. tsz-ek épülő majorság d, a rizsföldeket öntöző folyók gátjai mind megannyi a 'okulása' évszázadok óta lespedő tájainknak cs ezeknek a változásoknak életigenlő derűs optimizmusa ma már a szocializmust építő ember nélkülözhetetlen szellemi tartozéka. Felszabadulásunk óla a művészet nemcsak a főváros kiváltsága, hanem az ország minden nagyobb városában működnek művészcsoportok. Pártunknak, kormányunknak, hatóságainknak pártfogó és megéldii ma a'a"tása megnyilvánul abban, hogy erkölcsi és jelentős anya/i támogatásban részesíti a képzőművészeti csoportokat.. így megian az előfeltétele annak, hogy sokat és kitartóan tanuljunk, mert csak a magasfokú művészi tudás birtokában lehet világos, érlhetö formákban megjeleníteni a valóságot. És, ha nyitott szemmel, együttérzéssel látjuk a körülöttünk lüktető életet, a legtermészetesebb és legőszintébb módon fejezzük ki magunkat, akkor munkáink nemcsak szemet gyönyörködtető képek, hanem a szocialista ideológia harcos eszközei is. TTa talán a fentvázolt követelményeknek hőm minde- niitt és nem mindenben (témaválasztás, előadásmód) adnák 'meg/etető megoldást brüvészeink, mégis nagy eredmény az, hogy az egyedül járható utat megtalálták és így munkásságukkal építő részeivé váltak a nagy szocialista emberi közösségnek. RAJ fii JÓZSEF, szobrász. „UKRAJNA MEZŐIN“ »**»**»¥*»« * pedig arra kérte, hogy segítsen neki, látogassák együtt minél gyakrabban Tarr Máriát, illetve nevelőanyját. Látogatták, beszéltek vele és rexelőanyjával, egy vasutas idős özvegyével, Huszár Józsefnéval, aki a menhely bői vette magához Máriát. Szerette a kislányát. Túlságosan is cllialmozta szereteté- vel és mindennel. Engedékeny volt vele szemben, abban a jámbor hitben, hogy ez a javát szolgálja a kis árvának. — Küldtem én lelkem mindig iskolába és arra is kértem, hogy tanuljon. Nem lehettem mindig a sarkában, ha elment hazulról. Idehaza leült, de a nyitott könyv felett mindig elábrándozott. Nemigen háborgattam, azt gondolva, hátha szülei járnak az eszében ... Balogh Bálintné, Ézsiás Jánosné és Papp Ilona gyakori látogatása együttvéve is sikertelennek látszott. — Nem bírunk Tarr Máriával — panaszkodott Balogh Bálintné az egyik nevelőértekezleten. — lábunkat majd le koptattuk érte, mégis mulasztást mulasztásra halmoz. A nevelők elgondolkozva néztek egymásra. Töprengtek, mit kellene tenni. Félévkor a kislány megbukott magyarból, oroszból, földrajzból, számtanból, mértanból, állattanból, még testnevelésből is. — Pedig eszes, fogékony lány, csak éppen nem akar tanulni — jellemezte Balogh Bálintné. — Ha a második félévben is így folytatja, szégyenkeznünk kell majd miatta. Később még úgy sem lehet rávenni a tanulásra. Máris nagylánynak képzeli magát. . Az Állami Szigligeti Színház zötti torzsalkodás. A verekedés- nagy sikerrel játsza Alexandr ben apja Csesznok segítségére Kornyejcsuk: «Ukrajna mezőin» sietett és fejbeütötte szerelmese, című négyfelvonásos zenés víg- Galja apját, a «Nyugodt elet» játékát. kolhoz elnökét. A darab előadása gördülékeny', Végig jó és megkapó volt Szűcs nép között. Az orosz nyelv j szinte hibamentesen kicsiszolt Iván alakítása Sztyepán, a terű- ismeretében még több ta- ♦ csaknem minden jelenete, figu- leti pártbizottság titkárának sze- pasztalatot, ismeretet merít- ♦ ráinak alakítása. Kiegyensúlyo- repében. Az igazi kommunista hetünk a szovjet tudomány' | zott, igen élő Csesznok figurája leplezett gyűlöletét érzékelteti az kincsestárából cs eredményű- » Szép Zoltán alakításában. Számos üzérkedő Dolgonoszik felé és sebben, sikeresebben épít- $ mély átéléssel megformált jele- ahogy kigúnyolja Galuska ma- hetjük hazánkat, népünk j nete marad sokáig a néző emlé- radiságát. Ugyanakkor meghatóan boldogabb jövőjét. { kezeiében. Többek között az, mi- mutatta meg szeretetét az igaz MSZT Békéscsabai I kor keményen és mégis apai sze- ügy, a kolhoz fejlődése iránt és Városi Titkársága, j retettel búcsúzik a háztól távozó gyöngédségét az ifjú szerelme- | Griczkótól, akinek szerelmes szí- sek és a két öreg halász iránt. * vén sebet ütött a két család kö- Kompothy Gyula uemésak Gáluska mSradiságát, a pillanatnyi jóléthez való ragaszkodását ábrázolta sikeresen, hanem bemutatta annak jámbor, jóhiszemű ravaszságát is. Sokoldalúan és igen jól alaki - tta a haszonleső üzérkedő Dol- gyuniotesot az altando napsütés, Tarr Má- g0noszikot Náday Pál. Teljes egériát is érlelte, formálta a közösség ereje. A második félév elején I- sz(:(M.n gyűlöletessé tudta tenni mind kevesebbet hiányzott, aztán szinte egyetlen napot sem. Gyak- ^ számító, csúszva-mászva ran bent maradt a tanulószobában és tanult. Máskor meg allan- j hízelgő romlott alakot. Csak el- dóan együtt tanult a kitűnő tanuló Cs. Szabó Máriával. A tanév $ ismeréssel lehet beszélni még végefelé számtanból, mértanból 5-ösre, történelemből pedig 4- ; »gz gor szereplő az eszes és esre felelt. S elég tűrhető átlagosztályzattal végezte el a VII. ősz- temperamentumos Katyerinátalata^t' , . Tr ,,,,,, . , . 1 kító Tárnái Mari, a Galuska feAz új tanévben a gyomai II-s számú általános iskolában is- , lese'gét uLakítd Kaszab Anna, mét folyik a harc a hiányzások ellen a jó tanulásért. Az iskolába- ij . rendőrt alakít6 iIat|házi jaro 538 gyerek közül szeptember hónapban alig hiányozták. A hí- ; sáa(Jor alakításáról. Igen sok élány'zók száma alig érte el a négy százalékot. A VIII. b)-ből csak , ’ ....... , ■■ ívovacs noza maradt el néha egy napra betegeseg miatt. A többi - - — osztályukban is betegség okozott egy-két hiányzást. Az V. b)-ben azonban probléma mutatkozik Miklós Máriánál. Nem oly’an súlyos, : | mint a Tarr Máriáé, de olyanná fajulhat. Kedvetlen, el-elmaradó- ; zik az iskolából és nem törekszik tanulni. S a közösség most , Miklós Máriának segít. Az eredmény' minden bizonny al most sem I maraJ eL ' ’ Kukk Imre I tr— Megyek én is és segítek, — ajánlotta Végh Béláné. — Én tanítottam három évvel ezelőtt a negyedik osztályban, hátha hatással lesznek rá szavaim. Valóságos mozgalom indult az iskolában Tarr Máriáért. Látogatták, beszélgettek vele. Tanulótársai mindjobban közeledtek : tóttá a haszonleső üzérk hozzá. S mint a zöld gyümölcsöt az állandó napsütés, Tarr Má- , «ronoszikot Nádav Pál T lász (Benyovszki Béla és Gyula) életrekeltése is. Szabó oivnsD a Viharsarok Népét«
