Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-08 / 236. szám

j)53 október S., csütörtök ViUaisa'MUc VUyit Egyre többen választják a közös gazdálkodás útját Termelőszövetkezeteink termes eredményei ebben az esztendőben is bebizonyították a közös nagyi- üzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás felett. Kormá­nyunk számtalan kedvezménye a beadás csökkentéséről, a hitelek egy részének elengedéséről, fo­kozták a termelőszövetkezeti ta­gok jövedelmét, s a kivid álló dolgozó parasztok ejy része egyre nagyobb figyelemmel kíséri a szövetkezetek életét. Elek község termelőszövetkezeteiben már kö­zel 100 egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét. A sarkadi »Kos­suth«, »Uj barázda«, termelőcso­portba összesen tizenöten léptek be az elmúlt hét folyamán. Né­hány héttel ezelőtt az ellenség aknamunkájának hatására, a gyu­lavári »Viharsarok« termelőszö­vetkezetből majd minden tag ki akart lépni. Azóta a tagok egy része felismerte, hogy a szövet­kezetét bomlasztó ellenség csak a dolgozók kárát akarta s vissza maradtak a szövetkezetben, s már tíz egyénileg dolgozó pa­raszt is jelentkezett felvételre. A Békésmegyeí Téglagyári Egyesülés dolgozói teljesítették ezévi nyersgyártási tervüket A Békésmegyci Téglagyári Egyesülés dolgozói örömmel köz­ük, hogy az 1953-as nyersgyár­tási terv üket október 3-án 8 óra­kor maradéktalanul teljesítették. .Ezekről az eredményekről beszá­molt szerdán reggel a rádió is. A nyersgyártási terv teljesítésé­hez hozzájárult, hogy a dolgozók felajánlásaikat mindenkor telje­sítették. Különösen megmutatko­zott a dolgozók verseny lendülete a mezőberényi I-es, az orosházi II -es, valamint a gyulai tégla­gyár nyersgyártó brigádjainál. Nem kis része van abban, hogy az egyesülés nyersgyártási ter­vét jóval idő előtt teljesítette, a mezőberényi Il-es számú tégla­gyár dolgozóinak, akik a kőszi­vacs termelési tervük maradék­talan teljesítése mellett kismé­retű tégla gyártásával is hozzá­járultak a sikerhez. A dolgozók közül kitűntek a mezőberényi I-es szánni téglagyárban Dobra Te­réz nyersgyártó brigádja, az oros­házi Il-es számú téglagyárban a Szél nyersgyártó brigád és a gyulai téglagyárban Kneifel Már­ton nyersgyártó brigádja. A mostani jó időjárást kihasz­nálva Ígérjük, hogy az éves ter­ven felül további 10 százalékkal túlteljesítjük nyersgyártási ter­vünket, a november 7-e tisztele­tére indított versenyben. Ez a verseny kell, hogy segítse az oros­házi I-es számú téglagyár nyers­gyártó brigádjainak munkáját is. melyek még nem teljesítették éves tervüket. Virágos Imre és Nagy Erzsébet nyersgyártó bri­gádjainak példát kell venni a többi brigádtól, airdkor az éves terv sikeres teljesítéséért harcol­nak. Vagy az ő telepükön dolgo­zó kemence-brigádok munkájá­ról, amelyek harmadik negyed­évi tervüket 115.7 százalékban teljesítették. Az égetés vonalán még komoly munka v ár az egye­sülés dolgozóira, hogy a novem­ber 7-re indított versenyben mi­nél több téglát égessünk népgaz­daságul) Jt részére, , Hámori Pál. igazgató. Kinek van több munkája ? Olt kezdődött az egész, hogy a muronyi tanács vezetői megkér­ték a békéd Cipész KTSZ veze­tőit, hogy legyenek segítségükre és egy részleget indítsanak be az ő községükben, örömmel csap­tak egymás markába a vezetők búcsúzáskor, ami azt jelentette, hogy lesz megfelelő helyiség és hamarosan megkezdhetik munká­jukat a dolgozók. Nem így történt. Amikor két cipész kiment Muronyba, hogy megkezdjék a munkájúkat, egy sötét, nyirkos kamrában helyez­ték el őket. (A nap soha sem süt ebbe a helyiségbe.) A biz­tonság kedvéért hozzátették a ta­nács vezetőt: majd szerzünk jobb helyiséget, de addig is ... fis eddig szívesen dolgoztak, vártak, reméltek a KTSZ dol­gozói. Végül mégis ráuntak az ügy el nem intézésére. Acs La­jos elvtárs és a KTSZ elnöke — amikor legutóbb kintjártak Muronyban — felkeresték a ta­nácsot és újból elmondták a ta­nácstitkár etvtársnak: nem így egyeztünk meg a múltkor... Bár ne kezdtek volna hozzá jogos ké­résük felvetéséhez, mert úgy lát­szik, nem jó nadrágban találták, mivel így válaszolt: — Hagyjanak már azzal az örökös zaklatással. Ha maguk­nak annyi munkájuk lenne, mint nekünk, akkor nem jöttek volna ide. Különben is mit mászkál­nak el otthonról (már, mint Bé­késről Muronyba) ha sok dol­guk van. A sikertelen beszélgetés után nem tudják, hogy kerültek ki az utcára és hogyan indultak haza, de az úton Acs elv társ j így szólt a KTSZ elnökéhez: j — Hiszen, ha csak kalapács-! csal kellene elintézni és nem ce- j ruzával az ügyet, akkor köny- nyebben menne... Azóta várják, mikor intézik el ügyüket a muronyi tanácsnál. | Mezőgazdasági szaktanácsadó ,!iiaiiiiiHiiiiiiiiii.,nniKmi)HiiiiiitiiaiiiniiuiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiinniiHiHiiniimiHiiiiuttHUiimiuiiiiiiHiiiiiHiHitiiHiK A gyapot őszi talajelőkészítése A sikeres gyapottermclcs alapja az, hogy a növény növe­^ kedése és fejlődése alatt állandóan el legyen látva víz­zel, táplálóanyagokkal, hővel, fénnyel és levegővel. A bő, fény és levegő természetes úton áll a növény rendelkezésére, míg a táp- lalóanyagokról és vízről igen nagy mértékben a termelőnek kell gondoskodni. A tarlóhántást a gyapotföldeken még a nyáron el kellett vé­gezni azért, hogy a szél és a nap heve ki ne szárítsa a talajt, mert a száraz talajban nedvesség és levegő nélkül a talaj élőlé­nyei nem tudják munkájukat elvégezni. Tarlóhántással forgatták le ísz-eink a jarlómaiadványokat és irtották ugyanakkor a gyo­mokat is. Mhst a soronkövetkező munka az őszi mélyszántás elvégzése. Célja ennek a munkának a csapadék tarolása. Hazánk­ban a csapadék legnagyobb része ősszel és félen esik le, míg a tavasz és nyár rendszerint szűkölködik csapadékban. Viszont a gyapotnak tavasszal és nyáron van legnagyobb szüksége a ned­vességre. A fellazítatlan talaj is képes egy bizonyos mennyiségű nedvességet magába szívni és azt ■ rövidebb ideig tárolni, de az ősszel mélyen megszántott talaj sokkal több nedvességet képes magába szívni és sokkal tovább is tartja azt meg. Természetes, hogy a legtöbb nedvességet az aprómorzsás szerkezetű talajok ké­pesek felvenni és azt legtovább tárolni. A z e’őhántós éké.el végzett őszi mélyszántás alkalmával a talaj felső, elporosodott részét tökéletesen lefordítjuk a barázda aljára s helyette morzsalékosabb talajt hozunk a fel­színre. A kora ősszel végzett őszi mélyszántás biztosítja a talajban a baktériumok életfeltételeit: nedvességet, levegőt, és meleget. A baktériumok életműködése következtében a talaj vízben oldhatat­lan táplá'óanvagai oldhatókká válnak s így az elvetett magnak, illetve növénynek a kellő időben a rendelkezésére állnak. Célja továbbá az őszi mélyszántásnak az is, hogy a gyo­mokat irtsuk és a gyapot gyökérzete számára a talajt átjárha­tóvá tegyük. p'szköze az előhántós eke, amellyel szemben az a kövctel­■*-J mény, hogy minél tökéletesebben porhanvítson, de ne po- rosílson. a barázdaszcleteket átfordítsa es a felső. kb. 10 cm-es ré­tegét minél tökéletesebben alátakarja. Mélysége: 25—30 cm. Vigyázni kell arra, hogy ha a talaj elő­zőleg "nem volt ilyen mélységben megszántva, egyszerre ne szánt­sunk ilven mélyen, mert a szántással sok nyers talajt hozhatunk a felszínre, anii a termelésre káros hatással van. Az ilyen tala­joknál a szántást fokozatosan kell mélyíteni, még pedig úgy, hogy minden őszi mélyszántáskor 2—3 cm-el szántunk mélyebben. Bállá István gazdasági tanár, TTIT agrártud. szakoszt. Terv adta — nekünk dolgozóknak A terv keretében járásunk területén komoly építkezések kez­dődtek. Ezeket nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni és el­menni mellettük. Tótkomlóson október 8-án kezdik építeni a gabonatárolót, ahová 200 vagon gabonát lehet raktározni. Ez az építkezés kö­rülbelül kétmillió forintba kerül. Orosháza is igen sokat kap az ötéves tervtől- Komoly épít­kezések vannak gépállomásunkon, az új gimnázium építése to­vább folytatódik. Ha ez a szárny építése elkészül, akkor olyan szép iskolaépülete lesz városunknak, hogy olyat a környéken nem igen lehet találni. A gyapárosi fürdő fejlesztési tervévben egy bővizű kút épí­tése volt betervezve. A kút mélyfúrása elkészült, 520 méter mély­ről 800—1000 liter, 40 Celsius fokú, erősen gázos víz tör fel órán­ként A környékbeli dolgozó asszonyok igen örülnek kormá­nyunk ajándékának, hogy mosáshoz, fürdéshez nem kell nekik vizet melegíteni. Elkészült az Orosházi—Szentesi-út két kilomé­teres útszakaszán a portalanítás egy része. Ez már Gyopáros fej­lesztési programmjában épült. így épül városunk, járásunk. Az ötéves terv célkitűzései így válnak járásunk területén is valósággá- A mostani békekölcsön­jegyzés minden fillére dolgozó népünk jólétét, életszínvonalának emelkedését növeli. Patakíalvi István Orosháza, járási tanács. A verseny szélesítése, nyilvánossága biztosítja begyűjtési terveink teljesítését A Megyei Tanács begyűjtési | sához eddig mindössze 12 község osztálya jelenti: csatlakozott. Jóllehet, Az elmúlt hét folyamán némi­leg javult a kapások begyűjtésé­nek üteme. A kukoricabegyüjtés 15.4 százalékkal, a napraforgó- begyűjtés 14.9 százalékkal, a bur- gonyabegyüjtés azonban mindösz- sze 4.2 százalékkal emelkedett. A kukarieabegyiijtésbeii a me­zőkovácsházi járás munkája emelkedik ki, az utolsó hely­ről október 3-ra a második helyre küzdötte fel magát. Napi begyűjtési eredményét egy hét alatt több mint hatszoro­sára emelte. Ugyanakkor a szeg­halmi járás a korábbi ötödik helyről az utoisó helyre «csú­szott» vissza, egy hét alatt csak 9.3 százalékkal növelte eredmé­nyét. A kapások begyűjtésének üte­me különösen lassú a termények Ictakarításához viszonyítva. Az 50 százalékos kuk oiieatöréssel szemben mindössze 18.2 százalé­kos a beadás-teljesítés, a 84.3 százalékos napraforgószedéssel szemben 55.5 százalékos a be­adás. A burgonya felszedése pe­dig úgyszólván befejeződött, a beadás pedig mindössze 28.9 szá­zalék. Különösen gyenge a betakarí­táshoz viszonyítva a teljesítés a szarvasi járásban, ahol 58.8 szá­zalékban törték le a kukori­cát és a beadás csupán 19.4 százalék. Hasonlóképpen gyenge a kuko- ricabegyüjtés a szeghalmi járás­ban is, ahol a törés 45 száza­lékos, a teljesítés pedig csak 12.3 százalék. A begyűjtés elégtelen ütemének legfőbb. oka, hogy a tanácsok nem biztosítják a verseny« nyilvá­nosságát, nem fordítanak gondot annak értékelésére. Például a szeghalmi és a szarVasi járásban régi adatok találhatók a verseny - táblákon. Bizonyítja az is, hogy a verseny fontosságát kevésbbé értik meg tanácsaink, hogy az almáskamarásiak versenykihívá­dolgozó parasztjainknál u ver­sengési kedv egyre fokozódik, amit bizonyít, hogy az elmúlt hét folyamán közel 2000-rel növekedett azoknak szánta, akik vállalták, hogy noventb r 7-rc teljesítik állam iránti kö­telezettségeiket. A begyűjtés ütemét csak úgy ja­víthatjuk meg. ha sokkal jobb po’i ikai, felvilágosító munkát vé­geznek tanácstagjaink, az állandó bizottságok tagjai, aktívái. Igen helyes és követendő módszerrel dolgoznak Szabadkígyóson, ahol az állandó bizottság tagjai és ak­tívái egymás között felosztották a községet és a lelakarítást figye­lemmel kísérve végeznek felvilá­gosító munkát a beadás érdeké­ben. Az örménykút! állandó bizott­ság tagjai és aktívái a határt járva kormányzatunk által nyújtott kedvezmények tuda­tosításával serkentik dolgozó parasztságunkat a beadás gy ors teljesítésére. Például Jansik Ferenc állandóbi­zottsági aktíva 11 kát. holdas dolgozó paraszt nemcsak telje­sítette a november 7-re tett vál­lalását, hanem a körzetéhez tarto­zó 12 dolgozó parasztot meg i- győzte a beadás gyors teljesíté­sének fontosságáról. A kapások begyűjtése mellett tanácsainknak sokk'1 többéi kell foglalkozniuk az élőállat, valamint a tej, tojás és ba- romfibegyii jtésse I. Az elmúlt héten ugyanis mind­össze 0.5 százalékkal emelkedett a hízottsertésbegyüjtés, a tojás- begyűjtés 0.9 százalékkal, a tej- begy üjlés pedig 1.8 százalékkal. Súlyos hiba, hogy egyes járások­ban, mint pl. a gyulai, szeghalmi és a gyomai járásban a 1ojás-, baromfi- és tejbeadás elkönyve­lésénél lemaradás mutatkozik s így nem tudják figyelemmel kí­sérni a határidők betartását. A járások begyűjtési verseny ének állása 195.1 október 5-i ál' lapot szerint százalékban: Kukorica: Napraforgó: Uurgonva: 1. Gyulai 28.5 1. Mezőkovácsházi 75.2 1. Gyulai 42.S 2. Mezőkovácsházi lí>..S 2. Orosházi .69.6 2- Mezőkovácsházi 40.4 3. Szarvasi 39.4 3. Gyulai 60.7 3. Gyomai 31.6 4. Sarkadi 15.9 4. Szarvasi 59.1 4 Orosházi 22.6 5- Gyomai 13.5 5. Békési 52.1 5. Szarvasi 22.0 6. Békési 15.2 6. Gyomai 51.7 6. Sarkadi 16.3 7. Orosházi 38.8 7. Sarkadi 45.2 7. Szeghalmi 12.0 8. Szeghalmi 8.8 8. Szeghalmi 41.8 8. Békési 9.6 Békéscsaba 19.6 Békéscsaba 44.8 Békéscsaba 110 Tej: Tojás: Baromfi: 1. Gyulai 76.8 1. Szarvas 85.4 1. Szarvasi 43.5 2. Békési 74.3 2. Békési 72.5 2. Orosházi 35.3 3- Szarvasi 74 2 3. Orosházi 54.4 3. Békési • 38.5 4. Gyomai 68.0 4- Gyomai 54.0 4. Gyulai 33.8 5- Orosháza 61.0 5. Gyulai 52.9 5- Mezőkovácsházi 29.4 6- Mezőkovácsházi 57-9 6. Szeghalmi 47.6 6. Szeghalmi 28.5 7. Szeghalmi 55.9 7. Mezőkovácsházi 42.1 7. Gyomai 28.1 8. Sarkadi 54.3 8. Sarkadi 37.5 8. Sarkadi 20.0 Békéscsaba 77.6 Békéscsaba 87.6 Békéscsaba 55 1 A megye legjobban teljesítő községei: Kukorica: Napraforgó: Burgonya: Sarkadkeresztúr 26.4 926 13.8 Szabadkígyós 50.6 784 43.0 Békésszeiitandrás 26.0 66.6 53.5 Szarvas 293 441 >8.4 A megye leggyengébben teljesítő községei: Kukorica: Burgonya: Napraforgó: Mezökovácsháza 14.1 140 57.0 Méhkerék 9.3 — 46.5 Zsadány 7.8 — 14.9 Nagykopáncs 2.0 370 10.0 Kilencven termelőszövetkezeti tag megy üdülni megyénkből Alkotmányunk biz­tosítja a dolgozók ré­szére a pihenés jo­gát s meg is van minden lehetőség arra, hogy a dolgo­zók éljenek ezzel a jogukkal. Az ország legszebb üdülőiben pihenik ki az egész esztendei munka fá­radalmait, azokon a helyeken, ahová az­előtt csak a gyárosok és földbirtokotok jut­hatlak el Megyénkből ebben az évben 90 termelő­szövetkezeti tagol üdültél kormányunk az ország legszebb helyiéin; Mútraf (íre­den, Galyatetőn, llajduszoboszlón. .4 kéthetes üdültetésben a munkában élenjáró szövetkezeti tagok vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents